Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

'3őű!'(/ölt kendo Minden időben, de különö­sen télen nagy hasznát vesz- azük. Ha kiszaladunk a sza­badba, könnyen magunkra te­ríthetjük, vagy ha már hűvö­sebb a szoba, kényelmesen be­leburkolózhatunk. Hossza kb. 330, szélessége 165 centi. Gésa fonalból négyes szállal, 6-os tűvel horgolhatjuk. A megfelelő hosszúságú láncszemsorra a tűtől számí­tott 7. láncszembe 3 egyráhaj- tásos pálcát öltünk * egy Jáaeszem, a 3. láncszembe 3 egyráhajtásos pálca • ismétel­jük, s végül 1 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca. A 2. és minden további sor: az egy Ián eszem es ívekbe 3 egyráhajtásos pálca, 1 lánc­szem választással Ha a megfelelő méret kész, akkor a kendő három oldalát behorgoljuk. Első sor: 5 lánc­szemmel fordulunk • a kö­vetkező egyláneszemes ívbe egy csoport (2 egyráhajtásos pálca , 1 láncszem, 2 egyrá­hajtásos pálca), 2 láncszem, 1 ráhajtásos pálca a következő ívbe, 2 láncszem * ismétlés, a sarkokon középen egy csoport. 2. sor: 5 láncszemmel for­dulunk, a csoport közti ívbe öltjük a csoportot, 2 láncszem, pálca a pálcára, 2 láncszem, ismétlés. A sarkokon a cso­port előtti és utáni ívekbe 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pál­ca. 3. sor: ismétlés, a sarkok mindkét oldalán még 1—1 cso­portot horgolunk. A 4. és 5. sorban a csoportokat 3 egyrá­hajtásos pálcával horgoljuk. A 6. és 8. sorokban a csoporto­kat kétráhajtásos pálcával (3 pálcával) horgoljuk. Végül a kendő negyedik oldalát két so­ron rövidpálcával horgoljuk be. GESZTENYETORTA 1 kg gesztenyét megfőzünk, mindkét héjától megtisztítunk, majd szitán áttörünk. Az át­tört gesztenye felét 10 tojás- sárgájával és negyed kg vaní­liás cukorral háromnegyed órán át kavarjuk, majd hoz­zákeverjük 8 tojásfehérje ke­mény habját. Kivajazott torta­formában szép világosra meg­sütjük. Ha kihűlt, kettévág­juk, 125 g vaníliás porcukrot fél óra hosszat keverünk 4 to­jásfehérjével, azután hozzáke­verjük a gesztenyepüré másik felét. A tortát ezzel a krém­mel töltjük meg, bevonjuk csokoládémázzal, majd kemény karamellben megmártott, há­mozott, egész főtt gesztenyék­kel díszítjük, A gesztenyét szükség esetén babbal is ke­verhetjük, sőt helyette csak babot használhatunk. Ebben az esetben a töltelékbe 1 evő­kanál rumot is keverünk, és a tortát babpürével for­mált, kemény karamellben megmártott gesztenyékkel dí­szítjük. E helyen jegyezzük meg, hogy mindenütt, ahol valamely recept gesztenyét ír elő, nyugodtan használhatunk babot is. GALGÓCZI ERZSÉBET 8. Géza elneveti magát: — Te, Mangi, azért egy hordóval ne ám el tégy belőle! A kocsma tele van, a közön­ség majdnem kifolyik az ut­cára. Az asszonyok megállnak az ajtóban, szégyellnek be­menni. Géza a pulthoz tola­kodik, tíz korsó sört kér, s a korsókat négyesével kihordja az asszonyoknak. Az asszo­nyok megvárják, míg min­denkinek a kezében ott a sör. Géza keze üres. — Nem is koccintasz ve­lünk? — méltatlankodnak az asszonyok. — Motorral vagyok — men­tegetőzik Géza, s indulni ké­szül. Az egyik elkapja a lem- berdzsekjét. — Ne szaladj már! Igaz, hogy az agronómus halat lo­pott? Gézának felhő suhan át az arcán. — Nem igaz! — mondja bosszúsan. — Nem kell bedől­ni minden rosszindulatú plety­kának! • • • Késő este van. A tsz-iroda egyik ablakán szivárog ki a fény és a cigarettafüst. Oda­bent vezetőségi ülés folyik. A 11 ember alig fér el a behor­dott székeken, s az asztalok tetején. Az ülésen az elnökön kívül részt vesz Zsupán, a helyettese, Sáray a főagronó- mus, Csorvás Tibiké főköny­velő és néhány különböző ko­rú parasztember. Az emberek már szedelőz- ködnek, amikor Zsupán meg­szólal: — Várjunk még, emberek! Van itt még egy ügy... — S amikor az emberek vissza­ülnek, Gézához fordul. — Sze­retnénk. ha ismertetnéd ve­lünk, mit szándékozol tenni Selyem Zsiga ügyében. Gézát kellemetlenül érinti a dolog. Elodázhatná, de úgysem 0 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, líll aovcnüMr I& A rehabilitáció: egyéni és közös érdek _o OTTHON ÉS ______ C SALÁD A ember sokszor meg­hallja, sokszor olvassa, talán .sokszor még mondja is ezt a szót anélkül, hogy pontosan tudná, mit jelent, mi van mö­götte. Pedig a rehabilitáció nagy és fontos kérdés; nem­csak egészségügyi, orvosi, szo­ciális, hanem társadalmi je­lentősége is van. talpraállítás. Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban? Mai meghatározása a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet fogalmazása szerint: a rehabi­litáció a testi hibák vagy be­tegségek következtében korlá­tozott testi és szellemi csök- kentértékűség helyreállítása vagy kiegyensúlyozása a beteg érdekében, képességének meg­felelő lehetőségek legnagyobb mértékű biztosítása és érvé­nyesítése testi, szellemi, szo­ciális, foglalkozási és gazda­sági értelemben egyaránt. A rehabilitáció tehát min­den o.yan tevékenység összes­sége, melynek az a célja, hogy a baleset, a betegség, yagy bármilyen ártalom miatt ká­rosodott, fizikai vagy szellemi téren csökkent értékűvé vált embert meggyógyítsák és újra munkaképessé tegyék. Ha le­het ugyanott, ahol azelőtt Ke­reste a kenyerét. Ha ez se­hogyan sem sikerül,' olyan munkakörbe, foglalkozásba helyezik, melyet nyugodtan végezhet. Tehát valahova ... ahol úgy dolgozhat, hogy meg­érdemelje a társadalom és ön­maga becsülését is. A rehabilitációnak két része van. Az első az orvosi talpraállí- tás; a sérült vagy a beteg meggyógyítása. Ez azt jelen­ti, hogy sebészeti téren olyan lehetőségeket kell teremteni, melyek a végtagpótláshoz. vagy egyéb gyógyászati se­gédeszköz alkalmazásához a legmegfelelőbbek, a belgyó-, gyászaiban pedig, hogy gyó­gyulás után a könnyebb mun­ka felvétele ne viselje meg a szervezetet. A második lépés a foglalko­zásbeli talpraállítás. Ennél számba kell venni, hogy a bal­esetet szenvedett és gyógyult — jelenleg rokkant — mihez ért, csökkent munkaképessége mellett mit tud, és mit képes elvégezni? Meg kell gondolni, hogy kell-e valamilyen gyó­gyászati segédeszköz — példá­ul műkéz, műláb, gyógycipő, fűző, mankó, szemüveg — vagy egyéb, ami munkába á'- lását elősegíti, és meg kell nézni, hogy milyen a munka­helye, mit kell azon a tovább- dolgozás érdekében javítani, változtatni, módosítani. E té­ren nem a gyógyászati segéd­eszköz kiutalásán van a hang­súly, hanem azon, hogy azok használatát a rászoruló el la sajátítsa. A szekrény tetején porosodó művégtagnak, vagy az éjjeliszekrény fiókjában heverű műfogsornak semmi haszna nincs! Néha — sajnos — a rok­kantság oyan munkaképesség- csökkenéssel jár, hogy a reha­bilitált sehogyan sem képes eredeti munkakörébe vissza­térni. Ilyenkor átképzésre szo­rul. Olyan szakmát választ számára a rehabilitációs ta­nácsadás, amely könnyen el­sajátítható, és zavar nélkül végezhető a szervezet károso­dása ellenére. Ezt az úgyneve­zett második szakmát arány­lag könnyen elsajátítja a rokkant, mert érzi — néha meggondoltan tudja —, hogy munkába állása egyben élete céljának és egyensúlyának visszaszerzését is jelenti. A baleseti sérülésekből vagy idült betegségből talpra állók rendszerint idegileg megvisel­tek. Ha ezt a feszültséget nem sikerül megszüntetni, felolda­ni, ha a rokkantnak az élet­be, a gyógyulásba vetett hitét a rehabilitáció nem tudja visszaadni, akkor még fél munkát sem végzett. Az ideg- rendszeri, szellemi talpraállí­tás összekötő kapocs az orvosi és egyéb rehabilitációs mun­kák között, amelyekhez az anyagi helyzet biztosítása, a szociális, a kulturális és tár­sadalmi feladatok megoldásá­hoz szükséges segítség is szo­rosan hozzá tartozik. Az akceleráció, az éiettempó általános felgyorsu­lása és a nagyarányú fejlődés megnövelte az ártalmakat és a baleseti veszélyeket. Ez a rokkantak számának emelke­désével jár. Ugyanakkor a fej­lődő orvostudomány sok olyan embert megment, aki a múlt­ban halálra volt ítélve. A rokkantak talpra állítása és utógondozása, illetve munká­ba állítása — egyetlen műszó­val kifejezve: a rehabilitáció — ma már nem egy-egy or­szág, hanem az egész embe­riség közös feladata. Ezért foglalkozik vele a Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezet, amely előtt e téren hatalmas, de eredményeket ígérő felada­tok állnak. Dr. B. L. A szó latin eredetű. Értel­me: visszafogadás, visszahe­lyezés. Tágabb értelemben A gyermek testi fejlődése HA GYERMEKÜNK egész­séges és egészségesen nevel­jük, rendszeresen visszük a csecsemögondozói tanácsadá­sokra, utasítás szerint táplál­juk, idejében beoltatjuk a be­tegségek ellen, akkor testi és szellemi fejlődése rendes lesz. Az egészséges, középkorú szülőktől származó újszülött normális terhesség után 3— 3,5 kg testsúllyal jön a világ­ra. Testhossza kb 50 cm. A fiúgyermekek valamivel fej­lettebbek, mint a kislányok. Az egészséges újszülött rögtön a szülés pillanatában vagy közvetlenül utána erős, éles hangon sír. normális testhő­mérsékletű, fényes rózsaszínű a bőre, jól szopik és jól alszik. Néhány nappal a születés után enyhe sárgaságot kaphat, me­lyet élettani sárgaságnak tar­tunk ebben a korban, tehát nem betegség, és általában megszűnik a gyermek kéthetes korára. A csecsemő gyors testi fejlő­désnek Indul. Ez a fejlődés egy kicsit lelassul az első élet­év vége felé. A közvetlenül a szülés után enyhe súlyveszte­ség léphet fel, különösen, ha a kismama nem ad tejet, fo­lyadékot a babának; ez múló jelenség, és az első fél évben havonta 600—800 grammot gyarapodhat a csecsemő. Az első félév után a súlygyara­podás görbéje csökken, s a baba már csak 500—600 gram­mot gyarapodik havonta. A testhossz növekedése az első lével növekszik meg; tehát ek­kor a baba kb. 13 kg súlyú és 75 cm hosszú. Minthogy a gyermekek nem egyformának születnek, szü­leiktől örökölt testi-alkati sa­játosságaik különbözők, fejlő­désük is eltérő. Ezért gyerme­künk testi fejlődését soha ne hasonlítsuk másik hasonló ko­rú gyermek fejlődéséhez. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy az előző hónapokhoz ké­pest hány grammot gyarapo­dott a súlya. A fogak fejlődésének is kü­lön figyelmet kell szentelni. Álatlában a hatodik hónapban a baba elkezd erősen nyála- sodni, ujjacskáit a szájába rakja, apró tárgyakkal az ínyét dörzsöli, mintha viszket­ne. Ezenkívül sirósabb és rosszkedvűbb, mint azelőtt. Ezek után az enyhe zavarok után egy napon megjelenik az első metszőfogacska. Helytelen nézet, hogy a fogzást hasme­nés, láz, kiütések kísérhetik. A fogzás természetes folyamat. A TEJFOGAK kibújása az anya egésszégi állapotának és táplálkozásának, valamint a gyermek egészségügyi állapo­tának is függvénye. A J és 8. hónap között általában előbb a két alsó, középsó met­szőfog bújik ki, a 7. és a 9. hónap között a két középső- felső metszőfog jelenik meg. Ezek után kb. kéthavonként bújnak ki párosán a tejfogak. Kétéves korig általában kinő­nek a tejfogak, összesen húsz. „Mindentudó“ porszívó hónapokban szintén kifejezet­tebb, három-négy centimétert tesz ki havonta, majd foko­zatosan csökken, és az első év végén már csak egy centi­méter. Az egyéves gyermek testsúlya háromszorosa a szü­letési testsúlyának, testhossza pedig a születési testhossz fe­kerülheti meg. Ismeri Zsúp- pánt Türelmetlen, célratörő és Indulatos ember. Kelletlenül megvonja a vál­lát — A rendőrség lezárta az ügyet! — A rendőrség igen. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk is úgy kell tennünk, mintha nem történt volna semmi. El­végre százhúsz kiló hal az százhúsz kiló hal. Kétezer fo­rint! Egy parasztember régóta fészkelődét. (Pigniczkl jó ba­rátja.) — Nemrégiben történt szö­vetkezetünkben egy sajnálatos eset Pigniczkl brigádvezetőt akit valamennyien gyerekkora óta ismerünk, ennél sokkal ki­sebb vétség miatt váltották le a brigádvezetésről. — Nem én váltottam le — védekezik Géza. — A közgyű­lés. Megszavazták a leváltását. — Csak az asszonyok sza­vazták meg — mondja meg­vetően a paraszt. Géza megvonja a vállát — Mit csináljak? Azok van­nak többségben. — Ha akartad volna, nem teszed fel szavazásra a kér­dést hanem lecsillapítod az asszonyokat. Mibe kerül az neked? Ha az első fogak megjelenése 2—3 hónapot késik, az termé­szetes, örökletes alkalmi sa­játosság lehet. Amennyiben a fogalt a 8—9. hónap után sem jelennek meg. annak oka va­lószínűleg az angolkórosság lehet. Dr. Sz. D. — No de.., — kezdi Géza, I Zsuppán azonban közbevág. ♦ — Pigniczki tiz évig volt J brigádvezető. Egy hibája van, | az, hogy iszik. Tudjuk, milyen* az italos ember. Hát ő elitta! a háztáji munkáért beszedett X pénzt De ha már így történt,! én igenis helyeseltem Pignicz-I ki leváltását. A mi falunkban! nagyon kényesek arra a pa-f rasztok. hogy a vezetőik tisz-1 ta kezűek legyenek. No, de | ami áll egy brigádvezetőre, | miért nem áll egy agronómus-1 ra? * — Miért nem váltod le? —| kérdi ugyanaz a paraszt. — Aztán mit csináljak vele?! Osszam be kapálni? — s Géza! rosszkedvűen magyarázza: —! Egy agron ómust nem lehet le-| váltani. És Selyem Zsiga jól agronómus. ötletei vannak f Mozgékony. Most például.! amit Sáray úr nem tudott el-! intézni — bocsánat! — azt őí elintézte. ! Sáray arca merev lesz, mint! a pléh. ! A paraszt bekiabál: — A halból! Géza tiltakozni akar, de. Zsuppán megint megelőzi. ! (Folytatjuk.) | Az ún. faltól-falig szőnye­gek elterjedésével meg kellett oldani azok rendszeres kar­bantartását is. A feladat két részből áll: egyrészt ki kell szívni a szőnyeg rostjai közül az oda lerakódott port és piszkot, másrészt folyamato­san tisztítani kell a szőnyeg felületét. E célra készült a képen látható, angol gyárt­mányú tisztító-porszívó gép. Az erős szívóhatásé gép nem hagy szilárd szennyeződést a szőnyeg rostjai között, ugyan­akkor a tisztítószerekből kép­ződő hab részben leköti a fel­vert port, részben eltünteti & szőnyeg esetleges foltjait.

Next

/
Thumbnails
Contents