Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Reklám — a saját munkájuk Regentés. Akkumulátorokat újít fel a mernyei Űj Barázda Termelő- szövetkezet melléküzeme, ötödik éve végzik már munkájukat ügyfeleik megelégedésére. Hogy nem üres dicséret ez, bizonyítja: még Budapestről ia kapnak megrendeléseket Eperi József üzemvezetőtől tudjuk, hogy hat és fél millió forint értékű munkát végez évente a* akkumulátorfelújítóban tizenhárom dolgozó. Az alkatrészellátás néha akadozik; hatszázezer lemezt igényeltek, de csak négyszázezret tud szállítani a szolnoki Vasipari Vállalat. A munka azonban nem állhat meg. Naponta tucatnyi felújított telepre kerül rá a címke: »Akkuüzem, Meraye». Munkakörülményeik h változtak az eltelt öt év alatt: ú) szerelőműhely, mosdó, öltöző épült. Reklámra nincs szükségük. Reklám — a saját munkájuk. Fedelet kap a telep. Feltöltés. A szentgáloskéri egyesült tsz-ben A hagyományok szerint, modern telepen amely egyértelműen arra ösztönzi a gondozókat: valóban minél jobb, minél kiválóbb I — a »zent- ti hagyomá- í n — efitve- ♦ | PÓKHÁLÓ Előreláthatólag a tavaszra elkészül az egyesült szentgáloskéri IX. Pártkongresszus Tsz-ben a korszerű, négyszáz férőhelyes tehenészeti telep. . Nemcsak a beruházás, az épít- i kezés jelent nagy feladatot a szövetkezetnek, hanem az is, I , hogy idejében és gondosan IGALGOCZI ERZSE felkészüljenek a modem telep benépesítésére. A szövetkezetben alapvető feladatnak tekintik ezt, és egyéni módszerrel — gá’oskéri jól bevált nyoknak megfelelően — egye- . _ , dl elbírálás alapján válogatták ;»<• a törzsállományba az »üszőalapanyagot«. Természetesen az egyedi elbírálásnál messzemenően figyelembe vették a törzskönyvi bejegyzéseket is. A saját módszer alapelve tulajdonképpen nem más. mint az, hogy ne csak nagy termelő képességű', hanem edzett, ellenálló is legyen az állomány. Ezért a továbbié nyésztésre szánt üszűborjakat félesztendős koruktól kezdve szabad tartásosan, legelőn ne Vélik, de úgy, hogy külön biztosítanak részükre kiegészítő takarmányt, ásványi sókat, vitaminokat is. Ez a régi, bevált módszer most ismét jól vizsgázott a nagyüzemben, hiszen nemcsak az eredményességet, hanem az ágazat gazdaságosságát Is kedvezően befolyásolja. Érdemes megemlíteni, a sikerben része van annak is, hogy a szövetkezetben olyan premizálási formát dolgoztak ki, tenyészanyag kerüljön majd a rövidesen elkészülő korszerű telepre. Munkahelyi légkör, munkahelyi felelősség BET — Itt nem lesz leltárt Zsuppán hátulról lefogja. —■ Ne őrülj meg, te... — s lenyomja Gézét egy székbe. Az ellenőrökhöz fordul. —Tessék elvtársak. — Ezek a leltárkönyvek? — és Müller Zsuppánhoz fordul. — Zsuppán elvtárs, lesz szíves eligazítani az embereimet — s az ellenőrök és Zsuppán kimennek az irodából. Csor- vás sürgősen iszkol utánuk. Ketten maradnak. Sáray gyorsan berámol a fiókjába, magára teríti az esőköpenyét, s indul. Géza fölfigyel. — Hová megy? — Előkészítem a szüretet — mondja Sáray higgadtan. — Így beszéltük meg. — Vár egy kicsit, s majdnem gyengéden mondja: — Gyere te is, Géza! Nem olyan rossz hely az a pince. — Megy a rosaeb! — mondja Géza sötéten. Félmodem tehénistálló. A jászlakhoz kötözve két sorban áll a száz tehén. Pillanatok alatt meg lehetne őket számolni. De a két ellenőrnek nem sürgős — Gézának úgy Hiába fizetünk, ha nem bízunk... A munkás, akit az igazgató hivatott, egy kissé félszegen lépett ‘'be a párnázott ajtón. Köszönt, megállt az íróasztal előtt, és várt. — Foglaljon helyet, Szalai elvtárs! — mondta az Igazgató a fotelre mutatva, és maja la a kis asztalhoz telepedett. — Azért hivattam, mert szeretném, ha maga venné ét azt az új francia marógépet, amit néhány nappal ezelőtt kaptunk. Speciális gép, nagyon drága, és tudja, nem szívesen b'znánk akárkire, Arra gondoltunk: maga ért is hozzá meg vigyázni Is tudna rá. A Szalai elvtársnak szólított munkás egy kissé elvörösödött a váratlan elismeréstől, aztán csendesein esaik ennyit mondott: Hét, ha bíznak bennem, igazgató elvtárs ... Véletlenül szem és fültanú- Ja voltam a beszélgetésnek. Megtudtam, hogy két éve minden értékes, új gépre kiválasztják a legalkalmasabb munkást, és az igazgató vagy a főmérnök személyesen bízza meg a gép kezelésével, gondozásával. Az eredmény: azóta az új gépeken nem volt hanyagságból eredő géptörés, sőt: a gépek olyan ápoltak, mintha most kerülték volna ki a gyárból. Nemrég olvastam egy tanulmányt. Nyugatnémet üzemi pszichológusok készítették. \rról szólt, hogy a frankfurti üzemekben hosszú évek vizsgálatai során bebizonyosodott: az igazolatlan hiányzók és a néhánynapos betegek 90 százaléka azok közül kerül k! akiknek semmilyen fele'ős, beosztásuk vagy fontos feladatuk nine* a gyárban. Akik. tudják, hogy fontos, felelősségteljes munkát végeznek és távoliét esetén nehezen pótolhatók, azok csak nagyon ritkán hiányoznak; ha betegek, akkor sem mennek szívesen betegállományba, Inkább dolgoznak, lábon hordják ki a kisebb betegséget, mert érzik a felelősséget. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva az üzemi igazgatóságok arra törekszenek, hogy minél több munkást győzzenek meg tevékenységének, beosztásának fontosságáról. N yilvánvaló, hogy a kapitalista társadalomban e lélektani »fogások* tőkés érdekeket szolgálnak. De ezek nálunk is szocialista közösségben «— egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznosak, értékesek lehetnek, Nagyon fontos az anyagt ösztönzés. Mindenkit érdekel a pénz, a fizetés, a prémium. Viszont hiába fizetünk meg valakit, ha nem bízunk benne, ha úgy érzi, hogy a munkája nem -fontos. Aki tudja, hogy nem számítanak képes- jégére, tehetségére, Őszinte odaadására, nem értékelik tevékenységét, az előbb-utóbb kedvetlenné, közömbössé válik, és hanyag munkát végez. Pártunk az utóbbi évtizedben megteremtette, kialakította a bizalom légkörét. Az emberek azonban — az általános bizalom légkörén belül — szívesen veszik azt Is, ha a munkahelyükön, az üzemben, termelőszövetkezetekben, a hivatalokban és egyéb intézményekben is bíznak bennük. Ha nem csak politikailag tekintik Őket megbízhatóaknak, hanem bíznak bennük úgy Is mint emberben, munkatársban. 1 A bizalom nemcsak a felelősséget növeli, nemcsak munkakedvet ad az embereknek, hanem erőt is. Gagarin, a világ első űrhajósa mondta egyszer a bátorságát csodáló újságíróknak: sohasem lettem volna képes arra, amit megtettem, ha nem éreztem volna, hogy bíznak bennem azok, akik e rendkívüli feladat végrehajtására kiválasztottak, Sz. P. Alkoholellenes hónapot szerveznek tűnik — sőt! Név szerint keresnek minden tehenet, s még az adatait Is ellenőrzik. Az istálló egyik végéből átsétálnak a másik végébe, ha ott a keresett tehén. Pellek Gyuri — az elmaradhatatlan micisapkájában — mérgesen (rá- nyítgatja őket. Még a vasvillát sem volt érkezése letenni a kezéből. Vagy nem is akarta? Ügy érzi magát, mintha rajta keresnének egy elveszett tehenet. A két ellenőrtől távol Gyuri odasúgja Gézának: — Nem lesz baj abból a törött lábú tehenéből? — Ugyan — mondja Géza. — Az állatorvos hozzájárult. — Akkor mi ez? — kérdezi Gyuri. Az egyik ellenőr int Gyurinak: — Legyein szíves! Gyuri nem mozdul. Dühös és ellenséges. Géza mellett várja meg, míg az ellenőrök odaérnek. Géza tehetetlen dühvei kérdezi: — A halakat nem számolják, meg? Mert halastavunk is van. Magtár. Óriási cementpadló« épület, az egyik felében ÖmHowzú — mondhatnánk: kínos —, szünet után ismét tanácskozott s Somogy megyei Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság. Az elhangzottak derűlátásra bíztatnak: az ül», az eddigieknél, komolyabb munka első állomása volt. A kórház alkoholelvonó szakrendeléséről tartott beszámolót dr. Qöntir Ferencné. Az első háromnegyed évben 107 beteget kezeltek, hetvenegyen önként jelentkeztek, harminchat embert pedig a hatóságok utasítottak kényszerei vonóra. Az »önkéntesek* közül nyolcon, a kényszerke »eltek közül heten nem először vettek részt a kúrán. Ne hallgassuk el az ambulánskezeléseket sem: háromnegyed év alatt 535 ré«»e- geskedőt szállítottak az osztályra (202-vel kevesaijDit, mint a múlt év azonos Időszakában). örvendetes csőkké, nésről lenne szó? Sajnos, nem ez az igazság. A Kőbányai Gyógyszerárugyár az év közepén több (hónapig nem tudott Apombrphint szállítani. lesztve a búza, nem is lehet látni, hogy menynyi. Férfiak merik zsákokba a búzát s a tele zsákokat a mázsára hordják, A mázsa mellett két másik ellenőr, Egykedvűen mérlegelnek, s jegyik az eredményt. A férfiak a hodály másik oldalára hordják a lemért zsákokat, * ott újra kiöntik a beton padlóra. A búzahalom olyan óriási! Szinte reménytelen, hogy ezzel valaha is végezzenek. Géza nézi egy ideig az ajtóból, aztán belép. — Jóska — mondja egy középkorú embernek —, ha mér úgyis fölmeritek, hagyjátok bent a zsákokban. Ne öntsétek ki! — Mi is mondtuk már reggel — mondja dühösen az ember —, de nincs elég zsákunk. — Majd szólok a raktárban, hogy küldjenek. — Az bajos lesz — mondja az egyik ellenőr —, ott is leltároznak. Gézát elönti az Indulat — Igen? Akkor merjék fel maguk 1 — Az emberekre kiált — Hagyjátok abba! Menjetek ki krumplit szedni! — Az emberek tétován álldogálnak. — Nekünk azt parancsolták — kezdi az egyik. s ez idő alatt csak a kénysiwr- elvonósokat láthatták el az elvonókúrához nélkülözhetetlen gyógyszerrel. Dr. Dicső István főügyészségi ügyész a fiatalkorúak italozásénak vizsgálatánál két yen hatással van a fiatalok met Az egyik: az arkohoi mi- szempontra hívta föl a figyel- szerveaetének, személyiségének. erkölcsi felfogásának fejlődésére. A másik: az alkohol utáni vágy és az italos állapot közvetlenül hogyan motiválja cselekedeteiket. Az alkohol akaratffi/engülést, befolyásolhatóságot idéz elő. Az italozással a helyzet a dohányzáshoz hasonló. Eleinte a fiatal pusztán utánozni akarja a felnőttet vagy vagánykodik, később pedig megkedveli ezeket 3 r—veszélyes »élvezeti cikkeket*, Dr. Dicső István szerint az italboltvezetők és a Vendéglátóipar! alkalrra'óitak ismerik a szeszes ital felszolgálásáról szóló rendeleteket. Mindezek ellenére állandóak a visz— Itt én parancsolok! — kiáltja Géza. — Amíg én vagyok az elnök, addig éri parancsolok! Az emberek leteszik a lapátokat, zsákokat, s egyenként kiballagnak az ajtón. Utolsónak Géza indul, A* egyik ellenőr közönyösen utánaszól: — Majd veszünk fel segédmunkásokat. — A téesz pénzén — teszi hozzá a másik. Zsuppánt a Szerelőműhelyben, találja. Félrevonja, — Nem megmondtam? — kérdezi. Zsuppán is alig bír a mérgével. — Szét kellene verni a pofáját, aki ezt kitalálta. — És ez hetekig fog tartani — mondja Géza fáradtan. — Ml lesz ennek a vége? Az emberek már piost is úgy néznek rém, mintha leprát lehetne kapni tőlem. — Ezt nem lehet hagyni! — kiabál Zsuppán. — El kell menni a pártközpontba, a Minisztertanácshoz, a Legfelsőbb Bíróságra.,. — Eredj! — mondja Géza csüggedten. Tehetetlenül hallgatnak. Géza hangosan gondolkodik: (Folytatjuk} szaélisek. A szabálysértőit többnyire azzal védekeznek: nem tudták, hogy vendégük még fiatalkorú. Mások azt bizonygatják, hogy a vendégen nem látózott meg az ital (jóllehet a »jóembert« az asztal alól szedték föl). A megyei párt-vb 1971. augusztus 25-én megtárgyalta a jogpolitikai elvek érvényesülésének, valamint az erőszakos és garázda cselekményeket elkövetők ellen folytatott küzdelemnek a tapasztalatait A megyei párt-vb megállapította: a büntettek elkövetésében nagy szerepet játszik az alkohol, a garázdaságot elkövetők nyolcvan százaléka a vizsgált időszakban Mas volt. A cselekmények zöme vendéglátóipari létesítmények területén, vagy azokon kívül, de közvetlenül az ottani szórakozással kapcsolatban történik. A párt-vb állásfoglalása szerint a megelőzés érdekében a Népi Ellenőrzési Bizottságnak gyakran kell ellenőriznie a vendéglátóipart létesítményeket. A megyei tanács kereskedelmi osztályának felül kell vizsgálnia az üzemekben, hivatalokban, sportpályákon — Vagy közelükben — működő büfékben indokolt-e szeszes italt árusítani. Csak két tennivalót emelünk ki, a párt-vb gokkal részletesebben foglalkozott a mindnyájunkat érintő gonddal. Dr. Pálffy György, a megyei kőrháí ideg- és elmeosztályá- nak főorvosa, az 1072-es tennivalók közül egyet hangsúlyozott: végre elkészül a kijózanító szoba, és segítségével az eddiginél nagyobb eredményekért vehetik fel a küzdelmet. A hozzászólások során Honfi Istvánná, a Vöröskereszt megyei titkára, rendkívül érdekes tervet ismertetett. A sza- boics-szatmáriak példájára 1972 októberében Somogybán is szerveznek alkoholellenes hónapot. (Az eseménVdúsnak ígérkező hónapot előkészítő bizottság munkáiéból lapunk is részt vállalt. Olvasóink tapasztalatait, ötleteit készséggel továbbítjuk a társadalmi bizottsághoz.) Az Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság ülésén megkaptuk az egyik legérdekel- tebbtől, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalattól az intézkedési tervet, amelyben a vállalat rögzítette: miképp kíván föllépni az alkoho1 izmus ellen. Nines okunk kételkedni a jó szándékban, s jóleső érzéssel fogadtuk a tartalmas Intézkedési terv lapjait. Majd meglátjuk... Pintér Dezaé SOMOGYI NÉPLAP Cefltfrtfk. UU /
