Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-25 / 303. szám

ÍGY GAZDÁLKODTUNK 197I-SEH A megyei pártbizottság szerdád ülésén tár­gyalta meg ■— a Központi Bizottság 1971. december X-i határozata alapján - Somogy megye 1971. évi gazdasági helyze­téről szóló jelentést és az 1972. évi feladato­kat A napirend előadója Bogó László, a me­gyei pártbizottság titkára volt Eredményes volt az idei év Somogy gazda­sági, társadalmi és politikai életében — álla­pította meg a megyei 'pártbizottság. A fejlő­dés iránya és üteme megfelelt a legfontosabb gazdasági és politikai célkitűzéseknek, a me­gye negyedik ötéves tervének. Az ipar ter­melése 9—10, az építőiparé 14—16 százalék­kal emelkedett. A mezőgazdasági termelés is elérte, illetve meghaladta az 1969. évi szin­tet A gazdasági szerkezetben bekövetkezett változás megfelel a gazdaságpolitikai célki­tűzéseknek. Az átlagot meghaladó mértékben fejlődött a minisztériumi ipar gép- és műszer­ipari ágazata. Meggyorsult az építőipar fejlő­dése is. S ami különösen örvendetes: minden ágazatban nőtt a munka termelékenysége. Javultak a lakosság életkörülményei, szo­ros kapcsolat alakult ki a jövedelemnöveke­dés és a teljesítmények között. A lakosság reáljövedelme országosan hat százalékkal emelkedett: lassúbb volt a munkás- és alkal­mazotti réteg, és gyorsabb a parasztság jö­vedelmének emelkedése. A kereskedelem for­galma 10 százalékkal, az árszínvonal pedig két százalékkal nőtt. A fejlődés üteme megfelelő A megye idea gazdálkodására döntő hatás­sal volt, hogy a harmadik ötéves tervben az előirányzottnál mintegy 25 százalékkal töb­bet fordítottak a beruházásra: a csaknem 11 milliárd forintnak több mint a felét az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére költötték. A fejlődés üteme megfelelt a korábbi éveknek, a pártkongresszus, a megyei pártértekezlet és a megyei pártbizottság január 22-i határoza­tának. Az idei év a megye fejlődésének új szaka­szát is jelenti: a harmadik ötéves tervben le­raktuk az ipar alapjait, a feladat mosit az új vállalatok erősítése, fejlesztése. Az ipari termelésen belül a nehéziparban volt a leg­dinamikusabb a fejlődés. Lassult a szövetke­zeti ipar fejlődése, a tanácsié pedig stagnál. Ennek megfelelően a minisztériumok irányí­tása alá tartozó ipari vállalatok árbevétele 18—20, a ktsz-eké 14 százalékkal magasabb, a tanácsi vállalatoké pedig a múlt évivel azonos szintű. Az árbevétel növekedésében a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalatnál a működési terület és az építőipari teljesítmény növekedésének van szerepe. A Volán 13. számú Vállalata a gép- járműpark bővítése folytán, a Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvízipari 'Vállalat pedig a piaci lehetőségek jobb kihasználásával ért el magasabb árbevételt. A ktsz-ek közül a kapós- mérői az építőipari kapacitás növelésével, a kaposvári Delta éfe a lakberendező ktsz, va­lamint a csurgói Napsugár a termelés növe­lésével ért el magasabb árbevételt. Piaci problémák miatt a Kefe- és Műanyagipari Vállalat, a Tabi Campingcikk Vállalat árbe­vétele nem éri el a múlt évit. A ruhagyár­nál az okozott átmeneti problémákat, hogy vevői — készletszintjük mérséklése érdekében — nem vették át időben vagy nem számol­ták el a legyártott és leszállított terhoékeket. Az ipari vállalatok többségének fejlődése kiegyensúlyozott volt — állapította meg a me­gyei pártbizottság. —■ Kielégítő a válialatoK piaci helyzete is. Néhánynak volt' csak érté­kesítési nehézsége. Ez is döntően a szezonjel­legből adódott. A gazdálkodás egyéb mutatói is javultak: sikerült tartósítani a múlt évi kezdeti eredményeket. Növekedett a vállala­tok nyeresége. A múlt évinél jóval magasabb a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. (Ebben a 28 százalékos árkiegészítésnek van döntő sze­repe.) A tanácsi építőipari vállalat az idén — várhatóan — nem lesz veszteséges. A na­gyobb nyereség nagyobb alapképzést tesz le­hetővé, s ez a személyi jövedelmek és a fej­lesztési alapok képzésére gyakorol kedvező hatást. Több vállalatnál vannak gazdasági feszültségek: a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek fejlődése az elmúlt években gyorsabb volt az átlagnál, s emiatt fejlesztési alapjukat hosszú időre lekötötték. Ezért most fejlesztési ütemüket mérsékelni kell. A sza­bályozók módosításával járó költségnöveke­dés miatt e vállalatok nagy részénél csökkent a nyereség. Ez vonatkozik a kötöttáras tar-' mókákét előállító ipari vállalatokra is. A Kaposvári Ruhagyárnál elsősorban sz árcsökkentés miatt kisebbek az eredmények, A Kefe- és Műanyagipari, valamint a Tabi Campingcikk Vállalatnál az értékesítés csök­kenése, a Bútoripari Vállalatnál a költségek emelkedésének következtében lesz alacso­nyabb a nyereség. A nagyarányú bérfejlesztés és a vele járó közterhek következtében része­sedési alaphiánnyal kell számolni a tabi és a csokonyavisofitai ktsz-nél, valamint a Volán 13. számú Vállalatnál. A nyereségkiesés fej­lesztési alaphiányí okozhat ennél a vállalat­nál és a csurgói ktsz-nél. Nőtt az építőipar kapacitása' A megye építőiparának a termelése — két­évi stagnálás után — elbben az évben 14—T6 százalékkal nőtt. A legdinamikusabb, mint­egy 20 százalékos növekedés, az állami építő­iparban volt. Ez azonban nem járt hasonló arányú árbevétel-növekedéssel. A létesítmé­nyek egy részét ugyanis — különböző okok miatt — nem lehet év végéig átadat A ka­pacitást jelentősen növelte az új kaposvári poligjonüzem, a téglablokküzem áttelepítése, s mintegy 30 millió forint értékű építőipari gép vásárlása. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat gazdálkodásának meg­szilárdulása stzánftén jelentősen hozzájárult a növekedéshez. A termelésnövekedés hibája, hogy jelentős eszköztöbblettel valósult meg. A szövetkezeti építőipar termelése lényegében a múlt évi szinten, maradt. A TÖVÁL-ok pe­dig gazdálkodási problémákkal és jövőre — várhatóan — munkaterület-problémákkal is küzdenek. Javult az építőipar anyagellátása — állapí­totta meg a megyei pártbizottság. — Ennek ellenére az építőipari vállalatok termelésének tervszerűségét az anyaghiány és a nem meg­felelő kooperáció az idén is zavarta. Intenzív a megyében a beruházási tevé­kenység. A vállalatok és a szövetkezetek az idén három és fél milliárd forint értékű be­ruházást valósítottak meg, a múlt évinél 18— 20 százalékkal többet Várhatóan, a beruházá­sok teljesítése is valamivel kedvezőbb lesz a múlt évinél. A tavalyi 22 százalékkal szem­ben az idén az éves előirányzatnak a 15 szá­zaléka nem valósul meg. A megye 23 fonto­sabb beruházásánál a tavalyi 51 százalékos lemaradással' szemben az idén 23 százalékos várható. Az át nem adott beruházások kö­zött jelentős ipari és mezőgazdasági létesít­mények is szerepelnek. A nem elég tervszerű beruházási tevékenység, a költségtúllépések és a határidőcsúszások sok tsz-nél és ipari üzemnél okoznak nehéz gazdasági helyzetet. A párt-végrehajtóbizottság beszámolójában azt állapította meg, hogy még mindig nem kielégítő a beruházások előkészítése, megva­lósulásukat szervezetlenség, munkaerőhiány, olykor pedig nem törődömség, felelőtlenség akadályozza. A beruházási helyzet országosan is feszült, s fel kell készülni arra, hogy jö­vőre a munkát nehéz piaci helyzet közepette kell tovább folytatni. Folyik a beruházások felülvizsgálása. Nyilvánvalóan ott következik be csökkentés, ahol nem elég megalapozot­tak az igények. Erre figyelve két feladat is van. Az egyik: javítani kell a beruházások előkészítését. E munkában a megyei tanács­ra fontos szerep hárul. A másik: a főható­ságokkal folytatott tervszerű tárgyalásokon biztosítani kell a megye további fejlődését Magasabb forpalom., nagyobb készletek Ebben az évben emelkedett a kereskedelmi forgalom. A nagykereskedelem árbevétele 7. az állami kiskereskedelemé 8, a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteké pedig 14 százalék­kal emelkedett Az emelkedés azonban az idén nem volt olyan dinamikus, mint a múlt évben. A forgalomhoz szükséges megfelelő választék biztosítására megfelelő induló alap­pal rendelkeztek a vállalatok. A készletek a nagykereskedelemben 34, az állami kiskeres­kedelemben 13, az áfész-eknél pedig 16 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év­ben. Az emelkedés abból adódott, hogy nem volt megfelelő az indulókészletek összetétele, s ezért az idényfiorgalom lébonyolításához újabb beszerzésre volt szükségük a kereske­delmi egységeknek. Nagy raktári készlet el­sősorban ruházati cikkekből volt, ennek el­lenére alig lehetett találkozni az áru leér­tékelésével. A ruházati készletek forgási ideje egyes helyeken a 110 napot is elérte. Emiatt javas­lat született, hogy a kereskedelem csökkentse a készletek'forgási sebességét. A kiskereske­delem arra törekedett, hogy kis tételekben vásároljon a nagykereskedelmi vállalatoktól. Az ipar viszont a szerződéses kötelezettség szerint szállított, így a nagykereskedelem rak­táraiban várt az áru. Javult az áruellátás, a kínálat élelmiszerekből szinte egész éven át teljes volt Időnként hiányoztak a különböző szalonnafélék, a hús és a sör. A zöldségellá- fcás nem javult, s emiatt jelentős, mintegy 6—7 százalékos volt az áremelkedés. Az élel­miszerek minőségi problémái is zavarták az ellátást. Különösen a szövetkezeti kereskede­lemben forgalomba hozott kenyeret és pék­süteményt bírálta a lakosság. Az iparcikkeik választéka nőtt, a egyes tar­tós fogyasztási cikkekből javult a kínálat Kétszer annyi gépkocsit vettek a megyében, mint a múlt évben, 40 százalékkal nőtt a mag­netofon, a hűtőszekrény és a kerékpár for­galma, s 17 százalékkal több bútor fogyott. Egyes ruházati cikkekből — mint például a gyermekruha és a kötöttáru —, az építési anyagiokból és a vasáruból nem kielégítő az ellátás. Ennek javítására fokozni kell a me­gye vállalatainak felelősségét A megyében várhatóan az átlag körül lesz az áremelke­dés. A kereskedelmi vállalatok nagy része azonban még mindig a fogyasztókra hárítja az apróbb árváltozásokat, mert nincs megfe­lelő árpolitikája. A nagy mennyiségű, isaio- kolatlan árváltozás pedig zavarja a lákcsaá- göi. Az idén tovább nőtt az idegafaSorgaloKm. A javuló ellátás ellenére a balatoni szezon ide­je alatt a keresletet nem lehetett kielégíteni. Az igények és az ellátás színvonala között nőtt a feszültség. Állandósultak a közmű­problémák is a Balatonnál; nem volt vie, akadozott a eaaaáiszáiíítás, s ses*dkív*íM te-*­he&fcek voltak a szennyvízcsatornák. A köz­lekedésben — különösen a hétvégeken — nagy forgalmi dugók keletkeztek. A vásár­lási lehetőségek a balatoni szezon második feléiben rohamosan. romlottak. Oka, hogy a kereskedelem üzlethálózatának fejlődése el­maradt a vendégforgalom emelkedésétől. Ép­pen ezért arra kell törekedni, hogy — a har­madik ötéves tervhez hasonlóan — legyen a negyedik ötéves tervben is — e területre egységes fejlesztési koncepció. A megyei ta­nács ezért tűzze napirendre a Balaton fej­lesztésének negyedik ötéves tervét. A Bala­ton idei gondja sok éve figyelmeztetett már. Az ellátás javítását célzó beruházások mel­lett fontos kommunális létesítmények építését és az építésrendészeti tevékenység javítását is szorgalmazná kelL Fokozni a hatékonyságot A megyei pártbizottság megállapítása sze­rint ebben az évben csökkent a megye vi­szonylagos elmaradottsága. Fontos feladat­ként jelölte meg a jelenlegi fejlődési ütem tartósítását Ennek érdekében a megye min­den vállalatánál és szövetkezeténél emel­ni kell a követelményeket, jobban kell dol­gozni és vezetni. A várható gazdasági intéz­kedések hatására éleződik a piaci helyzet, lassabban. nőt a beruházások iránti kereslet, s a készletgazdálkodás finanszírozásának szi­gorítására hozott intézkedések is hasonló eredményekkel járhatnak. Ezért a fejlesztési elképzeléseket nem tudják a vállalatok min­denütt terv szerint teljesíteni. Arra van szük­ség,-hogy rendszeresen vizsgálják a terveket: megfelelnek-e • az adott körülményeknek, s ha kell, módosítsák a célkitűzéseket. A bel­ső tartalékok feltárása, a határozottabb piac­kutatás ugyancsak fontos követelmény. A ta­nácsi iparban szükség van a megyei tanács aktívabb kezdeményezésére is. Ezért java­solja a megyei pártbizottság, hogy dolgozza­nak ki intézkedést a tanácsi iparban a stag­nálás megszüntetésére. Szorgalmazni kel! hogy a beruházások határidőre készüljenek el. Nagy súlyt kell helyezni a vállalatok gaz­dálkodásának javítására, elsősorban a nyere­ségérdekeltség erősítésével. Az idei problé­mák esetenként annak is köszönhetők, hogy a vállalatoknál nem volt hosszú távra szóló gazdálkodási politika. A nyereség növelésé­nek útja a hatékonyság és a gazdaságosság javítása. A kooperáció hiánya több helyen sok zavart okozhat. Néhány üzemünkben emiatt nem volt megfelelő a nninkatilátottság (pl.: VBKM Kaposvári Villamossági Gyára, Fi­nommechanikai Vállalat), másutt jelentősen nőttek a túlórák. A kooperációs kötelesség el­mulasztása több vállalatot érintett, végső so­ron a lakosság ellátását nehezítette. A kereskedelemnek jövőre körülbelül olyan mértékű forgalomfelfutással kell számolnia, mint amilyen a múlt évben és az idén volt. A Bálaton-parton viszont az ideinél is 20 százalékkal nagyobb idegenforgalom várha­tó. A kereskedelmi ellátás javítása végett az idén beindult beruházásokat mielőbb üzem­be kell helyezni. Fontos, hogy a kaposvári kereskedelmi és vendéglátó létesítmények a negyedik ötéves tervben elkészüljenek. Ezért meg kell gyorsítani a központi áruház és a Kaiinyin lakótelepi szövetkezeti áruház elő­készítését és építését, valamint a Béke-szálló felújítását. A vállalatok belső irányítási rendszerének tökéletesítésére rendezni kell a hatásköröket. Ez a vállalati alapegységek ha­tékonyabb irányításának a biztosítását, az önálló érdekeltségi rendszer korszerűsítését és az információs rendszer tökéletesítését je­lentő. Jő eredmények a mezőgazdaságba»! A beszámoló a mezőgazdaság idei eredmé­nyeit értékelve megállapította: a jó gabona­termést, a nagyobb állatértékesítés az előző évinél jobb gazdálkodási eredményeket ho­zott. Az alacsonyabb cukorrépatermelésl át­lagokat és a vetésterület csökkenését is fi­gyelembe véve az idén 10—15 százalékkal ki­sebb termésmennyiségre számíthatunk. A burgonya termésátlaga hasonló a múlt évi­hez^ mennyisége azonban 14—16 százalékkal kevesebb. Számottevően csökkentek a szá­las takarmányok hozamai. Alacsonyabb a kukorica termésátlaga is, ezt azonban a 8 szá­zalékos területnövekedés nagyrészt pótolja. Folytatódott ebben az évben is a mezőgaz­dasági termeiéi struktúraváltozása. Sajnála­tos módon gyorsult a szántóterület csökke­nése, lassabban csökkent a rét, a legelő és a szőlő területe, nőtt viszont az erdők nagysá­ga. Folytatódott a vetésszerkezet változása is. A termelési struktúra átalakítása nem min­den tekintetben kedvező, s a megyei pártbi­zottság korábbi határozatai ellenére sem si­került helyes irányba terelni. Szükség vaa a speriaUzárióna, » termelési társulásokra, va­lamint az iparvállalatokkal kialakítod; terme­lési kooperáció bővítésére. Az állattenyésztés sikere,-hogy a szarvas­marha-állomány csökkenésének folyamata- ta mérséklődött. A sertésállomány növekedése viszont erőteljes. Jelentősen, mintegy 60 szá­zalékkal nőtt az idén a felvásárolt sertések «ága*. Kodoeassa* (Ltilaefc» «eg £ gsgs fel­ruházások összetétele és nagyságrendje Jb. A 180—200 millió forint értékű gépet jóval ke­vesebb hitellel vásárolták a tsz-ek. Az épí­tési beruházásöiciiál viszont nem sikerült min­den esetben kihasználni a pénzügyi lehetőbé­geket. Felhasználatlan maradt körülbelül 17—18 miiiió forint. , A tsz-ek pénzügyi helyzetét megfelelőnek ítéli a megyei pártbizottság. A korábbi évek­nél és a tervezettnél is kedvezőbb. A- szövet­kezetekben mintegy 520 millió forint ered­mény várható. Ennek forrása elsősorban a kenyérgabona és az, hogy terven felül is hizlaltak állatokat. Tizenhárom szövetkezei­nél azonban mintegy 25 millió forint. vesz­teséggel, illetve alaphiánnyal kell számolni. A veszteség, illetőleg az alaphiány ©gy része a megalapozatlan fejlesztés következménye. Ez a tsz-ek egy részénél a kedvezőtlen adott­ságokra s a korábbi gazdálkodási problémák­ra vezethető vissza. Másutt viszont akut ve­zetési problémák zavarjál! a gazdálkodás megszilárdítását. Ezért kell a járási szervek­nek határozottabb intézkedést tenniük a szövetkezetek megszilárdítása érdekében. A fejlődést több tényező nehezíti. Tizenkét sertés- és tizenhét tehenészeti telep épült, illetve épül a megyében. Ezek bekerülési költsége 547 millió forint Kivitelezésük je­lentősen elhúzódik, s a tervezettnél 106 mil­lió forinttal többe kerülnek. Ebben szerepet játszfk, hogy nem készítették elő megfelelően a beruházási programot, hiányos volt a ter­vezés. A lemaradás és a költségtúllépés a tsz-ek gazdálkodását a jövőben is jelentősen terheli. Ilyen körülmények között a teleí>ek benépesítése nagy feladatot jelent a tsz-ek- nek. Az állami gazdaságok termelési mutatói kedvezőbbek, mint a múlt évben voltak, en­nek ellenére csökkentek gazdálkodási ered­ményeik. A nyereség itt a tervezettnek a fe­lét sem érik eL Oka: a többletelvonás, a megnövéfcedett adóterhek. Szerepet játszik az eredménycsökkenésben a nem körültekintő gazdálkodás is. Négy állami gazdaságnál mintegy 15—16 millió forintos veszteséggel kell az év végén számolni. ~ ..V Számottevő a megye közműellátásának ja­vítása. Az év végéig hét törpe vízmű kezdi meg működését, ezzel ötvennégyre emelkedik a vízhálózattal rendelkező települések száma. A csatornahálózat fejlesztése főként Nagy- átadon és Balatomlellén volt jelentős. A gáz­hálózat építése ebben az évben tervszerűt­len, lassú volt Bővül a ínegye egészségügyi hálózata, folytatódik a kaposvári kórház rekonstrukciója, a nagyatádi, a tabi és a fo- nyódi rendelőintézet építése. Nőtt az orvosok száma, de hét körzet" még betöltetlen. A na­gyobb üzemekben javult az üzemorvosi ellá­tás, és számos helyen megfelelő szakrendelő is nyílt. A szociális otthonok, a csecsemő- otthonok korszerűsítésében a tervhez képest lemaradás van. Bővült a közoktatási hálózat is, Kaposváron általános és középiskolát épí­tettek. Űk helyet kapott a kereskedelmi szak- immkááképző és szakközépiskola. Csurgón új saakpiuhkásképző kezdte meg működését. A gazdaságpolitikai munka célja, feladata A gazdaságpolitikai munkáról szólva a me­gyei pártbizottság megállapította1: a X. kong­resszus és a pártértekezlet gazdaságpolitikai határozatának megvalósítására aktív munka kezdődött. A megyei pártbizottság ebben az évben több olyan határozatot hozott, mely a negyedik ötéves terv végrehajtását, a gazda­sági fejlődés gyorsítását szolgálja. E határo­satok végrehajtásának üteme kielégítő. A vállalatok, szövetkezeték elkészült ter­veik szerint gyors ütemű, alapjaiban inten­zív és hatékony fejlesztésre törekednek. Az év első felében a negyedik ötéves tervek­kel párhuzamosan elkészültek az öt évre szó­ló kollektív szerződésék is. Ezek 70 ezer dol­gozó jogait és kötelességeit szabályozták. Tartalmilag jobbak, mint a korábbiak voltak, erőteljesebb a törekvés az anyagi ösztönzés, a hatékonyság fokozására, a szocialista bére­zési elv érvényesítésére és a törzsgárda meg­becsülésére. Jövőre — állapította meg a me­gyéi pártbizottság — a gazdasági szervező munka és a gazdaságpolitikai agitáció haté­konyságát tovább kell javítani Biztosítani kell a X. pártkongresszus és a megyei párt- értekezlet határozatainak végrehajtására ki­dolgozott program megvalósítását. A munka- verseny-mozgalom fellendítésére erőfeszíté­seket kell tenni. Elérkezett az ideje annak, hogy megújuljon a szocialista mozgalom, tel­jesebben hasznosítsa a munkásság legjobb­jainak tettrekésaségét, lendületét. Továbbfej­lesztése két irányban szükséges. A túlzott mennyiségi célok helyett a versenymozgal­msat olyan irányba kell fordítani, amely se­gíti a gazdaság intenzív fejlesztését Fokoza­tosan teret kell engedni a kiváló és jó mun­kának, nagyobb anyagi és társadalmi ei isme­rést biztosítani annak a munkásrénegnek, amelyik tehetséggel és szívvel dolgosak. Ke­resni kell a szocialista brigádofk szervezésé­nek és együttműköáéséaek új, hatékony tor­máit. . Az előterjesztés és a vita alapján határoza­tot hozott a megyei pártbizottság. A: megye gazdasági helyzetét, a negyedik ötéves . terv és a jövő feladatait februárban kommunista aktívéé rtetkezlefen a politikád és a gazdaság ’gageftftfetf ás ms^társs'íúiák. SML iiismsttiib.** Ä /

Next

/
Thumbnails
Contents