Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

Magyar vezetők csehszlovák kitüntetése Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a párt megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából — a magyar és csehszlovák nép, a két párt közötti testvéri együttműködés és barátság el­mélyítésében, az internacio- nalisa kapcsolatok erősítésé­ben kifejtett tevékenységükért — jubileumi emlékérmet ado­mányozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál­nak, az MSZMP KB tagjá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének, Focfe Jenőnek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Miniszter- tanács elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak, a Központi Bizottság titkárai­nak. A CSKP jubileumi em­lékérmet adományozott más magyar állami, párt- és tö­megszervezeti vezetőknek, ak­tivistáknak, valamint azoknak a Magyarországon élő kommu­nistáknak, veteránoknak, akik Tcőrábban a csehszlovák test­vérpárt tagjaiként, funkcioná­riusaként kiemelkedő munkát végeztek. Kádár Jánosnak és a CSKP XIV. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tagjai­nak a jubileumi emlékérmet Gustáv Husák, a CSKP főtit­kára adta át a kongresszus alkalmával Prágában. Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete no­vember 19-én baráti találkozó keretében a csehszlovák nagy- követségen nyújtotta át az emlékérmeket a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők és aktivisták egy csoportjának. A CSKP volt tagjainak no­vember 23-án, Klement Gott- wald születésének 75. évfordu­lóján adják át az emlékér­meket (MTI) Az amerikai szenátus napirendjén Költségvetés és létszámcsökkentés ’SZUPERHATALMAK, EGYENSÚLY Csak tüneti kezelés A megajánlási bizottság szavazása Az amerikai szenátus megajánlást bizottsága két fontos kér­désben szavazott. Az egyik szavazás a Nixon-kormányzat győzelmét, a másik viszont vereségét hozta. A bizottság tagjai 14 szava­zattal 10 ellenében elutasítot­ták azt a javaslatot, amely in­dítványozta az Indokínában állomásozó amerikai csapatod azonnali kivonását és a visz­Megállapodás három évre Az Egyesült Államok több mint százezer szénbányásza nevében a bányászszakszerve­zet elnöke, Tony Boyle (jobb­oldalt) és Arch Moore, Virgi­nia állam kormányzója közös sajtókonferencián ismertették a munkáltatók és szakszerve­zetek között most létrejött, há­rom évre szóló megállapodást. A komor arcok arról tanús­kodnak, hogy ez a megegyezés nem sok jót hozott a szakszer­vezet tagjai számára. szavonás biztosításának költ­ségeitől eltekintve leállította volna az indokínai katonai hadműveletekre fordított ősz- szegek folyósítását. (Ez a sza­vazás tehát a Nixon kormány indokínai politikája győzelme­ként könyvelhető el.) A megajánlási bizottság ezt követően 14 szavazattal 13 el­lenében az Európáiban állo­másozó amerikai haderők lét­számának további csökkenté­se mellett foglalt állást. Az elfogadott javaslat értelmében 1972. június 15-ig 250 ezer fő­re csökkentik az amerikai csa­patok létszámát, amely jelen­leg 300 ezer fő. A megajánlási bizottság ha­tározatai már a szenátus előtt vannak, amely a katonai költ­ségvetésre vonatkozó törvény- javaslatot tárgyalja. Ennek ke­retében vitatják meg a fenti két problémát is. Az amerikai haderőcsökken­tés ügyében hozott döntés nagy meghökkenést keltett kormánykörökben. (MTI) Portugália Megszavazta a nemzetgyűlés a térvényt A 130 tagú portugál nem­zetgyűlés 87 jelenlevő képvi­selője egyhangúlag megsza­vazta Marcello Caetano mi­niszterelnöknek a személyi szabadság korlátozásáról szóló javaslatát. A hírügynökségek valószí­nűnek tartják, hogy az intéz­kedések az ARA nevű portu­gál ellenállási szervezet ellen irányulnak (MTI) Milliók tiltakoztak Okinawa miatt A j^pán fővárosban pénte­ken mintegy 500 ezer tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Okinawára vonatkozó ame­rikai—japán szerződés ellen. A tüntetők ellen több mint 60 ezer rohamrendőrt helyeztek készültségbe, ákik közül 16 ezer órái az amerikai nagykö­vetség, a parlament és a kor­mányhivatalok épületeit. Az Okinawára vonatkozó japán—amerikai szerződés előirányozza a sziget vissza­helyezését japán közigazgatás alá, az Okinawán levő ameri­kai atomtámaszpontok azon­ban továbbra- is a szigeten maradnának. ^ Tiltakozásul a megállapodás ellen, pénteken mintegy 2 mil­lió japán munkás és alkalma­zott általános sztrájkba kez­dett. Ez a japán dolgozók leg­nagyobb megmozdulása azóta, hogy 1960-ban beszüntették a munkát az amerikai—japán úgynevezett biztonsági szerző­dés megkötése miatt. (MTI) RIZSOSZTÁS DZSAKARTÁBAN Évente egyszer — a mohame­dánok egyik ünnepén — in­gyen rizst osz­tanak a dzsa- kartal elnöki palotában. Ké­pünkön: Sze­gény és otthon­talan indoné­ziaiak rizsosz­tásra várnak. (Telefoto—AP— MTI—KS) Akarnak-e válni az olaszok ? RÖVIDEK Pénteken folytatódott Ró­mában az európai hadviseltek és volt ellenállók értekezlete. Felszólalt Tömpe István, a partizánszövetség alelnöke is. Ünnepi gyűlésen emlékez­tek meg pénteken Moszkvá­ban a szovjet rakétacsapatok és tüzérség napjáról. Moszkvában aláírták a szov­jet—szomáll tárgyalások do­kumentumait Barre szomáli elnök tegnap elutazott a Szov­jetunióból. Az NDK és az NSZK kép­viselőinek tárgyalásait pénte­ken délelőtt folytatták a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú egyezmény alap­ján. Bombamerényletet kísérel­tek meg az OKP egyik helyi­sége ellen Rómában a pén­tekre virradó éjszaka folya­mán. Marad a válás Olaszország­ban, vagy eltörlik? A héten a válásról szóló tör­vény fölötti népszavazásról tárgyaltak a különböző pár­tok képviselői. Értekezeletükön — amelyhez hasonlóra még nem volt példa — egyetértet­tek abban, hogy a jövő év ta­vaszára tervezett népszavazás beláthatatlan következmé­nyekkel járhat, ha megossza az olasz társadalmat. A válásról szóló törvény — amely ilyen helyzetet terem­tett Olaszországban — még nincs egy éves. A Fortuna— Baslini-jéle javaslatot 1970. december 1-én emelte tör­vényerőre az olasz parlament. A 898-as számot viselő törvény — Európában utoljára — ki­mondta: felbontható a polgári házasság, és a bíróságok — a kánoni rendszabályok érintése nélkül — az egyházi házasság polgári érvényét is megszün­tethetik. Ennek a nagyon is reális — az emberek szorosan vett élet­viszonyait rendező — javas­latnak az útjába meglehető­se» sok akadályt gördítettek. A válás ellenzői tulajdonkép­pen már 1967-ben — három évvel a törvényjavaslat elfo­gadása előtt — megindították hadjáratukat. A törvényjavas­latot a napirendről nem sike­rült végleg levenni. Egy évvel ezelőtt megnyílt a jogi lehe­tőség Olaszországban is, hogy rendezzék több százezer há­zasságon kívül született gyer­mek családi státusát, érvény­telenítsék a zsákutcába jutott, rég felbomlott házasságokat. A törvény ellenzői azonban nem nyugodtak. Népi konzul­tációt kezdeményeztek a válá­si törvény megsemmisítésére. Mindössze három hónap, alatt 1 370 134 aláírást gyűjtöttek (az olasz törvények értelmé­ben félmillió aláírás is elég lett volna ahhoz, hogy népsza­vazást írjanak ki a törvény­ről). Az aláírásokat a konzul­táció kezdeményezői benyúj­tották a semmítőszéknek, s ez mozgásba hozta azt a gépeze­tet, amely a jövő tavasszal a szavazóurnák elé szólítja az olaszokat. Ott és akkor dől majd el, hogy valóban ellenzi-« a vá­lást az olasz társadalom. A csaknem másfél millió aláírás mindenesetre arra enged kö­vetkeztetni, hogy vannak olyan társadalmi rétegek — s ezek hatása, befolyása nem is kicsi —, amelyek az élet va lóságos problémáit számításon kívül hagyva, ragaszkodnak a megszokotthoz, akkor is, ha az a társadalom fejlődésének gát­ja. Az is igaz, hogy az olasz bíróságok előtt a válásról szó­ló törvény hatályba ' lépése után nem nőtt olyan mérték­ben az ügyek száma, mint aho­gyan azt — a jogilag érvényes, de valójában rég felbomlott házasságok száma alapján — várni lehetett volna. Nem szabad azonban elfeledni azt, hogy ez a törvény — sok tiltó szabály után először — csak lehetőséget adott, amellyel ki­ki meggyőződése, belátása sze­rint élhet. A népi konzultáció kezde­ményezői között mindenesetre akad olyan is, akinek két fe­lesége van: az egyiktől még nem vált el, a másikkal már együtt él Keres» Imre A háború győztes befejezé­se után • megváltozott az Egyesült Államok szerepe. A győztes tekintélye, a min­den korábbinál nagyobb gaz­daság (a Hitler és a japánok elleni harc egyúttal üzlet is volt), az amerikai dollár a világ legstabilabb valutája, fantasztikus mértékű külke­reskedelmi aktívum, atom­monopólium, korszerű, erős hadsereg és befolyás a' világ minden • részén. Az Egyesűit Államoknak döntő szava volt csaknem minden ország csaK- nem minden problémájár.ák eldöntésében. S Amerikában azt gondolták, hogy ezután Washingtonból fogják intéz­ni a világ sorsát. A Truman-elv, (amelyben körvonalazódtak az új stra­tégiai elgondolások), célja- gátat állítani mindenféie forradalmi mozgalom elé. Gyakorlatilag ez a különböző támaszponttelepítésekkel, új »■egészségügyi övezethet kí­vánt vonni a szocialista vi­lág köré. Az Egyesült Álla­mok bevallottan is a világ csendőre lett. Két alternativa S az amerikai állampolgár előtt először állt két alterna­tíva. Csakhogy ez akkor még a következőképpen jelentke­zett: mindenfajta forradalom azonos az Amerika-ellenes- séggel, következésképpen a jó hazafi eleve forradalomel­lenes. Ezt bizonygatja nap mint nap a világ legfejlet­tebb sajtója, televízió- és rá­dióhálózata (raffinált, jól ki­dolgozott módszerekkel), erre ösztönöz a még az európai számára is elképzelhetetlen konf ormi tás: a hétvégi ház, a Cadillac s az agyongépesí­tett háztartás, és a ragyogó üzletmenet, a frissen szerzett hatalom narkózisa. És a po­litikai éretlenség, amely Olyannyira távol áll a vá­lasztani tudástól, hogy még az első fázisig, a felismerésig sem jutott él. A nyolcadik évtized kü­szöbére azonban nagyon sok minden -megváltozott, s ä stabilitás és örök mindenha­tóság érzete a közvélemény­ben, s részint a kormányzat­ban is értelmetlennek, meg­alapozatlannak tűnt. Először az alapvető stratégia mon­dott csődöt: odalett az atom-, majd a hidrogénbomba mo­nopóliuma, sőt a Szovjetunió némi előnyre tett szert a ha­gyományos és a rakétafegy­verzet terén. Először vált reálisan fenyegetővé a ve­szély, hogy egy atomháború első áldozatai éppen az ame­rikai metropolisok lesznek. .De az amerikai társadalmat és az átlagpolgárt mégis in­kább — sajátosan — a belső problémák sokkolták. Az im­ponálóan termelékeny ipar olyan mértékben ontja az árut, tömegméretekben a luxuscikkeket, hogy még egy olyan hatalmas piac sem tud megbirkózni a termékinvá­zióval, mint az amerikai. A reklámügynökségek és a vál­lalatok kétes ízű manipulá­ciókba kezdenek: előre meg­tervezik az áru elavulásának idejét, amely erkölcsileg rontja az amerikai racionali­zált gazdasági szerkezet jó hírét, s tulajdonképpeni alapját a megbízhatóságot. Így a szerzés mindenhatósá­ga egyre inkább összefonódik a gyanús machinációkkal. 3 az átlagamerikai komfom*'“ tása egyenlővé válik az egy életen át tartó részletekkel, amelyből nincs kitörés, az egyszerű embert mind job­ban szorítja vásárlási kény­szer és az elavulás felgyor­sulásának kettős harapófogó­ja. Így a hallatlanul bonyo­lult és egymásba fonódó ér­tékek és érdekek között az egyetlen világos és kézzel­fogható vezérelv, a szerzés értéktelenedik el. A gazdasági virágzás évei­ben harmadrendűnek érzett és így kezelt problémák most elemi erővel törnek a fel­színre: a hatvanas évek kö­zepétől egymást követik a »forró nyarak-« — robbanryik. a faji ellentétek —, óriásivá nő a szegénység kontrasztja, tetőzik a bűnözési hullám, s még az amerikai embert is megdöbbenti a politikai gyil­kosságok sorozata. Felnő az új nemeaedék, amely telje­sen szembefordul az amerikai valósággal. Megrendül a dollár mint világpénz helyzete Is, az amerikai tőke külföldi ter­jeszkedése és a vietnami há­ború következtében. S az eddig engedelmes eszköz a közvéleményt manipuláló sajtó, illetve kommunikációs hálózat is eléri azt a lélek­tani küszöböt, amelyen túl már a hatás kevésbé ellen­őrizhető: a vélemények, el­vek s a hivatalosan adagolt értelmezések dzsungelében eligazodni már-már képtelen­ség. felülvizsgálatra késztette... Az átlagpolgárnak tehát véleményt kell alkotni, ön­álló következtetések levoná­sára kényszerül politikai ügyekben. S hogy egyre job­ban felismeri azt, amit a tö­megkommunikáció, a véle­ménymanipulátorok és a két- párti keretekben történő po­litikagyártás eddig nem en­gedett, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az óriási több­séggel 1964-ben megválasztott Johnson csúfos bukása há­rom év múlva. Mert a viet­nami háború volt az első is­kola, s az első lecke, amelyet meg kellett tanulniuk az amerikaiaknak, s amelyek merőben új következtetések­re sarkallták őket. A vietna­mi politika önmagában, de nemzetközi-hatalmi össze­függéseiben is választóvíz, megkérdőjelezte felülvizsgá­lásra kényszerítette a világ­csendőr »státuszát-«. A köz­vetlen élmény — amerikai fiúk halála. My Lai — elve­zetett az átfogalmazott, az amerikai nép mindennapos döbbenetét tompító vietnami- zálás tagadásához. Az átlag­polgár a háború erkölcsi jo­gát vitatja, de ezen a több­rétegű, finom áttételen ke­resztül — még távolról sem tudatosan — országa politi­kai-hatalmi koncepcióját is. S ez kényszeríti Nixont — az elnökválasztás közeledtével egyre jobban —, hogy fájdal­mas operációkat, felülvizsgá­latokat végezzen. Ez indokol­ja, hogy Nixon most tevé­kenyebb, mint valaha, s régi énjét, politikai múltját is meghazudtolva lát a »beteg gyógyításához-«. De mindez legfeljebb csak tüneti keze­lés lehet. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Scheel Párizsban tárgyal ü Pompiclou-il3r«indt találkozó előkészítése Walter Schéel nyugatnémet külügyminiszter pénteken dél­után Párizsba érkezett, hogy megbeszélést folytasson Mau­rice Schumann francia kül­ügyminiszterrel. A nyugatné­met külügyminisztert Pompi­dou elnök is fogadja majd. Walter Scheel mostani láto­gatására a negyedévenként esedékes francia—nyugatné­met külügyminiszteri konzul­táció keretében került sor, de párizsi diplomáciai körökben hangsúlyozzák: a mostani lá­togatás jelentősen túlnő a szo­kásos rutinszerű tanácskozá­sokén. A két külügyminiszter ugyanis kicseréli nézeteit az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészí­tésével kapcsolatos kérdések­ről A tárgyalások középpont­jában azonban elsősorban a nyugati pénzügyi válság és azzal kapcsolatban a Bonn és Párizs között támadt nézetel­térések tisztázására hivatott Pompidou—Brandt találkozó előkészítése álL (MTI» SOMOGYI NÉPLAP Saamba4, WSL i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents