Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Két rendőr meghalt Iráni csapatok szálltak meg három kis szigetet Tegnap hajnalban iráni csa­patok szállták meg a Perzsa­öböl három kis szigetét, Abu Muszát, a Tomb I-et és a Tömb Il-t. Az előbbire Sharjah emirá­tus, az utóbbi kettőre Ras al Khaimah emirátus tartott igényt. Az iráni medzsliszben (par­lament) a képviselők perce­ken keresztül ünnepelték a be­jelentést, amelyet a szigetek megszállásáról Hoveida mi­niszterelnök tett. A szigetek sorsáról hosszabb Ideje folytak megegyezés nél­küli tárgyalások a »katonai je­lenlétét« ez év végén felszá­molni készülő Nagy-Britannia, Ras al Khaimah és Irán kö­zött. Az érdekelt államnak tekintett Irak kezdettől fogva ellenezte Irán katonai fenn­hatóságának mindenfajta ki­telj esztését a Perzsa- (Arab-) öbölben. Hoveida miniszterelnök kö­zölte a parlamenttel, hogy a »Hormuz-szoros kis szigetein és Abu Muszán véget ért a 80 éves brit gyarmati uralom«. Hoveida szerint az akció erőszakmentesen zajlott le. En­nek ellentmond a Ras el-Khai- mah-i kormánynak az a köz­lése, hogy a Tomb-szigetek egyikén tartózkodó hat rendőr közül kettó iráni golyóktól esett el tegnap hajnalban, minthogy a megszállást az iráni haditengerészet ágyúi »vezették be«. Kuwaitból Jelentették a hír- ügynökségek, hogy az ottani nemzetgyűlés a megszállással kapcsolatos hírek vétele után haladéktalanul vitát kezdett a kialakult helyzetről. Teheránban bejelentették, hogy az iráni kormány és a sharjai emirátus között létre­jött egyezménynek megfele­lően Irán évi 3,6 millió dollár értékű fejlesztési segélyt nyújt Sharjának. Ezzel szemben, ha Abu Muszán olajat találnának, az ebből származó jövedelem fele a sahot illeti meg. Az AP hírügynökség meg­jegyzi, hogy habár a Tomb- szigetek és Abu Musza terüle­tüket tekintve igen kicsinyek, stratégiai jelentőségük nagy. A Perzsa-öböl bejáratánál, a közel 100 kilométer széles Castro Latin-flmerika egységéről A hivatalos látogatáson Chilében tartózkodó Fidel Castro kubai miniszterelnök hétfőn Santiago de Chilében találkozott az ENSZ latin­amerikai gazdasági bizottsá­gának képviselőivel. Ebből az alkalomból mondott beszédé­ben Castro a latin-amerikai földrész gazdasági és politikai egységének megteremtését sürgette és rámutatott, hogy csak az egyesült Latin-Ame- rika szállhat szembe sikere­sen Washington gazdasági diszkriminációs intézkedései­vel. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy Kuba Chilével együtt kész arra, hogy gazda­sági integrációba lépjen bár­mely latin-amerikai ország­gal. Más latin-amerikai orszá­gok azonban ezt nem tehetik meg, mert az Egyesült Álla­moktól függnek — mondotta Castro, utalva arra, hogy az amerikai államok szervezete tíz évvel ezelőtt Washington utasítására fogadta el a Ku- ba-ellenes bojkottot Három javaslat az ENSZ-ben Diplomaták védelme Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottsága hétfőn a világ­űr békés felhasználásával fog­lalkozó három határozati ja­vaslatot fogadott el. Az első kimondta, hogy az űrkutatást csakis békés célokból szabad folytatni, a második munka­csoport felállításáról intézke­dik azzal a céllal, hogy a mes­terséges holdakon felszerelt elektronikus berendezésék földfelszíni megfigyeléseivel foglalkozzék, míg a harmadik az űrobjektumok okozta ká­rok megtérítésével foglalkozó nemzetközi konvenciót hagyta jóvá. Kilencven ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő ország a világkereskedelemmel fog­lalkozó határozati javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlé­se elé. A határozat követeli a valu­taválság során hozott összes korlátozó intézkedések (egye­bek között az Egyesült Álla­mok által bevezetett 10 száza­lékos pót importvám) meg­szüntetését. A javaslat beter­jesztői rámutatnak, hogy az Egyesült Államok gazdasági nehézségeit, a fizetési mérleg hiányából adódó problémákat a nemzetközi kereskedelem rovására próbálja megoldani. Az ENSZ közgyűlés 6. (jogi) bizottságában a Szovjetunió és öt másik ország határozati javaslatot terjesztett elő az ENSZ-diplomaták személyi biztonságának védelméről. A javaslat hangsúlyozza, hogy ha nem hoznak sürgős és eré­lyes intézkedéseket a tűrhe­tetlen helyzet megjavítására, akikor felmerül a kérdés, ta­nácsos-e továbbra is New Yorkban működtetni az ENSZ központját. Gépfegyverek a brit katonáknak Az Észak-Írországban állo­másozó brit csapatok szóvivő­je bejelentette, hogy a térség­ben lévő helikoptereit gép­fegyverekkel szereli fel. Ugyanakkor sietett hozzáfűz­ni, hogy az új fegyvereket »csak rendkívüli esetben« ve­tik be és nem szándékoznák alkalmazni utcai zavargások elfojtására. Belfastban hivatalosan be­jelentették, hogy az elmúlt két nap során a biztonsági erők összesen 44 személyt vet­tek őrizetbe. Még mindig nincs végeredmény Eltűnt néhány szavazóurna Tegnap reggel, több mint 24 órával az uruguayi elnök- választások befejezése után még mindig nem adtak ki hi­vatalos jelentést a választások végeredményéről. Hírek sze­rint a szavazatok összeszám- lálása továbbra is rendkívül vontatottan halad. A helyze­tet tovább bonyolítja, hogy titokzatos módon »eltűnt« 38 szavazóurna és ezért néhány körzetben esetleg újabb vá­lasztásokat kell tartani. A legfrisseb jelentések nr­Hormuzi-szorosban fekszenek, ott, ahol a világ olajterme­lésének a fele áramlik ke­resztül. Ras al Khaimah táviratban kérte fel a brit kormányt ar­ra, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra az iráni csapatok visszavonása végett. Ras al Khaimah mint jelentettük, igényt tart a Tomb-szigetekre. Brit részről sem a távirat­ra nem válaszoltak, sem állást nem foglaltak a tegnap haj­nali iráni akció ügyében. Napirenden a nyugat-berlini enklávék Tegnap az NDK fővárosá­ban szakértői csoport készí­tette elő dr. Günther Kohrt államtitkár és Ulrich Müller szenátusi igazgató mai újabb megbeszélését. A szakértők az úgynevezett enklávék — az NDK területé­be beékelt nyugat-berlini te­lepek — kérdésének megoldá­sáról tanácskoztak. A megol­dás valószínűleg az lesz, hogy Steinstücken — a legnagyobb enklávé — szélesebb összekötő utat kap Nyugat-Berlinhez, míg a többi terület az NDK birtokába kerül. Nixon februárban repül Pekingbe Ron Ziegler, a Fehér Ház sajtőtitkára az újságírók kérdé­seire ad választ a bejelentés után. Hétfőn a Fehér Ház beje­lentette, hogy Richard Nixon amerikai elnök 1972. február 21-én repül Pekingbe. A hírt egyidejűleg hozták nyilvánosságra Washingtonban és Pekingben. A Fehér Ház által nyilvá­nosságra hozott rövid, egy­mondatos közlemény szó sze­rinti fordításban így hangzik: »A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kormá­nya megállapodott abban, hogy Nixon elnök 1972. feb­ruár 2-1-én kezdi meg látoga­tását Kínában.« A pekingi és a moszkvai lá­togatás előtt Nixon elnök még tanácskozni óhajt olyan szö­vetséges országok vezetőivel, mint Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Német- ország és Kanada. Hírek sze­rint e csúcstalálkozók köz­ponti témája a nyugati világot sújtó pénzügyi válság. Ezen­kívül Nixon legfontosabb szö­vetségeseit arról is meg akar­ja győzni, hogy sem Peking­ben, sem Moszkvában nem I tesz az ő érdekeikre hátrá­nyos engedményeket. A VILÁGSAJTÓ ÍRJA ZYCIE WARSAWY Az újság keddi száma Vaszfi Teli meggyilkolása cí­mű kommentárjában a többi között ezeket írja: »A Palesztinái ellenállási mozgalom széthullóban van. Elvesztette bázisát, fegyver­zetének nagy részét, pénz­ügyi eszközeit. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy tagjai egyre inkább elkese­redésükben cselekednek. Teli meggyilkolása a kétségbeesés bizonyítéka. Nem javít a pa- lesztinaiak helyzetén, s nem hoz számukra semmi hasznot. Csupán arról tanúskodik, hogy a gerilla mozgalom, bár illegalitásba kényszerült, mégis tovább létezik, és tag­jai sorában mindenre elszánt emberek vannak. Nem szabad elfelejteni, hogy a palesztinai gerillák ér­zékeny vereséget szenvedtek ugyan, de az ügy, amelyért harcolnak, megoldatlan. A 2,5 vagy 3 millió palesztinai problémája továbbra is fenn­áll. Teli nem tudott megsza­badulni ettől a problémától. Nem tudnak tőle megszaba­dulni utódai sem« — fejezi be a lap. S LO WO POWSZECHNE ról számolnak be, hogy Colo­rado párti Juan Maria Bor- daberry 10 ezer szavazattal vezet a blanco-párti Wilson Ferreira Aldunate előtt. Tegnap délutánig 33 monte- videoi és 19 vidéki körzet sza­vazatát még nem számolták össze. Bizonyos azonban, hogy Montevideoban Bordaberry már megszerezte a győzelmet. Még mindig nem Ismeretes, hogy mikor teszik közzé a végeredményt. Hidegháború két fronton címmel sommen taija nasau- jam r&rLing tíz-Deli ma­gatartását. A lap emlékez­tet a kínai küldött első fel­szólalásaira, amelyben azt hangoztatta, hogy van »két szuperhatalom«, amelyek állí­tólag szolidárisak egymással, és azonos mértékben felelő­sek a világ minden szeren­csétlenségéért. »Kína erre a tézisre támaszkodva valójá­ban meg akarja teremteni az egymással harcoló három szuperhatalom rendszerét, és ugródeszkának akarja fel­használni a harmadik világot, hogy általa érje el a szuper- hatalom rangját E taktika feltétlenül maga után vonja a megállapítást: Kína mind politikai, mind gazdasági okoknál fogva nem készült fel arra, hogy részt vegyen az ENSZ tevékenysé­gében és a vezetésben bekö­vetkezett súlyos megrázkód­tatások — amelyek időben csaknem egybeestek az ENSZ fórumán elhangzott kínai felszólalással — még inkább rontják kiinduló helyzetét. Mivel pedig e pillanatban nem képes kidolgozni egy ígéretes, pozitív politikai irányvonalat, jobbnak látja, ha az ENSZ-ben »lebocsátja a bambuszfüggönyt«. Az ENSZ által bővül a Szovjetunió ellen folytatott harc arénája, és ebben az arénában az Egyesült Álla­mok inkább csak edzőpart­nerré válik. Világosan ki kell mondani, hogy a legutóbbi megnyilvánulások fényében minden jelentőségét elveszíti Pekingnek az a deklarációja, amely szerint állítólag korlá­tozni akarják az ideológiai vitákat és az államközi kap- stole rendezésére törek­szik. SOMOGYI MEPLAP sm. «nufcnn & fionnon nem múlik? A Világ vezető hírügy­nökségei, juUehet működésük feltétele és jellemzője a gyor­saság, mégis általában tartóz­kodnak a könnyelmű fogal­mazástól. hiszen mondandó­juk sok esetben sutyosabuan esik a latba, mini egy-egy — bármily jelentős — sajto- orgunumé, minthogy anyagu­kat nem egyetlen lap, hanem lapok, rádióállomáson és te­levíziós adások tömege közli, egyidejűleg a világ minden részén. Ezért is figyelemre méltó Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter moszkvai lá­togatásával kapcsolatban a TASZSZ hírügynökség fogal­mazásának alábbi mondata, amely a Brezsnyev—Scheel találKOZóról adott hírt: »A megbeszélésen főképpen a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok problémáiról, azok továbbfejlesztésének távla­tairól folytattak eszmecserét az 1970. augusztus 10-én alá­irt szovjet—nyuganémet szer­ződés küszöbönálló ratifikálá­sával összefüggésben.« A figyelmet a »küszöbön- álló« szó kelti fel különös­képpen. Persze itt történel­mi távlatokról és események­ről van szó, a »küszöbönál­ló« tehát nem egészen szó szerint értendő. Nem azt je­lenti, hogy holnap vagy hol­napután. Ám bizonnyal azt jelenti, hogy immár a belát­ható jövőben. S ha arra em­lékezünk, hogy a moszkvai (és a varsói) szerződések alá­írását követő hetekben, hó­napokban milyen óriási ará­nyú offenzívát indított a nyugatnémet ellenzék a szer­ződések ratifikálása ellen, ugyanakkor azt sem veszít­jük szem elől, hogy az utób­bi hónapokban, hetekben mennyit csillapodott a CDU— CSU-nak ez a harcias maga­tartása, akkor úgy érezzük: jogosan, megfontoltan hasz­nálta ezt a szót a TASZSZ hírügynökség. Tudjü dl a moszkvai és a varsát szerződések Bun- áestag-oeú ratijikálása nem­csak a szovjet—nyugatnémet, uletve a szovjet—lengyel vi­szonyban jetent tnapvelö változást és fejlődést, hanem egész Európa békéje és biz­tonsága is ezen nyugszik. Ezért érdemes idézni Walter Scheel hétfői moszkvai sajtó- értekezletének egy mondatát is. A jelentés így szól: »Az európai kérdések között a Gromiko—Scheel tárgyaláso­kon szóba kerültek a bizton­sági értekezlet kérdései is, amelyekben a felek között egyetértés mutatkozott.« Fon­tos mondat, hiszen azt sem felejtettük még el, milyen sokáig volt Bonn a kerékkö­tője a szocialista országok ál­tal javasolt összeurópai biz­tonsági konferencia megtartá­sának. S hogy újra a fent idézeti szóval éljünk: most már csakugyan küszöbön áll az európai biztonsági konferen­cia konkrét előkészítése. Vi­tathatatlan, hogy az előkészí­tés egyik legfontosabb — és legtöbb sikerrel kecsegtető —- alkateleme lenne, ha a bonni parlamentben ratifikálnák « moszkvai és a varsói szerző­déseket. Feltehető, hogy a nyugatnémet külügyminisz­ter most lezajlott moszkvai tárgyalásai is előbbre hozták e ratifikálás időpontját, elő­segítették annak megvalósu­lását. Áthidalhatatlan ellentétek Brüsszelben A Közös Piac miniszteri ta­nácsa 15 órás, maratoni hosz- szúságú tanácskozás után sem tudott dűlőre jutni a kibőví­tett közösség halászati politi­káját illetően. Az álmatlanságtól kivörösö-- dött szemű miniszterek tegnap hajnalban, valamivel hat óra előtt álltak fel a tárgyalóasz­taltól — anélkül, hogy a Ha­tok és a Közös Piachoz csat­lakozni kívánó Négyek állás­pontja valamit is közeledett volna egymáshoz. Az angol Rippon előzetes javaslata szerint ugyanis a halászati megállapodásnak tar­talmaznia kell egy olyan ki­tételt, amely a 10 éves átme­neti időszak elteltével is ki­vételezett helyzetet biztosít Angliának. A Hatok Rippon javaslatait elutasították és megtették a maguk kompromisszumos el­lenindítványát. Eszerint 10 év elmúltával teljesen szabaddá válik a halászat, ha csak a Tizek nem hoznak ezz°l ellen­tétes, e?vhangú döntést. A Hatok elleninditványát. először Írország utasította el, maid Nagy-Britannia követ­kezett. Milyen áron? Washington engedékenyebb Ha a vezető kapitalista or­szágok átlagban 11 százalék­kal felértékelik nemzeti valu­tájukat, az Egyesült Államok kész eltekinteni a 10 százalé­kos import pótadótól, amelyet Nixon elnök augusztus 15-én vetett ki az amerikai behoza­talra. Ez a javaslat fekszik a »Tizek klubja« római értekez­lete előtt. Az Egyesült Államok elkép­zelései szerint a japán jent 20. a nyugatnémet márkát 15, a többi tőkés nemzeti valutát pedig 11 százalék alatti érték­ben kellene felértékelni. Ezek a számok — római források szerint — magasabbak, mint amennyit az érdekeltek elfo­gadhatónak tartanak. Pillanatnyilag — mint * hírügynökségek írják — áthi­dalhatatlannak látszik a brit delegáció és a hatok közötti nézetellentét. RÖVIDEN Tízezer barcelonai egyete­mista az előadások bojkottá­lása mellett döntött, hogy ilymódon támogassa az egye­tem 250 professzorának sztrájkját. A tanárok azért sztrájkolnak, mert már több hónap óta nem kaptak fize­tést és az egyetemi vezetőség nem hajlandó velük munka- szerződést sem kötni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Horváth András­nak, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa titkársága vezető­jének eredményes munkássá­ga elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. Abdel Kader Hatem, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnökhelyettese, mű­velődés- és tájékoztatásügyi miniszter hétfőn Moszkvából hazautazott Kairóba. A Szovjetunióban december első felében megrendezik »Az amerikai agresszió ellen küz­dő vietnami néppel való szo­lidaritás« hetét, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 11-ik évfordulója alkalmából. Nyugat-Németország úgy döntött, hogy a Máltának nyújtott közös NATO-segély keretén belül 4,3 millió már­káig terjedő összeget bocsát a szigetország rendelkezésé­re. Bonn ezenkívül arra is kötelezte magát, hogy éven­ként egymillió fonttal járul hozzá a Málta-szigetén létesí­tett brit támaszpont feraitar- tásáhoo.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents