Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-19 / 298. szám

Emlékszik, parancsnok elvtárs? — Keszthelyre utaztam ép­pen. A vonatban egy nagyon Ismerős ember mellé teleped­tem. Már éppen köszöntem akartam, de megelőzött: , — Erőt, egészséget...' Emlékszik, parancsnok elvtérs?... Én is ott voltam az első elöképző- sök között... Ekkor már ne­ve is eszembe jutott, s egy ki­csit röstelkedtem is, hogy nem ismertem meg nyomban Ilics Jenőt. De mindig egyenruhá­ban találkoztunk "és szokatlan volt most a civil öltözékben ... Ülünk a segesdi szociális otthon igazgatói irodájában, és hallgatjuk Horváth Ferencnek, a nagyatádi Tóth Lajos Mun- kásőrszázad előképzős parancs­nokának visszaemlékezéseit. vállalt fegyve­res szolgálat el­látásához. Hogy milyen ■munkásőrré vált Horváth János, azt jel­zi, hogy 1968-, ban kiváló­munkásőr-, ta­valy pedig ki­válóparancs­nok-jelvénnyel tüntették ki. Talán azért jelentkezett szívesen a munkásőrség­be Paizs János, a nagyatádi Búzakalász Tsz főagronómusa, Életkorra, szolgálati Időre a legfiatalabb mert megtud- Szabó József. ta, hogy az elő­képző sök parancsnoka falube­lije. Belépésével példát muta­tott a tsz többi kommunistá­jának: vele együtt öten jelent­keztek a Búzakalászból, ahon­nan korában nem volt mun­kásőr. — Horváth Ferencet Csö- kölyről ismerem, régi elvtár­si, baráti kapcsolat fűz hozzá — mondta. — Ennek ellenére tőlem is éppen úgy megköve­Szfvesen vállaltam, őrömmel nevelem az előképzősöket... Elöképzősőkről, munkásőr tár­saikról és arról a felelősségtel­jes munkájáról beszél, amit annak érdekében végez, hogy a fegyveres szolgálatot önként vállalók alaposan megismerjék kötelességeiket. — Az elsők között, 1957-ben lettem munkásőr. Kiképző vol­tam a törzsben. Szívesen, örömmel vállaltam azt a meg­bízatást, hogy én legyek az előképzősök parancsnoka. Kö­zel száz fiatal munkásőrrel is­mertettem meg fegyvereinket, tanítottam őket azok kezelésé­re. Voltak köztük katonaviselt emberek, de olyanok is, akik­kel csak nagy fáradság árán sikerült a feladatokat megér­tetni. Aztán arról beszél, milyen jóleső érzés volt számára min­dig, ha azt hallotta, tapasztal­ta, hogy egykori előképzősei hűek maradtak az esküben foglaltakhoz, s becsülettel helytálltak üzemükben és a munkásőrségben is. Neveket említ: Csizmadia János nyom­dászt, Prókai Lajos konzerv­gyári főenergetikust és még sok mást, akire szívesen em­lékszik vissza. Nem múlik el nap, hogy ne tekintene be a munkásőrség járási parancsnokságára Hor­váth János, a Danuvia nagy­atádi 4-es telepének villany- szerelője, hátha akad számára valami munka. A törzsben i sebben hajtják végre felada­taikat a szolgálattól kezdve, a lövészetekig s más gyakorla­tokig. Közülük már tizenöten érdemelték ki munkájukkal a kiváló .munkásőri, parancsnoki kitüntetést, köztük Greller Károly, aki rajával , két éve nyeri el az élenjáró címet, vagy Szikinger Károly, aki már kétszer kapta meg a ki­váló jelvényt. Gável Lajos telte a fegyelmet, a feladatok szakaszparancsnokot kiemelke­dő munkájért pedig a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki, s harminc pártonkívüliből 26-an értek köztünk kommu­nistává — mondotta Marosi József, a Tóth Lajos Munkás- őrszázad parancsnoka. Ez pedig azt jelzi, hogy az előképzős parancsnok, Horváth Ferenc lelkiismeretesen végzi a munkásőrségbe jelentkezők oktatását, nevelését. Közéleti tevékenységből is példát mu­tat, 1950-től, a megalakulástól tanácstag, most a segesdi köz­ségi és a megyei tanácsban dolgozik. E munkájáért kapta meg nemrégen a Munkaérdem­rend bronz fokozatát S megérdemelten viseli a Szolgálati Érdemérmet, a ki­váló munkásőri, parancsnoki, valamint A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata ki­tüntetést, amiket a munkás­őrségben, az előképzősök ne­velése érdekében végzett te­vékenységéért kapott meg. Szalal László Fahimhell, s régi elvtársi, ba­ráti kapcsolat fűz hozzá... pontos végrehajtását, mint a többi társamtól. Én is, meg valamennyi társam is hasznát látjuk ennek. Fontos gazdasági feladata mellett, politikai, közéleti te­vékenységének ellátása is sok időt kíván Paizs Jánostól. Tagja a városi párt-végrehajtó bizottságnak, s úgy ismerik, mint az egyik legmegbízhatóbb munkásőrt, aki soha nem hiányzott egyetlen foglalkozás­ról sem. Golyószórós századá­nak egyik legjobb lövésze. Munkájával már kát éve kiér­demelte a kiváló jelvényt Életkorra s a fegyveres szol­gálatban eltöltött időt tekint­ve is a fiatalabbak közé tar­tozik Szabó József, a nagy­atádi városi* pástbizottság munkatársa. Mozibajárás filmesztétikai nevelés A mikor a múlt század végén a Lumiere fi­vérek bemutatták Pá­rizsban szenzációs — ma már mosolyognivaló — mozgó ké­peiket minden bizonnyal senki sem gondolt arra, hogy ez a kezdetleges megörökí­tés a XX. szazad jelentős művészetévé formálódik. Pe­dig már ezt példázza David W. Griffith munkássága; ő ugyanis az új század tízes éveinek második felében ma­radandó művészi alkotásokat hagyott a későbbi nemzedé­kekre. S ezzel új művészet csat­lakozott a már évezredesek mellé, fiatal kora ellenére is meghatározó erőveL Lenin azonnal felismerte a filmnek embert és társadal­mat formáló, rendkívüli je­lentőségét, s a filmművészet alig több mint félévszázadom -pályafutása« igazolta is klasszikus megállapításait. A technika száguldó fejlődése szinte napról napra valami újítást hozott, s ma már a széles vásznú, térhatású és a legpazarabb látványos-színes filmek korát éljük. Ezen utóbbi szavakkal ko­rántsem a mai értelemben vett, szórakozást jelentő, csillogó kiállítású filmekre gondolok, hiszen a műfajhoz tartozó Vajda-, Bondarcsuk- vagy Visoonti-filmek a lát­ványosság mellett egyben az ember épülésére szolgáló iga­zi művészi alkotások is. A baj ott van, hogy a ma átlag mozinézője jobbára a csak szórakozást nyújtó, kellemes befeiezésű történeteket, a ka­landfilmeket és a krimiket nézi szívesen, de Összerezzen és elkerüli a mozit, ha a film címe alá a »művészi« szót írták. Pontosabban nem is összerezzenésről, hanem a mű­vészi értékkel mérhető fil­mek látogatottságának hiányá­ról, az e filmek köré fonódó szemléletről, a film forma­nyelvének megnemértéséről van szó. Az még nem baj, hogy so­kan kiváncsiak egy izgalmas kalandfilmre, hiszen a min­dennapos munkából, gondok­ból való rövid kikancsolódás- ra, szórakozásra még az értő mozilátoeatónak is szüksége van. A baj — pontosabban: az égető gond — inkább az. hogy jelentős számú néző ki­váncsi csak az ilyen táméjú filmekre, amelyek mindössze röpke élményt adnak, és egy­általán nem alkalmasak a ta­nulásra és okulásra. Ebből az állapotból adódóan a nehezebb veretű,. komoly társadalmi és emberi kérdésekkel foglalko­zó hazai és külföldi alkotá­sok nem találhatna megfelelő kapcsolatot a moziba járók többmilliós táborával. És ha a mozibajárás és a film irán­ti érdeklődés ügyét boncol­gatva szűkebb határainkon túl tekintünk, nagyobb össze­függésként láthatjuk, hogy hasonló problémákkal küzd az irodalmi élet, a színház, a képzőművészet és a zene is. Pontosabban: a művészetek egésze. Tehát itt eleve nem a fiatal művészet éretlenségé­ről van szó, hanem az embe­rek felkészületlenségéről. V ajon írd az oka az ér­deklődés hiányának? Mit tesz, milyen indí­tást ad az iskola, a család és a munkahely? Az utóbbit lehetne fogal­mazni úgy is, hogy: milyen tervszerű és céltudatos tevé­kenység folyik a művelődés egészén belül azért, hogy a fiatalok és felnőttek egyaránt szeressék és értsék a filmet? Köztudott, hogy közoktatá­sunk — a nagyszerű eredmé­nyek mellett — számtalan problémával küszködik, ame­lyeknek egyike éppen a mű­vészeti, s azon belül is a film­esztétikai nevelés. A meglevő nehézségek és gondok ellenére is az iskolá­nak kell leraknia a filmisme­ret alapjait, és vitathatatlan az iskola, a pedagógia felelőssé­ge, ha a padokból frissen ki­kerülő fiatalok csak annyit tudnak, ameijnyit hallomás­ból összeszedtek vagy önszor­galomból elsajátítottak. Mert az igazság az, hogy tervszerű és tudatos filmesz­tétikái képzés még a közép­iskolákban sincs. S a hiányos­ságok megfelelő pótlása érde­kében vajmi keveset tesznek az iskolák és pedagógusok. Pedig mennyi lehetőséget biz­tosít erre a nevelés számta­lan tere és milyen komoly eredményeket hozhatna az al­só, közép- és felsőfokú okta­tásban a már meglevő adott­Készül a balatoni nyár Beszélgetés dr. Hock Jánossal, a megyei tanács balatoni főelőadójával »idegenforgalom éa kultúra« bevételi lehetőség a nyár, ilyen gen?orga.omec(í,ü up ha^I jellegű kiadásokhoz nem járul jaln dr. Hock János- »Vala- hozzá. Csak egy példa: a kő- hogy az az érzésem, hogy a röshegyi koncertek alkalmá- Baiaton kulturális szoigáitatá- val a közeli vendéglátóhelyek sainak nincs megfelelő, anya- _A giakkai szükséges mértékben forgalma a sokszorosára nő .. . rendelkező gazdája. Mindezek ÉS többet segíthetnének a tO­Mindig akad valami tennivaló. híradós munkatársként dolgo­zik, s egyetlen eddig az elő­képzősök között, aki nyomban az eskütétel után ilyen fele­lősségteljes beosztásba került. — Előképzős parancsnoko­mat többi társammal együtt különösen azért szerettük, be­csültük, mert soha türelmet­len, hangos szót nem hallot­tunk tőle. Az előképzés idején nemcsak a fegyverekkel, a szabályzatokkal ismertetett meg bennünket, hanem segí­tett kialakítani azt a jó elv­társi közösséget is, ami nélkü­lözhetetlen fez ilyen, önként — A KISZ Javaslatára let­tem munkásom, illetve előkép­zős. Jólesik ma is visszatekin­teni, emlékezni az együtt töl­tött hónapokra, amikor ismer­kedtünk a munkásőrség életé­vel. Parancsnokomban nagy­szerű embert, segítő társat is­mertem meg. Én, s a többiek is sajnáltuk, hogy az előkép­zés befejezése után más-más rajokba kerültünk, nem ma­radhattunk továbbra is együtt. — Az előképzés bevezetése óta az esküt tett munkásőrök MÍnivonal«abban, <*redmény«r parti községi és városi taná­csok is. NÉPLAP: — Tudomásunk szerint már kialakultnak mondható a jövő évi program. Dr. Hock János: —■ Előzetes tárgyalások folynak még, illet ve már születtek megállapodá sok is. Igyekszünk a bevált rendezvényekhez, a somogyi napok keretében hűek marad­ni. Először a zenei programról szólok. A műsorterv összeállí­tásakor már évről évre ten­denciózusan alakítjuk a bala­toni nyári műsor arányait a könnyű műfaj sokszor vitatha­tó értékű produkcióival szem­ben, elsősorban a komoly zene javára. Az idén próbálkoztunk először a megye legjobb mű­kedvelő együtteseinek balatoni előadásaival Jövőre még több és jobb ilyen produkciót ikta­tunk a nyári programba. Sőt »cserehangversenyt« is szerve­zünk műkedvelők által Tihany és Kőröshegy között Néplap: — Mit tudatunk Kőröshegyen jövőre? Dr. Hock János: — Tíz hangversenyt terveztünk neves hazai és külföldi orgonisták­kal illetve hazai kórusokkal. A tervek szerint csemballómu- zsika is lesz a templomban. Sajnos azonban a műemléki felügyelőség a szükséges és régóta sürgetett rekonstruk­■-uáy: á * «ama»kaaneúv ' fcArik v ^_ itfegreiai-ie»­ellenére «Régig készül — már most télen — a jövő »zezoia kultúrálta programja. NÉPLAP: — Milyen feltéte­lek között folyik a szezon elő­készítése? Dr. Hock János: — Nem mintha előre szeretnénk meg­magyarázni a bizonyítvá­nyunkat, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a feltéte­lek kedvezőtlenek. A nyári szezon műsoraihoz az anyagi alapot — a déli parton — So­mogy megyei Tanácsa és a Ba­latoni Intéző Bizottság bizto­sítja. A vállalás jelentős ré­sze Somogy megyét terheli, s ezzel én kevéssé értek egyet, ugyanis az ide irányzott össze­gek országos érdekeket szol­gálnak, s bizony aránytalanul gyengítik a megyét. Ehhez a gondhoz csatlakozik a techni­kai feltételek szűkös, volta, s ugyanez jellemzi a személyi feltételeket is. NÉPLAP: — Az ««mondot­tak szerint nem könnyű fel­adat a balatoni nyár kulturá­lis közművelődési programját összeállítani. Mégis úgy véljük, hogy lenne egy-két forrás, amelyből segítséget kaphatná­nak a szervezők. ' Dr. Hock János: — Van is ilyen forrás, csak segítség nincs. Például a tóparti ven zük a Kálmán- és a Huszka­emlékhangversenyt jövőre is. Még tervezünk egy operaestet is, valószínűleg a Postás Zene­kar részvételéveL Szeretnénk, ha az évadnyitó kórustalálko­zó is nívósább lenne a tava­lyinál, ugyanakkor egy zenés irodalmi műsorral kívánjuk emelni az évadnyitó rangját NÉPLAP: — A folkloriszti- kus rendezvények sora bővül? Dr. Hock János: — Bővítést nem tervezünk, de várhatóan Balatonföldváron a néptánc­fesztivál időtartama hosszabb lesz, mint eddig volt Csillag­várban országos gyermek tánc- fesztivál lesz, s ezt szívesen ki­bővítenénk rajkamarakórusok találkozójával is. Megtartják jövőre is a MÉSZÖV-együtte­sek Béke és barátság estjét NÉPLAP: — Szó esett már eddig is többször arról, hogy túlsúlyban van a zene a szín­házi produkciókkal szemben. Dr. Hock János: — Ez ért­hető ... Még csak most tár­gyalunk arról, hogy milyen da rabokkal jön a két tóparti me­gye színháza, mindenesetre nem várható jelentős előrelé­pés a múlt szezonnal szemben. Szabadtéri színpadra tervezett, a közönségigénynek megfelelő produkció kellene. Ehhez azonban nincs meg a kellő anyagi fedezet Az elmondottak még nem ölelik fel teljes egészében a balatoni programot, hiszen megrendezik jövőre is a film­hetet A kiemelkedő esemé­nyek programját mindeneset­re az akoondotjak tartalmaz­ót *. *' ■ ságok és körülmények kihasználása! Kétségtelen, hogy a közép­fokú oktatásban már többet tesz, s feltétlenül eredmény« van a már gyakorlattá vált — sajnos, csak kis ianulólét- számra szorítkozó — filmesz­tétikai foglalkozásoknak. Hogy a jelen helyzethez képest mégis történjék észrevehető előrelépés, ahhoz az oktatási intézmények állandó kezde­ményezése, és a megoldáske­resés vállalása szükséges^ mint ahogyan azt teszi a ka­posvári Munkácsy Mihály és Táncsics Gimnázium, a La- tinca Sándor Fiúkollégium, s Kállai Éva Leánykollégium és az 503. számú Szakmun­kásképző Intézet Kollégiuma és ezen intézmények pedagó­gusközössége. Az oktatási Intézmények to­rát tekintve elgondolkoztató az a szomorú igazság, hogy a felsőfokú intézmények sem foglalkoznak tervszerűen éa szervezetten a filmesztétikai neveléssel. Pedig ezekben az intézményekben képezik as új — a közművelődésben is szerepet játszó — értelmisé­get És mennyire nagy gond az, hogy e megállapítás alóló nem kivételek a pedagógus- képző intézmények sem! A középiskolákkal és kol­légiumokkal kapcsola­tos példák természete­sen kiragadottak, éa közis­mert, hogy ennél Kaposváron és a megyében, is sakkal több történt és történik ma is, da példamutató tudatosságot ezeknél ax intézményeknél tapasztalhat a szemlélődő. Ismeretes az is, hogy ezek a törekvések nem hoznak — és nem is hozhatnak — generá­lis változásokat, de részleges megoldásokat igen, s márazok is közelebb vihetnek célja­inkhoz. Ahhoz, hogy száza­dunk legnagyobb tömegekei mozgató művészetét az ifjú nemzedék egyre nagyobb szá­ma értse meg. A filmesztétikái nevelés­ben, az érdeklődés formálásá­ban a nevelés fontos ténye­zőjének, a családnak is részt kell vállalnia. Kétségkívül na­gyon összetett és bonyolult kérdés ez, de a családnak nem szabad magára hagynia az iskolát, hanem következe­tesen figyelemmel kell kísér­nie az ott folyó munkát. Mert arra igenis figyelmet kell for­dítani, hogy a gyermek ott­hon mit nézzen meg a tele­vízióban, és tudatosan irá­nyítani, ellenőrizni kell mo- zilátogatását is! Vitathatat­lan, hogy nagyon sok család erre nem képes, de még azok sem teszik, n^sg ezt — min­dent várva az iskolától —, ahol erre volna lehetőség. A közművelődés is csak rész­ben pótolhatja az elmulasz­tottakat és a hiányosságokat A felnőttnevelés sikere ér­dekében szükség lenne a munkahely — üzem, vállalat, intézmény — és * művelődés objektumainak szoros és dif­ferenciáltabb kapcsolatára, számos ötletre és kezdeménye­zésre, a helyes törekvések sokrétű támogatására. S te­kintetben példamutátó a So­mogy megyei Moziüzemi Vál­lalat filmklub-szervező tevé­kenysége, a Lengyeltóti, Sió­fok, Nagyatád és Kaposváí ÉDOSZ művelődési ház fe a Fonómunkás-klubkönyvtár munkálkodása, több szocialis­ta brigád és fiatalokat tömö­rítő klub tevékenysége. Fontos lenne azonban eze­ket a jó tapasztalatokat szé­les körben ismertetni, hiszen a közművelődés számtalan al­kalmat nyújt arra, hegy an emberek felnőtt korukban sa­játítsák el azokat az ismere­teket, amelyek értő moziba- j árévá avathatják őket M mdezekem túl nagyon fontosnak tartom meg­valósítani a közokta­tás és közművelődés értő együttműködését. Erre jó példa az ÉDOSZ művelődési ház filmklubja, amely e fon­tos feladat megvalósításának egyik ks'.lca* lehet. SUaJber lÁtitM

Next

/
Thumbnails
Contents