Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

B SZABÁLYOZÓ NEM VBRÜZSIGE a | z utóbbi néhány eszten­dőben divatba jött éle­tünk minden apróbb- nagyobb jelenségét a gazda­ságtudomány fogalmaival és szóhasználatával jellemezni. Ám mielőtt bármit szólnánk is erről az immár össznépivé vá­ló tudományról, szögezzük le: nem rossz divat ez! Kétségte­len, hogy a közgazdaság bi­zonyos alapvető kérdőszavai — ez például: »mennyibe kerül-«, •milyen költségből mekkora eredmény várható- — jó iga­zodási pontót kínálnak a ter­meléshez, az értékesítéshez és mindezek köznapi megítélésé­hez egyaránt Ügy tűnik azonban, hogy olyan túlzások és íévhiedel- mek is tapadnak ehhez a di­vathoz, amelyről sem a gaz­daságirányítás változása, sem pedig a közgazdaságtudomány nem tehet Figyeljük meg: ha a sarki zöldségboltban a friss­nek jóakarattal sem nevezhető áruról érdeklődünk, megeshet hogy válaszként rögtönzött kiselőadást hallunk a szabá­lyozókról; ha az élelmiszerüz­letben kora délután már nincs kenyér, helyette felvilágosítá­sokat kapunk az érdekeltségi rendszer ellentmandásairől, s a rövidárupultnál, ahol ko­rábban netán csak a sztereo­tip közlés hangzott el: »kifo­gyott-, most némi szerencsé­vel a rendeléspolitika és az árrés elvi összefüggéseiről is tájékozódhatunk. Bővítsük ki a sóért immár a vállalati gazdálkodás maga­sabb régióiból vett tapasztala­ti anyaggal; a nyilatkozatok, 1 kusan receptet adnának, akkor sajtótájékoztatók naponta visszatérő híradásalből bárki tetszés szerint válogathat ef­féle példák között Nos, a módszer, amely min­den gond, hiba esetén már- már gépies reflexként ujjal mutat valamelyik szabályozó­ra, nemcsak azért téves és ká­ros, mert falmentést ígér a he­lyi mulasztások következmé­nyes alól, egyszersmind elma­rasztalja, netán alaptalanul, az éppen hibáztatott szabályozót. A legnagyobb hátrány abból származik, hogy mivel ez a módszer torzítja a valóságat — tévesen orientál, mellék­irányba terelve a megoldási törekvéseket és a jogos indu­latokat is. A probléma lényege ab­ban összegezhető, hogy a gazdaságtudomány soha sehol — így természete­sen most és itt sem — vállal­ta azt a szerepkört, hogy a vállalati gazdálkodás vala­mennyi részletkérdésében, minden döntésámyalatra ki­terjedően, egyértelmű utasí­tás jellegű szabálygyűjtemény­ként értelmezzék. Ellenkező­leg: gazdaságirányítási rend­szerünk lényegi újdonsága ép­pen az, hogy a szabályozók ha­tárolta mozgástérben a válla­lati döntések önállóak, követ­kezésképp az eredményes és a hibás döntések felelőssége is ebbe az önállósági körbe tar­tozik. Nyilvánvaló, hogy ha a szabályozók minden kisebb- nagyabb döntéshez automata­Szakszervezetek a hatékonyabb beruházásért Következetes föllépés a huzavona, a pazarlás ellen — Vizsgálat az építőiparban A megye valamennyi szak­szervezeti szervének, kiemelt feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a beruházási tevé­kenységet — állapította meg az SZMT elnöksége tegnapi ülésén. A megyei pártbizottság szeptember 28-án határozatot hozott a hatékonyabb beruhá­zás feladatairól, s ez több vo­natkozásban érinti a szakszer­vezeti szervek tevékenységét. Ezért tűzte napirendre az el­nökség dr. Szerényt János tit­kár szóbeli tájékoztatója alap­ján azt a témát, hogyan segít­hetik a szakszervezetek a ha­tározat megvalósulását A tegnapi ülésen — amelyen részt vett dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének főtitkára, a SZOT-el­nökség tagja is — elsősorban a tennivalókat határozták meg, hangsúlyozva, hogy újszerű feladatot kaptak a szakszerve­zeti szervek. Éppen ezért az eddiginél szorosabb együttmű­ködésre, a helyzet alaposabb ismeretére van szükség, mert csak így alakulhat ki helyes és ésszerű munkamegosztás az állami, a gazdasági és a szak- szervezeti vezetés között Az SZMT bizottságai, a szakmai szakszervezetek me- gyebizottságai véleményükkel, javaslatukkal elősegítik a fej­lesztési célok helyes arányai­nak kialakítását, figyelemmel kísérik a megvalósítását is, va­lamint a központi irányelvek érvényesülését A szakszerve­zetek kiemelten figyelik, ne­hogy háttérbe szoruljon az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények kielégítése. A vállalati és üzemi szak­szervezeti bizottságok feladata, hogy részt vegyenek a beruhá­zási célok kialakításában, a programok összeállításában és a döntések meghozatalában. Sokat tehetnek azért, hogy alaposan és körültekintően ké­szítsék elő a beruházásokat, a kivitelezés idejét a lehető leg­rövidebbre tervezzék, hogy egyensúlyban legyen a fejlesz­tési program és az anyagi fe­dezet. A szakszervezeti bizott- mj>Xr olyan beruházási. fejlesztési elképzelést támogas­sanak, amelyek összhangban vannak a vállalat gazdasá gi helyzetével. A kiviteli tervek­ben rögzített irreális elképze­lések ellen határozottan lépje­nek fel mindenütt, s ajánlja­nak olcsóbb és hatékonyabb építési módokat Ésszerű ko­operációk szorgalmazásával a befejezetlen beruházások szá­mának csökkentéséhez is hoz­zájárulhatnak. Az SZMT el­nöksége határozottan állást foglalt, hogy a szakszervezeti bizottságok mindenhol kezde­ményezzék a felelősségre vo­nást, ha indokolatlanul drága, az ésszerűséget mellőző fej­lesztést tapasztalnak. Ugyan­akkor következetesen álljanak ki a korszerű munkafeltétele­ket és munkahelyi körülmé­nyeket biztosító létesítmények megvalósítása mellett. Az elnökség állásfoglalása aligha lenne különbség a mai, illetve a korábbi tervutasítá­sos irányítási struktúra között Ám ha már a korábbá irá­nyítási rendszert említettük, hozzátesszük, hogy még akkor sem érvényesültek a tervuta­sítások olyan gépies automa­tizmussal, mint ahogyan azt sokan képzelik, hiszen a terv­utasítások megvalósításának folyamatában is végtelen sok színárnyalatot kevert az össz­képhez a megvalósítók szemé­lyisége, az tehát, hogy — né­mi egyszerűsítéssel szólva —: jól vagy rosszul, okosan vagy félreértve, gondolkodva vagy rutinszerűen értelemezták-e egy-agy vállalatnál az adott tervelőírást? Ezek a személyi motívumok ma hatványozot­tabban érvényesülnek, hiszen a szabályozók eleve és nyíl­tan építenek az alkalmazók személyiségére, a döntésben felelősök képességedre, hozzá­értésére, színvonalára. Gondol­junk csak arra a köznapi, mind­annyiunk által jól ellenőrizhe­tő példára: vajon mi az oka, hogy esetleg két közeli, azo­nos cikkeket árusító bolt úgy választékát tekintve, mint ég és föld — pedig a szabályozók, sőt az árubeszerzési lehetősé­gek is azonosak mindkettőjük számára? Nem létezik olyan gazdaságirányítás, amely egy­azon színvonalra emeli a két bolt vezetőjét: az egyik szé­pen megvárja, amíg az árut szállító kocsi megáll a bolt előtt, s azt árusítja amit kap, a másik talpal, kutat, időt, fá­radságot szán rá, hegy növelje üzlete választékát I tt azonban már-már halljuk az ellenérvet:' ez a személyi eltérés is kapcsolatba hozható a szabá­lyozókkal, hiszen nagy hiba ha a két példa-boltvezetőnek hozzávetőleg azonos a jöve­delme; ez aligha ösztönöz ar­ra, hogy a gyengébb is a jobb módszerét alkalmazza. Ez persze igaz — és igaz az is, hogy a szabályozók, köztük az érdekeltségi tényezők hatását nem lehet, nem szabad lebe­csülni; gondolatsorunk sem azt célozza. Ám mégis, ismét hang­súlyozzák: a legtökéletesebb szabályozó nem pótol szemé­lyes képességéket, tulajdonsá­gokat A gazdaságirányítás nem va­rázsigék gyűjteménye, amely­ben elegendő csupán a szabályt kimondani, közzétenni ahhoz, hogy hatásai a lehető legjob­ban érvényesüljenek. Követke­zésképp: a személyes felelős­ség nem csökken a végrehaj­tás folyamatában, még akkor sem, ha a központilag kiadott szabályozók vállalati végre­hajtásáról van szói Y. A. Nyolcszázan úz helyé ÍZ évben... Vajon pontosan érzékelte­tik-e a számok, a tényék azt a változást mely a Balaton-par­ton kezdődött el? Tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent a környéken lakóknak ez a vál­tozás, akik közül jó aéhányan éveken át végigdolgozták a nyarat, hogy aztán ősszel, té­len céltalanul, többnyire csak a bá» körüli rminkákkal tel­jenek napjaik? Külön tanul­mányt érdemelne, hogy milyen apró feszültségeket, kis szoron­gásokat, gátlásokat oldott fel, szüntetett meg a SZOT Bél­balatoni Üdülési Igazgatóságá­nak kezdeményezése, az A Zamat Keksz- és Ostyagyár balatonföldvári esomagolójá- ban telnek a kekszesíasakok. A napi teljesítmény szinte hi­hetetlenül magas a könnyű kekszet ismerő laikus számára: csaknem két mázsa személyenként. előtt biztosabb, megalapozot­tabb jövőterve­zést, megálla­podást s biz­tonságot. Foko­zódó beilleszke­dést társadal­munkba. Mind­ig gy-ám.vtoriatk rájuk! Nagy szó ez olyan embereknél, a,kik évről év­re csak május­tól október ele­jéig dolgoztak Balatonszéplak ezüstparti üdülőjében két rendszeresen, szakban foglalkoztatja a Budapest Csokolá= Most a téli fog- dégyár azt a 160 embert, aki a különböző Ü* lalkoztatás a nomságokat (konyokos meggy, gyümölcsko- kísérletekbői csonya, karácsonyi függelék!) csomagolja, egyre inkább sztaniolozza. általánossá válik és évről évrs szélesedik. Schrottner Károllyal, az igazgatóság vezetőjével és Kiss Lajos főkönyvelővel beszélget­tünk a téli foglalkoztató dol­gairól. Elmondták, hogy a fog­lalkoztatott nyolcszáz ember október 15-től április 30-ig mintegy 50 millió forint értéket termel. A vállalatok számára kedvezőbb belső átcsoportosí­tást tesz lehetővé a téli foglal­koztató, s az üdülőkben bizto­sított 5000 négyzetméter üzem- terület legalább 10 millió fo­rintos beruházást takarít meg. Emellett az itt dolgozók »stá­tusa« Is változik. Betanított munkások lesznek. idényben dolgozók téli foglal­koztatásának megteremtése. Most mintegy nyolcszáz em­ber — többségükben nő — dolgozik a siófoki és a íomyó- di járásban, valamint Siófok város különböző helyein. Nem érdemtelen néhány megállapítás erejéig statisz­tikáknál sem időzni A tíz kü­lönböző munkahelyen dolgozó nők 90 százaléka szakképzet­len. Ötvenöt százalékúk húsz éven aluli, s tizenkét százalé­kuk özvegy, illetve elvált A téli foglalkoztatóban dolgozók­nak mintegy a fele lakik mun­kásszállásokon}, a többiek be­járók. Hogy mit jelent számukra a téli foglalkoztatás? Minden ek­Balatonfőldváron, a Hullám-szállóban 46 nő dolgozik az ÉKISZ varrodájában. Kényes holmikat, női pantallókat varr­nak exportra. Az itt dolgozók 60—65 százaléka életében elő­ször ült varrógép mellé. szerint az SZMT munkabizott­ságai, a megyei bizottságok szorosabban együttműködnek az ágazati irányító szervekkel, rendszeresen értékelik a beru­házások ellenőrzésének tapasz­talatait Az Építők Szakszerve­zetének megyei bizottsága megvizsgálja, mi rontja a munkafegyelmet és -erkölcsöt az építőiparban, s az irányító szervekkel közösen programot dolgoz ki a munkaidő jobb ki­használására. Az elnökség megbízott hat tisztségviselőt vizsgálja meg néhány nagyobb megyei beruházás helyzetét, a megnövekedett építőipari ka­pacitás kihasználását s javas­lataival segítsen a nehézségek megszüntetésében. Az elnökség azt javasolta a SZOT-nak, foglaljon állást oboán, hogy ruházzák fel egyetértési jog­gal a szakszervezeti, szerveket a vállalati beruházások eldön­tésében. Is űu ,Gáz van" a gázzal? Év végére bekötik a tervezett lakásokat Kidobták a cserépkályhákat — Tanulni mentek a hegesztők A bérlők nem hittek a szak­embereknek, s most mérgelőd­nek. Kaposváron, a Marx Károly köziben 32 állami lakásba a nyáron beszerelték a gázt Az ingót: a—Vt—szakemberei kérték a bérlőket: ne bontsák le a cserépkályhákat mert a fűtési idényre nem tudják biz­tosítani a gáaszolgáliaíást A napokban megnézték ezeket a lakásokat: a harminckettőből mindössze háromban, van bent a cserépkályha. Másutt ideiglenes megoldást találtak vagy ezután keresnek, hogy a lakásokban elviselhető legyen a hőmérséklet (A Marx Károly köz szövet­kezeti lakásaiba — tegnap esti tájékoztatás szerint — a hónap végén, a jövő hónap elején kapcsolják be a gázt) ftai még hátra m Kaposváron nem ez az egyet­len hátralévő munka, de az érinti l^közweüeqebbűl a la­kókat A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályán a gázvezeték építéséről a na­pokban számolt be a Közép­dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Itt mondták el, hogy a Kalinyin lakótele­pen épült szolgáltatóház év végi megnyitásának az a függ­vénye, hogy elkészül-e a 330 lakásos sávházhoz szükséges kazánház. (Ez fűti ugyanis a szolgáltatóházat). A KISZ-la- kőházak építésénél összesen száz lakás fűtésének elkészíté­se van még hátra. Eddig azért nem tudtak munkához látni, men nem kapta ír az építőktől területet A lakók számítottak rá, eb­ben az év,ben nem gyullad ki a gáz a Szalma István közben sem. Ennek a munkának a ter­ve nemrég érkezett meg Mire sorra kerül, itt az év vége. Érthetetlenül visszás a hely­zet a Dimitrov utcai tömbbel­sőben épülő harmadik lakó­háznál. Ennek sem gázszere­lési terve, sem megrendelése ainca. Az épület — amelyet egyébként már vakolnak — eredetileg nem szerepelt az it­teni beépítési tervben. Siófokon nincs telephely A megye másik két városá­ban — Nagyatádon és Siófo­kon — is gond van a bekap­csolással Nagyatádon össze­sen 118 lakás, a járási hivatal, a posta, az állami gazdaság és a nemzeti bank székháza vár bekapcsolásra. Szeptember 30-a óta készen van itt a la­kások belső szerelése, de a fő­vezetéket és a csatlakozót még nem készítette el a Dél­dunántúli Vízügyi Közműépí­tő Vállalat Az értekezleten azt állapították meg hogy a munkák folynak, csak éppen az ütem nem megnyugtató. Siófokon az építkezés meg­gyorsítása végett a veszpré­mi gázszerelők is segítenek. Sok egyéb gond mellett az :s akadályozza a munkát, hogy nem biztosítottak a vállalat számára telephelynek alkal­mas területet Eddig hármat talilia'ir de — különböző okok miatt — egyikre sem települ­hettek oda. Előbbre áühatnsnak, ha... Mindezek után indokolt a kérdés: mi az oka ennek a nagymértékű lemaradásnak? Lemaradásról szó sincs — vá­laszolták erre a szakemberek. A Közép-dunántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalat ka­posvári kirendeltsége az év végéig teljesíti idei tervét Megépíti azt a hosszúságú ve­zetéket, amelyet erre az évre terveztek, s bekötnek annyi lakást, amennyit ígértek. A probléma csupán az, hogy a köztudatban a gázbekötés ha­tárideje a fűtési idény meg­kezdése. Mindent figyelembe véve előbbre is állhatna a vállalat Az év elején azonban a gázvezeték-építőknek is gondjaik voltak: a Bányamű­szaki Felügyelőség megszigorí­totta a gázszerelésekkel kap­csolatos előírásokat. Emiatt az idei terveket kellett dolgoz­ni. Ez időt és energiát kötött le, s majdnem háromhónapos határidő-elcsúszást jelentett Ugyanakkor a biztonsági sza­bályzat azt is kikötötte, hogy a gázvezetékeket csak speciális vizsgával rendelkező szak­munkások hegeszthetik. Az építőknek emiatt tanfolyamra kellett küldeniük hegesztőiket K. T. SOMOGYI NÉPIA P 1921. november 19. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents