Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

Befejeződtek az NDK és Csehszlovákia párt- és kornykiiiiitséiének tárgyalásai Ugfc ** A csehszlovákiai Lányban tegnap befejeződtek az NDK és Csehszlovákia párt-’ és kor­mányküldöttségének tárgyalá­sai. Az NDK párt- és kormány- küldöttségét — amely a CSKP •KB és a csehszlovák kormány meghívására érkezett Prágá­ba — Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, Csehszlovákia párt- és kormányküldöttségét Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára vezette. A kiadott közlemény sze­rint a kétnapos eszmecsere so­rán a szívélyes barátság és az elvtársias megértés légköré­ben vitatták meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kér­déseket, különösen a két párt és a két ország hagyományo­san jó kapcsolatainak tovább­fejlesztésével összefüggő ügye­ket. Erich Honeckér, az NSZEP KB első titkára és Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára. A palesztinai gerillák és Jordánia tárgyalásain Megegyezés — az elvek szellemében A szaúd-arábiai Dzsiddában megtartotta negyedik plenáris ülését a jordániai—Palesztinái megbékélést előmozdítani hi­vatott békéltető értekezlet. A rijadi rádió a tanácsko­zás időtartamán (három óra) kívül egyebet nem közölt. Am- manban, Jordánia fővárosában viszont hivatalos kommüniké­ben adták a nyilvánosság tud­tára, hogy Dzsiddában meg­egyezés született «-az ammani jegyzőkönyvben foglalt elvek felülvizsgálására az egyiptomi —szaúdi misszió által megfo­galmazott elvek szellemében«. Az ammani jegyzőkönyv, amelyet 1970. október 13-án írtak alá, szabályozta a jor- dániai kormány és a Palesz­tinái gerillamozgalom viszo­nyát. Brandi nyilatkozata az NSZK külpolitikájáról (Teleiotó' AP—MTI—KS) Mindkét fél elégedetten ál­lapította meg, hogy együtt­működésük eddigi eredményei igen jók. A tárgyalások so­rán az eddigi eredményekre alapozva konkretizáltak egész sor közös feladatot is. Az NDK párt- és kormány­küldöttsége a tárgyalások be­fejeztével elutazott Csehszlo­vákiából. (MTI) i india és Pakisztán Ali Bhutto Kínával fenyegetőzik Az indiai hadügyminiszté­rium közlése szerűit három pakisztáni harci repülőgép pénteken behatolt Kasmír ál­lam légterébe. Az indiai lég­elhárító ütegek tüzet nyitot­tak a Mirage típusú repülő­gépekre. A pakisztáni légierő egyik repülőgépe a kelet-pakisztáni Belonia határváros körzetéoen megséi-tette az indiai Tripura állam légterét — jelentette az indiai rádió. A pakisztáni rá­dió e hírrel kapcsolatban azt állította, hogy pakisztáni csa­patok Belonia körzetében in­diai egységekkel ütköztek meg. Egy indiai szóvivő ezt az ál­lítást valótlannak minősítette, ■hangsúlyozva, hogy az össze­tűzés a Bangla Desh gerillái és a kormánycsapatok között zajlik. Zulfikar Ali Bhutto, a Pa­kisztáni Néppárt vezetője, a Karachitól 200 kilométerre északkeletre levő Hyderabad városában tartott sajtóértekez­letén pénteken azt hangoz­tatta, hogy ha háború rob­banna ki India és Pakisztán között, >*-Kína nem maradna tétlen, s Pakisztán oldalán belépne a küzdelembe«. Két szovjet javaslat Fegyver - a fegyverek ellen A New York-Í üvegpalotá­ban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában két szovjet megnyilatkozás is elhangzott egy rendkívül fon­tos kérdésről. Jakov Malik, a szovjet ENSZ-dalegáció ve­zetője az újságíróknak kije­lentette: már az általános vi­ta során kedvező visszhang­ra talált a leszerelési világ- konferencia összehívásával kapcsolatos szovjet javaslat. A közgyűlés egyik igen jelen­tős szervében, az úgynevezett 1. számú (politikai) bizott­ságban pedig megkezdődött a leszerelési vita, és ezen Alek- szej Roscsin szovjet delegá­tus, a kérdés világszerte — többek között a fenti tárgyá'- lásokrói is — ismert szak­értője mondott beszédet. Ügy látszik, hogy a nyugati sajtó hasábjaiij is olyan sokat emlegetett 6zovjet békeoffen- zíva az eddiginél is határo­zottabban a leszerelés szer­teágazó problematikájára irá­nyítja a nemzetközi figyelem reflektorait. Ez a törekvés több okból is érthető. Nem utolsósorban azért, mert minden fontos ta­nácskozáshoz jó légkörre van szükség, márpedig a légkör a nemzetközi élet számos terü­letén — mindenekelőtt Eu­rópában — a javulás jeleit mutatja. Magas rangú állam­férfiak látogatnak el más fővárosokba. Sok fontos uta­zásra már sor került, és szá­mos látogatást már bejelen­tettek. (Például Nixon elnök moszkvai útját.) Ilyen körülmények között kétségtelenül az eddiginél na­gyobb esély van arra, hogy haladást érjenek el a lesze­relés területén is. • Bizonyos részkérdésekben már van ok derűlátásra. Bécsben hétfőn kezdődik a tömemusztító fegyverek el­terjedésének megakadályo­zását célzó szovjet—amerikai tárgyalások (SALT) — im­máron hatodik — fordulója. A tanácskozások elé az . ed­digi eredmények fényében bi­zakodással nézhetünk. A lég­térben hosszú esztendők óta érvényben van már — igaz, Franciaország és Kína nem írta még alá! — az atom- csend-egyezmény. S éopen a minapi amchitkai föld alatti robbantás hívta fel a figyel­met arra, hogy ezt az egyez­ményt ki kellene terjeszteni. Az emberiség előtt az atomháború vagy atombéke alternatívája áll, s így a le­szerelés a jövő hamleti nagy létkérdése. Vannak eredmények, de még sokkal több a megol­dandó feladat. Sokat segít­hetne tehát a Szovjetunió ál­tal javasolt leszerelési világ- konferencia. Egy ilyen ta­nácskozás fegyver lenne —■ a fenyegető fegyver ellen. Véget ért Indira Gandhi körutazása RÖVIDEN Az NSZK külpolitikai cél­jait összegezte Brandt nyu­gatnémet kancellár a »Pub­lik« című hetilap november ,-----12-1 számában -megjelent n yilatkozatában. A nyilatkozat nagyobbik ré­szét Brandt a két német ál­lam viszonyának szentelte. Egyrészt visszautasította azo­kat a revansista törekvéseket, amelyeknek célja továbbra is az NDK bekebelezése a »né­met egység helyreállításának« igényével, másrészt megismé­telte azt az álláspontját, amely szerint a nyugatnémet kor­mány nem ismeri el nemzet­közi jogilag az NDK állami­ságát. »A két állam határát az NSZK kormánya tiszteletben fogja tartani, de nem mond le arról a céljáról, hegy valami­kor békés eszközökkel vége szakadjon a megosztottság­nak.« Az Odera—Neisse határ sérthetetlenségét Is tisztelet­ben fogja tartani Nyugat-Né- metország — jelentette ki a bonni kormányfő —, hiszen »mindennemű revíziós igény csak elszigetelődésünkhöz és az európai béke veszélyezteté­séhez vezetne«. Mindazonáltal a lengyel—nyugatnémet szer­ződést az NSZK csak »olyan modus vivendinek« tekinti, amelyet a békeszerződés el­maradása tett szükségessé. Aláhúzta Brandt azt is, horív az ötvenes években még elképzelhetőnek tartotta — a német egység alapján — az Odera—Neisse határ módosítá­sát a békeszerződés keretében, RHODESIA Brit íJákem’sszíá — mellékkijáraton át Pénteken Salisbury bp érke­zett a brit békemisszió két­tagú »előőrse«, hogy előké­szítse sir Alec Dougles-Home angol külügyminiszternek elő­reláthatólag három nap múlva kezdődő tárgyalásait a rhode- siai »szakadár« vezetőkkel. A két angol diplomata meg­érkezése után egy mellékki- járaton hagyta el a Salisbury repülőteret, elkerülve a vára­kozó újságírókat (MTI) de »ezek az idők rég elmúl­tak«. Ha »belátható időn be­lül« mégis sor kerülne a bé­keszerződés megkötésére — mondotta —, a két német ál­lami lété folytán »senki sem szólhatna az egész Németor­szág nevében«. A határok mó­dosításának igényével senki sem léphetne fel. Brandt kijelentette, hogy a nyugati szövetségesek teljesen egy nézeten vannak kormá­nyával. Az NSZK »nyugati politiká­ját« elemezve, a kancellár táv­lati célként valamilyen »Euró­pai Egyesült Államok« kiala­kítását jelölte meg. (MTI) Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök tegnap (pénteken) befejezte háromnapos nyugat­németországi látogatását, s világkörüli útjáról hazaindult Űj-Delhibe. A csütörtöki tárgyalások so­rán Brandt kancellár egyetér­tését fejezte ki az indiai mi­niszterelnökkel arra vonatko­zóan, hogy a kelet-pakisztáni konfliktust politikai eszközök­kel kell megoldani. Indira Gandhi háromnapos nyugat-németországi látoga­tása utolsó napján, pénteken sajtókonferenciát tartott, ame­lyen hangsúlyozta: országa üdvözöl minden olyan kezde­ményezést, amely előmozdítja a kelet-pakisztáni helyzet po­litikai megoldását. Mint mon­dotta: reméli, hogy Brandt kancellárnak Jahja Khan pa­kisztáni elnökhöz küldött le­vele jótékony befolyást gyako­rol majd a pakisztáni veze­tőkre. (MTI) Indira Gandhi miniszterelnököt külföldi útja során Bonnban fogadta dr. Gustav Heinemann elnök is. (Telefofó: AP—MTI—KS) J apánban napjainkban körülbelül olaszor­szági bérszintet ér­ték el. Egyébként, aki mun­kahelyet változtat, elveszti jogát a nyugdíjra, esetleg a lakásra is. Ezért a munkavál­lalók nem tehetik meg, hogy jobb, fizetésért más vállalat­hoz menjenek. A vállalaton belüli beosztás pedig kizáró­lag az igazgatóságtól függ. Megtörténhet, hogy az orvos az adminisztrációba kerül vagy a mérnököt esetleg be­dugják a könyvelésbe. A ja­pán vállalati igazgatási rend­szer alapja az, hogy minden­kinek alá kell vetnie magát a vállalat közös céljainak. A munkavállalóknak ezt a tel­jes szociális kiszolgáltatott­ságát nem is lehet európai mércével mérni. A gazdasági élet vtezetői is viszonylag alacsony fizetést kapnak. A szakadék, amely a munkásokat és alkalmazotta­kat elválasztja a vezetőktől sokkal kisebb, mint Európa fejlett ipari államaiban. Egy japán igazgató legfeljebb a felét keresi annak, mint a Német Szövetségi Köztársa­ság valamely ipari üzemének igazgatója. Ezzel szemben a vállalatok hatalmas összeget juttatnak vezető alkalmazot­taiknak reprezentációs költ­ség címén, s így fűzik őket még szorosabban a vállalat­hoz. Japánban a statisztikák el­ködösítik a tulajdonviszonyo­A japán idill és a valóság A statisztikák elködösítik a tulajdonvissonyakat kát. A gondosabb szemlélődés nyomán kiderül azonban, hogy hat nagy bankcsoport kezében van a hatalom. A bankok természetesen igye­keznek minél nagyobb befo­lyást gyakorolni a vállalatok irányítására, amit hitelpoli­tikával is képesek elérni. Az elmúlt évek tapasztala­tai már kezdik rádöbbenteni a japánokat arra, hogy tulaj­donképpen mekkora áldoza­tot is hoztak ezért a fejlesz­tési fanatizmusért. A gazda­sági növekedés ilyen nagy tempója súlyos társadalmi bajok forrásává lett. Amíg Japán a magániparban a túl­zott beruházásokkal példát­lan fejlődést ért el, addig a közmunkákra szánt összege- két rendkívüli mértékben visszatartották. Elmaradt az út- és lakásépítés, a csator­názás, az iskola- és kórház- éDítés, és mindaz, ami a kör­nyezet védelmére szükséges. Talán nincs még egy ország, amely annyira nem ismerte fel, hogy az ipar elpusztul, ha nincs meg az egyensúly a termelést növelő és az in'rastrukturális beruházá­sok között. A Hikári superexpress 20 percenként indul Tokióból Osakába, és az 515 krn-es tá­volságot három óra tíz perc alatt teszi meg, miközben tervszerűtlenül kialakuló zsúfolt városok keletkeznek, sok-sok parányi deszkabódé­val. Tokióban olyan szennye­zett a levegő, mint sehol a világon. Ennek következmé­nye, hogy a város minden ötödik lakosa krónikus bronchitisben szenved és a rendőrök ólommérgezést kap­nak a közlekedési csomópon­tokon teljesített szolgálat kö­vetkeztében. Hasonlóan súlyos helyze­tet mutatnak az utak. Bár gyorsforgalmú útjaik több­szörösen egymás fölé építve kötik össze a nagyvárosokat, ez azonban az úthálózatnak csak egy töredéke. Az utak­nak csak egyharmada asz­faltozott, s a legtöbb út ret­tenetesen túlterhelt A lakásviszonyok sem sok­kal rózsásabbak. A nagyvá­rosokban harminc igénylő jut egy átlagosan 40 négyzet­méter nagyságú lakásra. Ezért a japán kormány arra a megállapításra jutott, hogy az elkövetkező húsz év során 30 millió lakást kell építeni. Ma már a japán állami szervek legfőbb vezetői kö­zött lassan elterjed az a fel­ismerés, hogy hibás volt a fejlődést csupán a brutto ter­melés növekedésén mérni. A jövőben az állam hajtja majd végre a legfontosabb ipari beruházásokat, s az úgyneve­zett infrastrukturális szük­ségletek kielégítését, mint az útépítés, csatornázás, kör­nyezetvédelem stb. A monopolista állam most éppen nagyobb arányt követel ma > iák a jö­vedelmekből saja kiadásá­nak fedezésére. Megnehezíti viszont a helyzetet az Egye­sült Államok kormányának az az intézkedése, amely 10 százalékos importpőtadót ve­zetett be. Ez arra kényszerí­tette Japánt is, hogy »lebeg­tesse« a yent. Ez pedig egy újabb adalék arra, hogy egy időre lelassul Japán gazda­sági növekedésének üteme. (—s) A szovjet—amerikai SALT­iárgyalások hatodik forduló­ját hétfőn nyitják meg Bécs­ben. Miért lesz deficites — közei íízmilliárd schillinggel — a jö­vő évi költségvetés? — erről tartott az osztrák parlament­ben Androsch pénzügyminisz­ter expozét. Bukarestben pénteken meg­kezdődtek a tárgyalások Mau­rer román és a hivatalos láto­gatáson Romániában lévő Li Kuang-ju singapore-i minisz­terelnök között A CDU megtagadja — mondotta Barzel, a nyugatné­met CDU elnöke — a Szovjet­unióval kötött szerződés par­lamenti jóváhagyását. Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter Prágában aláírta az 1972-es évre szóló szovjet—csehszlovák kereske­delmi egyezményt Athénba érkezett Lik Seiti, Albánia — 33 év óta első — görögországi nagykövete. Ítéletet hirdettek Buenos Airesben az október 8-i kato­nai lázadás vétkesei fölött. A lázadó tisztek közül 22 három hónaptól hat évig terjedő bör­tönbüntetést kapott LENGYELORSZÁG Tömegsírokat találtak Az Odera és Warta folyó ta­lálkozásánál fekvő Kostrzyn- ban a második világháború idejéből való tíz (egyenként 25—30 méter hosszú) tömeg­sírra bukkantak. Közülük egyet a hitleristák lengyelor­szági bűntetteit vizsgáló bi­zottság képviselőinek jelenlé­tében feltártak, s a bizottság megállapította, hogy a sírban mintegy 2000 katonát temet­tek éi. A csontvázak mellett szov­jet, belga és francia katona- ruhagombokat, bakancsokat, 10, 20 és 50 kopejkás szovjet pénzérmeket találtak. Az elő­került halotti cédulákon a Wehrmacht egykor Neuham- merben (jelenleg: Swietoszow) működő hadifogolytáborának számai láthatók. A terület, amelyet feltártak, a második világháború alatt a Wehr- machthoz tartozott (MTI) SOMOGYI NfiFIiAF Szombat, 1971. november U.

Next

/
Thumbnails
Contents