Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-08 / 236. szám
Elkészült a vízmű Halat onmária-fiirdőn A nyolcszázezer forintos költséggel épülő vízműből az ABC, a Delta, a strand, az új tanácsháza és egy közkút kap vizet. Nők a szövetkezetekben AZ ÉLET IGAZOLJA, hogy a nők mindenütt megállják helyüket. Dolgoznak a gépek mellett, szabnak, ruhát varrnak, készítenek cipőt, kesztyűt, sportlabdát. Dolgoznak hőségtől fullasztó helyiségekben. Állnak naphosszat a fodrászüzletekben. Tanulnak, s jó szakember válik belőlük. Ott vannak mindenütt, ahol munkáskézre van szükség. Mégis sokan fölteszik a kérdést: dolgozzanak-e a nők? Sokan vitatkoznak ezen, de kevesen tudnák visszaküldeni őket a főzőkanál mellé. Kétezer-négyszázkét nő dolgozik ma a megye huszonhat ipari szövetkezetében. Hatva- nan tevékenykednek a nőbizottságokban, hatvannyolcán a szövetkezetek vezetőségében. Több mint kétezren vesznek részt az ipari szövetkezetek és a KISZ kongresszusának tiszteletére hirdetett munkaversenyben. Közülük alakulnak a szocialista brigádok, többek között a barcsi Dráva, a csurgói Napsugár, a kaposvári Textilruházati, a kaposvári Delta szövetkezetekben. Versenyeztek a Szakma ifjú mestere és a Kiváló ifjú szakmunkás címért a balatonlellei vegyesipari és a csurgói Napsugár, a böhönyei vegyes és a barcsi Dráva szövetkezetekben. Textiltechnikumot végeznek a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben, munkásakadémián tanultak a Kaposvári Textilruházati Ktsz-ben, részt vettek a nők akadémiája előadássorozatain, és jártak a szakmunkásképző tanfolyamokra is. De ki győzné sorolni... Az MSZMP februári határozatát igyekeznek megvalósítani a megye ktsz-eiben. Azóta emelték a munkabéreket a kaposvári lakberendező, a csokonyavisontai építőipari, a kaposvári bőripari, a kapós- mérői építőipari, a barcsi Dráva és a kaposvári fod- rásszövetkezetben. Javultak a munkakörülmények a kaposvári vasipari, a marcali építőipari és a balatonboglári vas-műszaki szövetkezetben. Könnyítik a nők munkáját, csökkentik a vásárlásra fordított időt a Csurgói Napsugár Ktsz-ben. A nőbizottság megszervezte a mozgóbüfét. Műszak előtt összegyűjtik a megrendeléseket, és a munkahelyen átvehetik a kívánt élelmiszert. Segítik a több gyermekes anyákat, s azokat az asszonyokat, akik egyedül nevelik gyermekeiket. A kaposvári Delta szövetkezet vezetősége ezer forintig terjedő anyasági jutalmat adott a több gyermekes anyáknak. A szövetkezet tagjai pedig nyereségük egy százalékát ajánlották fel bölcsődék építésére. NEMRÉG HANGZOTT EL a felhívás: Takarót a vietnami gyerekeknek! Megkezdték a munkát a nőbizottságok az ipari szövetkezetekben is. A Kaposvári Háziipari Szövetkezetben kötőgép mellé álltak a lányok, asszonyok. Dolgoztak szabad idejükben is. Másutt — Csurgón, Marcaliban, Böhönyén, Nagybajomban, Somogyváron, Barcson — kézzel kötötték, horgolták, varrták, bélelték a takarókat. Száztizenöt takaró készült így el. Sz. E. Megteremteni a jövő gazdaság! alapfail ÖSSZEFOGÁSSAL Nehéz helyzetbe jutott a múlt év végére a háromfai Új Barázda Tsz. Két hónapon át a tagság — természetesen a vezetőség is — nem kapott fizetést, mert nem volt miből. — Mi történt azóta, sikerült-e gazdasági helyzetükön változtatni, s ebben hogyan segítettek a kommunisták? Martin József párttitkárnak tettem föl a kérdést, de nemcsak vele, hanem a szövetkezet még néhány más vezetőjével is beszélgettem az eltelt esztendőről. Elsősorban a kommunistákat tájékoztatni »■Még tavaly ősszel a pártvezetőség és a tsz gazdasági vezetősége megállapodott, hogy minden fontos gazdasági feladatról elsősorban a kommunistákat tájékoztatja, az ő segítségüket kéri, hogy megszűnjenek a régi hibák. Ezért a vezetőségi ülések, taggyűlések napirendjéről soha nem hiányzott egy-egy fontos gazdasági feladat megtárgyalása.- Martin József párttitkár így foglalja össze a párt- és gazdasági vezetés elhatározásának lényegét, s az azóta megtartott vezetőségi ülések, taggyűlések igazolják, hogy ehhez következetesen ragaszkodnak is. A kommunisták tanácskoztak először a tavaszi meg a nyári npunkákról, s őket tájékoztatta elsőnek Kopári László főkönyvelő a tsz féléves pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulásáról. Azt tapasztalták, hogy a gépműhelyben nem kielégítő a munkafegyelem, baj van az alkatrészek felhasználásával. Horváth István technikust, gépműhelyve- 1 zetőt taggyűlésen számoltatták be, meghatározva számára a feladatokat is. Szeptemberben Vadkerti Tóth József főagronómus az őszi munkákról tájékoztatta a pártszervezet tagságát, az év végén pedig Czipóth József elnök a szövetkezet munkafegyelméről ás a jövő év feladatairól tart előadást a kommunistáknak. Szerepelt vezetőségi ülésen és taggyűlésen is az állattenyésztés helyzete, s tárgyaltak az üzemegységek munkájáról is. Szervezettebb munkával Tavasszal nyolcvan ember hagyta ott az Űj Barázda Tsz-t. Elmentek olyan munkahelyet keresni, ahol biztosabb, jobb megélhetést reméltek maguk és családjuk számára. Jó néhányan már szívesen jönnének vissza, mert hallják és tapasztalják is, hogy a szövetkezet egyre kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerül. A párttagság javaslatára tervszerűbb, szervezettebb munkával — a kommunisták példamutatásával —, a meglévő gépek jobb kihasználásával, új gépek beszerzésével nemcsak a kiesett munkaerőt sikerült pótolni, hanem a fontos, időszerű feladatokkal korábban is végeztek. Emellett a munkabérből jelentősebb összeget sikerült megtakarítani, tartalékolni. Az aratással július végére elvégeztek, a kazalozást — vásároltak két markolót — a korábbi évek hatvan, hetven embere helyett az idén tizennyolc végezte el, fele idő alatt, s csak itt megtakarítottak 30 000 forintot. A gépek jobb kihasználása érdekében a nagy munkák idején a helyszínre vitték az ebédet — ezt díjtalanul kapta mindenki —. s augusztus elején a szalmát és a szénát is begyűjtötték, pedig máskor az még szeptemberben is adott munkát. A szervezettebb munka, a gépek jobb kihasználása eredményezte, hogy augusztus végéig az Üj Barázda Tsz 300 000 forint munkabért megtakarított. Erősíteni a pártszervezetet Az is a munkát segítő intézkedésekhez tartozik, hogy a legfontosabb területeken — így a gépműhelyben is — pártcsoportokat hoztak létre. Horváth István technikust — munkája alapján — az idén párttagnak vették fel. Azt kapta megbízatásul, pártfeladatul, hogy a gépműhelyben szilárdítsa meg a munkafegyelmet. segítse elő az alkatrészek takarékosabb felhasználását, s érje el, hogy a javítások minősége jobb legyen a korábbinál. Vadkerti Tóth Józef főagronómus és Kopári László főkönyvelő helyesnek tartja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a pártszervezet — együtt a gazdasági vezetőkkel — a termelőszövetkezet gazdasági helyzetének javítása, megszilárdítása végett tett, kezdeményezett és javasolt. — Szívesen tájékoztattuk és tájékoztatjuk ezután is a kommunistákat a tsz munkájáról, ,őt kérjük, hogy gyakrabban 3Zámoltassanak bennünket be a vezetőségi üléseken, taggyűléseken, mert az eddigiek során is nagyon sok hasznos javaslatot, ötletet kaptunk a kommunistáktól. Nyugodtab- ban dolgozunk, ha a szövetkezet kommunistái helyeslik intézkedéseket, s ezeket segítenek megértetni a pártonkí- vüliekkel is — mondják. Czipóth József elnök, noha párton kívüli, jelen van minden vezetőségi ülésen, taggyűlésen, ahol a gazdasági munkáról tanácskoznak. Érdekes, tanulságos a véleménye, me- 'yet a pártszervezetről, a kommunisták munkájáról mond. — Nyugodtan mondhatom, az idén sikerült megszüntetni a korábbi rossz gyakorlatot, s leraktuk a jövő gazdasági alapjait. Ezt annak az összefogásnak köszönhetjük, melyet a pártszervezet, a kommunisták kezdeményeztek. A jövőben azonban még szervezettebb, körültekintőbb munkára lesz szükség, s arra, hogy a kommunisták minden területen példamutatásukkal vigyék előbbre a szövetkezet ügyét. A nyugdíjasokkal együtt csaknem hétszáz tagja van a háromfai Üj Barázda Tsz-nek, s ehhez viszonyítva a huszonhárom tagú pártszervezet valóban kicsinek tűnik. Az idén két új párttagot vettek föl, de ha az eddiginél is több segítséget kívánnak nyújtani a gazdasági helyzet megszilárdításához, akkor fontos, hogy a pártépítés az eddiginél nagyobb teret kapjon a pártszervezet munkájában. Szalai László Növényvédelmi tájékoztató Károsít a csór soroló a gabonákban A hónap elejétől a fiatal vesekélyen. fogassal a talajba 3. Lent őrületes szaladgálás kezdődött, az első pillanatokban senki sem tudta, mihez kezdjenek, mindenki csinált volna valamit, csak Ági állt mereven a Fiat mell At. Egyre csak fölfelé nézett, mintha tekintete áthatolhatott volna a sűrű ködön. Még hallották a gépet, mindinkább távolodó, halkuló morajjal körözött felettük. Tüzet rakni! — jutott eszébe, valamelyiknek, és a táblán háromszögben hatalmas tüzeket gyújtottak. De a köd lenvomta a füstöt a tarlóra, a földről sem láttak egyszerre egy tűznél többet, még s mindannyian remélték, talán nyílik egy kis rés a ködön, s akkor Csapó észreveszi a jelzést és le tud szállni a háromszögbe. Bíró odarohant a sárga terepjáróhoz. még visszaordított Pálinkásnak: — Mennyi benzinje van? — Két-két és fél órára elég — 'Aqbálta vissza Pálinkás. — A tüzet ne hagyjátok elaludni ! Akkor már nem hallották a repülőgép morrogását; Csapót a Gawronnal együtt elnyelte a köd. Aránylag gyorsan kapcsolták a budaörsi repülőteret, a főpilóta vette fel a kagylót és istentelenül káromkodott. — Nincs nektek szemetek?! Nem vettétek észre azt a rohadék ködöt?! — Mit ordibálsz?! Nem vagyunk gyerekek — mondta csendesen Bíró —, te is tudod, hogy vannak ilyen körök. A főpilóta kötelességszerűen értesítette a légierőket, hogy itt és itt ebben a térségben, ha idegen gépet észlelnek, nincs semmi zűr, az ő gépük, nem tud leszállni a ködtől. — Na, hálaistennek, jó hogy nem egy óra múlva szól — hallatszott egy bosszús hang a vonal túlsó végéről — Már tíz percé jelentették. — Én csak most tudtam meg — mondta a főpilóta. — Rendben — hallatszott a másik hang. majd egy időre letehette az asztalra a kagylót. mert csak koppanások, érthetetlen beszéd foszlány ok szűrődtek a főpilótáig. Aztán újra megszólalt a hang: — Csak azt tudnám, mi az istennek repül az emberük ötezer méteren. — Nyilván a köd miatt. Keresi a rést. — ötezer méteren keresi a rést? Mennyi maguknak a legnagyobb megengedett magasság? ■ — Kétszáz méter, de ez egészen más ügy, nem érti, hogy köd van?! — Jó, jó, ne idegeskedjen! Mondják az emberüknek, hogy repüljön délnyugati irányba, a Kristófszőlősi repülőtéren jók a látási viszonyok. — És mivel mondjuk, nem mondaná meg, szócsővel?! — Miért, lerobbant a rádiója? — Lerobbant, lerobbant! Nincs, kérem szépen, egyáltalán nincs. — Rádió nélkül repülnek? — Ügy, ahogy mondja. — Hát akkor nem tudom, mi lesz. — Sajnos, én sem. Köszönöm. Szóval, a mi gépünk... Viszhallásra. A főpilóta rohant a másik készülékhez, Bíró még várt a vonalban. — Rendben van, értesítettem a Takarosakat, tudnak róla. Csak ötezren van ez a hülye Csapó. Na mindegy, tartsátok a vonalat és ötpercenként jelentsetek. Ha valami fontos van, azonnal! Bíró éktelenül káromkodott a vonal túlsó végén. — Egy rohadt rádióval már meg is lenne oldva — mondta a főpilóta —, mondták a srácok, hogy Kristófszőlősön leszállhatna, jók a látási viszonyok. — Délnyugati irány — mondta izgatottan Bíró. — Miért, arra repült? — A franc tudja, merre repült. Adj engedélyt a fölszállásra. — Megőrültél!? — Nyugodtan fölszállhatok, ismerem a terepet, mint a tenyeremet. Megkeresem és elviszem Szőlősre. — Nem lehet. Baromság Ha fölötted van, összeütköztök, vagy nem találod meg! — Nem ér az égig ez a szar köd. Engedélyezd! Inkább azt akarod, hogy hagyjam meg- dögleni? Együtt szépen elme gyünk Szőlősig. Kis csend után mondta a főpilóta: — Nem bánom, csinálj, amit jónak látsz.., Bár nem sok értelmét látom. A második mondatot Bíró már nem hallotta, mert odavágta a kagylót és rohant a terepjáróhoz. Az asztalon ott maradt az árva telefon és elvékonyítva, dühösen recsegte a semmibe a főpilóta hangját: — Hé, tartsátok a vona lat, halló, halló, jelentsenek ... — majd kis szünet után: — a rohadék anyátokba! (Folytatjuk.) tésekben mind nagyobb területeken észlelhető az első lárvafokozatú csócsárolók károsítása. A kártevő egyedszámá- nak rohamos növekedésére kell számítani, mert az j augusztusi száraz időjárás I miatt a gabonafutrinka csak I későn — szeptemberben — kezdhette intenzív tojásrakását. A kis lárvák tömeges megjelenése október közepére esik. A megye valamennyi őszigabona-táblája veszélyeztetett, de fokozott a fertőzési veszély a monokultúrás gabp- natáblákon. A kár csak időben történő észleléssel kerülhető el, ezért a termelőüzemek figyelőszolgálattal biztosítsák a gabonatáblák rendszeres ellenőrzését. Erős csó- csárolófertőzés várható a siófoki és a kaposvári járásban, valamint a marcali járás keleti részén. A lárvák nehezen észrevehetők, nappal többnyire a talajba húzódnak, és csak éjjel károsítanak. Ha az átvizsgált táblákon négyzetméterenként átlagosan két csó- csárolt (»lehámozott«) levelű növény található, már védekezni kell Hungária L2 permetező 1 százalékos, Hungárir L2 porozó 17-26 kg/ha, vagy Hungária L7 14 kg/ha-os adagjával. Kijuttatás után a vegyszereket — a hatás időtartamának növelése végett — kell munkálni. Az elmúlt tenyészidő alatt a pillangósokban az arankam fajok elszaporodása volt a megfigyelhető. Ez a veszedelmes élősködő késő őszig károsítja a lucerna- és lóhere-_ vetéseket, majd a gazdanövény gyökérnyaki részén visszamaradó szárrészekkel és a szétszóródó magvakkal telel át. A következő évi fertőzés csökkenthető, ha most. a zöld növényzet lekerülése után teljesen megsemmisítjük az arankás foltokat. Valamennyi eljárás közül legjobb az Are- tit 2-3, a Régióné 0,5, vagy a Krezonit E 3-4 százalékos oldatával való lemosásszerű permetezés, mert így a kultúrnövény nem pusztul ki. Az arankával fertőzött foltokra négyzetméterenként 1-2 liter oldatot kell adagolni. Permetezéskor cirkulációs rendszerű, védőlemezzel ellátott permetezőgépre van szükség, ugyanis a védőlemez az egészséges állományt megvédi a permetlétől. az oldat tapadása nedvesítőszerek alkalmazásával fokozható. (100 lite- ■enként 25 dkg nedvesítőszert.) Ügyelni kell arra, hogy a lermetezőszerek vízfolyásba, tóba ne kerüljenek, mert •.zennyezésükkel a halak és a vízinövények pusztulását idézik elő. E tOMOGYI néplap t'éntek, 1971. október S.
