Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
KUTATÁSOK — KUTATOK Egészséges életmódra nevelés r r »kóláink névelőmunkájának kétségtelenül egyik legkevésbé kidolgozott része az egészséges életmódra nevelés. S ez nem abból ered, mintha pedagógusaink nem tudnák, milyen az egészséges életmód, hanem sokkal inkább abból a tényből, hogy az iskolai egészséges életmódra nevelés nem hatásos. Inkább »ráolvasással-« nevelünk, mint a helyes egészségügyi szokások rendszeres és következetes kialakításával. De hiányos az egészséges életmódra nevelés azért is, mert gyermekeink, sőt pedagógusaink sem élnek túlságosan egészséges életet. A nevelők túlterhelése, egyoldalú és időben nagyon »teremhez kötött« szellemi élete mind- mind hozzájárul ahhoz, hogy életritmusuk egyhangúvá váljon, s túlságosan intellektuális munkát csak keveseknél tarkítja fizikai jellegű vagy sport- foglalkozás. Pedig a legtöbb iskolának van már valamilyen sportpályája, sportolásra vagy játékra alkalmas udvara. Az alkalom, a lehetőség tehát ott van az iskolánál, mégis ritkán hallaná, hogy a nevelők felüdülés vagy életritmus-változtatás oéljából rendszeresen használnák azokat Az egészséges életmódra nevelés kialakításában a pedagógusokra nagyon jelentős szerep hárul. Köztudomású, hogy a megelőzés fontosabb, mint maga a gyógyítás. Nem hamis állítás tehát, amit orvosi és biológiai szaktekintélyek mondanak, hogy a pedagógus a megelőzésben többet tehet nevelőmunkájával, mint maga az orvos. Érdemes elgondolkodni azon az egyszerű igazságon — amelyről a szülő és a pedagógus nagyon sokszor megfeledkezik —, hogy a gyermeknek teste is van. S a test nemcsak arra való, hogy alázatosan kiszolgálja a szellemet, hogy lehetővé tegye az ismeretszerzést, a tanulást, hanem ugyanúgy ápolni kell, mint magát a szellemet. Sőt még egy kicsit előbbre is való. H ányszor elmegyünk a híres somogyi orvostudós, Fodor József mellszobra előtt. Talán gondolatban meg is emeljük kalapunkat, de csak nagyon kevés embernek jut eszébe mondása: »Nevelj jobban, hogy kevesebbet kelljen gyógyítani!« Ez a bölcs tanács szülőknek és nevelőknek egyaránt hasznos. Általános igazság az, hogy néhány egyszerű egészségügyi szabályon kívül alig tudunk valamit az egészséges életmód követelményeiről. Nemrégiben Székkutason azt kutatták, A foltos kopaszság japánul Dr. Franki József a gésák országában járt A helytörténet jellegvára Látogatás a Somogy megyei Levéltárban Bizonyos vagyok benne, Kanyar József Japánról, mint egy »csodaországról«, mindenki szívesen hall Európában. Dr. Franki József bőrgyógyász, az orvos- tudományok kandidátusa az elmúlt napokban — az IBUSZ szervezésében — két hetet töltött a keleti országban. Hallottuk, nemcsak turistaként nézett körül Japánban, hanem orvo&szemmel is »fölfedezte«. Professzor Kasuké Yto, a gifui egyetem bőr- gyógyászati klinikáján fogadta. A »Frankl család orvosi munkáinak jegyzékét« lapozgatom a rendelőjében. Ebben a bibliográfiában olvastam: dr. Franki József 1971-ig mint egy 165 tudományos publikációt és Izét könyvet jelentetett meg. — Három tudományos munkám most egy japán nyomdában vár a megjelenésre. Két új bőrgyógyászati kórkép, a harmadik a foltos kopaszsággal kapcsolatos kutatásaimat adja közre. — Mit látott turistaként Japánban? — Gifuban a Nagara folyón éppen azokban a napokban tartották a kormoránhalásza- tot, mely látványnak is csodálatos. (Diafelvételeket vesz elő, és a színes képeken megelevenedik a szertartásszerű halfogás. A kormorán madár nyakára egy gyűrűt helyeznek a halászok, lábára vékony zsineget és Így engedik a folyóba. Csőrével ügyesen megkaparintja a ficánkoló halakat, a gyűrű lem engedi, hogy lenyelje. Az eiső csónakon, kimonóban, gésák táncolnak.) — Életemben nem láttam még ilyen szépet — folytatja dr. Franki. ■— Különleges és nagyon szép ország. Az emberek viselkedése kellemes, az idegen otthonosan érezheti köztiik magukat. Városaik va- lóbap modemek, a közlekedésről amit hallottam: a vonatok Japánban évente átlagosan fél percet késnek ... — Mit tapasztalt orvosszemmel? — A gifui egyetem bőrgyógyászati klinikáján egy konzíliumon vettem részt, ahol egy külnöleges rákelőző bőrbetegséget vizsgáltunk a japán kollégákkal. Láttam kórtermeiket is; szépek, korszerűek. A tanácsteremben egy festék- zavarokkal járó bőrbetegségről tartottam kiselőadást. A japán orvosi ellátásról a liftessel, a portással, az újságárussal beszélgettem. A japán beteg magánorvoshoz mehet vagy a biztosítási egyletbe. A biztosítási egyletben a betegek után kapják a fizetést az orvosok. A japán higiénia meglepő európai ember számára. A szállodában például minden pohár külön, be van csomagolva. A felszolgálók is nagyon ápoltak, tiszták. A két hét alatt nem láttam egy részeget sem — talán vé- lelen volt? Megkérdeztem, miért nem öltött nagy méretet az alkoholizmus Japánban. Azt felelték: — Mert a japán ember sokat játszik. Valóban, a most divatos játékuknak, a pacsingónak — egy golyós játék — asztalonként többszáz érdeklődője van ... Volt szomszédom, Kalocsai gondos takarékoskodás után kétszobás házat építtetett, félórányira a várostól. Ide utaztam ki házavatásra. A kapunál zománctábla ijesztett meg: »VIGYÁZAT! HARAPÓS KUTYA!« A táblán egy vicsorító eb rajza is látható volt. Csengettem, mire hárman jöttek a kapuhoz: Kalocsaiék és a harapós kutya. A házi- 'gazda megnyugtatott: — Ne félj, Krumpli nem harap! Valóban nem harapott, csak megnyalta mindkét kezem. — Még csak nem is ugat! — panaszkodott Kalocsai. — Legalább csaholna, ha idegen jön. Azért vettük, hogy távollétünkben őrizze a házat. Ha valaki betörést tervezne és először terepszemlét tisztában vannak-e a szülők azzal az elemi szabállyal, nia? A vizsgálat meglepő eredményei zárult A helyes választ (a 12 órát) a szülőknek csak 48 százaléka tudta. Több mint fele tehát tudatlanságból nem hagyta 6 éves gyermekét megfelelő ideig aludni. Az UNESCO egészségügyi szervezete, a FAO sok vizsgálatot végzett a világ országaiban. Többek közt azt kutatta, hogy milyen az étkezés az egyes népeknél? Mi magyarok mindig büszkék voltunk főz- tünkre. Igazunk is volt, mert az első 5 legjobb között vagyunk. Ha azonban az ételek minőségét egészségügyi szempontból vizsgáljuk, akkor minőségileg már csak a 48. helyen vagyunk. Mert az étkezést nemcsak mennyiségre mérik. A szakemberek megkülönböztetnek mennyiségi és minőségi étkezést. , Nálúnk messze földön híres kosztunk mellett is van tudatlanságból eredő minőségi étkezés, amely elsősorban azt jelenti, hogy kevés teljes értékű fehérjét és vitamint fogyasztunk. Faluhelyen sok családnál a gyümölcsöt még ma is csak mint árut értékelik, s azt tartják, hogy finnyás városi vagy beteg ember az, aki gyümölcsöt eszik. A felsorolt helytelen nézetek ellen elsősorban az iskolának kell fölvennie a küzdelmet. Meg kell értetnie a szülőkkel: az egészségügyi szabályok nem holmi »kényességek«, hanem alapvető céljuk az, hogy gyermekeinket edzettebbekké, a betegségekkel szemben ellenállóbbakká tegyék. Ez pedig minden szülő legfőbb kívánsága. Modem, gyorsuló és techni- zálódó életünkben különösen városon, de falun is állandóan emelkedik a zajszint, s ez végül is oda vezet, hogy nemcsak hallásunk romlik, hanem különösen zajos munkahelyeken : gyárakban, üzemekben, gyakran az iskolákban is hangosan kell kiabálnunk, hogy megértsük egymást Ennek igen gyakori következménye a hangszalagok megerőltetése, a gégegyulladás. S zólnunk kell még az iskolák vécéviszonyairól is. Közismert dolog, hogy iskoláinkban nem éppen ez a helyiség a leg- higiénikusabb és legtisztább. Használata gyakran oka a bélférges fertőzésnek, amelynek mértéke meglepően magas gyermekeink körében. Az lenne a helyes, ha a gyermekek otthon végeznék el dolgukat, S erre rá is kell szoktatnunk őket. Ha pedig mégis használniuk kell az iskolai vécét, kezüket szappannal és körömkefével mossák meg. A szappan körömkefe nélkül nem hatásos. Végül örvendetes az a hír, hogy megjelenik egy pedagógusoknak szóló olyan könyv, amelyben a legmodernebb egészségügyi utasítások és szabályok vannak. Mert annak, aki egészséges életmódra hatásosan akar nevelni, magának is állandóan tanulni kell. tartana, rögtön megállapítaná, hogy a zománctábla csal: a kutya jámbor, mint egy borjú. Látogatásom ideje alatt a kutya a lábam előtt hevert, s néha odaadó szeretettel nézett a szemembe. Búcsúzáskor azt tanácsoltam Kalocsainak, hogy Krumplit adja oda néhány hétre egy kutyaidomítónak. — Már holnap elviszem!< * * * Két héttel később találkoztam Kalocsaival. — Mi van a kutyával? Legyintett: — Az idomító visszaadta. Nem jutott vele semmire. Ha valaki bottal támad a kutyára, körülrajongja az illetőt. Az idomító harminc éve foghogy nagyon kevesen jártak még a somogyi levéltár boltozatos termeiben, az iratköte- geket őrző öblös szekrények és a vitrinekben látható értékes történelmi, irodalomtörténeti dokumentumok között. Sokak előtt Kosztolányi Pacsirtájának levéltárosa, a nemzeti és nemesi múlt hagyományait, a nobilitás rendi okmányait őrző kisember képe maradt meg. Valóban, levéltárosnak lenni hosszú évekig — egyfajta »birtokgyámkodást« jelentett, őrködni és néha perdöntő bizonyítékokat szolgáltatni a birtokvitákban. Erről legtöbbet a levéltár igazgatója, Kanyar József tudna mondani. Érthetően azonban ő nem a múltbeli küldetésről, hanem a jelen, illetve jövőbeli küldetéséről beszél. — A helytörténeti kutatás fellegvára a levéltár. Egy-egy évforduló közeledtén, jubileumi alkalmakkor természetesen megnövekszik a kutatóforgalom is. De állandóan fölkeresnek bennünket diákok, akik valamelyik középiskola történelem szakkörében kezdték, s most az egyetemen folytatják. Kutatásaikban- hűek maradnak a szülőmegyéhez. Nagyon sok tanár is fölkeres bennünket, akit a tudományos kutatás érdekel és doktori disszertációt készít. Nálunk gyorsan kézbe kapják a keresett anyagot. A levéltár patinás csöndjében egy megye története nyugszik, és vár kutató kezekre. A néhai jogbiztosító hivatalból valóban tudományos centrum lett, mert levéltárosnak lenni itt azt is jelenti: kutatni, feldolgozni, egyszóval bekapcsolódni a tudomány áramába. Az intézmény monográfiája egyben bő útmutató a levéltár gazdagságában is. De a levéltári szakági kutatások mellett történettudományi kutatásokat végeznek az itt dollalkozik kutyákkal, de ilyet még nem látott... Tegnap aztán újra kiutaztam hozzájuk. A figyelmeztető tábla a helyén volt. Krumpli helyett azonban egy vad kutya mor- gott reám ingerülten. — Az új kutyánk — mutatta be Kalocsai. — És mi lett Krumplival? — Rossz útra tért... Egy betörőhöz szegődött... Előbb azonban gyakorlatban bizonyította be, hogy mégis házőrző eb a javából! Képzeld, egy este hazajöttünk, és Krumpli nincs sehol... Vé- giocserkésztük a környéket, hiába... Késő este csengett a telefon, és valaki közölte velünk, hogy ne aggódjunk a kutyáért, jó helyen van. Meggozók, és rendszeresen publikálnak. Kiadványok hosszú sora árulkodik róla, hogy egy- egy országos tanulmánykötetben is méltó helyet kap a megye történelme, a kutató levéltárosok jóvoltából. (Az utóbbiakból kettőt említek: Sorsforduló és Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat köréből.) A levéltár önálló kiadványai, a tetszetős évkönyv és az itt szerkesztett Somogyi Almanach eljutnak a megye valamennyi kulturális intézményébe. Kanyar József publikációi. könyvel nemcsak a megyehatáron belül, hanem országosan is közismertek, és valamennyi jó fogadtatásra talált. Nyugodtan mondhatjuk, megyehatárunkon belül a Harminc nemzedék vallomása a legforgatottabb történelmi olvasókönyv. — Mivel foglalkozik most? — Kandidátusi disszertációmat készítem. Tematikáját tekintve: felöleli Nagyatádi Szabó István földreformját és a felszabadulás utáni földosztást. A határévszámok: 1895-től 1949-ig Somogy mezőgazdává kérdeztem, hogy ki beszél. Erre a telefonáló azt felelte, hogy délután nálunk járt, álkulccsal behatolt hozzánk, lévén ez a szakmája, de ne ijedjünk meg, nem vitt el semmit. A kutya addig-addig hízelgett neki, amíg a fehérnemű helyett inkább az ebet vitte el... Aztán arra kért minket, hogy mondjuk meg a kutya nevét, s végül a lelkünkre kötötte: ha egyszer — ugye, sose lehet tudni — a rendőrség kivonná őt a forgalomból, akkor fogadjuk vissza Krumplit megbocsátó szeretettel. Ügy látszik, ez bekövetkezett, mert a kutya e sorok írásakor már visszatért Kalo- csaiékhoz.., Palásti László gának története. Aki utánam folytatja majd, foglalkozhat már a kezdődő szocialista mezőgazdálkodással. — Terve? — Szólok róla, de nagyon távoli még. Szeretném megírni Somogy művelődéstörténetét » El kell mondanunk azt la, hogy a tudományos kutatás mellett a levéltár dolgozóinak feladatuk a somogyi irattárak ellenőrzése is. A munka hétköznapjai szerteágazó feladatkört takarnak. És az igazsághoz tartozik az is, hogy ehhez bizony kevesen vannak. Állandóan feszitő gond: a helyiséghiány. Olyan probléma ez, amely sürgős megoldásra, orvoslásra vár. Hiszen az anyag gazdagságát szemlélteti az alábbi adat: ötezer folyóméter az itt tárolt dokumentum. Még szemléletesebben: öt kilométer hosszú, 50 centiméter magas irathalmaz. S ebben tartanak példás rendet, hogy biztos áttekinthetőséggel dolgozhasson, aki itt kutat. Az okmányok felölelik a megye történetét; kisebb részben Mohács előttről, nagyobb részben a XVIII. század elejétől. Huszonötezer mikrofilmmel rendelkeznek az ország és a külföld levéltáraiból — s ez mind Somogyra vonatkozik. Dr. Tóth Tibor levéltáros egy évig tanított az egyetem elvégzése után, s akkor kezdte meg a levéltári munkát. — A tudományos kutatás Jobban vonzott. Történet; agrárstatisztikával foglalkozom. A mezőgazdaságtörténet része ez, amely egyben segítséget ad a jelen gazdálkodásához is. A ku.tatás területe a mer- nyei egyházi birtok. — Hogyan fogalmazná meg az itteni kutatómunka lényegét? — A tudományos munkában mindig észrevehető hézagokra bukkan a kutató, amelyet ki kell tölteni. Hármas tisztelettől vezérelve. Tisztelet az elődök, az anyag és a munka célja iránt. A levéltár harmadik dolgozóját az igazgató mutatja be. — Egy esztendeje dolgozik nálunk Bencze Géza. Történelem-földrajz szakos. Utóbbi szakának nagy hasznát vesz- szük, hiszen a térképészet — történettudományi kartográfiáról van szó — levéltári tevékenység is. Egyébként most végzi a levéltári szakot. A beszélgetés során nemcsak azokról esett szó, akik idejárnak kutatni, hanem azokról is, akik nem. Hiszen gyakran lát napvilágot a tudományos alaposságot nélkülöző publikáció, és bizony néhány gazdasági del tés meghozatalakor nem ártana alaposabban figyelni a gazdaságtörténet tényeire, tanulságaira. Tröszt Tibor SOMOGYI NSPLAT Szerda, 1£1L november 10. 3 H. B. T. J. Dr. Tóth Tibor Kivételes jellemek 0
