Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Egységes közművelődési terv a honismereti munkáról Ülést tartott a Somogy megyei Honismereti Bizottság Lábódon három témát tárgyalt meg á Somogy megyei Honismereti Bizottság, ebből kettőnek a középpontjában a tervek álltak, a harmadik a nagyatádi járás honismereti munkájának értékelése volt. A honismeret mélységes saeretetét bizonyította az a lelkesedés fa, mely a hirtelen jött téli időjáráson is győzött: minden meghívott' megérkezett időben. Dr. Várkonyi Imrének, a Somogy megyei Honismereti Bizottság elnökének rövid megnyitója után Szabó Miklós, a nagyatádi járási Hazafias Népfront munkatársa ismertette a járásiban folyó honismereti munkát, . A bizottság határozata, amely szerint Lábodon tartják meg a soronkövetkező ülést is, már a járás honismereti tevékenységének elismerését célozta. Szabó Miklós valóban szép eredményekről és elképzelésekről számolhatott be. a nagyatádi járásban a honismereti mozgalom szervesén összekapcsolódik az általános iskolai honismereti szakkörök tevékenységével. Csurgó oz egyik fellegvára a honismereti gyújtó-, feldolgozó« és módszertani munkának. Ebben a községben már felnőbtszakkör is működik, és képesek eUábni a Csurgó környéki iskolák módszertani segítését Is, Gondos helytörténeti munka folyik még Nagyatádon, Zákányban és nem utolsósorban Lábodon. Szabó Miklós, Péntek Károly, Mike Györgyi szólt a tervekről fa. Ezek között fontos helyen áll a Csokonai-emlékszoba elkészítése, s általában a tárgyi feltételek javítása, és az egyéni gyűjtők rendszeres foglalkoztatása. Ehhez kívánják segítségül létrehozni a járási honismereti híradót. Lábodon a betakarítás és a csépié* témakörének feldolgozását jelölték ki legközelebbi feladatul a szakkörben. A hozzászólók közül dr. Király Lajos tudományos kutató ismertette a megyei könyvtárnak a honismereti munka segítésére készített tervét. Javasolják a községi könyvtáraknak, hogy szerezzék be a legszükségesebb honismereti ás népművészeti tanulmányokat, és ezeket — külön kezelve — bocsássák a gyűjtők rendelkezésére, A megyei könyvtár ajnálőjegyzéket készít a lelkes amatőrök számára, s népszerűsítő füzetet jelentet meg a megyében föllelheto nevezetes fákról, ligetekről, parkokról. Az idegenforgalommal karöltve pedig a zselici turistautakat mutatják be, Az elképzelésekről szólott Németh János is, a megyei KISZ-biZOttség munkatársa. Nem teljes adatokat közölt, amelyek szerint megyénkben hatvanegy úttörő- és mintegy húsz KISZ-es honismereti szakkör működik. Különösen a középiskoláikban szeretnék növelni a honismereti szakkörök számát, s támogatni akarják a kollégiumi szakköröket Is. A kiváló ifjúsági klub cím elnyeréséért tűzzék ki — javasolta — teljesítendő célként a honismereti munkát Is. Somogybán a KISZ égisze alatt 1973-ban honismereti tábort szerveznek Somogyváron; —- ■ T'”' Barcson már 1972-ben lehetőség nyílik a megkezdődő ásatások alkalmából egy járási tábor létrehozására. A KISZ több kiadvány megjelentetését is vállalja, ezek közül talán a legértékesebbnek a hell konl pályázatok bemutatása latszik. Csikvár Józseftől, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadójától arról hallottunk, hogy elkészült a megye első egységes közművelődési terve, amelyben a honismereti 'szakkörök is jelentős feladatot kaptak. Kiemelt program lesz 1972/73-ban az üzemkrónika-lrás és a falutörténet-írás rendszeresebbé tétele, lB?3-ban a 133, évfordulóját ünnepli az ország az 1848-as szabadságharcnak. SomogybóJ fa többen szereztek érdemeket a haza szabadságéért vívott harcban, Noszlo- P'i és Xantusz neve elsőként említendő közülük. Somogybán emléktáblákat, fasorokat avatnak az ünnepek alatt, s ebből kivehetik részüket a honismereti, szakkörök is. A honismereti mozgalom egyéves munkájának koronáját jelentheti a Balatoni öl dváron megrendezendő népművészeti hét, s a tudományos tanácskozások mellett demonstratív kiállításokkal te szik vonzóvá az oly lelkesen gyűjtött magyar néprajzi anyagot. Talán úgy látszik most, hogy tül szép ez a gazdag program. Megvalósítható-e? A honismereti bizottság lelkesedéséből ítélve — ügy találom — képesek lesznek rá. H. B. Somogyot hiába keressük., A „Régi i magyar patikák című könyv ürügyén 99 ISMÉT MEGJELENT egy — az országhatárainkon túl Is érdeklődésre lát figyelemre számot tartó — ízléses kiállítású, tudományos-népszerűsítő könyv. Nékám Lajosai írta avatott tollal, s a Corvina gondozásában látott napvilágot, A »Régi magyar patikák megismertetnek bennünket a hazai gyógyszerészetnek a középkorba nyúló történetével, a régi patikaáfarázolásokkal, a XVI, századtól Magyarországon fa ismert és kedvelt herbáriumokkal, ,a főúri alapítású patikákkal. A szerző részletesen foglalkozik a habán patikaedény készítésével, és a készítőkkel is. Üj megvilágításba helyezi — ■ s értékeli — a xvili. századi egyházi patikák (Kőszeg, Székesfehérvár. Eger, Győr stb.) történetét. Főleg a jezsuiták patikáiról beszél, de tudjuk, hogy már szerzetesrendek (pl. ferencesek, domonkosok) is tartottak fenn patikát, és róluk is gzí- vesen olvastunk volna. Érdekes a könyvnek az a része Is. amely a török Idők utáni vándorgyógyszerészekről szól. (Ez a kor volt a népi orvoslás, a füves gyógymód reneszánsza nálunk.) A gyógyszertár-hálózat történetének sorai között több érdekes adatra bukkantunk. Például az 1747-es országos összeírás idején mindössze 48 gyógyszertár volt Magyarországon, ámde számuk őtven évvel később már 193-ra növekedett! A leghíresebb polgári alapítású patikák Debrecenben. Pesten és Pozsonyban voltak, s Igen szép az épségben megmaradt zalalövői gyógyszertár berendezése is. A szerző sok tárgyianyagot bemutat, melyekét jórészt a Budapesti Történeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és az Orvostörténeti Múzeum őriz. A legszebb patikagyűjteménye a vidéki múzeumok közül Debrecennek van. A kötetet negyven igen szép színes és 15 kitűnő fekete-fehér kép díszíti. A szerző nagyszerű tanulmányát olvasva örömünkbe csupán akkor vegyül némi üröm, amikor a könyvben somogyi emlékekét keresünk. Sajnos, azok kimaradtak belőle. Pedig van adatunk is, tárgyi emlékünk is szép számmal. És nem is értéktelenek, nem ís olyanok, amelyek nem kívánkoztak volna a nyilvánosság elé. A XVIII. században ugyanis két egyházi patika működött Somogybán — Andö- cson és Segesden (1770) — ezenkívül a kaposvári nyilvános patika. Mint Kanyar József kitűnő könyvében — a »Harminc nemzedék vallomása Somogyról* címűben — Is olvashatjuk: II. József a két egyházi patikát még uralkodása elején megszüntette, s ez nagy felháborodást keltett a megyei közgyűlésen 1781-ben. Így fogalmazták meg a helyzetet: »Vármegyénknek határai a kaposvári patikáiul oly meaz- sze esnek, mely miatt a távul levő betegek, minekelőtte orvossághoz és orvoshoz juthatnának vagy terhesen szü- lődni, vagy éppen gyámoltalanul el-veszni kényszeréttet- nek.« Csorba Józsefnek 1837-ben megjelent »Somogy vármegye ismertetése« című munkája szerint a kaposvári patikát 1784-ben létesítették. Csorba idejében pedig már két patika is volt Kaposváron, ezenkívül Marcaliban, Szigetváron, Csurgón, Nagyatádon és Ka- rádon működött patika. (Csorba József a könyvében egy külön fejezetet —• ahogyan ő nevezte: — paragrafust — szentelt a somogyi patikák helyzetének.) Azóta sok idő telt el. Sokan gyűjtötték sokféle érdekes tárgyat és adatot. Az utóbbi évek több biztató egyéni és szervezett kísérletezése után fa még mindig csak ott tartunk, hogy még egy Vitrine« sarok sincs a legrégibb kaposvári patikában, ahol ezeket a tárgyakat megszemlélhetné az érdeklődő. így bizony nemcsak Nékám Lajosmé hibájának ró- hatjuk föl a somogyi ügyekben megmutatkozó tájékozatlanságot! VÉGÜL MEG EGY Idekívánkozó megjegyzésünk van: Hippi-Rónai József is gyógy* »Kérészként kezdte Kaposváron, s ennek a megörökítése le egyre késik. 8 ha ma nem teszünk érte valamit, akkor ezt az adatot is hiába keressük majd az e század patikáival foglalkozó kötetben. Dr, Dravecuky Balázs TANULÓ FELNŐTTEK A nővérke A tanulásnak van egyféle megcaon tosodott értelmezése, amelyben a befejezettség kap hangsúlyt, Illetve a bizonyítvány, az oklevél. Erősen utat tör emellett a tanulás befeje- zetlenségének szelleme, amely, re nemcsak az alacsonyabb Iskolai végzettség ad magyarázatot, hanem az az igény is, hogy nem lehet sohasem eleget tudni, mert az ismeretek köre állandóan bővül. Ezt a jelenséget ismerik föl sokan, és egyéni életcéljukat is e szerint fogalmazzák meg. Tanuló felnőttek. A szocialista társadalom embereszményének formálásához a tanulás tanár megerősítette, amit ő mondott. Azon a napon, amikor fölkerestem, fárasztó vizsga után találkoztunk. Ideg- elme kórtantoól adott számot a végzett munkáról, — Két ápolónő munkáját láttam el öt napon át. A* éjszakákba nyúltak a jegyzetelések, Mindegy lett volna, melyik kérdést húzom. Munka után az Iskolapadban. »átértékelése« fa hozzátartozik, a so. emberideálnak új személyiségjegye: az élethosszéig tartó tanulás. A kaposvári általános ápolónőképző Iskola végzős hallgatója Kocséber Jöesefné. Huszonnyolc éves. A nyolcadik általános Után kétéves assZÍsz- tensnöképző tanfolyamot végzett, jeles eredménnyel. Nem volt még tizenhét éves, amikor férjhez ment. Most elvált asszony. Tizésfél éves kisfiát azonban a hetvenöt éves nagymama neveli Szolokon, 1070 októberében a kaposvári kórházban vállalt munkát, mellette vállalta a tanulási Rokonoknál, albérletben lakik. — Nemcsak a munkáját látja el igényesen, hanem a tanulásban is élen jár — mondta az Iskola igazgatónője. Két Aa ápolónők munkabeosztása váltakozó. Egy héttel előre tudják, melyik műszakban kell dolgozniuk. — 1970 májusában két hetet töltöttem egy mátrai üdülőben — mondja. — Azóta nem volt alkalmam isten igazából kipihenni magamat. A kórterem is telje« embert Igényel. — Milyen napirend szerbit él? — Lehetetlen elmondanom, mert túlzsúfoltak a napok. Nyolc óra munka; a KISZ-bon is dolgozom, a mellette ott a tanulás. A szabad napon »I- utaaom Szulokba, együtt vagyok a gyerekkel, mosok rá ... Nem gondoltam, hogy ennyire helyt tudok állni. Egy kl« körzeti rendelő után olyan nagy volt ez a kórház! Egy infúziót összeszerelni? Nem hittem, hogy képes leszek rá. De ügy érzem, emberileg és szakmailag fa fejlődtem közben. A napi megfigyelések 1« hozzájárultak ehhez, s közelebb kerültem az emberekhez. — Tervei? — Az ősszel szeretnék beiratkozni a dolgozók esti gimnáziumába. Hiányzik az érettségi, szükségem lesz ré, a gyerek miatt is, mert segítenem kell majd neki, Ragaszkodom hozzá. De a tanuláshoz fa. A szórakozásról, ha kell, le tudok mondani. A legközelebbi tervemet, az érettségi megszerzését, mindenképpen megvalósítom. Korányi Barna Jutalmak, kitüntetések Értékelték a KISZ-Iakásépítési akciót Ifjúsági lakásépítő szövetkezetek alakulnak A KISZ VI. kongresszusa előtt hirdették meg Baján a KISZ lakásépítési akciót. A Csalódás két félidőben A tizenkilenc éves Mancika így szólt Ernőhöz, a negyedéves egyetemi hallgatóhoz: — Nézze, Ernőké, maga nagyon rendes fiú, okos, udvarias, művelt, minden lány boldog lehetne magával, de én mégsem leszek a felesége. Nekem Bandi tetszik, aki nem olyan művelt, tanult, mint maga, de izig-vérig sportember. Úszik, röplabdáik, és vizsgázott futballbiró. Tudja, olyan modern típus, ügye nem haragszik7 Most vele leszek, illetőleg megnézem őt a tribünről a pályán. Ma ő vezeti a BFC—RMC meccset. Mondja már, kedves Ernőké, hogy nem haragszik! — Nem, nem haragszom — hallatszott a kényszeredett válasz —, kezeit csókolom l Mancika Bandi robogóján ment ki a pályára. Fél óra múlva játékvezetői mezben feltűnt a fiú, kezében a labda, mellette a két határbíró. Megkezdődött a meccs. Bandi már a második percben fütyült, szabadrúgást ítélt a sárga-feketék ellen. — Hülyéi — ordította egy borízű hang Mancika mellett. — Branyiga faultolt, nem Nyavalyek! Ä mérkőzés hetedik percében Mancika Bandikdja tizenegyest ítélt a BFC ellen, mire húszezer ember ütemesen kezdett kiáltozni: — Gyilkos, gazembert — Bocsánat ■— szólalt meg Mancika. — Ki a gyilkos gazember1 — A biról Az a barom Sodor Endre! Mancika elsápadt. Az ő Bandija gyilkos, barom, gazember1? Akkor az előbb ís őt hülyézték! A huszadik percben Bandi kiállította Csemesét, az RMC balfedezetét. Erre kitört a vihar. Mancika ijedten hallgatta & közönség dühkitörését. — Te elmebeteg ökör! Nem félsz, hogy elkapjuk a nyakad? Csemcse, kenj Te egyet ennek a májbeteg vízilónak! Ezernyi ököl emelkedett a levegőbe. A lány bal oldali szomszédja megszólalt: — Látott már ä kisasszony ilyen títődőtt bírót? Ki káné tömniI Mancika egy ideig azt wdr ta, hogy Bandi odamegy Vd lamelyik szidalmazójához, fe lelősségre vonja, és jól megpofozza az illetőt. De azt kellett látnia, hogy Bandi szó nélkül lenyel minden gorombaságot, nem vesz elégtételt, és hiába hülyézik, szó nélkül szaladgál a pályán. Csak néha írta fel egy-egy játékos számát. Egyszer el is csúszott, a közönség gúnyos kacagása közben hasra esett. Mancika szerint — aki még sohasem volt meccsen — Bandi gyámoltalanul, gyáván viselkedett; siralmas volt a szereplése. A lányt súlyos csalódás érte. — Most mit mondjak neki? Vigasztaljam? Vagy kérjem tőle számon, hogy miért nem vett elégtételt? — töprengett Mancika. Nem mond semmit — határozta el magát —, meg sém várja Őt. Kiment a pályáról, és a legközelebbi nyilvános telefonállomáson feltárcsázott egy számot: \ — Emőke, maga az? ügye, ráér ma este? Palásti László fiatalok akkor 10 000 új lakás építését vállalták; a mozgalom most fejeződött be, a KtaZ VIII, kongresszusa előtt, A Baján tartott értékelésen a megyék kétszáz képviselője vett részt, s megállapították, hogy a lakásépítési akció elérte célját, sőt a vállait lo Ü0ö lakás helyett 12 599-et adtak át hat év alatt, Az akció ezzel befejeződött, de ahogy dr. Horváth István, a KISZ kb első titkára elmondta; a KISZ ezután sem mond le a fiatalok lakásépítési gondjainak enyhítéséről. Ezután KISZ lakásépítési szövetkezetek alakulnak, s az építkezéssel kapcsolatos Ügyintézést minden megyében a MÉSZÖV végzi. A Baján tartott értékelésen megyénket négy fiatal képviselte, akik beszámoltak a Somogy megyei eredményekről: a vállait 300 lakás helyett 485 épült. Az országos értékelésen jutalmat és kitüntetéseket adtak át azoknak a fiataloknak, akik kiváló eredményeket értek el a munkában. A somogyiak közül ketten kaptak. Bölcs Tivadarnak, a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökének Bondor József építési és városfejlesztési miniszter nyújtotta át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést; a KISZ kb első titkára pedig aranykoszorús KISZ-jelvéftyt adott át Domokos Bélának, a SOMBER csoportvezetőjének. SOMOGYI NBPLAF Csütörtök. WL dot« 5
