Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-09 / 237. szám

n szocialista gazdasági integráció útján Az országok saját programja A KGST-országok régóta ke­resik annak útját módját, ho­gyan lehet a nyolc tagállam 350 milliós lélekszámú, hatal­mas piaci lehetőségeit legjob­ban kihasználni, óriási ter­melőerőit összefogottan, legha- téikonyabban fejleszteni. Volt időszak, amikor feltételeztük, hogy ez központosított terve­zéssel, egy nemzetközi terv­hivatal közreműködésével megvalósítható. Később kizá­rólag a nemzetközi áru- és pénzviszonyok tökéletesítésé­től, a vállalatok és intézmé­nyek sokoldalú külgazdasági kapcsolatodnak elmélyítésétől vártuk a kibontakozást. A termelés hatékony nemzetkö­zi szakosításához és kooperá­ciójához, az optimális mére­tű üzemnagyságok létrehozá­sához, esetenként a közös be­ruházások, az áruk, a műsza­ki és tudományos vívmányok szabadabb áramlásához per­sze nélkülözhetetlenek bizo­nyos közgazdasági feltételek De ezek megteremtése csak­úgy, mint a távlati, 10—15 éves nemzetgazdasági tervek hatékony összehangolása, kö­zös prognózisok készítése, ese­tenként egyes ágazatok és ter­mékek nemzetközi szintű ter­vezése, a gazdaságpolitika ál­talános egyeztetése feltételezi a KGST-országok kormányai­nak közös döntését, újfajta együttműködését. A kormányok feletti terve­zés és nemzetközi együttmű­ködés azonban megvalósítha­tatlan. A szocialista integráció nem jelent nemzetközi gazda­sági uniót. A KGST-országok nem hoznak létre olyan gaz­dasági szervezeteket sem, me­lyekre a kormányok átruház­nák bizonyos hatásköreiket. Az önálló népgazdaságok olyan összefogásáról van szó, amelyben minden ország meg­őrzi szuverén gazdasági, mű­szaki, pénzügyi stb. politiká­ját. Változatlanul nemzeti keretek közt tervez, szem előtt tartva külgazdasági kapcsola­tainak sokoldalú elmélyítését, a szocialista integrációban rejlő nagy lehetőségek hasz­nosítását. A KGST-államok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszeré­nek továbbfejlesztését tűzte napirendre a szocialista integ­ráció megalapozását és kibon­takozását célzó komplex prog­ram. Természetes, hogy olyan nagy jelentőségű kérdéskomp- lexumban, amilyen a vala­mennyi tagországot közvetle­nül érintő integráció, a nézet- azonosság nem jött és nem jöhetett létre automatikusan. A különböző gazdasági fej­lettségű országok között, ame­lyek eltérő gazdasági feltéte­lek közepette tevékenykednek, és esetenként más-más mód­szereket és elképzeléseket kén viselnek, az érdekazonos­ság, az egvség csak vitákban kovácsolódhat ki. A többféle kínálkozó, célszerű megoldás közül közösen választották, alakították ki a mindenki számára előnyös és elfogad­ható alternatívát, gyűjtötték össze a még rendelkezésre, ki­munkálásra váró tennivalókat így valamennyi KGST-tagái­lam mint saját programján tevékenykedhet a szocialis­ta országok gazdasági közössé­gének építésén, a szocialista integráció további előkészíté­sén és kibontakoztatásán. Ha­zánk, amely kezdettől fogva híve, támogatója a szocialista integrációnak, a sokoldalú komplex gazdasági együttmű­ködés gondolatának, szintén magáénak vallja a közösen megfogalmazott és elfogadott programot. Pártunk és kormá­nyunk meggyőződéssel vallja, hogy nem egyes részintézke­dések, hanem a gazdaság va­lamennyi fő kérdésének ösz- szehangoit programja, a gaz daságpolitika koordinálása, a termelési és a fejlesztési cél­kitűzések egyeztetése, a kor­szerű és rugalmas pénzügyi, hitel- és kereskedelempolitika közösen kialakított rendszere teszi lehetővé a szocialista or­szágok nagy gazdasági erő­forrásainak intenzív haszno­sítását. Hazánk ezért kezde- ményezően részt vett és részt vesz a szocialista országok gazdasági együttműködésének korszerűsítésében, az előre­mutató alkotó vitákban, a kapcsolatok olyan progresszív formáinak kialakításában, amelyek lehetővé teszik az életszínvonal gyorsabb emelé­sét, erőink növekedését a ka­pitalizmussal folytatott bélié? gazdasági versenyben, a vi­lágkereskedelemben. A komplex program konkrét feladatai, útmutatásai tartal­mazzák a magyar álláspontot is. A dokumentumban megje­lölt, s 1971—1973 során még kidolgozásra váró további kérdések pedig lehetővé teszik elképzeléseink teljesebb körű érvényesülését. Eleve számol­tunk azzal, hogy az együtt­működés új, magasabb szint­jének megteremtése — bár­mennyire szeretnénk is az átmenetet gyorsítani —. nem megy máról holnapra. Hosszú átmeneti időszak szükséges a nagyarányú termelési, műsza­ki-tudományos. kereskedelmi kooperáció nemzetközi köz- gazdasági (pénzügyi, elszámo­lási, ár stb.) feltételeinek ki­alakításához, a kormányközi megállapodásokhoz, a vállala­tok, az intézmények külgaz­dasági érdekeltségének, akti vitásának fokozásához. Hz InlälfJC ÖS folyamat ki­bontakoztatása — ez is része a magyar álláspontnak — nem feltételezi a különböző belső irányítási rendszerek azonos­ságát, a meglevő eltérések fel­számolását. Igaz, a KGST-or­szágok foglalkoznak irányítá­si, tervezési mechanizmusaik korszerűsitésével, a pénz- és áruviszonyok hatékonyabb érvényre juttatásával, s a jö­vőben a nemzetközi együtt­működésre, tapasztalatcseré­re e tekintetben is több le­hetőség kínálkozik. Azért a jö­vőben is lehetnek lényeges el­térések. Ezek nehezíthetik bi­zonyos problémák felismeré­sét, például a külkereskedel­mi hatások tovagyűrűzését a vállalatok gazdálkodásában, de nem akadályozhatják meg az integráció térhódítását. Jól szemlélteti ezt, hogy az együttműködés új, előre mutató elemei, a kooperáció, a közös vállalkozások — mondhatnánk, hogy az integ­ráció alapelemei — eddig is utat törtek maguknak. A gaz­dasági mechanizmusok kü­A traktoros, a vetőgépkezelő meg a „varázsvessző“ lönbségei ellenére a nemzet­közi munkaimegosztás az áru- kapcsolatok, és nem a terv- utasítások révén fejlődött Azok a kezdeményezések, ajánlások, megállapodások bizonyultak életképeseknek, amelyek a nemzeti érdekek reális számbavételén, egyez­tetésén alapultak, amelyek végrehajtásához kölcsönösen megtalálták a hatékony for­mákat, módszereket is. Vagy- “ ” tm-sz+alatok szerint a belső gazdaságirányítási rend- szcio^ a.i.uaDségei dacára a nemzetközi együttműködés mechanizmusa idáig is fejlő­dött, korszerűsödött. A tapasztalatok azt is fél reérthetetlenül bizonyítják, hogy a nemzetközi közgazda- sági, pénzügyi feltételek ki­alakulatlansága volt a hatéko­nyabb együttműködés térhódí - tásának legfőbb akadálya. A komplex programban azért is szerepelnek a külkereskedel­mi együttműködés, az árkép­zés, a valutáris-pénzügyi kap­csolatok tökéletesítésének, a vállalatok, intézmények közöt­ti közvetlen kapcsolatok bőví­tésének kérdései. Hazánk és a többi KGST- ország elveinek, érdemeinek, igényeinek megfelelően a szo­cialista integrációt nem zárt. hanem nyílt jelleggel kíván­juk kialakítani. A komplex program lehetővé teszi, hogy más országok — társadalmi berendezéseiktől függetlenül — csatlakozhassanak az in­tegráció egészéhez, vagy egyes részfeladatához. Nyitva tehát az ajtó mindenki számára, aki a KGST-országokkal együtt­működni óhajt. Elsősorban a KGST-n kívüli szocialista or­szágok csatlakozására számí­tunk, ahogy 1962-ben Mongó­lia léoett be a gazdasági tö­mörülésbe. De Jugoszláviához hasonló, vagy más külön meg­állapodás megkötésére is ké­szek a tagországok. Természetesen szóba jöhet­nek nem szocialista országok is a csatlakozásban. Az in­tegrációs programban dekla­rált. nyílt jelleg annak ará­nyában válik majd realitássá, a csatlakozás vonzóvá, ahogy a szocialista gazdasági együtt­működés kiterebélyesedik, in­tézmény. és eszközrendszere fejlődik anyagi lehetőségei bővülnek, mind nagyobb elő­nyöket kínálva a benne részt vevő országoknak. K. J. (Folytatjuk.) Talán azért tudnak ilyen jól együtt dolgozni mert ép­pen ellentétei egymásnak. Keller Illés a traktoros szé­les arcú, széles vállú férfi. Bállá József, a »faros« ter­metre vékonyabb, keskeny ar­cú ember. Kellerrel ellentét­ben Baliának bajsza van. Keller svájci-, Bállá sildes sapkát visel. Ami közös: mindketten a magyaratádi Barátság Tsz-ben dolgoznak. Vetnek. A traktoros hátra- hátrapillant. Szeme találkozik Bállá pillantásával. »Semmi baj, csak így tovább!« Ezt fe­jezi ki a gépkezelő tekintete. Szeptember 22-én kezdték a munkát. Két esős nap kivéte­lével végigdolgozták az eltelt időt. 330 holdat hagytak ma­guk mögött. — A föld megmunkálására rém lehet panasz, könnyű vet­ni. — Az eső is jót tett. Eleinte, amíg csapadékot nem kapott r talaj, nehéz volt a munka. >1 Ü; mí: - p ■; ®r,-, fcv *4 MIÉ : yJ den ősszel itt álltam hátul a vetőgép »állő- káján«. Figyel­ni kell, nem akad-e a mag. Sorok marad­nának üresen, vetetlenül a »faros« nélkül. Ha eldugul, a •varázsvesz- szővel« utat csinálok a magnak. A »varázs- vessző« az út mellől tört bo­tocska. De könnyű is len­ne a »faros« dolga, ha csak evvel kellene bánnia! Hát a »tankolást« ki Ahonnan a szél fúj, ott hó is esett. W: iüisll Bezosztáját vetünk az idén is. A por miatt. Tele lett az or­runk, szánk vele. — Bezosztáját vetünk ebbe az ötvenholdas táblába is. Reggel hatkor kezdik. Este nyolc a hazatérés ideje. S közben? Munka, kis pihenők­kel. — Tizenöt éve vetettem elő­ször. Akkor az állami gazda­ság traktorán ültem. — Nekem is van már gya­korlatom. Tizenkét év. Min­csinálná ak­kor? Mert bár­mennyi szem férjen is a gép tartályába, egyszer kifogy onnan is. Ak­kor aztán emelni kell a zsákokat, töl­teni kell újra. Napi száz-száz­tíz zsákkal is fölemel Bállá József. Hej, pe­dig a »varázs- vessző« itt is segíthetne'. Csak egy »va­rázskor«, és le­begve öntenék a zsákok ter­hüket a tartá­lyokba! De ek­kora hatalma nincs ennek a botocskának... — Amit az elején vetet­tünk, már kikelt. Szépen zöl­den. Jó nézni. — Hatszáz hold vár még ránk. Bejárni is elég lenne. — Ezek a napok már hide­gek, harapós kedvű reggele­kéi kezdődnek. S a múltkori­ban a dél meg a délután sem hozott napsugarasabb időt. Akkor aztán nem könnyű a vetőgép mögött álldogálni! — A dér is megjött. Korai volt még! Mondtam is: ahon­nan a szél fúj, ott hó is esett. Ezen aztán meditálnak egy sort Széles határban, betten. »A magnak földben a helye, bármilyen idő jön is!« — így mondják. Felszállnak, ki-ki a maga helyére. — Aztán csak annyit írjon: lolgozunk. Ahogy kell. Érti? Értem. Semmi hőskölte- nény, semmi fölösleges szóvi- ~ág, cirkalmazás. (Leské) November: kongresszusi hónap Újjáválasztották a KISZ-csúcsvezetőséget a Nagyatádi Cérnagyárban (Tudósítónktól.) KÜLDÖTTGYŰLÉST tar­tott a Nagyatádi Cérnagyár KISZ-szervezete, melyen részt vettek az alapszervezetek kül­döttei, az üzem-, párt-, gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetői, a városi pártbizottság és KISZ-bizottság képviselői. Brezovszky Erzsébet csúcstit­kár beszámolt a vezetőség munkájáról, az üzemi KISZ- alapszervezetek tevékenységé­ről. Elmondta, hogy a közel­múltban 64 fiatalt vettek föl a KISZ soraiba. de a nagy fluktuáció miatt ennél több fiatal távozott más munka­helyre. Jelenleg 120 tagja ván az üzem három alapszerveze­tének. A szervezettséggel nin­csenek megelégedve, mert ez a létszám az üzem KISZ kor­osztályú fiatalságának csupán az egynegyedét teszi ki. Fog­lalkozott az eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyságával a KISZ politikai oktatás tar­talmi és módszertani problé­máival. Az üzemben 12 ifjú­sági szocialista brigád műkö­dik 106 taggal. A felnőtt bri­gádokban is szén számmal ta- ’álhatók fiatalok. A KISZ KB kongresszusi le­megvitatták. Ennek tapaszta- két területen több munkáról latait összegezte a küldöttgyű­lésen Kisgyura Attiláné. A beszámoló után élénk vi­ta alakult ki. Tíznél több KISZ-es mondta el vélemé­nyét az eddigi tevékenységről, és javaslatát a jövő feladatai­ról. Kucskó Gizella, a párt ifjúságpolitikai határozatának helyi megvalósításával foglal­kozott. Elmondta, hogy az üzemben ennek alapján készí­tett intézkedési terv máris kedvezően érezteti hatását. Jámbor Zsuzsa — aki az öt­hónapos központi KlSZ-isko- láról jött haza Budapestről — szervezési feladatokkal foglal­kozott. Szerinte nem kielégítő a jelenlegi szervezettség, újabb fiatalokat kell megnyerni a KISZ-nek, s jobban ki kell használni a lehetőségeket. Pal- lai Zsuzsa az oktatási rend­szer továbbfejlesztésével fog­lalkozott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az üzemben több olyan fiatal van, aki nem vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát. Meg kell őket győzni arról, hogy az általá­nos műveltségre szükségük van, és levelező úton tanulja­nak tovább. Liber István sze­xeiét az üzemi alapszervezetek rint a beszámoló mintha egy­adott volna számot, mint amennyi a valóságban volt. A kulturális tevékenységet vérszegénynek tartotta, véle­ménye szerint az új ifjúsági klub adta lehetőségeket nem használták ki kellően. Több előadást, társas összejövetelt, szellemi vetélkedőt kellene tartaniok. Eredményesebb le­hetett volna a csúcsvezetőség munkája, ha annak minden tagja egyforma energiával dolgozott volna. Farkas Irén javasolta: szervezzenek no­vemberben kongresszusi hóna­pot, minden KISZ-tag vállal­jon valamilyen társadalmi te­vékenységet. Rendezzenek ve­télkedőket, vitaesteket. Az if­júsági brigádok pedig indítsa­nak munkaversenyt a kong­resszus tiszteletére. ELEVEN, tartalmas, javas­latokban gazdag küldöttgyű­lés volt a cérnagyári fiatafb- ké. A felelősségérzet hangján szóltak’ a tisztségviselők fel­adatairól, vállalt kötelezettsé­gük teljesítésének fontosságá­ról. Ugyanígy döntöttek az új csúcsvezetőség tagjairól is. Titkárnak Jámbor Zsuzsannát választották meg. OlcsoSiiiá, kényelmesebbé tenni a belföldi turizmust Egységes szolgáltatások, üdülőklub A dunántúli megyék idegen- forgalmi hivatalainak munká­járól, közös törekvéseikről és jövő évi elképzeléseikről tar­tott tájékoztatót dr. Fodor Já­nos, a Somogy megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője teg­nap Budapesten. A 12 hivatal (10 megyei és 2 városi) tulaj­donképpen a belföldi turiz­must bonyolítja le, tehát a tömegturizmusra, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatá­sokra rendezkedtek be. A múlt évben például hatmillió ven­dégéjszakát töltöttek zömmel belföldi turisták a hivatalok kezelésében lévő szállásokon. A hivatalok általában egysé­ges szolgáltatásokat nyújta­nak. Decemberben közös tájé­koztató jelent meg a hivata­lok kiadásában, a Panoráma Kiadó gondozásában. A könyv­ben meg lehet majd találni a hivatalok által nyújtott ösz- szes szolgáltatást: egységes szálláshelyeket, kempingeket, fizető vend ég-szolgálatot és egyéb szállásokat. A könyvben ismertetik azoknak a rendez­vényeknek a körét is, melye­ket a dunántúli idegenforgal­mi hivatalok szerveznek, a különböző kongresszusokat, vásárokat, tanfolyamokat, stb. Üj kezdeményezés lesz a gyár- és üzemlátogatások sora. A kiadás előtt álló könyv köz­li majd azoknak az üzemek­nek és gyáraknak a névsorát, amelyeket érdemes megláto­gatni. A megyei hivatalok egyre több erőfeszítést tesz­nek, hogy a meglévő, az üdü­léssel és a turizmussal össze­függő sporteszközöket és spor­tolási lehetőségeket hozzáfér­hetővé tegyék az érdeklődők számára. A következő évben új szol­gáltatásokkal gazdagodik a megyei idegenforgalmi hiva­talok tevékenysége. Tovább erősítik például külföldi kap­csolataikat. Novembertől — kellemes karácsonyi ajándék­ként román és bolgár üdülő­helyekre árusítanak beutaló­kat. Olcsó üdülési akciókat szerveznek belföldön is: egy­egy hét üdülés a Balatonnál, a Bakonyban vagy más kelle­mes helyen. Szélesítik a csa­ládi üdültetést is: a különbö­ző üdülőházakban napi 20—100 forintos díj ellenében üdülhet a család. Több mint 1000 ágy- gyal bővítik a fizetővendég­szolgálatot és társasüdülőkben is elszállásolnak vendégeket, új szolgáltatásként. Sajnos, a kempingek bővítésére nem ke­rülhet sor, pedig az idei év tapasztalatai ezt indokolnák. Volt olyan — meglepően hosz- szú — időszaka az idei nyár­nak, amikor a kempingek zsú­foltak voltak. A táborok ellá­tottságát javítani fogják, töb­bek között korszerű út- és vízvezetékhálózattal. A Siotour kezelésében 100 ágyas téli-nyári szálló épül, amely Balatonföldváron — az országban elsőként — megnyí­ló üdülőklubbal együtt maga­sabb színvonalú pihenést és ellátást tesz lehetővé. Dr. Fodor János befejezésül hangsúlyozta a megyei idegen- forgalom szerepét az ifjúsági turizmus megszervezésében és fellendítésében. Az ifjúsági tu­rizmusnak és az országos tu­ristaházak hálózatának nem annyira a haszon, mint inkább a fiatalság olcsó és kényelmes üdülésének biztosítása a cél­ja. Cs. T. KOMOGTI NÉPLAP Péntek, 1971. ektóber 8. 3

Next

/
Thumbnails
Contents