Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

Körösi György be/ügyminíszter^helyettes sajtótájékoztatója

. a közrendről és a közbiztonságról

Őszi munkák után - leltározás előtt

Rendhagyó módon kezdődött tegnap egy nagy érdeklődéssel várt sajtótájékoztató. Dr. Vö- rös-Balogh István ezredes, a Belügyminisztérium udvarán rögtönzött kiállítást mutatott be az újságíróknak. Megismerkedhettünk a kiváló technikai folds zereltségű URH-gépko- csikkal, a szirénával ellátóit, nagy erejű BMW motorkerékpárokkal, a kivételes esetekben használatos parancsnoki kocsival, a vízágyúval, a rabomobillal és Gonosszal, a híres nyomozókutyával.

Majd Körösi György vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatót tartott.

— Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd, a lakosság nyugodt körülmények között dolgozik. Mindezek ellenére hatóságaink évente 110—120 ezer bűntettet derítenek föl. A bűncselekmények száma 1965-től 1969-ig egyenletesen csökkent, de tavaly mintegy tízszázalékos emelkedést tapasztalhattunk. Az viszont örvendetes, hogy 1971 első háromnegyed évében a múlt év azonos időszakához ^képest a bűntettek közül a

hivatalos személy elleni erőszak 11,8 százalékkal, a ' Súlyos testi sértés 7,6 százalékkal, a betöréses lopás 5,2 százalékkal, a rablás pedig 1,7 százalékkal csökkent.

A bűnözési gócok leginkább a nagyvárosokban jönnek létre. Az összes bűncselekmény 63,1 százalékát városokban követték él, a bűntetteknek a a lakosság lélekszámához viszonyított aránya a fővárosról mutatja a legkedvezőtlenebb képet (Fejér, Bács-Kiskun, Somogy és Csőn gr ád megye a további, sorrend.)

— A társadalmi tulajdon és a népgazdaság védelme társadalmi feladat. Elsősorban azoknak a kötelessége, akikre a társadalmi tulajdon kezelését bízták. Nem kívánjuk átvenni a gazdasági szervek tenni valóit, a védelmi feladatokból a bélügyi szervekre s sok hárul.

Körösi György miniszter- helyettes hangsúlyozta, hogy fiataljaink döntő többsége be csületesen él: tanul és dolgo zik. A fiatalkorúaknak mindössze egy százaléka követ el bűncselekményt, s ez a szám

Kezdődő kapcsolatok— hasznos tapasztalatok

SZOCIALISTA brgiádveae- tők tanácskoztak ez év augusztusában Kapospulán. Ott vetődött fel a gondolat a göllei és a hajmási termelő- szövetkezet képviselői között, hogy ésszerű lenne egymás munkáját, gondjait, eredményeit megismerni, mivel mindkét szövetkezet más és más adottságok között gazdálkodik. A gölleiek kedvező, a hajmásnak pedig igen mostoha körülményeik között végzik napi munkájukat a Zselicség dombjain. És mégis megállnak, lábukon, megfeszített munkával, eredményesen gazdálkodnak. S az ilyen helyen szerzett tapasztalatok bizonyára nem ártanak meg az olyan termelőszövetkezetnék sem, mint a göllei.

A göllei termelőszövetkezet két szocialista brigádjának dolgozói, főképp asszonyok látogattak a napokban a haj- mási termelőszövetkezetbe, hogy megtekintsék a szövetkezetei, megismerkedjenek az ottani emberek életével, munkájával, s egy kicsit bepillantsanak a kulisszák mögé — mi a titka annak, hogy a mostoha körülmények között is nyolcvanha,t forint a napi munkabér összege. A baráti találkozón részt vett Csizmadia Pál, a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége versenybizottságának titkára is.

Baráti légkörben kezdődött a találkozó. A kis irodahelyiségben a gölleiek figyelemmel hallgatták a hajmási termelő- szövetkezet elnökének, Ne- messzeghy Istvánnak szavait, aki a tsz munkájáról, eredményeiről, no meg gondjairól tájékoztatta a vendégeket.

— Igen kedvezőtlen adottságú helyen gazdálkodik a tsz. Három községet — Gálos- fát, Hajmást és Kaposgyar- matot — egyesít magában — mondta az elnök. — Az egész terület dimbes-dombos. megművelése igen nehéz, legtöbbjét nem is lehet. A termelő- szövetkezet mintegy háromezer holdon gazdálkodik, sajnos, ennek csak a felét tehet felszántani, a többi rét, legelő és erdő. A szántó is apró darabokból tevődik össze mindössze két olyan tábla van, amelyik meghaladja az ötvenötven holdat anélkül, hogy valami is megszakítanád

Hogy mi az eredményes gazdálkodás titka? A tsz melléküzemági tevékenysége. A mezőgazdasági munkák mellett — melyet a tsz egyáltalán nem hanyagol el — sok hasznot hajtanak a melléküzemágak.

A vendégek sorra járták a tsz egész területét, hogy lássák, hogyan képeseik mindezt megoldani. A szövetkezet öntödéjében alumíniumból és bronzból különféle munkadarabokat készítenek. Ebben a műhelyben mintegy harminc ember foglalkoztatását és kenyérkeresetét biztosítják. Es .nem is akárhogyan- Amikor a göllei vendégeik megkérdezték a dolgozókat, mennyit keresnék, bizony elcsodálkoztak. Egy-egy betanított munkás a kétezer, egy szakmunkás pedig a három-négyezer forintot is megkapja. A műhelyben bérmunkát végeznek a VBKM néhány gyárának, a Nagykanizsai Kőolajipari Vállalatnak és a székesfehérvári gépjavítónak, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Egy másik csarnokban a kötélgyártók dolgoznak, akik különböző méretű köteleket készítettek a budapesti TEMAFORG megrendelésére.

A melléküzemági tevékenység mindössze felét teszik ki a tsz gazdálkodásának. A másik féle a mezőgazdasági munka. Az évi termelési érték tizennyolcmillió forint, melyből ötmillió-ötszázezret munkabérként fizették ki tavaly a tagoknakA FŰRÉSZÜZEM, a szarvasmarha - és a sertéstelep megtekintése után a látogatás végén a vendégek a tsz-tagság anyagi helyzetéről, a háztáji gazdálkodásról, a nőbizottság működéséről, a fizetett szabadságról érdeklődtek a hajmási termelőszövetkezet vezetőitől. Végezetül Szíjártó István, a göllei termelőszövetkezet elnöke mondott köszönetét a hajmäsiaknak a vendéglátásért, s viszontlátogatásra hívta meg a termelőszövetkezet .elnökét és szocialista brigádjainak dolgozóit

Ez a rendezvény első a közép-somogyi űermelőSiZövetke- zetek körében. Biztató példa arra, hogyan lehet igen sok és jól hasznosítható tapasztalatot szerezni.

GyarSyás írásaié

évek óta nem emelkedik. Még is figyelmet érdemel, hogy a bűntettek elkövetésében nő a fiatalok aránya.

Különösen nyáron egyre népszerűbb az autóstop és a vadkempingezés. Akadnak, akik elképzelhetőnek tártján ezeknek a »-mozgalmaknak« az intézményesítését A tapasztalatok szerint az utazásnak és az üdülésnek ez a módja megszámlálhatatlanul sok veszélyt rejt magában, közöttük a bűnözés veszélyét is. A rendőrség azzal ért egyet, hogy az üdülést szervezett és olcsó táborokban tegyék lehetővé.

— A közúti balesetek számának növekedését nem síké riilt megállítani — folytatta a miniszterhelyettes. — Tavaly 1259 halálos, 8700 súlyos és több mint 13 000 könnyű sérü léssel járó baleset történt az országban. A baleseteket a legtöbbször a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és az ittas vezetés okozza. A jövőben az eddigieknél több szőr ellenőrizzük a forgalmat ás szigorú büntetésekkel if igyekszünk kikényszeríteni a közlekedési szabályok betartását A baleseti okok elemzése

■ alapján a megengedett legnagyobb sebesség csökkentését, illetve a lakott területeken kívül általános sebességkorlátozás bevezetését terveztük. A vezetői igazolványokat gyakrabban bevonjuk, ha erre a törvényes előfeltételek lehető séget nyújtanak.

A belügyi szervek eredmé' nyes munkája elképzelhetetlen a lakosság hatékony támogatása, a széles társadalmi bázis nélkül. Az állampolgárok évente több ezer bejelentést és javaslatot tesznek. Elismeréssel kell szólni az önkéntes rendőrökről, akik nemegyszer életük, testi épségük kockáztatásával teljesítik önként vállalat kötelességüket.

Körösi György miniszter - helyettes befejezésül hangsúlyozta:

— Bűnüldözési munkánkat

a szocialista törvényesség maradéktalan betartása jellemzi. Tevékenységünk során érvényt szerzünk annak, hogy kellő alap nélkül ne induljon eljárás, indokolatlanul senkinek se korlátozzuk a személyi szabadságát. Ugyanakkor

munkánk fontos alapelve, hogy ne maradjon büntetlenül senki, aki megsérti törvényeinket

A miniszterhelyettes ezután kérdésekre válaszolt, majd a sajtó képviselőinek bemutatták a bűnügyi múzeumot.

Pintér Dezső

A görgeteg! Búzakalász

Termelőszövetkezet a helyi, a kuntelepi és a rinyaszentkirá- lyi szövetkezeti gazdákat tömöríti egyetlen gazdaságba, s most érkeztek el második közös zárszámadusukhoz. Ott- j áriunkkor éppen a kukoricabetakarítás-végére tettek pontot, és megkezdődött a készülődés az előttük álló legközelebbi feladatra, a leltározásra. Együtt találtuk fontos tanácskozás kellős közepén, a szövetkezet elnökét, Horváth Jánost, és a három"' falú pártalapszer- vezeti csúcsvezetőségének titkárát, Nyögéri Antalt.

— A közeli napokban párt- taggyűlésen tájékoztatom a kommunistákat a szövetkezet idei gazdálkodásáról, megbeszéljük a zárszámadás politikai és gazdasági előkészítését — mondta a Búzakalász Tsz elnöke.

A kinti munkák tehát jobbára befejeződtek. Napirendre kerül az összegezés. Eredmények és kiesések, tapasztalatok és tanulságok értékelésének az ideje ez, most mérik majd a közös javaik évi gyarapodását ...

— A kukorica nem adta a várt hozamot. Ez az abrakban hiányt jelent, forintban viszont a gabona többlettermése révén kiegyenlítődik a kukorica kiesése. Ezt az abraknövényt nemcsak a közös táblákról takarították be géppel, hanem a háztájiban is csőtörő gépek dolgoztak annál a negyven—ötven családnál, ahonnan ketten-hárman is részt vettek a közös munkában. Sőt, területük kilencven százalékán a vegyszeres gyomirtást is elvégeztük. A burgonya betakarításához is adtunk kombájnt a háztájiba.

Arról érdeklődtünk a szövetkezet gazdasági és politikai vezetőjétől, milyen fontosabb beruházások kerülnek az idén először leltárba, amelyek már ebben az évben részt vettek a termelésben.

— Két kombájnszérűnknek

nagy hasznát vettük. Építettünk egy nagyteljesítményű szárítót; magunk készítettünk egy gabonatárolót, melyet más célra is fel lehet használni, most például műtrágyát és egyéb anyagot raktározunk benne. Ami a gépi munkaeszközöket illeti, jó néhány értékes" darabbal gazdagodtunk. Három Belorusz traktort, egy- egy Zmaj csőtörőt, burgonyakombájnt, silóadaptert, kombinálható műtrágyaszóró pótkocsit és két burgonyarostát

I

vettünk. Az idén kezdtük a munkát a gépműhelyben. Gépekre körülbelül egymillió, épületekre pedig félmillió forintot költöttünk ebben az évben. A két évre szóló agronómiái terv keretében rendbe hoztuk az utakat, dűlő utakat, jövőre sor kerül a táblásítás- ra. Mindezt kétmillió forintos állami támogatásból oldjuk meg.

Vannak dolgok, amelyek nem kerülhetnek az anyagi javak év végi leltárába, viszont szerves részei a fejlődésnek, az erősödésnek. Ilyen fontos tényező egy-egy gazdaságban például — a szakember.

— Két felsőfokú technikumot végzett szakembert vettünk föl, egyikük a növény- termesztésben dolgozik, a másik a gépműhely vezetője. A jövőre is gondolunk, ezért taníttatunk a szövetkezet ösztöndíjával egy fiatalt Kaposváron, a mezőgazdasági szak- középiskolában. Hat szakmunkástanulónk van, a gépműhelyben dolgozók pedig mind szakmunkások. A közelmúltban a helyi általános iskolában pályaválasztási beszélgetésen vettem részt. Egy tanuló jelentkezett, hogy ő növényvédelmet akar tanulni. Ennek is örülünk — tájékoztatott a szövetkezet elnöke.

Két alapszervezetben — ősz- szesen három pártcsoportban — 38 rinyaszentkirályi, kuntelepi és görgetegi kommunista dolgozik. Mint arról a csúcstitkár, Nyögéri Antal beszélt, itt is volt fejlődés: hét új tagot vettünk föl az év folyamán

Görgetegen és Rinyaszentkirá- lyon, ebből hármat a múlt hónapban. Ugyancsak 1971-ben kezdett aktív tevékenységbe a tizenkét tagú nőbizottság, melyet a tsz januári közgyűlése »törvényesített«. Több rendezvény és tíz vietnami takaró szól eddigi eredményes működésük mellett.

És ugyancsak nem írják leltári lapokra, de eredményként könyvelhető el mégis — sőt, a munkákat befolyásoló, kitűnő eredményként —, amit a két vezető így summáz:

— Ebben az évben tovább erősödött a három falu közössége, az egyesülést követő második esztendőben igazán jó közhangulat jellemezte a munkákat. A három üzemegység nem húz szét, hanem összetart, és a munkafegyelemmel sem volt baj. Az összefogásra jellemző, hogy ha kell, segítenek egymásnak. Rinya- szentkirályon például több burgonyát termeltek, mint amennyinek a munkáit győzték saját erővel, s a görgete- giek segítettek nekik. Mintha mindig együtt lettek volna, úgy dolgoznak ..;

Az évi összegezésből ezek a tapasztalatok se maradhatnak ki, mint olyan tételek, amelyeknek konkrét, forintban kifejezett értékük ugyan nincs, jelentőségük azonban hallatlanul nagy. Nélkülük a gazdálkodási eredmények nem emelkedhetnének sem a görgetegi Búzakalászban, sem más gazdaságban ...

Hernesz Ferenc

Kísérleteznek az új szalámival

Konzervüzem építését tervezik

Több az áru — Egyenletesebb a munka

A gond ismert: turistaszalámit, gyulai kolbászt, téliszalámit még ilyenkor sem lehet mindig kapni a boltokban.

A Kaposvári Húskombinát — a választék növelésére — elkészítette a somogyi paprikás szalámit. Rövid idő alatt kedveit lett a boltokban. Olcsó és ízletes.

Ostoros István igazgatótól kérdem: nem lehetne bővíteni mással is a választékot?

— De igen. Kísérletezünk a turistaszalámival as. Várhatóan a jövő év elején megjelenik. A tor vek szerint annyit gyártunk belőle, amennyit a megye igénye Ezt az árut eddig a Zala megyei Húsipari Vállalat szállította Somogyba is.

— Szakmérnökeink új, speciális szalámival is foglalkoznak. Terveik szerint az alapanyaga azonos lesz a turistáéval, csak másként fűszerezik.

A Kaposvári Húskombinát korábban is jelentkezett már újdonsággal a boltokban: 1970-ben a baromfitermékekkel kezdtek. A tyúkvirsli, a nyúlpástétom, a íyúkparizer, a pulykarolád aranyérmet kapott a mezőgazdasági kiállításon. Vásárlói azonban megle- j hetősea szűk kört alkotnak:

diétások, ínyencek veszik elsősorban, Kaposváron éppúgy, mint Pécsen vagy Budapesten.

A gyárban ezerkétszáz ember dolgozik azért, hogy meglegyen a napi hús- és hentesáru.

— Ennyit még egyetlen őszön sem vágott a vállalat, mint az idén — mondja az igazgató. — Két műszakban 5,5 ezer sertést dolgoz fel a vágóhíd hetenként. Ez körülbelül ugyanannyi, mint amennyit a gazdaságok ez idő alatt átadásra hoznak. Ebből is következik, hogy az átvételeknél az év végén sem lesz torlódás: amit erre az évre szerződtünk, azt meg is vesz- szük.

— A vásárlók szerint ebben az évben javult a húsellátás.

— Igen, folyamatos volt a hizlalás is. Majdnem százezer sertéssel többet veszünk meg, mint tavaly. Általában az év első negyede, fele volt mindig rossz az ellátás szempontjából. A jövő évben várhatóan ez is másként lesz: ötvenezer darabot kötöttünk le szerződéssel eddig. Ez pedig folyamatos ellátást biztosít. Túl azon, hogy így a kereskedelem igényeit ki tudjuk elégíteni, jó a vállalatnak is. Egyenletesebb a termelés, jobban ki tudjuk használni kapacitásunkat, jobban keresnek dolgozóink. A vágóhídon és a kapcso- lóuó területein 180—200 hentest foglalkoztatunk. Jelentős szakmunkásgárda ez.

— S az utánpótlás?

— Évente 30—50 húsipari szakmunkás végzi el az iskolát. Az első két évben — véleményem szerint korszerűen fölszerelt — tanműhelyben hagyományos hentesmunkát végeznek, tehát mindent megtanulnak, amit ebben a szakmában tudni kell. A harmadik évtől már szalagon dolgoznak. Ez segítség a vállalatnak is, s jó nekik is.

— Építkezik a gyár.

— Igen. Kazánházat építünk. A jövő év decemberére kell elkészülnie. Az építkezés ezzel nem fejeződik be. Tervezik már a konzervüzemünket. Ezt a beruházást szeretnénk meggyorsítani, s 1973-ban már részlegesen üzembe helyezni. A beruházás költségei várhatóan 46 millió forintot tesznek ki, s évente 200 vagon húskonzerv készítésére lesz alkalmas. Ez lehetővé teszi, hogy több új termékkel lépjünk majd a következő években piacra.

K. I

SOMOGYI NÉPLAP *É8Msabaá, IRTS. november 3R.