Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

Kék Fény kiállítás AZ KÖTIK TABLÓN a flénykép. A televíziónézőknek ismerős arcok; Görög Sándort, Nyersbakó Jánosnét, Talabár Máriát és a többieket már lát­ták a Kék Fényben. Igaz, ak­kor még mint el nem fogott bűnözőket, akiknek kézre ke­rítéséhez a lakosság segítségét kérték — mint bebizonyoso­dott, sikerrel. Vannak új ar­cok is, amelyeket Itt mutatnak be először, őket még neon si­került kézre keríteni. A Belügyminisztérium Kék Fény című vagyonvédelmi ki­állításán, a budapesti BM-be- mutatótermében persze nem­csak bűnözők képét láthatjuk. Van Itt más is. Az egyik te­remben fényképekkel illuszt­rálva ismertetnek néhány na­gyobb szabású TT-ügyet, azaz társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnügyet. Ezek az esetek sem ismeret­lenek. Nem most olvasunk elő­ször Bódls Ferencről, az ék­szertolvajról, aki annak ide­jén egy belvárosi ékszerüzlet­ből 28 ezer forintnyi értéket lopott, s még a helyszínen el­fogta az URH-járőr. A bünte­tett előéletű Koósz Ottó szaba­dulása után néhány nappal már újból «-dolgozott-«: rövid idő alatt 25 Győr-Sopron me­gyei üzletbe tört be, az eltu­lajdonított érték 120 ezer fo­rint A lopássorozat után 45 ezer forintot mulatott el barátaival a fővárosban. A postarablő, a kasszafúró, a benzin jegyüzér, a szélhámos, a betörő és a többi bűnöző időközben rács mögé került A riasztóberendezéssel ellátott pénzszállító aktatáska a kiál­lítás egyik érdekessége. A kiállításon mementóként* pontosabban a biztonsági be­szerepel a fényképük. Hogyan is dolgozik a rend­őrség? Csak ízelítőt kapunk a sokféle szakértői munkából, de fogalmat alkothatunk az írásszakértő, a fgeyverszakér- tő és a többiek tevékenységé­ről. Es Ízelítőt kapunk az elek­tromos rendőrök ügyességéről, Növényvédelmi tájékoztató Előrejelzés és okszerű növényvédelem III. Az előrejelzési rendszer leg­kisebb egysége az üzemi elő­rejelzés, amelynek feladata a termelőüzemen belül az adott kultúrára vonatkozik, és min­dig a védekezés szükségessé­gét vagy a védekezés helyes időpontját határozza meg. A gazdaság növényvédelmi tevé­kenységét irányító növényvé­delmi szakmérnök vagy felső­fokú növényvédelmi szaktech­nikus dolga megszervezni az előrejelzési munkát Az üzem termesztési struktú­rájának és környezeti adott­ságainak ismeretében — a ko­rábbi évék tapasztalatai alap­ján — szükséges megállapí- , tani, hogy kultúránként mely l kárositók okozhatnak számot­tevő veszteséget, és ezek fi­gyelését feltétlen meg kell ter­vezni. A mezőgazdaság tör­vényszerű belterjesed ése és specializádója az üzemenként növényszám csökkenéséhez vezet, s ezzel a kárositók köre is leszűkül. Ezzel a folyamat­tal együtt jár a növényvédel­mi szakemberek specializáló­dása is. A növényvédő szak­embernek valamennyi károsí- tót ismernie kell, de az üze­mi előrejelzés csak akkor lesz pontos, ha nem kénytelen túl­ságosan sok károsítóval fog­lalkozni. A lényeges károsí­tok körének meghatározása és előrejelzési módszernek ala­pos tanulmányozása után a konkrét előrejelzési feladato­kat a szakembernek be kell építenie az egyes növények növényvédelmi technológiájá­ba. Az üzemi szakemberlépcső­ben font-«; feladat hárul a növényvédelmi szak- és beta­nított munkásokra, akiket be kell vonni egy-egy kultúra helyszíni figyelésébe, ugyanis a kultúra és károsító inak fo­lyamatos megismerése révén ezek az emberek egyre jobb munkát végezhetnek. A szak­áé betanított munkások kezé­be csak olyan egyszerűen és világosan megszerkesztett anyagokat, megfigyelési napló­kat kell adni. amelyek nem bonyolultak, ugyanakkor ma­ximálisan szolgálják a munka kifogástalan elvégzését A nagy területű üzemekben cél­szerű, ha üzemegységenként növényvédelmi felsőfokú szak- technikust állítanak munká­ba, így az irányítás mellett az ellenőrzés is hatékonyabbá válhat Nagyon fontos, hogy az üzem növényvédelmi azakap- parátusa rendszeresen figye­lemmel kísérje az információ­kat és tájékozott legyen a várható kártételi veszélyekről. Az üzemi előrejelzés csak megfelelő módszerekkel tud eredményt elérni. Az előrejel­zési központ ezért A növény- védelmi előrejelzés üzemi módszerei címen útmutatót készített, mely az üzemi elő­rejelzési munka alapja. rendezések tökéletességéről. A MINIBURG 4-nek, a gép- portásnak kitűnő a látása, a hallása, a szaglása. Észreveszi a betörést a tüzet, a balesetet, a gázszivárgást sőt még azt is, ha valakit megtámadnak. A magnetofon nagyságú »agy« szükség esetén négy egymástól független csatornája segítségé­vel egyszerre riaszt a helyszí­nen és a rendőrségen. A Toldi nevű szupertrezor­ról tudjuk, hogy megfúrhatat- lan. Az idegen számára a ki­nyitás valószínűsége 1:46 656- hoz — ez pedig igen kis esély, s a falba épített páncélszek­rény kinyitásával foglalkozó mackós csak addig kísérletez­het, míg megérkezik a rendőr­A VIJJOGÖ TASKA tulaj­donosa azonnal észreveszi, ha illetéktelen kutatni akar ben­ne, s azt is, ha késsel felvág­ják: a biztonsági berendezés bármilyen erőszakos mozdu­latra működésbe Jön, s hango­san vijjogni kezd. Ennyit a kiállításról. Azaz, még egy gondolat: ennyi biz­tonsági berendezés láttán az embernek eszébe jut, lehet, hogy többé nem akad »-vállal­kozó«, aki megkísérelne egy lopást, betörést, rablást? De jó lenne... M. S. Az első kaposvári repülőbemutatóról A modern technika történe­tének Jelentős fejezete a re­pülés története. Magyarorszá­gon először Blériot repült 1909. október 17-én. A magya­rok is hamarosan kezdtek re­pülőgépet építeni. Az elsőt Aradon Asbóth Oszkár készí­tette francia egy hengeres ben­zinmotorból és légcsavarból. Ebben az időben (1909— 1910) részben lelkes amatőrök, részben a bécsi közös hadügy­minisztérium szakképzett aviatikusai (pl. Petróczy kapi­tány Wright-típusú gépével stb.) foglalkoztak repülőgép­készítéssel és repüléssel. A repülőgépeket főleg fából, bőrből és vászonból készítet­ték. Általában egy- és kéthen- geres motorokat használtak. A repülés magyar úttörői között számos világhírű nevet találunk. Hogy csak a legis­mertebbeket említsük: Swa­chulay Sándór, Zsényi Aladár, Székely Mihály stb. Utóbbi 1911-ben Bécsújhelyről Buda­pestre repült. A Balaton első átrepülője is híres lett Euró- pa-szerte: Lányi Antal had­nagy Fonyód és Tihany között repült át kezdetleges gépével. Megyénkben az iáén hat­vanéves a repülés, mert elő­ször 1911. augusztus 15—24-e között láthattak a somogyiak nagyobb repülőparádét. A be­rni-tatóhoz öt repülőgépet hoztak vasúton, és a mostani kaposvári Szabadság park he­lyén állították fel a rendezők az Ideiglenes hangárokat Városunk lakói között nagy port vert föl az esemény. Az egykori, Budapestről Kapos­várra leküldött riporter sze­rint a repülőgépek körüli ér­deklődők »egymás nyakára hágtak, hogy láthassanak va­lamit«. Több kisebb sérülés is történt, még mielőtt a gépek magasba emelkedtek volna. A nézők között karhatalommal kellett fenntartani a rendet. Három napig tartott ez a min­den korábbinál nagyobb ér­deklődés a technika akkori új vívmányai iránt. A monarchia katonai repü- lőparkjánaa vidéki Kipróbálá­sában Kaposvár volt az első állomás. A próbát egy kiter­jesztett szárnyú easmadarat mintázó, ún. »Adler« típusú, Újfajta játékok az ünnepekre Az év végi ünnepekre szá­mos újdonsággal lepi meg a gyermekeket a JÁTEX Játék­készítő Háziipari Szövetkezet. lat útján megy 16 országba. A legnagyobb tételeket Nyu- gat-Európába szállítják, de megrendelői között tartja szá­ll modern tudomány és technika lexikona Struktúra A TRIÁL-hoz most szállítják mon a szövetkezet Irakot is. ki a karácsonyi választékot ___________________________ b ővítő újfajta játékokat, köz­tük a 85 centiméter magas, szürke plüssből készült Fifi kutyákat és a csaknem egy­méteres, érdekesen hosszú lá­bú »táncoló oroszlánokat«. Ez utóbbi újdonság, mint mozgó játék is jól leköti majd a ki­csinyek figyelmét. A panda mackóihoz hasonlóak a 40 cen­timéter magas ülő mackók, amelyek kék, piros, rózsaszínű és sárga változatban készül­nek. Közös ismertető jelük: mindegyikütnek fehér a po­cakja. A szövetkezet 23—24 millió forintos termeléséből tíz-tizen­egy millió forint értékű játék belföldön, a többi pedig ha­tárainkon túl talál gazdára Az export a Konsumex válla­négyhengenes Daimler-motor» ral fölszerelt gép kezdte meg; majd egy »Condor« típusú monoplán következett. Az igazi bemutató, a nagy manőverezés 1911. augusztus 20-án, Szt. István napján lett volna, de az akkor először fel­szállt repülőgép a start után hamarosan lezuhant, és eser darabra tört A gép két piló­tája a balesetet szerencsésen megúszta néhány kisebb hor­zsolással. 1911. augusztus 21-én «8­hagyták Kaposvár légiterét a gépek. Ekkor már nagyobb távolság megtételére is vállal­koztak. Az »Adler« repülővel Barcsra indultak. Az»Adler«-t a »Condor« és egy ún. »Bus­sard« típusú repülőgép akarta követni, de mindkettőnél a motorok súlyos hibája miatt nem valósulhatott meg a hár­mas kötelékrepülés. A kaposvári repülőgépbe­mutatót még egy szerencsés kimenetelű baleset kísérte: egy »Dolle« típusú monoplán pilótája Homokszentgyőrgyre repült, és leszállás közben le­zuhant Egy másik gép Ho- mokszentgyörgyről ebben ez időben húsz perc alatt érke­zett vissza Kaposvárra! A hatvan év előtti kaposvá­ri repülőbemutató ma már ér­dekes kultúrtörténeti emlé­künk. D. B. Ha a tudományok és a min­dennapi élet legkülönbözőbb területén egyes részek között olyan kölcsönhatások vannak, amelyek valamilyen rendet al­kotnak, akkor azt mondjuk, hogy a részek egy struktúra részei. Ilyen struktúrát alkot a társadalom, amelyben a tár­sadalom tagjai, az emberek, csoportjaik és a különböző intézmények közötti kölcsön­hatások, kapcsolatok alkotják a struktúra alapját. Struktú­ráról beszélhetünk azonban GALCÓCZI ERZSÉBET PO K€ H m lO 16. száz forint oda, már az asz­szony se veszi észre. A kövér csapos verejtéke- — Engem sokkal kisebb zik. Tölti a korsókat, nyújtja hiányért leváltottak — kezdi és elveszi a pénzt, visszaad Pigniczki, de nem törődnek és mosogat — a bádogpult vele. Valaki kiveszi a kezéből úszik a sörhabban. az üres korsót, s keresztülto­Aki megkapja poharát, át- lakszik a tömegen: vágja magát a gyűrűn, s vala- — Még hat korsót, Gyuri! hol, ahol kevesebb az ember De ne habot! és több a levegő, megáll vagy — Nem tudom, mit eszünk le is ül, ha van még szabad vasárnap! Jaj, de unom már szék. a baromfit! Egy laza csoportban Pig- — Egy tehénnek eltört a lá­niczki, tejeskannával a kézé- ba — mondja Peliek Gyuri, ben, Peliek Gyuri birkagondo- — Lesz hús. zó, az elmaradhatatlan mid- — Te törted el? — nevet- sapkájában és még néhány nek. tsz-tag. Isszák a sört, és fe- — Kilencszáz forint — kezdi Pigniczki, tele korsóval a ke­zében. — Selyem Zsigával ml van? Még mindig itt lakik! — Pedig az a tsz háza. — Szombathelyre kellett el­mennem, ugyan nem én men­tem, hanem a sógorom, a vas­spar- utas, hogy kapjak tíz mázsa cementet. Ez azért piszokság. — Kilencszáz forint — mo­tyogja Pigniczki, — Ezért va­laki felelni fog! Niklai Géza éjjel kettőkor felkel a felesége mellől. Nem gyújt villanyt, hangtalanul ki­tapogatózik a konyhába. Mos­dóvizet tesz a gáztűzhelyre, a kredencből elővesz* a borotva­— ----- készülékét, s az ott álló pa­K ilencszáz forint ide. kilenc- lackból rövid habozás után önt csegnek. — Láttam, motort vettél a fiadnak. — Megígértem neki, ha megszerzi a jogsit, egye fene. Kétszer megbuktatták, de har­madszorra ... — Megint nincs gázpalack. Vissza kellett vinni a hejtet a konyhába. — Miért érdekel ez téged? — Marha! Nekem kell fát vágni! — Amikor Dunai II. lefutott a jobbszélen... — Valami hiányt találtak az Irodán. 900 forintot. Pigniczki felfigyel: — Kilencszáz forintot? — Nem pénz az ma már! magának egy csésze pálinkát asztalon egy lratkönyv ki­ás megissza. _ Elgondolkodva nyitva, s mellette két kis néz maga elő, aztán félmez- nyugta, úgynevezett »belég", telenül leül az asztalhos, s A két férfi csodálkozva tor­borotválkozni kezd. pan meg a küszöbön, hogy az Valamivel később a felesé- elnököt itt találja. Niklai meg ge botorkál a konyhába, há- sem várja, hogy lerakodjanak lóingben, álmosságtól duzzadt az íróasztalhoz invitálja őket' szemmel. Alig tudja a mérgét és bösz­— Hány óira? — kérdezi. szúságát palástolni. — Kettő. — Megvan a kilencszáz fo­Az asszony éber lesz és rint! gyanakvó. — Nos? — csodálkozik Mül­— Hová mész? — kérdezi ler. számonkérőn. — Bíró Andrásnénak két­— Az irodára. — Géza bo- szer vittek ki három mázsa rotválkozik — Ezen a kilenc- búzát, és csak az egyiket szá- száz forinton gondolkodtam, molták el. Az egyiket augusz- Kinek fizettünk mi egy ősz- tusban, ezt elszámolták, a’má- szegben kilencszáz frintot? Mi sikat szeptemberben. Közben az, aminek pontosan kilenc- a fia elment katonának. Gon- száz forint az ára? Kereken dolom, Regina néni azért nem kilencszáz; se több, se keve- küldte vissza a másik három sebb? Azt hiszem rájöttem, mázsa búzát, mert azt hitte, Három mázsa búza. Azt kell hogy az még jár a fiának, megnézni, ki kapott. Müller is, a főkönyvelő Is Az asszony megnyugszik. vizsgálgatják a dokumentumo­— Főzzek kávét? kát: nincs kétség, a dolog így Géza folytatná még a han- történt. Nagyon fancsali képet gos gondolkodást, de az asz- vágnak. Csorvás egyenesen szony közönye megüti. Egy meg van ijedve, pillanatig a fe’eségére mered, A tsz-irodén a többiek je- aztán folytatja a borotválko- lenlétében Regina néni vörös zást, s kedvetlenül mondja: arccal, de konokul tagad. — Dehogyis, feküdj csak — Én csak egyszer kaptam vissza. három mázsa búzát. A fiam Az asszony készíteni kezdi hozta, amikor még itthon volt. a kávét. Géza elképedve bámul az — Hazajössz reggelizni? asszonyra, de még türelmes. — Nem tudom. Igyekszem. Gondolkodjon csak, fte­gma néni- Szeptemberben új­, ^ Ä ra ™*ának búzát, aml­látja, hogy Müller és Caorvás ^ ^ már katona volt... beszélgetv^nevetgélve közele- Talán most nem Jut eszébe, dlk a ttt-irod. felé - Biztosan emlékszem, hogy No, ezek jól összebarátkoz- egyg^j. kaptam három tak - gondolja, s kicsit meg- búzát _ az keseredik a szajaíze. Az irodá- határozottan, ban már nyoma sincs az éj­szakai nagy munkának, az író- (Folytatjuk.) akkor is, ha az elemi részeket vizsgáljuk az atomon belül, ha a matematikában az ele­mek (számok, betűk) és a mű­veletek (összeadás, szorzás) kapcsolatairól beszélünk. Láthatóan a tudománynak mindig egyik feladata, hogy egy-egy területen földerítse az egymással kölcsönható része­ket és magukat a kölcsönha­tásokat; hogy tisztázza a tu­lajdonságaikat; vagyis, hogy megismerje a struktúrákat. De az is feladata, hogy megvizs- gá ja az így feltárt struktúra környezetét, tehát azt az átfo­gó struktúrát, amelyben a vizsgált struktúra csupán egy kölcsönható rész. Régebben a tudományok tárgykörük szerint megosztva vizsgálták a struktúrákat; a biológia a biológiaiakat; a társadalomtudományok a csa­ládokat, az ún. kiscsoportokat, de az egész társadalmat is; a matematika pl. az algebrai struktúrákat és így tovább. Az elmúlt évtizedekben azonban egy önálló tudományág, a rendszerelmélet kezdett el foglalkozni ezekkel a kérdé­sekkel. Megalapítója egy ma­gyar származású biológus: Bertalanffy Lajos. A rendszerelmélet nem tárgykörök szerint vizsgálja a struktúrákat, típusaikat stb., hanem ezektől elvonatkoztat­va, általánosságban. Így most már tudjuk, hogy pl. bonyo­lultság szempontjából meg kell, és meg lehet különböz­tetni az egyszerűbb rendszere­ket és az összetettebb szerve­zeteket. A struktúra kutatás azonban nem azonos a strukturaliz­mussal, amely a század tízes éveiben keletkezett, és főleg társadalomtudományi vonat­kozásban végzett és végez struktúravizsgálatokat. Téves szemlélete, legalábbis egy kezdeti és ma már »klasszikus­nak« tekinthető változatában, abban gyökerezik, hogy min­den struktúrát egyetlen típus­ra, a nyelvben fellelhétőre próbált visszavezetni. Ugyan­akkor elvitathatatlan tőle számtalan részeredmény, és az a felismerés, hogy a társada­lomtudományoknak is egyik igen fontos feladatuk a struk­túrák feltárása. 3 SOMOGYI NSFLAF Péntek, UU nevenber M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents