Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

13 OOP kilométer a Szovjetunióban

i legszebb ajándék: a kijevi munkásaik tapsa

Lenin-plakett a brigádnak

Az Újságok szűkszavú tudósításaiból biztosan sokan végigkísérték Kosztolánczi Jánosné képviselőnő tizenháromezer kilométeres szovjet- unióbeli útját A Kaposvári Ruhagyár varrónője először járt a Szovjetunióban, s természetesen először volt hivatalos küldöttség tagja is mint képviselő, s az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának a tagja.

A szépen berendezett Május

1. utcai lakásban beszélgettünk a kilencnapos útról Körülöttünk minden Moszkvára, Kijevre, Taskentra, Szamar- kandra és Buharára emlékeztetett A vörös szegfűt kintről hozta, a vodkát szintén, s az •újságok, fényképek, albumok, hanglemez, könyvek, meghívok szintén egy-egy szép emléket idéznek.

Elkezdeni mégis nehéz, hiszen a hazaérkezése után azonnal képviselőcsoportgyűlésre hívták, aztán a családot kellett »•helyrerázni«, s igy a legkevesebb idő az élmények rendezésére jutott Igaz, amíg vasalt, hol erről, hol arról mesélt a férjének és a lányának.

Szamarkand műemlékeit mutatja színes fotókon, aztán mégis Kijevről, útjuk első állomásáról jut eszébe valami.

— Meglátogattuk az 5. számú ruhagyárat, amely férfiingeket, női blúzokat készít. Ezerötszázan dolgoznak, s csak hetven a férfi közöttük. Az igazgató, a főmérnök is nő. Nagyon meglepett, milyen nagy teljesítményű japán és olasz gépeken dolgoznak, s az is, milyen jó a megvilágítás, milyen tágas, tiszta, világos minden munkahely. Segédmunkás nincs, futószalag viszi az anyagot a munkatermekbe, majd a kész ingeket, blúzokat a raktárba. A mániások négy óránként abbahagyják a munkát, s zenére tornáznak. Ami különösen megragadott, naponta értékelik a munkaversenyt.

Az adatokat barna fedelű “bloknot-x-ból, noteszból nézik. Sűrű sorokkal rótta teje a kint kapott füzetkét, hogy pontosan beszámolhasson idehaza mindenről. A szekrényben népi mintázatú tojásra mutat, varródoboz, ezt kapta ajándékba a ruhagyáriaktól.

— Olyan sikerem sehol sem

volt, mint náluk. Amikor a tolmács lefordította, hogy varrónő vagyok, az ottani varrónők, a kolléganőim nagyon megtapsoltak...

Nagy élménye marad Kosz- tolánczinénak a Szovjet-Üz- begisztánban tett látogatás. Taskentról, a fővárosról nagyon sokat beszéltek munkatársaival a földrengés idején. Azt azonban nem gondolta, hogy egyszer el is jut oda.

— Szépen újjáépült Taskent Minden köztársaság

elküldte a tervezőit és az építőit, s így minden köztársaság stílusa megtalálható. Elmondták nekünk, hogy a nagy szomorúság után jói jártak, hiszen négy év alatt annyi .épült, mint amennyit húsz évre terveztek.

— Éppen az ottjártukkor volt egy kisebb földrengés. Nem ijedtek meg?

— Az úgy történt,

hogy éppen a taskenti földrengésről készített filmet vetítették nekünk... Mindenki azt hitte, hogy a szomszédja megrágta a széket. Aztán később megkérdezték, érezted, hogy földrengés volt? A tas- kentiek egyébként már megszokták az ilyen kisebb rengéseket, olyan sűrűn megmozdul a föld... Egy kolhozt is megnéztünk Taskentban, sóval, kenyérrel, szőlővel és <d- rággal vártak bennünket. Nagyon tetszett, hogy akkora művelődési otthonuk van, mint a mi Latinca központunk ... Aztán múzeumuk, amelyben bemutatják, honnan indultak és mit értek el.

— Mi ragadta meg Szamar- kandban és Buharában?

— A mesés keleti világ, az épületek, a csűrös köntösök, a buggyos nadrágok, s a fiatalok európaias öltözködése. Megkóstoltuk a mézédes, mag nélküli szőlőt és a gránátalmát. Buharában megnéztünk egy imaházat, mi nők azonban nem tehettük be a lábunkat, csak bekukucskálhattunk. Ezen a képen perzsaprémek láthatók az asztalon. Szamarkandban egy kutatóintézetben mutatták, milyen prémük van a sivatagban, sovány koszton tenyésztett kávákul juhoknak. A szürke és a darapp színű az eredeti, a fekete az egyetlen, amely festett... Nagyon érdekes volt a buharai aranyhímző műhely. Sapkákat,

Élelmiszer-gazdasági kiállítás lesz Szekszárdon

mellényeket hímeznek ötszázalékos aranyszállal, s másik cérnával mellette varrják le úgy, hogy észre sem lelhet venni.

Az út Moszkvában kezdődött és ott fejeződött be. Szívesen beszél az óragyárról, ahol tízezren dolgoznak.

— Apró Antal elvtárs másodszor járt már a gyárban, s kedves meglepetésként kiállították az első látogatásáról készült fényképeket. Megismerkedtünk a gyár híres termékeivel, aztán megleptek bennünket: az országgyűlés zlnöke kapott egy kulcsot amelyben óra is van. Bármikor jár Moszkvában — mondták neki — ezzel mindig bemehet hozzájuk.

Hosszú, fekete tokot vesz elő, kinyitja. Nyakban hordható, modern vonalú női óra láncon. Ezt ő kapta ajándékba.

Sok mindenről beszélt még: a Bo’sojban megnézték a Pil- langókisassábnyt, fogadta őket Podgomij, a díszvacsorát a Kreml Katalin-termében rendezték. Jártak a Lenin-mauzó- leumban, a Kremlben megnézték Vlagyimir Iljics lakását és dolgozószobáját

— Nagyon megragadott két dolog, amit elmondtak Leninről. Az egyik, hogy az első út- iába akadó alkalmazottnak a legnagyobb örömmel újságolta a Tanácsköztársaság kikiáltását 1919-ben. A másik egy ma is hasznosítható szokása: ha valaki öt percen belül nem tudta elmondani, amit akart, mint elnök azonnal lecsengette a tanácskozáson.

— Tartott-e már élménybeszámolót a munkatársnőinek?

— Mindnyájan figyelemmel

kísérték a magyar parlamenti delegáció útját a tudósítások révén, nézték a tévéhíradóban a beszámolókat, persze a részletekről rengeteget kérdeztek. A mi brigádunk neve Lenin, hoztam egy nagyon szép Lenin-plakettet, aztán két-két képeslapot minden városból a termünkben lévő táblára. ^

Bűcsűzáskor még hozzáteszi :

— Elmondtam, milyen nagy szeretettel fogadtak bennünket mindenhol. S azt is, milyen lelkesek, odaadóak a szovjet emberek a munkában..,

Lajos Géza

A fejőberendezés kezelését tanulják

'tiEgymás után érkeztek az új hallgatók a nyolchetes tanfolyamra az ország különböző részéből a Kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági

Szakközépiskolába. Ezen a héten új turnus kezdte a tanulást: a korszerű, NDK-gyárt- mányú Elía-Impulsa fejőberendezés kezelésének elsajátítását. A szakközépiskolában évek óta folyik szakmunkások továbbképzése, betanított

munkások képzése. Ez utóbbi keretében oktatja most a 8 hetes tanfolyam hallgatóit a modem fejőberendezés kezelésének elméleti és gyakorlati ismereteire Csaba János tanár.

A szakközépiskolában kaptak tantermet a leendő betanított munkások, akik majd ezekkel a berendezésékkel dolgoznak a tanfolyam végeztével a Baranya megyei Szentlász- lón és másutt, a mezőgazda- sági nagyüzemekben. Az iskolában elsajátítják a berendezés kezelésének elméleti tudnivalóit és gyakorlati fortélyait is. igaz, az utóbbinál egyelőre vízzel helyettesítik a tejet — de minden üzemszerűen bemutatható és elsajátítható az ügyes készülék segítségével. Persze, nem marad el az igazi istállólkömyezet, a valóságos fejési gyakorlat sem: erre a toponári-zimányi egyesült termelőszövetkezet és más gazdaságok tehenészetében kerül sor.

Jellemző, hogy a modem fejési módszer és tejkezelés kiknek tetszik jobban, kik azok, akik az új iránt a legfogékonyabbak: a fiatalok vannak

többségben a tanfolyam részvevői között. Fejőgulyás? Ezekre a fiatalokra már aligha illik a régi titulus. Amit ők csinálnak, az már egészen más. (A szakközépiskolában ugyan a gépi fej és megtanulására irányul a fő figyelem, de a fiatalok megismerkednek a kézi fejessel is. Nem árt a fejlődés tapasztalati érzékelése.) Csak amiatt restelkedhetünk, mi somogyiak, hogy a kaposvári tanfolyamon meglehetősen kevés a megyénk- beli fiatal. Ebből arra is következtetni lehet, hogy Somogybán még alacsony az igazán korszerű, az említett berendezésekkel ' ellátott - tehenészetek száma.

H. V.

Nyereséges

Nincs abrakhiány

— Éppen tegnap tárgyaltunk a húskombináttSl — kezdte a beszélgetést Tóth Tibor, a segesdi Űj Élet Termelőszövetkezet főállattenyésztője. — Az évj leadott hízóink felét tudják »sonkasertésként« megvásárolni. Jövőre szeretnénk a kocalétszámot száztízre, százhúszra »felfuttatni«. Saját »anyagból«. Ehhez megfelelő hellyel rendelkezünk. Megnyugtató, hogy abrakhiányunk nincs, a télen nem köti a kezünket semmi. Egyébként a sertéslétszám termelőszövetkezetünkben 1090. Negyven kocánk ellik le az év végéig, úgyhogy az előbb említett

állattenyésztés

szám még nő. Jól állunk a leszerződött állatok elszállításával is. 1299 hízóban állapodtunk meg a húskombináttal, már csak 170-et kell a telepünkről elvinni. A szállítás folyamatos, a terv teljesítését így semmi sem akadályozza. Hatszáz sertést adtunk Pápának. Ezek az úgynevezett sonkasertések, amelyekről már tettem említést Gazdaságunk a sertéstenyésztésből 3 980 000 forintra számított, ez most már realitás. A következő években hajtunk végre fejlesztést ebben az ágazatban. 1973-ban kerül sor előreláthatólag a korszerű hizlaló épületének megvalósítására.

Segesden

Telep

a szarvasmarháknak

— Befejezéséhez közeledik a háromszáz férőhely« szakosított telep építése — tájékoztatott a szarvasmarhatartás segesdi újdonságáról a főál- lattenyésző. — Az év végére már kétszázkilencven állat várja majd a takarmányozó- kat ebben az épületben. A szociális célokat szolgáló komplexumban lesz telepvezetői iroda, portásfülke, »feketefehér« öltöző, zuhanyozó, mosdó. December elsején adja át a nagyatádi TÖVÁL. Az év végéig pedig minden munka befejezést nyer. 1969-ben kezd— somogyi részvétellel

Ismerjük meg egymás eredJusson is, maradjon is!

Családi „pénzügyminiszterek“ ankétja

«lényeit, tanuljunk egymástól — ennek a gondolatnak a jegyében rendez kiállítást a jövő év augusztus 12—20-a között Szekszárdon négy dunántúli megye: Baranya, Fejér, Somogy és Tolna. A közös szervezésű élelmiszer-gazdasági kiállítás és vásár célja az iménti mondatot tükrözi, ugyanis azt tervezik, hogy a rendező megyék bemutatják saját élelmiszer- és fagazdaságuk eredményeit és mindazokat az anyagokat, munkaeszközöket, termelési eljárásokat és módszereket, amelyek •lősegítik a termelékenység ' tkozását, az önköltség csök- éntését és egyáltalán az eredményes gazdálkodást.

A rendezők sok jó ötletet várnak főként a mezőgazdasági, a fagazdasági és az élelmiszeripari üzemektől mind a négy megye részéről. Hogy a kiállítás megfeleljen a várakozásnak, azért sokat tehetnek a részvevő üzemek dolgozói, vezetői, szocialista munkabrigádjai, KISZ-szervezetei, nőbizottságai az idejében való felkészüléssel. Fontos feladat megkeresni annak a módját, hogyan, milyen formában mutassák be a látogatóknak a lehető legérzékletesebben az eredményeket és a fejlődési törekvéseket; a szakemberek megkapják a helyszínen a szükséges információkat; tanácsadással segítsék a bemutatott eszközök nagyüzemi és háztáji alkalmazását; ismertessék az e*?yes megyék terményeit és jellegzetes termékeit; biztosítsanak lehetőséget a helyszíni vásárlásra. Fontos célja a rendezvénynek, hogy ily módon is találkozhassanak az üzleti partnerek, és ezzel elősegítse a hasznos kooperációk kialakulását, végső soron a negyedik ötéves terv előirányzatainak sikeres megvalósítását.

Mozgósítani, tájékoztatni, oktatni, távlatokat nyújtani — ezt akarják elérni a kiállítás rendezői. Ennek, érdekében hasznos volna, ha lehetőleg a négy megye minden érintett üzeme részt venne az élelmiszer-gazdaság e vidéki seregszemléjén.. Jelentkezni az idei terméseredmények alapján lehet a jövő év január végéig. Erre vonatkozó részletes tájékoztatást a vásár rendező irodája ad. (Szeltszárd, Mártírok tere 11—13. Telefon: 12-215,

12-377.)

EZ ÉVBEN SOMOGY megyében is beszélgetés- és ankétsorozatot rendeztek. Dénes József, az Országos Takarék- pénztár Főigazgatóságának főcsoportvezetője tartott előadást e héten Siófokon, Marcaliban és Nagyatádon a takarékos életmódról és ismertette az Országos Takarék- pénztár által kibocsátott háztartási napló vezetésének előnyeit a családok »-pénzügyminisztereinek« — az asszonyoknak és lányoknak.

A szerdai nagyatádi ankét p7. piSsHór.-'- a századik ilyen előadása volt

— Takarj .osság és fukarság. Két különböző és össze nem téveszthető fogalom — kezdte Dénes József. — Rossz ember a fukar ember! A takarékos viszont álmait, vágyait igyekszik ésszerűen megvalósítani. Helyes például, ha leoltjuk a villanyt ott, ahol nem tartózkodunk éppen, de ne használjunk kis égőt, ahol olvasunk, dolgozunk.

Aztán rátért a háztartási napló részletes ismertetésére.

Nagyatádon

— Az ebben található rovatok folyamatos kitöltése (jövedelem, kiadások) segít a tervszerű, beosztó életmód kialakításában.

— Nézzük is mindjárt!

A jelenlevő asszonyok végiglapozták a könyvet. Az előadó minden oldalra külön felhívta a figyelmet.

— Nyugodtan írjanak bele minden kiadást, nem kell szégyellni, hogy kozmetikusra vagy fodrászra is költenek. Az év végén aztán majd elválik, hogy milyen téren nem volt megfelelő a takarékosság.

Téves az a tudat, hogy csak magas jövedelemből lehet jól gazdálkodni. A statisztika kimutatta, hogy a középjövedel- műek takarékoskodnak a legcélszerűbben.

Találhatnak ebben a könyvben főzési receptet is. Sokszor vannak bizonyára úgy, hogy éhes a család, és gyorsan kellene valamit készíteni. Erre is szolgál ez a kis könyv. Neveljék gyermeküket is takarékosságra ! Az ő rendelkezésükre áll az iskolai takarék- betét. De nehogy túlzásba vigyék! Ha például három forintot adnák neki, ne kelljen a gyereknek mindháromból bélyeget vennie, jusson abból egy, esetleg két forint édességre is.

Sorban kérdeztek az asszonyok az előadás után, és Dénes József mindenre válaszolt.

így hallhattuk azt az örvendetes hírt, hogy jövő év márciusától Nagyatádon is életbe lép az átutalási betét.

— Akkor majd nem kell a

szomszédasszonyt, esetleg a kisgyereket megkérni, hogy a rádió-, villany-, tv-számlát befizesse.

VÉGET ÉRT az ankét. Mindenki kezébe vette a háztartási naplót. A folyosón még láttam, hogy ki-kinyíltak a könyvek.

— Jusson is meg maradion is. Nehéz! De azért mindent beleírok — hallottam egy távozó asszonytól

F. &

ték az építkezést itt. Ami épület már megvolt, az is 1966- ban létesült, tehát még újnak mondható. A további út? Elő- nevelőt képzeltünk el, ennek a megvalósítását kell majd a következő éveknek hozniuk. S a létszámot is növeljük. A tejértékesítési tervünk erre az évre 3682 hektolitert írt elő. Most 3400-nál tartunk, s év végére elérjük a 4280 hektolitert. Százkilencvenöt szarvas- marhát akartunk az idén értékesíteni. Öttel-hattal kevesebbet adtunk el végül is Üszőből ugyanis nem selejtez' tünk annyit, amennyit terveztünk. »Menet közben« módosítottuk a tervünket. Jelenleg 710 szarvasmarhát tartunk. 2 500 000 forint bevételre számítunk az eladásokból. . Megmondom őszintén: tartottunk attól, hogy az új telepünkre nem tudunk majd megfelelő számú állattenyésztőt biztosítani. De jöttek más településekről is, és a tsz sem maradt tétlen. Öt dolgozót beiskolázott. A tanulási idő alatt a teljes fizetésüket kapják.

L. L.

SOMOGY» Sí er*. A P Sseesdbas, 1STL nevem her ÍZ

3