Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
A tervidőszak első éve A tervidőszak első évének végétől csak hetak választanak el. Hogyan alakult ez a gazdasági év? Sikerült-e a tervezettek valóra váltása? Kérdéseinket Bizderi Károlynak és Csongvai Dénesnek, a topo- nár—zimányi Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnökének ég főagronómusának tettük fel. Az első témakör a fejlesztés idei eredményeit, hátráltatóit öleli fel. — Háromszáz férőhelyes tehenészeti szakosított telep befejezését terveztük a tervidőszak első évére. A 18 millió forintos beruházás első tégláit nem az Idén építették be. Az átadás a napokban lesz. Egyébként a telep mér -üzemel«. A kivitelező a batól TÖVÁL volt. Az állomány gümőkórmentes. Ez a telepünk a zimányi majorban épült fel. Terveink között szerepelt egy hatazáz férőhelyes hízómarhatelep létesítése is Orcimajorban. Tizen, négymillió forint költséggel ép ÜL Az átadás — úgy gondoltuk — ebben az évben lesz. De ez csak 1972-ben válik aktuálissá. Nem hibáztathatjuk a kivitelező batéi TÖVÁL-t. Kísérleti jellegű telep ez, mű- szakíejlesztósl hozzájárulással épül. A födémelemekre a Budapesti Típustervező Vállalat nem kapott gyártási engedélyt. A pécsi elemgyár vállalt egy másik típust, most kezdték meg a gyártását. Ezek okozták az átadási határidő módosulását. Ha Pécs december végéig szállít, akkor a batéiak a jövő év augusztusára befejezik a munkákat. A fúrt kutakkal mindkét telepen probléma volt. Nem kaptunk megfelelő mennyiségű vizet. Az egyiket már meddővé nyilvánították, a másikat száz méterrel mélyebbre fúrták. Így a tervezettnél több vizet nyerünk. Or- ciban is ezt keli csinálnunk valószínűleg. — A telepek as állattenyésztésben it változásokhoz vezetnek1 — Természetesen. Az állatlétszám fejlődésében mutatható majd ki a változás. Jelenleg 1150 szarvasmarhánk van. A sertéstenyésztésben más a helyzet. Toponár és Zlmány Is rendelkezett az egyesülés előtt teleppel Akkoriban mindkettő korszerű is volt. Most viszont az okoz gondot, hogy a sertések két helyen vannak. A férőhelybővítést akadályozza a hízómarhatelep épülésének elhúzódása is, a régebbi épületeket ugyanis átalakítottuk volna sertéstenyésztés céljaira. Erre még a tervidőszakban igyekszünk sort keríteni. így természetesen öt évre kimerül a fejlesztési alapunk, a hitelvonzat ugyanis nagy, — Hogyan sikerült megvalósítani az ötéves terv első évére tervezett gépi, fejlesztést? — Évente 1 800 000—2 000 000 forintért vásárolunk gépeket. Így volt ez az idén is. így lesz a tervidőszak követks-:' éveiben is, 1971-ben két D—í—KB traktort, négy SZK—4-e* kombájnt vettünk. Tíz kombájnunk van, a gabonafélék 2500 holdjának vágásához ez elegendő, úgy érezzük. Terveztük még két Braud adapter vásárlását Is, sajnos, nem kaptunk. A mostani ötéves tervben négyet szeretnénk venni. Ezek hiánya miatt nem tudjuk kellőképpen kiszolgálni a tavaly' vásárolt szárítógépet sem. — A gépesítés sikeressége, fogyatékossága hogyan hat a vetésszerkezetre? — Nagyobb változást egy előre nem Jelentett a cukorrépa területe csökkent csupán, éppen a hiányzó gépek miatt. Ha a szükséges gépsort megkapjuk, a terület százötvenről kétszáz, majd kétszázötven holdra emelkedik. Nekünk is fontos ez, hiszen a szarvasmarha-tenyésztésünk is ezen alapszik. Urebetin-koncentrá- tum hizlalja majd az állatokat. Tagjai vagyunk a cukor- gyári társulásnak, így reményünk van a gépek megszerzésére is. — Hogyan alakultak a* első év terméseredményei? Hogyan állnak az őszi munkák végzésében? — A kalászos gabonák a vártnál többet adtak, holdanként hat mázsával termettek többet a tervezettnél. A száraz időjárás miatt gyengébb terméseredményű cukorrépa, bprsó és kukorica okozta kisebb bevételt így ki tudjuk egészíteni. Egyensúlyban maradt a mérlegünk. Az őszi munkákról annyit: 2500 hold gabona vetését befejeztük, a cukorrépa szedésének is a végére jutottunk. Mélyszántást nyolcszáz holdon végeztünk. A kukorica 2000 holdas területéből 330 vár még törésre. Ha kedvező marad az idő, tíz nap alatt végzünk ezzel is. Két adaptert kaptunk a Kaposvári Állami Gazdaságtól, ezek segítenek. Rendelkezésünkre áll még két Zmaj csőtörő. Száz embert a kukoricatöréssel foglalkoztat a tsz. Egyébként 1025 tagunk van, a fele nyugdíjas, járadékos, ez sürgeti a gépi fejlesztést. A zöldségfélék termesztésével talán még nagyobb a gondunk, mint más gazdaságoknak. A város elviszi a fiatal munkaerőt, pedig nagy feladatok várnának ránk ezen a területen Is. A mérleg Serpenyőjébe kerültek tehát a megvalósított és a még megvalósítandó tervek. Az összegezés majd az ötödik év végén lesz teljes L. L. léli foglalkoztatás a tsz-akken A téli foglalkoztatásról gyakran esik szó napjainkban. Ennek jelentőségét még egy termelőszövetkezetben sem vonták kétségbe. De sok olyan gazdaság van, amely e kérdésben még csak keresi az utat a megoldásra. A téli foglalkoztatás ugyanis hasznos az egyének, és hasznos a közös gazdaságnak is. Egyrészt a ledolgozott munkanapokat, s így a keresetet növeli az egyénnél, másrészt a forintot szaporítja a tsz-nél. Mégis: lesz idén télen nem egy olyan mezőgazdasági üzem, ahol az állattenyésztőkön kívül alig néhány tagnak tudnak majd munkát biztosítani. Paradoxonnak hangzik talán, de a télnek a nyáron kell kezdődnie a termelőszövetkezetekben. Vagyis: már akkor gondolnia kell a vezetőségnek a hideg hónapokra. Meg kell tervezni, szervezni még a kánikula idején a tennivalókat arra a százhúsz napra, amikor hó borítja majd a határt. Hogy ne »csipkerózsi- ka-álomban« teljen az a három, három és fél hónap, hanem emberi tevékenység pezsdítse életre még az «-alvásra-“ hajlamosakat is. Talán nem késő még most sem, Van néhány hét a tél beálltáig... «Mit is csinálhatnánk? A sült galambot hiába várjuk* — mondták az egyik tsz-iro- dán. Csakugyan. A sült galamb nem jön. ötletek tucatjait kell majd elvetniük, míg végre egy megvalósítható lesz. Jó példák akadnak bőven, nem árt szétnézni a járásokban, megyében. A barcsi traktorosok tavaly télen* például ládákat szögeitek össze, So- mogyszentpálan diót válogattak az asszonyok. A munkát a helyi nőtanács szervezte. Máshol bérmunkaként árut csomagolnak. Kéthelyen ez a tevékenység melléküzemággá nőtte ki magát. Megszívlelhetik példájukat a nehéz közgazdasági viszonyok között «hegyen-völgyön* gazdálkodó termelőszövetkezetek is. Le kell ülniük tehát a vezetőségi tagoknak, s alapos elemzés, tényfeltárás után a legjobb, a legkönnyebben megvalósítható ötlet mellett dönteniül;. S akkor tulajdonképpen mér nem Is kell a sült galambra várniuk... II modern tudomány ás technika lexikona Elektronika Űj külszíni bauxitbánya A Bakony bauxitvagyona nem összefüggő egységben helyezkedik el, hanem ún. lencsékben. Ezekben a napokban Kálimba körzetében a kimerülő 11-es számú fejtés szomszédságában megkezdődött egy új bányaterület előkészítése a művelésre. Az új «lencséből* műszakonként 130 tonna első osztályú bauxit kerül majd a felszínre. GALGÓCZI ERZSÉBET i PÓKHÁLÓ 10. Az újságíró kinyúlt, kikönyökölt pulóverben. Köszön, bemutatkozik. — Galambos, a megyei lap munkatársa. — Csorvás Tibor főkönyvelő — ugrik talpra Csorvás fölélénkülve, s kijjebb húz egy széket. — Foglaljon helyet az elvtárs! Az újságíró leül, aktatáskáját az íróasztalra helyezi. — Niklaj elvtárssal szeretnék beszélni. Az elnökkel. — Momentán házon kívül van. Milyen ügyben? — Hát hogy is mondjam? Egy kicsit szeretnék körülnézni. — Elvigyorodlk. — Nehogy elveszítsük a kapcsolatot a néppel. — Imi akar rólunk az elvtárs? — Csorvás felvillanyo- zódik. — Hát itt van is mi- rőL — Az elnök elvtát* mikor jön be? — Holnap reggel — teleli őszintén Csorvás, aztán észbekap. — Azt Gézánál sosem lehet tudni. Várja meg! — ajánlja mohón, s a nyitott ablakon kikiabál az udvarra. —- Pista bácsi! Pista bácsi! —- Itt vagyok — hallatszik kívülről egy vastag férfihang. Csorvás kinyújt az ablakon egy húszast. — Hozzon kát jéghideg sört a cukrászdából. Ha nincs behűtve, adjanak egy korsó jégkockát. — Visz- szaül. — Én már régóta csodálkozom, hogy rólunk soha nem ír a helyi sajtó. A Televízió már háromszor is járt itt. de a helyi... — Kétszáznyolcvan falu van a megyében — magyarázza Galambos —, és én vagyok egyedül a mezőgazdasági rovat. Nem jutok ed mindenhova. — Igen, igen, de azt azért értékelni kellene, hogyan csinált itt Niklaj a semmiből nagyüzemet. És ahogyan kiválogatta a munkatársait. Az újságíró zavarban van, de Csorvás nem veszi észre. Végre magáról beszélhet. — Nekem például az életemet mentette meg. — Hogy-hogy? — udvarias- kodik Galambos. — 1952-betn kulákllstára tették az apámat. Én másodéves voltam az egyetemen, persze azonnal kirúgtak. Mire hazajöttem, itthon elvették a földünket, a házunkat, a házunkat la, a tanácselnök költözött bele. — Hirtelen: — Maga hány éves? — Harminc, — Akkor azt sem tudja, mi volt az a kuláklista mondja Csorvás szemrehányóan. *— Dehogynem, tanultuk. — Szóval, el kellett mennem dolgozni, hogy valahogyan megéljünk. No, de hova vettek fel egy kulákcsemetét ? Vasat cipeltem a vagongyárban, szénlapátoló voltam a MÁV- nál, a téglagyárban tróger, képzelje el ezzel a fizikummal. — S tetszelegve néz végig karcsú alakján. — Meg is betegedtem, tüdővészben, és amikor kijöttem a szanatóriumból, három évig nem kaptam munkát. Már az öngyilkosság gondolatával foglalkoztam, amikor megszervezték a tsz-t és eljött hozzám Géza: Tibiké, nem akarsz főkönyvelő lenni? — Tibiké? — csodálkozik az újságíró. — Na igen. így hív, még gyermekkorunkból. Az ablakon benyúl egy kéz két üveg sörrel. — Még harmatos, Tibiké! Csorvás elveszi az üvegeket, s a visszajáró pénzt elhárítja. — Tegye csak el, Pista bácsi! Az ajtó zárján lefeszíti a kupakot, s az egyik üveget az újságírónak nyújtja. ■— Poharunk, sajnos, nincs —- mentegetőzik. — Géza nem hagyja, hogy az irodában igyunk. Meghúzzák a sört Torokka- paróan hideg. Csorvás mellékesen jegyzi meg. —* A csinzánót is ilyen hidegen szeretem. — Azt is üvegből? — kérdezi újságíró, de gyorsan, elfojtja mosolyát — És mit csinálnak a reprezentációs: vendégekkel? — Attól függ. A kisebbeket: elviszi Géza a cukrászdába,; fizet nekik egy kávét. A fon-; tosakat kiviszi a borkombi-: nátha. — Most tulajdonképpen hol; van? — Valahol a mezőn. Már: megy? Galambos állva issza meg; a sör maradékát. — Igen, kimegyek utána. A főkönyvelő csalódott ar-; cára pillant, s az aktatáská-; ból előveszi a jegyzetfüzetét — Ha megengedi, fölírnám; az elvtárs nevét. — Nem. igazán nem azért; — szabódik Csorvás, s boldo-: gan dtktálja: — Csorvás Tibor: főkönyvelő. A megalakulás: óta. Az újságíró azonban nem a; mező felé indul, hanem befelé a faluba. Pigniczki Antal lakik az egyik divatos, jó módra valló házban. Pigniczki: öt ven körüli, ráncos, elhanyagolt parasztember. Most éppen i részeg. A felesége akkor költötte fel, amikor az újságíró! megérkezett, A lugasban isznak, kecskelábú asztal mellett, előttük! bor. Galambos ezúttal jegyzetel. — Pigniczki Antal, ugye?! Hány hold földdel lépett a; szövetkezetbe? {Folytatják.) Az elektromossággal összefüggő tudományoknak és technikai ismereteknek azt a részét szokás az elektronikába sorolni, amely nem az elektromos energia előállításéval, illetőleg más energifaj tóikká (mechanikaivá, hővé stb.) alakításával függ össze. Két ága ismeretes: az elektronfizika, mely az elektronika elvi kérdéseivel foglalkozik és az elektrotechnika. Ez utóbbit egymagában is gyakran elektronikának nevezik, és igen összetett Ismeretek gyűjteménye. Az elektronika megszületése az 1880-as évekre tehető, amikor Edison először szerkesztett egy izzólámpából egyenlrányításra alkalmas diódát, amely az elektroncsövek alaptípusa. Azonban az erősítő megalkotásában indult valódi fejlődésnek az elektronika. Az erősítő olyan elektronikus eszköz, amely kis feszültséget vagy áramot (s ezzel együtt kis energiájú jelet) sokszorosára növel. Valójában nem arról van itt szó, hogy az elektromos jel feszültségét vagy áramát növeljük, mert ez nem volna egyéb, mint amit egy közönséges transzformátorral is elérhetnénk, hanem a jel energiájának sokszorozását jelenti az erősítés, amely aztán vagy áram vagy pedig feszültség, vagy éppen mindkettőnek megsokszorozódásaként jelenik meg. Az elektroncsövek után a hasonló . célra használható tranzisztorok megjelenése jelentett újabb lépést. Nagy lendületet adott más vonatkozásában az elektronika további fejlődésének az az észrevétel, hogy az ún. analóg technika mellett az elektronikus eszközök kiválóan alkalmasak a digitális technikához. Ebben a vizsgálandó mennyiséget nem analóg alakban jelenítjük meg (a növekedéshez növekvő elektromos — feszültség vagy áram — értékek tartoznak és fordítva), hanem kódoltan: egyezményes elektromos jelek kombinálásával.* A digitális technikának és rajta keresztül az egész technikának igen nagy lendületet adott a számítógép megjelenése, de természetesen a digitális technika nem korlátozódik a számítógép-technikára, mert rajta kívül pl. hatalmas terület a digitális méréseké (amely nem csak elektromos meny - ségek elektronikus úton vai mérését foglalja magába) vagy a tv-technika, amely több ponton is érintkezik vele, pL a képpontoknak képpé való c*/«állításával a képernyőn. Az egyes képpontok «értékei« ugyanis időből egymás után érkeznek az adótól a vevőkészülékig, ahol egy nem lineáris képpé kell őket összerakni. A digitális technika ugyanaltkor hat az analógra, mert pl. újabban a számítógépek az eredményt nemcsak kinyomtatni tudják, hanem vizuálisan is megjelentethetik egy tv-képernyőhöz hasonló berendezésen. A fejlődést nehéz volna megjósolni: a szakemberek a kisebb terjedelmű, energia- igénytelenebb, de megbízhatóbb és még nagyobb sebességű berendezések megalkotását várják a következő évektől. Növényvédelmi tájékoztató Előrejelzés - . és okszerű növényvédelem (U.) 1 A károsítók döntő többségére jellemző, hogy tömeges elszaporodásuk vagy a járványveszélyek kialakulása egy-egy üzem területét meghaladja. Ezért a kártétell veszélyeket a megye különböző tájegységeire kell előre meghatározni. Egy-egy tájegységre jellemző, hogy ott a domborzati, éghajlati és talajviszonyok, a növényállomány, illetve a vetés- szerkezet csaknem azonos, ezért ezen a területen az egyes károsítók fejlődésmenete, tömegszaporodási tendenciája is egységesnek tekinthető. A tájegységi előrejelzés legnagyobb jelentősége, hogy nélkülözhetetlen Információt szolgáltat a termelőüzemeknek; rávilágít, hogy az adott tájegységben mely lényeges károsítottak a tömeges fellépése fenyeget, és körülbelül mikor érkezik el a védekezés optimális ideje. A tájegységi előrejelzést a megye növényvédő állomása végzi, reprezentatív mintavételek (megfigyelések) alapján. s ezeket a heti tájékoztatóban teszi közzé. A kritikus területek megjelölése mellett rámutat a károsító tömegszaporodását kialakító és befolyásoló tényezőkre is. A termelőüzem a kapott Információk birtokában a saját tábláin, helyi megfigyeléssel pontosan meghatározhatja a védekezés szükségességét és annak időpontját. Néhány károsító tömegszaporodási sajátosságai csak országos méretekben teszik lehetővé a megbízható előrejelzést. Ezek tájegységi és üzemi előrejelzését az országos előrejelzés alapján lehet pontosan elvégezni, A megyék határait meghaladó, várható jelentős kértételi veszélyeket az előrejelzési központ hetenként a Magyar Mezőgazdaság Információk című mellékletében teszi közzé. Ezek szintén az üzemi előrejelzést szolgálják, és felhívják az üzemi növényvédő szakembereket a jelzett károsító figyelésére. Mivel az országos előrejelzés alapját megyei adatok, megfigyelések adják, ezért kívánatos, hogy az adatszolgáltató (megfigyelő) munkába — saját érdekükben — a termelőüzemek is nagyobb számban bekapcsolódjanak. somogyi nrePLAP Fentek, Ull. mvwsbar fii-
