Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

Uj utakon a bútoripar Bútorok dvegszál erősítésű műanyagokból. A bútor fogalma ma még szorosan összefügg a fával — habár napjainkban műanya­gokból és fémből is egyre több bútor készül —, amely­ből sajnos nem vagyunk ön­ellátók. Igaz ugyan, hogy a felszabadulás után az erdő- gazdálkodás gyors fejlődésnek indult, és így az évente kiter­melhető fa mennyisége meg­kétszereződött, de a felhasz­nált faanyag 90 százalékát mégis importból kell besze­reznünk. Szekrény helyett heverő A lakáskultúra, az életszín­vonal erőteljes fejlődése nö­vekvő igényellet támaszt a bútorok minőségével, válasz­tékéval szemben, s ezzel még nem tudunk lépést tartani. Azt sem vesszük mindig fi­gyelembe, hogy a tömegigé­nyeket kielégítő bútorok di­vatcikké válnak, ennek meg­felelően csereidejük is csök­ken, így egy emberöltőn be­lül egy-egy család több gar­nitúra bútpr vásárlójaként ve­hető számba. Mivel az új la­kások döntő többsége beépí­tett bútorral épül, csökken a ruhás-, fehémeműs- és kony- 1 szekrények iránti kereslet. és növekszik a több funkció-' jú szekrényfalak, ülő- és fek­vőbútorok, kisbútorok iránti igény. Technikai forradalom Visszagondolva elődeink masszív, tömörfa bútoraira, és összehasonlítva azokat a mai lakások berendezésével, szem­betűnő a bútorgyártásban vég­bement technikai forradalom. A farost-, faforgács- és poz- dorjalapok egyre nagyobb mértékben szorítják ki a fe­nyő- és lombosfűrészárut, de még a bútorlapot és a réte­gelt lemezt is. Lényeges szem­pont, hogy ezek az új bútor­anyagok fahulladékból, Ipari szempontból hasznavehetet­len fafélékből (nyár-, fűz-, cserfa stb.) készülnek. Mit nevezünk farost-, fa­forgács- és pozdorjalapnak, il­letve rétegelt lemeznek? A rétegelt lemezek vékony táb­lákká fűrészelt, vagy hasított, hámozott faanyagból készül­nek úgy, hogy azokból több réteget ellentétes száliránnyal összeragasztanak, ezzel meg­szüntetve a fa rostos szerke­zetéből, felépítéséből adódó egyenetlenségeket. E módszer­rel gyengébb minőségű fa is feldolgozható, mégpedig mű­szaki szempontból igen jó eredménnyel. A farostlemezt arról ismer­hetjük fel, hogy az egyik olda­la recés. A felaprított faanya­got előbb nagy nyomású gőz­zel kezelik, majd rostokra foszlatják szét, azután pedig vízzel kevert rostmasszúbó’ lapokat (ún. rostpaplanokat) alakítanak ki, finom bronzszi­tára való rárétegezésscl (eb­ből adódik az a bizonyos egyik oldali recézettség). E lapok nagy nyomással és magas hő­mérséklettel működő prések­ben 8—lü perc alatt nyerik el végleges alakjukat. A forgácslap gyártási fo­lyamata Is a feldolgozandó fa aprításával kezdődik. Az osz­tályozott és megszáritott fa­forgácsot műgyanta ragasztó­val keverik össze, majd hid­raulikus hősaj tolóban lapokká -sütik-«. A forgácslapok egy rétegűek vagy háromrétegűik szoktak lenni. A hárornrétegű- eknok a középső része dur­vább forgácsból tevődik Ösz- sze, a két vékony bontóréteg pedig apróbb szemcséjű, szál­kás forgácsból áll. A pozdor- jalapról csak annyit, hogy nagyjából ugyanezzel a tech­nológiával készül a len- él kenderfeldolgozás hulladék­anyagaiból. A farost-, faforgács- és poz- dorjalapoik elemei nem egy­irányúak, mint a természetes fa rostjai, ezért alaktartób- bak. A természetes fa ugyan­is nedvességtartalma szerint változtatja méretét hossz-, érintő- és sugárirányban, aminek következményeként vetemedik, elgörbül (ez érvé­nyes bizonyos fokig a rétegelt lemezre Is). A farost-, faforgács- és poz- dorjalapok nem rendelkeznek a fa szép rajzolatával, de ezen ma már könnyű segíteni: I az utókezelés során a lapok j felületére más és más mű- | anyag famintázatot sütnek rá. Az ilyen anyagból elkészített bútort megvizsgálva nagyon nehéz felismerni, hogy -igazi« fából, vagy kikészített felületű lapokból esinólták-e? Farostlemezgyár Mohácson Farostlemezt hazánkban csupán egy helyen, Mohácson állítanak elő, évente 3 millió négyzetmétert (40 ezer tonnát). A kereslet ennél jóval na­gyobb, éppen ezért most ugyanott egy újabb, 60 ezer tonna évi kapacitású farostle­mezgyárat építenek. Fafor­gácslemezt négy hazai üze­münk készít, de további fej­lesztéssel a negyedik Ötéves terv végére évi 100 ezer köb­méterre növekszik az eddigi 39—45 ezer köbméteres terme­lés. A Jövőben számolni kell a műanyagoknak — közelebb­ről: az üvegszál erősítésű mű­gyantáknak — a bútoriparban való betörésével is, különösen az ülőbútorok esetében. A negyedik ötéves tervben a bútoriparnak — kétmilliárd fortntnyl beruházással —• 90 százalékkal kell növelnie ter­melését, s ebben az esetben remény van arra, hogy a ke­reslet és a kínálat egyensúly­ba kerül. } IGALGÓCZI ERZSÉBET 1 i»€í 8^1fALÖ i 14. — Jő napot Gézuka! Mi szél :hozta erre? Géza lehalkítja a hangját. I — Van egy kis pálinkája, Regina néni? Az asszony gyanakodva mé­regeti és sietve tiltakozik: — Pálinkám? Uram Jézus, honnan lenne? Ahányszor itt már házkutatást tartottaki El­vitték még a fél üveg ecete­met is, mert ugye, az is szín­telen. — Hangja panaszkodás­ba csap: — A múlt héten is Idepofátlankodík két finánc, szaglásztak, túrkáltak, aztán elkobozták a mosó-szapulómat, amibe esővizet szoktam fog­ni, a vasfazekamat fedőstül, amibe a disznóknak főzöm a krumplit, és találtak á padlá­son valami rissz-rossz rézcsö­vet, azt se tudom, hogy ke­rült Ide, talán még a fiam bütykölt vele valamit. Mon­dom nekik: drága finánc urak, láttak maguk már eleven pá­linkafőzőt? Csak nem gon do 1- 'ák, hogy Ilyen vacakokból össze lehet állítani egy kls- ilstöt? Drága Gézukám, nem tudnál valamit csinálni? — Mindent elvittek a fi­náncok? — kérdezi Géza. — Vagy csak a pálinkafőzőt? Regina néni a dilettánsok­nak kijáró megvetéssel mond­ja: — Nem volt az főző! Ezek olyanok, hogy ha valahol egy harmonikázó rézcsövet talál­nak, már azt hiszik, megütöt­ték a lottót! Majd éppen a padláson dugdosom a , széna alatt! — Szóval egy kis pálinkát azért hagytak? Az asszony figyelmesen né­zi egy pillanatig Gézát, aki­nek az arcáról lerí a rossz­kedv, aztán eltűnik a házban — ugyanolyan szűk ajtónyi­tással —, s hamarosan egy új­ságpapírba csomagolt üveget hoz a köténye alatt. Géza ugyanolyan vigyázva a bőr lemberdzseke mellébe rejti az üveget, és egy százast csúsztat az asszony kezébe. Indul, Re­gina néni kikíséri. — Gézuka — karattyolja az asszony —, igazán szólhatnál a fináncoknak, hogy ne zak­lassanak egy szerencsétlen öz- vegvasszonyt. A kisfiámat is most vitték el katonának — a* asszony megsajnálja magát, még könnyek is gyűlnek a szemébe, a köténye sarkával dörzsölgeti: — Entölern saj­nálják azt a pár forintot? Azt. hiszik, az emberek csak ná­A gyermckneTeíés apró gondjai Sétakocsil ázás, napoztatás Nyáron két héttel a szüle­tés után elindulhatunk sétál- ~ni a babával, télen csak egy­hónapos korában. Á friss le­vegő és a napfény a kisgyer­mek alapvető létszükséglete. Eleinte Csak fél-egyórás sétá­kat tegyünk szép időben, ké­sőbb 2—3 órára is elcsavarog­hatunk. Nyáron délelőtt vagy estefelé menjünk, amikor már nem tűz a nap. Télen csak altkor vigyük ki a gyermeket, ha már előbb szellőztetéssel hozzáedzettük a hideghez, ^s ha a kinti hőmérséklet nem alacsonyabb —3 foknál. Ter­mészetesen télen#sokkal rövt- debb ideig sétálunk a gyerek­kel. mint nyáron. Kerülni kell a füstös, poros utcákat, a sok járókelőt, a nyilvános szóra­kozóhelyeket; park, mező, er­dő legyen utunk célja. A na- ioz tatás erősíti a szervezetet, a csontokat. Ezzel azonban óvatosan bánjunk: nyáron dél­előtt 10 órától 4 óráig tilos a napoztatás. Előbb a gyerek kezét, lábát érjék a napsuga­rak, majd fokozatosan az egész testét. A fejét azonban tartsuk árnyékban, később lapkával védjük; naponta 1—2 perccel hosszabbítsuk a napoztatás időtartamát, de legtovább fél óráig tartson. Fele ideig hason feküdjön a gyermek, fele Ideig háton, de mindig arccal a nappal ellen­tétes irányba fordulva. A nap­fény nélkül nevelt gyermek angolkórossá válhat, beteges­sé, hókává. Játékszerek A csecsemő is szeret szóra­kozni, játszadozni. Háromhó­napos kora után szeret meg­fogni mindent, ami a keze ügyébe kerül. Ha nincs mit megfognia, saját ujjaival ját­szadozik, azokat figyeli. így Ts erősíti az izmait. Játékkal viszont még jobban megtanul­ja a kezét használni, bővíti a külvilágról szerzett tapasztala­tait. Olyan Játékszereket ve­gyünk neki, amelyek könnyen moshatók, könnyűek, nem él szélflek és nem férnek a sz: jába. A festett fa játékszerei, ólom játékszerek mérgezőek. tehát belőlük ne vásároljunk. Mindig a gyermek szellemi fejlettségi fokának, érdeklődé­si körének megfelelő játék­szereket vásároljunk, s lehe­tőleg minél egyszerűbbeket. Ne halmozzuk el túlságosan sóik játékkal, mert előbb meg­unja őket, más szórakozás után néz, síróssá válik, ide­Dr. 8*. D. OTTHON ES CSALAD Őszi—téli karbantartás Nyáron könnyebben indul a motor, az akkumulátorral sem kell sokat törődni, nincs nagy munkája, mert a motor hamar »beugrik«^ A nyári olaj sűrű­sége a hidegebb Időben meg­változik, s a motor megforga- tása emiatt nehezebb lesz — Időszerű tehát a téli olajcsere. Hűvös Időben adódik más probléma is: nehezebben ka­punk jó keveréket a karburá­torból, különösen ha egy ki­csit alacsonyabb az úszóházban a benzin szintje. A hideg szí­vócső és a hengerfej íecsapja a benzinpárát, s ezen még a szivató is csak úgy segít, ha többször átforgatjuk a motort, noha a nyári melegben már az első próbálkozásra indul. Különösen a városi forgalom­ra vonatkozik ez, a motor ugyanis a gyakori megállás miatt gyorsan lehűl, s az újra­indításoknál fokozódik az ak­kumulátor igénybevétele. Ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, hamarosan ki is merül, mivel a városi forgalomban kisebb a lehető­ség arra, hogy a dinamó me­net közben pótolja az akku­mulátor áramveszteségét. Helyes tehát, ha a tél be­állta előtt átvizsgáljuk, fel­töltjük az akkumulátort. Amennyiben erre nincs mód, a kábelsarukat meg kell tisz­títani, hogy jó legyen a kon­taktus, s ne képződjön na­gyobb ellenállás a saruknál. Hozzuk rendbe a kábelfejeket Is, drótkefével tisztítsuk le a rézből a piszkot, az olajos ma- -r nyokat, szüntessük meg a laza érintkezéseket stb. Ide tartozik a gyertyahéza­gok pontos beállítása, ugyanez Vonatkozik az elosztó-megsza­kító hézagjára is. Figyeljük meg, nincs-e beégés az elosztó pipánál, Illetve átütés a gyer- ■yakábeleknél. Fontos továbbá a dinamó karbantartása, a ko­pott szénkefék cseréje és a di­namócsapágy, valamint az ék­szíj állapotának, feszességének ellenőrzése is. A töltő relé be­állítását bízzuk szakemberre. A porlasztó téli átállítása is lényeges. Hideg, hűvös idő­ben dúsabb keverékkel já­runk, így hamarabb fölme­legszik üzemi hőmérsékletre a motor. A porlasztó átállítása összefügg az előgyújtás, az alapjárat és a szelephézagok összehangolt beállításával. Legjobb, ha ezt a munkát is szakértővel végeztetjük. A jól felkészített motorral az év- izakváltozást észre se vesz- szük. Ellenkező esetben azon­ban szaporodnak a bajok, az indítás nehéz lesz, s mire újra elérkezik a jó idő, a motor nem megy, ezenkívül egyszerre több esztendőt öregszik. Szereti a burgonyát? BURGONYAKROKETT 12 db közepesen nagy burgo­nyát meghámozva megfőzünk szitán áttörjük, hozzáadunk 3 dkg vaUsl vagy zsírral habosra kevert 2 db tojást, egy kevés sőt és egy kevés sütőport. A tésztát zsem­lemorzsával vastagon beszórt gyú­ródeszkán 2 ujjnyi Vastag hosszú rudskra vágtuk, és ebből 6—8 cm es darabokat metélünk. Zsemle­morzsában meghempergetjük, és vert kemény habot. Megzsírozwt, forró zsírban szép aranysárgára sütjük. BUROONYAPOLENTA 14 dkg vajat 6 tojássárgájával, 2 evőkanál tejföllel Jól kikeverünk majd belevegyítünk 28 dkg sült, áttört burgonyát és ezzel Is jól kidolgozzuk. Legvégül könnyedén hozzákeverjük a 6 tojásfehérjéből meglisztezett kuglőfformába tesz- szük és sütőben, gőzben 1 óra hosszat pároljuk. Pirított vajjal ég reszelt sajttal tálaljuk. BURGONYÁS KIFLI lám isznak, a kocsmában nem? — Megint változik a hangulata: — Miért nem tud a kocsma olyan jót árulni, mint én? — Hát olyat nem Is... — mondja Géza szórakozottan. — Ugye? — Az asszonynak felcsillan a szeme. — A múlt­kor Is azt mondja az állomás­főnök úr: Regina néni, a maga pálinkája kétszer jó: amikor issza meg amikor kihányja az ember. Már az utcaajtóban, vannak. — Hét akkor, Gézuka, szólsz a fináncoknak? — Sajnos, nem ismerem a fináncokat, Regina néni. Ha a tsz-szel van problémája, na­gyon szívesen — mondja Gé­za, s berúgja a motort. Komor, elgondolkodó arccal hajt keresztül a falun. Az is­kolából most rajzanak ki a ta­nulást befejező gyerekek, s az egv irányba lakók csoportba verődve, nagy zajjal ballag­nak hazafelé. Egy tízéves kis­fiú hirtelen felkapja a fejét, a gyalogjárda szélére szalad, s mindkét kezével boldogan Integetni kezd a motoron kö­zeledő Gézának, s közben a háta mögé kiabál: — Kati! Ott a papa! Papa! Papa! A két gyerek integet, de Géza nem veszi őket észre. A gyerekek csalódott arccal ve­szik fel a lábuktól a táská­jukat, de még hátra-hátra néz­nek az apjukra. Kikövezett, jókarban tartott dűlőút vezet fel a dombokra. Az út két oldalán egységes, Hozzávalók: fél kg liszt, 20 kg főtt. áttört burgonya, 13—20 dkg zsír vagy vaj, 20 dkg cukor, 1 to. 1és, eitromhéj, sütőpor. A hozzá- | valókat Jól összegyúrjuk, ha szűk­modem telepítésű szőlőültet-! "éfZas; »«y kevé, telet teszünk ... . i’ ... t, Ír t hozzá, azután vékonyra klnyujt­vény. Egy helyen klöblösödik 11u]c néayS7öaekre vás;juk, n, az üt, hatalmas epulet hottl- $ egyes darabokat gyümölcsáréi loka hirdeti, hogy ez a tsz ♦ megtöltlük, kifliket formálunk be- borkomblnátja. Előtte két hö-1 lőlük és megzdrozott tepsiben talmas diófa, alatta színes ; szép sáriéra süttuk. Még melegen kerti asztalok, székek. Géza a{ meghintjük vaníUás porcukorral. motorról futólag odaplllant, í ______ d e nem áll meg, megy tovább: nü1tG0NYAs RC™ a dombra, fölfelé. Az ültet-! Hozzávalók: so dkg liszt, s dkg vény vécében kezdődnek az« vei. eev kevés só. 1 tolás. tel. A öreg, apró pareellájú háztájit töltelékhez: 30 dkg főtt. áttört búr- szőlők; Itt mér eltűnik a k°-! br,nyn- « dkg va1, 2 db tolás, 15 vesút., a szekérnyomok mere-. !1ke pukor. 1 csomag vanri'ás eu­dek partok között kanyarog-! *”r' f "ut<,t>or- A lim» 5 ? bői, vatbór. sóból, tanéves tejtel nak s a partnak témaszkod-♦ 14#v féte,tígrt4t készítünk. és va kicsi, hangulatos présházaké melegen befödve állni h»gvjuk. sorakoznak. Egyik-másik nyit. : Közben elkészülök a köve*kező va. gazdája hordót mos, szer számokat javít, vagy egysze rűen csak üldögél a délután napfényben, és szopogatja maradék borát. Az emberek kalapot emelnek, s Géza min­denkinek biccent a motorról A saját présháza «lőtt meg­áll, az árnyékba tolja a mo­tort. s kulcsot vesz ki a zse­béből. A pince nagy előtere ben állnak a préseléshez szük­séges szerszámok; üres hor­dók, demizsonok, üvegek, egy gyalulatlan asztal hosszú pa­dokkal. s egy pokróccal le­takart prices. Géza csak egy borospoharat vesz magihoz, kint a présház udvarán leül egy vastag farönkre. A po­tölteléket: a vaját, a cukrot, a to- 1ás9á»ár1át ét a vaníliás cukrot lói elkevertük, aztán beletesszük az áttört bürgonvét. a sőt. a sü­tőport fesetleg r-v kévés mazso­lát ts leheti, végül hozráveg-dPük a 2 tolás kemény hablát. A ré- tér'é.ztát memsztezett abroszon vékonyra kihúzzuk mégzsírozzuk, a töltelékkel me-tölt'ük, tensibe tesszük, a tételét zsírral bősége­sen meglccsnuuk, és előre beme­legített sütőben szép sr-ny-á-gá- ra sütlük. Tálaláskor porcukorral meghintjük. BURGONYATORTA Hozzávalók: 2 dkg vaj, negyed kg' cukor, 4 tojás, egy k’vés re­szelt eitromhéj, fél kg főtt. szi­tán áttört burgonya. 5 dkg liszt. 1 késhegynyi sütőpor. A valat a lio.ia.I» tis a pruiJJttíis uvegtíi, uuivui‘« es a « tojás sárg.11ái maga elé helyezi a földre. Aj h°bosra kevertük, hoz-á-dluk „ horhosban vezető úTól nem! re5Z8lt citromhéjat, az, áttört búr» látni ide, de innen fentről ki-! 5.Tfüíe5?iTai kevert lu*’ tárul az egész lankán, és va-; vert kemény habotKe* lahd a mélyben, fák közéj megiStt" rejtve: a falu. A »birodalma«. J és előre bemelegített sütőben szép tv 1 * ,, - * 1 Világosságára sütlük. Még mele­(f olytatJUK.) í gen cukrozott fahéjjal meghintjük. 1 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, U7L november 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents