Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-09 / 237. szám
n szocialista gazdasági integráció útján Az országok saját programja A KGST-országok régóta keresik annak útját módját, hogyan lehet a nyolc tagállam 350 milliós lélekszámú, hatalmas piaci lehetőségeit legjobban kihasználni, óriási termelőerőit összefogottan, legha- téikonyabban fejleszteni. Volt időszak, amikor feltételeztük, hogy ez központosított tervezéssel, egy nemzetközi tervhivatal közreműködésével megvalósítható. Később kizárólag a nemzetközi áru- és pénzviszonyok tökéletesítésétől, a vállalatok és intézmények sokoldalú külgazdasági kapcsolatodnak elmélyítésétől vártuk a kibontakozást. A termelés hatékony nemzetközi szakosításához és kooperációjához, az optimális méretű üzemnagyságok létrehozásához, esetenként a közös beruházások, az áruk, a műszaki és tudományos vívmányok szabadabb áramlásához persze nélkülözhetetlenek bizonyos közgazdasági feltételek De ezek megteremtése csakúgy, mint a távlati, 10—15 éves nemzetgazdasági tervek hatékony összehangolása, közös prognózisok készítése, esetenként egyes ágazatok és termékek nemzetközi szintű tervezése, a gazdaságpolitika általános egyeztetése feltételezi a KGST-országok kormányainak közös döntését, újfajta együttműködését. A kormányok feletti tervezés és nemzetközi együttműködés azonban megvalósíthatatlan. A szocialista integráció nem jelent nemzetközi gazdasági uniót. A KGST-országok nem hoznak létre olyan gazdasági szervezeteket sem, melyekre a kormányok átruháznák bizonyos hatásköreiket. Az önálló népgazdaságok olyan összefogásáról van szó, amelyben minden ország megőrzi szuverén gazdasági, műszaki, pénzügyi stb. politikáját. Változatlanul nemzeti keretek közt tervez, szem előtt tartva külgazdasági kapcsolatainak sokoldalú elmélyítését, a szocialista integrációban rejlő nagy lehetőségek hasznosítását. A KGST-államok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének továbbfejlesztését tűzte napirendre a szocialista integráció megalapozását és kibontakozását célzó komplex program. Természetes, hogy olyan nagy jelentőségű kérdéskomp- lexumban, amilyen a valamennyi tagországot közvetlenül érintő integráció, a nézet- azonosság nem jött és nem jöhetett létre automatikusan. A különböző gazdasági fejlettségű országok között, amelyek eltérő gazdasági feltételek közepette tevékenykednek, és esetenként más-más módszereket és elképzeléseket kén viselnek, az érdekazonosság, az egvség csak vitákban kovácsolódhat ki. A többféle kínálkozó, célszerű megoldás közül közösen választották, alakították ki a mindenki számára előnyös és elfogadható alternatívát, gyűjtötték össze a még rendelkezésre, kimunkálásra váró tennivalókat így valamennyi KGST-tagáilam mint saját programján tevékenykedhet a szocialista országok gazdasági közösségének építésén, a szocialista integráció további előkészítésén és kibontakoztatásán. Hazánk, amely kezdettől fogva híve, támogatója a szocialista integrációnak, a sokoldalú komplex gazdasági együttműködés gondolatának, szintén magáénak vallja a közösen megfogalmazott és elfogadott programot. Pártunk és kormányunk meggyőződéssel vallja, hogy nem egyes részintézkedések, hanem a gazdaság valamennyi fő kérdésének ösz- szehangoit programja, a gaz daságpolitika koordinálása, a termelési és a fejlesztési célkitűzések egyeztetése, a korszerű és rugalmas pénzügyi, hitel- és kereskedelempolitika közösen kialakított rendszere teszi lehetővé a szocialista országok nagy gazdasági erőforrásainak intenzív hasznosítását. Hazánk ezért kezde- ményezően részt vett és részt vesz a szocialista országok gazdasági együttműködésének korszerűsítésében, az előremutató alkotó vitákban, a kapcsolatok olyan progresszív formáinak kialakításában, amelyek lehetővé teszik az életszínvonal gyorsabb emelését, erőink növekedését a kapitalizmussal folytatott bélié? gazdasági versenyben, a világkereskedelemben. A komplex program konkrét feladatai, útmutatásai tartalmazzák a magyar álláspontot is. A dokumentumban megjelölt, s 1971—1973 során még kidolgozásra váró további kérdések pedig lehetővé teszik elképzeléseink teljesebb körű érvényesülését. Eleve számoltunk azzal, hogy az együttműködés új, magasabb szintjének megteremtése — bármennyire szeretnénk is az átmenetet gyorsítani —. nem megy máról holnapra. Hosszú átmeneti időszak szükséges a nagyarányú termelési, műszaki-tudományos. kereskedelmi kooperáció nemzetközi köz- gazdasági (pénzügyi, elszámolási, ár stb.) feltételeinek kialakításához, a kormányközi megállapodásokhoz, a vállalatok, az intézmények külgazdasági érdekeltségének, akti vitásának fokozásához. Hz InlälfJC ÖS folyamat kibontakoztatása — ez is része a magyar álláspontnak — nem feltételezi a különböző belső irányítási rendszerek azonosságát, a meglevő eltérések felszámolását. Igaz, a KGST-országok foglalkoznak irányítási, tervezési mechanizmusaik korszerűsitésével, a pénz- és áruviszonyok hatékonyabb érvényre juttatásával, s a jövőben a nemzetközi együttműködésre, tapasztalatcserére e tekintetben is több lehetőség kínálkozik. Azért a jövőben is lehetnek lényeges eltérések. Ezek nehezíthetik bizonyos problémák felismerését, például a külkereskedelmi hatások tovagyűrűzését a vállalatok gazdálkodásában, de nem akadályozhatják meg az integráció térhódítását. Jól szemlélteti ezt, hogy az együttműködés új, előre mutató elemei, a kooperáció, a közös vállalkozások — mondhatnánk, hogy az integráció alapelemei — eddig is utat törtek maguknak. A gazdasági mechanizmusok küA traktoros, a vetőgépkezelő meg a „varázsvessző“ lönbségei ellenére a nemzetközi munkaimegosztás az áru- kapcsolatok, és nem a terv- utasítások révén fejlődött Azok a kezdeményezések, ajánlások, megállapodások bizonyultak életképeseknek, amelyek a nemzeti érdekek reális számbavételén, egyeztetésén alapultak, amelyek végrehajtásához kölcsönösen megtalálták a hatékony formákat, módszereket is. Vagy- “ ” tm-sz+alatok szerint a belső gazdaságirányítási rend- szcio^ a.i.uaDségei dacára a nemzetközi együttműködés mechanizmusa idáig is fejlődött, korszerűsödött. A tapasztalatok azt is fél reérthetetlenül bizonyítják, hogy a nemzetközi közgazda- sági, pénzügyi feltételek kialakulatlansága volt a hatékonyabb együttműködés térhódí - tásának legfőbb akadálya. A komplex programban azért is szerepelnek a külkereskedelmi együttműködés, az árképzés, a valutáris-pénzügyi kapcsolatok tökéletesítésének, a vállalatok, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének kérdései. Hazánk és a többi KGST- ország elveinek, érdemeinek, igényeinek megfelelően a szocialista integrációt nem zárt. hanem nyílt jelleggel kívánjuk kialakítani. A komplex program lehetővé teszi, hogy más országok — társadalmi berendezéseiktől függetlenül — csatlakozhassanak az integráció egészéhez, vagy egyes részfeladatához. Nyitva tehát az ajtó mindenki számára, aki a KGST-országokkal együttműködni óhajt. Elsősorban a KGST-n kívüli szocialista országok csatlakozására számítunk, ahogy 1962-ben Mongólia léoett be a gazdasági tömörülésbe. De Jugoszláviához hasonló, vagy más külön megállapodás megkötésére is készek a tagországok. Természetesen szóba jöhetnek nem szocialista országok is a csatlakozásban. Az integrációs programban deklarált. nyílt jelleg annak arányában válik majd realitássá, a csatlakozás vonzóvá, ahogy a szocialista gazdasági együttműködés kiterebélyesedik, intézmény. és eszközrendszere fejlődik anyagi lehetőségei bővülnek, mind nagyobb előnyöket kínálva a benne részt vevő országoknak. K. J. (Folytatjuk.) Talán azért tudnak ilyen jól együtt dolgozni mert éppen ellentétei egymásnak. Keller Illés a traktoros széles arcú, széles vállú férfi. Bállá József, a »faros« termetre vékonyabb, keskeny arcú ember. Kellerrel ellentétben Baliának bajsza van. Keller svájci-, Bállá sildes sapkát visel. Ami közös: mindketten a magyaratádi Barátság Tsz-ben dolgoznak. Vetnek. A traktoros hátra- hátrapillant. Szeme találkozik Bállá pillantásával. »Semmi baj, csak így tovább!« Ezt fejezi ki a gépkezelő tekintete. Szeptember 22-én kezdték a munkát. Két esős nap kivételével végigdolgozták az eltelt időt. 330 holdat hagytak maguk mögött. — A föld megmunkálására rém lehet panasz, könnyű vetni. — Az eső is jót tett. Eleinte, amíg csapadékot nem kapott r talaj, nehéz volt a munka. >1 Ü; mí: - p ■; ®r,-, fcv *4 MIÉ : yJ den ősszel itt álltam hátul a vetőgép »állő- káján«. Figyelni kell, nem akad-e a mag. Sorok maradnának üresen, vetetlenül a »faros« nélkül. Ha eldugul, a •varázsvesz- szővel« utat csinálok a magnak. A »varázs- vessző« az út mellől tört botocska. De könnyű is lenne a »faros« dolga, ha csak evvel kellene bánnia! Hát a »tankolást« ki Ahonnan a szél fúj, ott hó is esett. W: iüisll Bezosztáját vetünk az idén is. A por miatt. Tele lett az orrunk, szánk vele. — Bezosztáját vetünk ebbe az ötvenholdas táblába is. Reggel hatkor kezdik. Este nyolc a hazatérés ideje. S közben? Munka, kis pihenőkkel. — Tizenöt éve vetettem először. Akkor az állami gazdaság traktorán ültem. — Nekem is van már gyakorlatom. Tizenkét év. Mincsinálná akkor? Mert bármennyi szem férjen is a gép tartályába, egyszer kifogy onnan is. Akkor aztán emelni kell a zsákokat, tölteni kell újra. Napi száz-száztíz zsákkal is fölemel Bállá József. Hej, pedig a »varázs- vessző« itt is segíthetne'. Csak egy »varázskor«, és lebegve öntenék a zsákok terhüket a tartályokba! De ekkora hatalma nincs ennek a botocskának... — Amit az elején vetettünk, már kikelt. Szépen zölden. Jó nézni. — Hatszáz hold vár még ránk. Bejárni is elég lenne. — Ezek a napok már hidegek, harapós kedvű reggelekéi kezdődnek. S a múltkoriban a dél meg a délután sem hozott napsugarasabb időt. Akkor aztán nem könnyű a vetőgép mögött álldogálni! — A dér is megjött. Korai volt még! Mondtam is: ahonnan a szél fúj, ott hó is esett. Ezen aztán meditálnak egy sort Széles határban, betten. »A magnak földben a helye, bármilyen idő jön is!« — így mondják. Felszállnak, ki-ki a maga helyére. — Aztán csak annyit írjon: lolgozunk. Ahogy kell. Érti? Értem. Semmi hőskölte- nény, semmi fölösleges szóvi- ~ág, cirkalmazás. (Leské) November: kongresszusi hónap Újjáválasztották a KISZ-csúcsvezetőséget a Nagyatádi Cérnagyárban (Tudósítónktól.) KÜLDÖTTGYŰLÉST tartott a Nagyatádi Cérnagyár KISZ-szervezete, melyen részt vettek az alapszervezetek küldöttei, az üzem-, párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői, a városi pártbizottság és KISZ-bizottság képviselői. Brezovszky Erzsébet csúcstitkár beszámolt a vezetőség munkájáról, az üzemi KISZ- alapszervezetek tevékenységéről. Elmondta, hogy a közelmúltban 64 fiatalt vettek föl a KISZ soraiba. de a nagy fluktuáció miatt ennél több fiatal távozott más munkahelyre. Jelenleg 120 tagja ván az üzem három alapszervezetének. A szervezettséggel nincsenek megelégedve, mert ez a létszám az üzem KISZ korosztályú fiatalságának csupán az egynegyedét teszi ki. Foglalkozott az eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyságával a KISZ politikai oktatás tartalmi és módszertani problémáival. Az üzemben 12 ifjúsági szocialista brigád működik 106 taggal. A felnőtt brigádokban is szén számmal ta- ’álhatók fiatalok. A KISZ KB kongresszusi lemegvitatták. Ennek tapaszta- két területen több munkáról latait összegezte a küldöttgyűlésen Kisgyura Attiláné. A beszámoló után élénk vita alakult ki. Tíznél több KISZ-es mondta el véleményét az eddigi tevékenységről, és javaslatát a jövő feladatairól. Kucskó Gizella, a párt ifjúságpolitikai határozatának helyi megvalósításával foglalkozott. Elmondta, hogy az üzemben ennek alapján készített intézkedési terv máris kedvezően érezteti hatását. Jámbor Zsuzsa — aki az öthónapos központi KlSZ-isko- láról jött haza Budapestről — szervezési feladatokkal foglalkozott. Szerinte nem kielégítő a jelenlegi szervezettség, újabb fiatalokat kell megnyerni a KISZ-nek, s jobban ki kell használni a lehetőségeket. Pal- lai Zsuzsa az oktatási rendszer továbbfejlesztésével foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az üzemben több olyan fiatal van, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Meg kell őket győzni arról, hogy az általános műveltségre szükségük van, és levelező úton tanuljanak tovább. Liber István szexeiét az üzemi alapszervezetek rint a beszámoló mintha egyadott volna számot, mint amennyi a valóságban volt. A kulturális tevékenységet vérszegénynek tartotta, véleménye szerint az új ifjúsági klub adta lehetőségeket nem használták ki kellően. Több előadást, társas összejövetelt, szellemi vetélkedőt kellene tartaniok. Eredményesebb lehetett volna a csúcsvezetőség munkája, ha annak minden tagja egyforma energiával dolgozott volna. Farkas Irén javasolta: szervezzenek novemberben kongresszusi hónapot, minden KISZ-tag vállaljon valamilyen társadalmi tevékenységet. Rendezzenek vetélkedőket, vitaesteket. Az ifjúsági brigádok pedig indítsanak munkaversenyt a kongresszus tiszteletére. ELEVEN, tartalmas, javaslatokban gazdag küldöttgyűlés volt a cérnagyári fiatafb- ké. A felelősségérzet hangján szóltak’ a tisztségviselők feladatairól, vállalt kötelezettségük teljesítésének fontosságáról. Ugyanígy döntöttek az új csúcsvezetőség tagjairól is. Titkárnak Jámbor Zsuzsannát választották meg. OlcsoSiiiá, kényelmesebbé tenni a belföldi turizmust Egységes szolgáltatások, üdülőklub A dunántúli megyék idegen- forgalmi hivatalainak munkájáról, közös törekvéseikről és jövő évi elképzeléseikről tartott tájékoztatót dr. Fodor János, a Somogy megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője tegnap Budapesten. A 12 hivatal (10 megyei és 2 városi) tulajdonképpen a belföldi turizmust bonyolítja le, tehát a tömegturizmusra, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokra rendezkedtek be. A múlt évben például hatmillió vendégéjszakát töltöttek zömmel belföldi turisták a hivatalok kezelésében lévő szállásokon. A hivatalok általában egységes szolgáltatásokat nyújtanak. Decemberben közös tájékoztató jelent meg a hivatalok kiadásában, a Panoráma Kiadó gondozásában. A könyvben meg lehet majd találni a hivatalok által nyújtott ösz- szes szolgáltatást: egységes szálláshelyeket, kempingeket, fizető vend ég-szolgálatot és egyéb szállásokat. A könyvben ismertetik azoknak a rendezvényeknek a körét is, melyeket a dunántúli idegenforgalmi hivatalok szerveznek, a különböző kongresszusokat, vásárokat, tanfolyamokat, stb. Üj kezdeményezés lesz a gyár- és üzemlátogatások sora. A kiadás előtt álló könyv közli majd azoknak az üzemeknek és gyáraknak a névsorát, amelyeket érdemes meglátogatni. A megyei hivatalok egyre több erőfeszítést tesznek, hogy a meglévő, az üdüléssel és a turizmussal összefüggő sporteszközöket és sportolási lehetőségeket hozzáférhetővé tegyék az érdeklődők számára. A következő évben új szolgáltatásokkal gazdagodik a megyei idegenforgalmi hivatalok tevékenysége. Tovább erősítik például külföldi kapcsolataikat. Novembertől — kellemes karácsonyi ajándékként román és bolgár üdülőhelyekre árusítanak beutalókat. Olcsó üdülési akciókat szerveznek belföldön is: egyegy hét üdülés a Balatonnál, a Bakonyban vagy más kellemes helyen. Szélesítik a családi üdültetést is: a különböző üdülőházakban napi 20—100 forintos díj ellenében üdülhet a család. Több mint 1000 ágy- gyal bővítik a fizetővendégszolgálatot és társasüdülőkben is elszállásolnak vendégeket, új szolgáltatásként. Sajnos, a kempingek bővítésére nem kerülhet sor, pedig az idei év tapasztalatai ezt indokolnák. Volt olyan — meglepően hosz- szú — időszaka az idei nyárnak, amikor a kempingek zsúfoltak voltak. A táborok ellátottságát javítani fogják, többek között korszerű út- és vízvezetékhálózattal. A Siotour kezelésében 100 ágyas téli-nyári szálló épül, amely Balatonföldváron — az országban elsőként — megnyíló üdülőklubbal együtt magasabb színvonalú pihenést és ellátást tesz lehetővé. Dr. Fodor János befejezésül hangsúlyozta a megyei idegen- forgalom szerepét az ifjúsági turizmus megszervezésében és fellendítésében. Az ifjúsági turizmusnak és az országos turistaházak hálózatának nem annyira a haszon, mint inkább a fiatalság olcsó és kényelmes üdülésének biztosítása a célja. Cs. T. KOMOGTI NÉPLAP Péntek, 1971. ektóber 8. 3
