Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-07 / 235. szám
Népi ellenőrök 64 étteremben Nem az ár alacsonyabb, a hús kisebb! Kevés a szakképzett vezető, felszolgáló — Szemre, tetszés szerint a magánkifőzdében Hatvannégy étteremben, kis vendéglőben, magánkifőzdében jártak népi ellenőreink azt vizsgálva, hogy a vendéglátóipari vállalatok üzlet- és árpolitikájában hogyan érvényesül az önállóság, s ez mennyire jut kiiejezesre a választékban, az árakban, illetve a szolgáltatás színvonalában. Ahol szakképzett vezelő van — Az önállóság a gyakorlatban csak korlátozott mértékben érvényesül különböző belkereskedelmi rendeletek, szövetkezeti, vállalati belső utasítások miatt, ezért az azonos feltételekkel rendelkező éttermeknél is más-más üzletpolitikát tapasztalni. Az eltérést a munkaerőhelyzfet, a területi adottság, de főként az üzletek vezetése befolyásolja — állapították meg a népi ellenőrök. Ezt igazolják a Babócsa és Vidéke ÁFÉSZ Hangulat vendéglőjében észleltek. A jelenlegi vezető már tíz éve látja el munkáját, helyesen él az önállóság lehetőségeivel és a területi adottságokkal. Az igényeket figyelembe véve alakította ki üzletpolitikáját. Rendszeresen kapható itt három-négyféle leves, olcsó főzelék, öt-hatfajta ugyancsak olcsó készétel, s a valamivel drágább frissen sült is. Naponta nyolcvan vendég veszi igénybe a közétkeztetést, de sokan étkeznek étlapról. A barcsi ÁFÉSZ Béke és Dráva vendéglőjében már nem ilyen kedvező a kép Ennek oka, hogy a vezetők gyakran változtak, a mostaniak nem rendelkeznek szak- képzettséggel, ezért nem tudtak még sajátos, a vendégek igényeit szolgáló üzletpolitikát kialakítani. A Béke kisvendéglő étlapján az ételajánlás szinte hétről hétre ismétlődik, s a főzeléket, valamint a savanyúságot leggyakrabban konzervből «-készítik«. Primőr zöldborsót arra való hivatkozással nem használtak fel, hogy a kis számú személyzet nem tudta megtisztítani. Általánosságban tapasztalták — a Balaton parton is —, hogy az üzletek nem törekedtek egyéni, sajátos ételreceptek alkalmazására, megelégedtek azzal, amit a Venesz- féle receptkönyv kínál nekik. A húsételeknél leggyakrabban az adagok nagyságának változtatásával »növelik« a választékot, s természetesen az adag nagyságához igazodik az ár Is. Ez gyakran azt a látszatot kelti, mintha a vendég olcsóbban étkezne, holott a kevesebb nyersanyag miatt alacsonyabb a fogyasztói ár. Kifogásolható üzletpolitikai módszer, hogy a csurgói ÁFÉSZ — monopol helyzete alapján — kötelező fogyasztást vezetett be a csurgói Lilla presszóban arra való hivatkozással, hogy így »megszűri« a vendégeket. Háfözatfeilesztési és szakmun^ásgoniM Ez elsősorban a Balatom- parti fogyasztási szövetkezeteknél jelentkezik. A szövetkezeteknek nem érdekük balatoni hálózatuk további fejlesztése, mert a szezonális, üzemeltetés náluk — de a tanácsi és más vállalatoknál — sem biztosítja a nyereséges gazdálkodást. Az egységeik álló- és fogyasztóeszközzel való fölszerelése a szezonidőszak követelményei alapján történik, de a költségek egész évre jelentkeznek. Több szövetkezet ezért is adja el vagy alakítja át más célra Balaton-parti vendéglőjét. Fejlesztési és részesedési alapjuk nagy részét idegenforgalmi célokra használják fel, s a belső területek fejlesztése, az ott élő tagság igényeinek kielégítése háttérbe szorul. Több millióra tehető a veszteség, a nyereségkiesés ezeknél az ÁFÉSZ-eknél az Idényjelleg miatt. Termelői árkiegészítéssel, illetve a központi alapból kapott anyagi támogatással jobban érdekeltté lehetne tenni a Balaton mentén vendéglőkkel rendelkező vállalatokat, szövetkezeteket a hálózatfejlesztésben. Hasonló gondot okoz a szakmunkáslétszám biztosítása is az idényjelleg miatt. Ezért íavasolják a népi ellenőrök, hogy a Siófokra tervezett iparitanuló-iskolában legyen kereskedelmi szakmunkástanuló-képzés is — ezt egyelőre nem tervezik! —, s más megyék kereskedelmi—vendéglátó tanulóit is osszák be nvá- ri gyakorlati munkára a Balaton-partra. Mirten húst egyformán kalkulált Jártak a népi ellenőrök több magánkifőzdében is, s jó néhány kifogást, szabálytalanságot tapasztaltak. Például Zamárdiban, Tóth Istvánná kifőzdéjében mérleg sem volt, az adagok szemre, tetszés szerint készültek, azok pontosságát még ellenőrizni sem lehetett. Ugyancsak itt tapasztalták — a számlák alapján —, hogy Tóthné az állami húsboltból sertéscombot, tarját, marha- lapockát és rostélyost vásárolt, de a kalkulációban egységesen mindent 39 forintos kilónkénti .áron, mint sertéscombot kalkuláit. Bánki Józsefné zamárdi ki- főzdés kalkulációs lapot egyáltalán nem készített, a kifőzde nem volt osztályba sorolva, hat dolgozója közül csak egy rendelkezett érvényes egészségügyi könyvvel, három alkalmazottja ilyet nem is tudott felmutatni. Hatékonyabb ellenőrzést! A vállalati, szövetkezeti központok többsége rendelkezik ellenőrzési ütemtervvel, s ezek célja: védeni a fogyasztók érdekeit és a társadalmi tulajdont. Az ellenőrzés hatékonysága azonban legtöbb esetben nem éri el célját s ha mégis szabálytalanságot észlelnek, nem kezdeményednek felelősségre vonást. Kivétel persze itt is akad, a babócsai és a nagyatádi ÁFÉSZ ellenőrzési munkája igen jó, s eléri a célját. A barcsi fogyasztási szövetkezetnél külön ellenőrzési osztály van, de az ellenőrök munkájának 90 százalékát a leltárak felvétele teszi ki, ezért a célellenőrzéseknek csak kis részét végzik el. Pedig észre kellett volna venni, hogy a barcsi Béke kisvendéglőben zománcozott üstben hűtik a palackozott italokat, s a konyha helyiségei nem megfelelőek, a raktárban pedig nincs biztosítva a vagyonvédelem. Balatonszemesen Is föl kellett volna hívni a szövetkezet vezetőinek figyelmét, hogy a Tücsök étteremben kevés a hűtőszekrény, a tőkehúst, a sült húst közös hűtőben tárolják, az előző napi gulyást és a pacalpörköltet pedig hideg vízben hűtötték. Megszívlelendő a népi ellenőröknek az a javaslata is, hogy az osztályba sorolást a szövetkezetek, vállalatok, s a felügyeleti hatóságok is gyakrabban ellenőrizzék, mert több egység színvonala mélyen alatta van annak az osztálynak — például a Pannónia földvári Balatongyön- gye étterme —. mint amilyenbe évekkel ezelőtt sorolták. Szálát László 2. Bíró akarva-akaratlan maga alatt látta az út szürke síkját, a szájúidé autóval. Megszorította a botkormányt, mintha ezzel nagyobb sebességre serkenthetné a Gaw- ront. A leggazdaságosabb szögben emelkedett fel — csak sebességet nem veszteni, mon !*a m:. Z b n, és már szá- mítenttn a r '■rav'ó esélyeit. A tál - S! — fordulás k a - i'Ve a Fiat. • mis teljes- : . • , t 1 aula. hogv a ■ n megfordulhass- • Visszafelé aztán már világossá vált, hogy az autó mo'»"l V.i a lassú járatú repülőt, Bíró hiába manőverezett, a leszállás sem sikerült jól a sietség miatt, a gép nagyokat ugrált — a Fiat tíz másodperccel előbb haladt át azon a vonalon, ahol a gép földet fogott. Csapó bekanyarodott a tarlóra, lassan, alig vánszorogva jött az autóval, mintha most pihenné ki az iménti vad rohanás izgalmát, pedig csak elkedvetlenedett. Mogorva arccal szállt ki, a rakodók közül néhányan odakiabá’tak neki: ez szép volt, jól csinálta, meg ilyesmiket; a kis Agl fülig érő szájjal nevetett rá, s talán mondani is akart valamint, de Csapó durván rászólt: — Mi a fenét vigyorogsz!? Bíró is mogorván szállt ki a gépből, egy szót sem szóltak a versenyről, mintha nem történt volna semmi, csak Pálinkás mondta némi kárörömmel Huszárnak: — Na, ugrik a konyakod! — de Huszár nem is válaszolt neki, mindegyikük érezte, hogy ez a verseny valami nagy balfogás volt, valamiképpen saját maguk megszégyenítése. Csapó elindult a gépe felé. Útközben találkozott Bíróval. — Nincs egy cigid? — kérdezte Bíró, s Csapó azonnal a zsebébe nyúlt, mintha megkönnyítené neki ezt a pillanatot, hogy most valami közömbös dologgal foglalkozhat Aztán mégis egymásra tévedt a tekintetük, kutatóan, szomorúan nézték egymást Csapó már fölszállt. Megtöltötték Bíró gépét, és ő elgurult vele a kifutóig, megpörgette a légcsavart. Éppen elindult volna, mikor Kocsis rmni kezdett a gép felé. Ló- bálta a kezét, vadul integetett, Bíró levette a gázt, csodálkozva nézett ki a gépből. — Mi van? — Ne szállj föl, jön a köd — hadarta Kocsis, aztán Csapó gépe felé nézett és azt mondta: — Csak még ez tudjon leszállni! Az erdő felöl hömrvMygött elő a hirtelen jött köd, s hirtelen sűrű fátyolba takarta a tájat. — A szentségit, nem tud le- szállnl — kiabált Bíró. és teljesen céltalanul futni kezdett a rakodó felé. Akkor már ellepte őket a köd, abból hallották Csapó gépének zúgását. Körülbelül most fordul Tanácstörvény-helyi törvény AZ ÜJ TANÁCSTÖRVÉNY zárórendelkezései között olvasható: »E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács, illetőleg szervezeti és működési szabályzatuk megalkotásával a tanácsok gondoskodnak«. Ez a rövid mondat valójában egész sor politikai, társadalmi, államigazgatási tényezőt foglal magában, ezért szinte fordulópontot jelent a tanácsok történetében. Ez az Intézkedés a szabályalkotási jog megadásával lényegében a tanácsokat a törvényhozók közvetlen jogalkotó társaivá tette. A magyar államszervezet tevékenységében is természetesen egységes elveknek kell érvényesülniük. Ezt biztosítják a törvény ke- retintézkedásei, és most, amikor a tanácsok szerepében, jellegében, szervezetében ér munkájában több alapvető változás történt, ez különösen fontos. Ezen túlmenően ez az országos méretű szabályzatalkotás tág lehetőséget nyújt a helyi sajátosságok és viszonyok kellő érvényesítésére is, egyben áltekinthetővé teszi a tanácsi szervezetet és működésének szabályait. Mivel pedig a szabályzatokat tanácsrendeletként a tanácsüléseken fogják jóváhagyni, elmondhatjuk: ebben a nagy munkában tulajdonképpen az ország valamennyi tanácstagja részt vesz. A szervezeti és működési szabályzatok ily módon történő elkészítése tehát a szocialista demokrácia szélesítésének is újabb jelentős állomása. E helyi — vagy éppen megyei — »alkotmányoknak« a tanácsok által való létrehozása egyszersmind biztosíték is a tanácsdemokrácia érvényesülésére. Ennek tudata a jövőben minden bizonnyal tovább fogja növelni a tanácsi tisztségviselők, a tanácstagok és a hivatali dolgozók felelősségérzetét, kötelességtudatát. Hiszen e szabályalkotási jogkörnek a megyei és a helyi tanácsokra való ráruházása a párt és a kormány nagyfokú bizalmát is jelenti az államigazgatási szervezet iránt. Nyomatékosan igazolja: a tanácsok az elmúlt több mint húsz év során megerősödtek, felkészültségük nagy mértékben növekedett, s így alkalmassá váltak arra, hogy a törvényalkotás által teremtett garanciák mellett maguk állapítsák meg részfeladataikat és az azokhoz kapcsolódó szabályokat. A LEGDÖNTŐBB követelmény az, hogy a tanácstörvényben körvonalazott kereteket a megyei és a helyi tanácsok konkrét tartalmú, a helyi adottságokhoz mindenképpen igazodó rendelkezésekkel tegyék teljessé. Ezeknek a követelményeknek, meggondolásoknak szem előtt tartásával készülnek mindenfelé ezekben a hetekben a szervezeti és működési szabályzatok. Elsőként Szolnok és Vas megyében a megyei tanácsok lényegében már be is fejezték ezt a fontos munkát. A községi és a városi tanácsok azonban még javában formálják, alakítgatják szabályzataikat, melyeknek október végéig kell végső formát kapniuk. A folyamatosan elkészült szervezeti és működési szabályzatokat aztán a megyei tanácsok hagyják jóvá még ez év befejezése előtt. N. G. TalaivízKutatás radioaktív izotóp segítségével Kecskemét közelében, a Plagynyíri erdőben talajvízkísérleteket végeznek a VITUKI telepén. A kísérletek, során a csapadék útját követik a talajban. Tapasztalataikat a mező- gazdaság a talajvizek és belvizek előrejelzése folyamán hasznosítja. A korszerűen fölszerelt állomáson a legelőnyösebben használható radioaktív izotópos méréseket is végeznek. Őszi munkák a marcali Egyesült Vörös Hajnal Tsz-ben Elegendő a vetőmag — Kukoricaszedés kézzel és géppel Csaknem kétezer holdon vár elvetésre az ősziek magja az idén a marcali Egyesült Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben, az őszi vetésterv adatai szerint. Ebből a kenyérgabona vetésterülete megközelíti a másfél ezer holdat. Mint azt Németh Ferencnek, a közös gazdaság főagronómu- sának a tagság tájékoztatására adott ismertetéséből megtudtuk, rendelkezésükre állnak a szükséges vetőmagvak. Búzát és őszi árpát az idén —- gondolta Bíró —, most vette észre a ködöt. Csapó azonnal megfordult, amikor meglátta, hogy a tarló fölött gomolyog a köd. Ellenkező irányban még viszonylag tiszta volt a vidék, de a pilóta sehol sem látott leszállásra alkalmas területet. Utolsó mentségként felvillant előtte a bázis repülőtér, találomra beállt a tanya irányába, de akkor már ott is köd feküdt a földek fölött. Egyedül találta magát az ég és a nyúlós, fentről fehéren szikrázó köd fölött; olykor bele- belerepült egy ködfoszlányba, j megszűnt körülötte a külvi-i lág, C3ak a gépe és ő léteztek.* Először került ilyen helyzetbe. $ s a normális reflex nyilván! az lett volna, hogy páni féle-! lem szorítja össze a szívét.* de Csapó valahogy más fábó’f volt faragva, színié megkönv-| nvebbült. csigavonalban emel ! ni kezdte a gépet. Akkor má'j fent is párás volt minden j teljesen ismeretlen közegbe« repült, vakon — csak annyit tudott, hogy a mélység egyre növekszik alatta, egyre távolabb kerül a földtől. (Folytatjuk) csak másod- és harmadfokú magból vetnek, s a búzánál fajtaváltásra is sor kerül ezen az őszön: 170 holdon vetik a Rannája 12-es, 50 holdon pedig a Kiszombori fajtát. Ahogyan a vetőmagnál, úgy a műtrágyánál is biztosított — talaj vizsgálati eredményekre építve — az igény kielégítése. A kukoricát 1270 holdról kell betakarítani, s erről a területről az előzetes becslések szerint 350 vagon csőtermést várnak. Az átlag a tavalyinál jobbnak ígérkezik, jóllehet a mélyebben fekvő területektől eltekintve ezt a növényt is megviselte a hosszan tartó nyári szárazság. Ügy számolnak, hogy a jövő hónap elejéig pontot tesznek e tennivaló végére. Mindehhez azonban szükséges a rendelkezésre álló gépi és kézi erő alapos kihasználása. A betakarítást segíti a termesztett fajták egymástól eltérő érési ideje is. Legnagyobb feladatot az embereknek, a kézi erőnek kel! megoldaniuk ennél a munkánál. A kukorica érését figyelembe véve kijelölték a szedésre kerülő táblák sorrendjét, is a tagokra vár a tennivaló — a Braud-adapterrel fölszerelt gépek segítsége mellett —, hogy családtagjaikat is bevonva, kihasználják a szép őszi napokat és részt vegyenek a csőtörésben. A fokozatos gépesítés egyik része a szárítóberendezés is, amelyen ítjut a betakarított kukorica gy elkerülhetik a nedves ab -ak föletetésével járó állatbe ’ 'gségeket. Hogy a tavaszi vetésű növények termésátlagait jelentősen befolyásolja az őszi mélyszántás elvégzése vagy elmulasztása, jól tudják ezt a marcali Egyesült Vörös Hajnal Tsz-ben is. Csaknem 2800 holdat kell felszántani, s ehhez nagyrészt beszerezték a kellő erőgépeket. A terv teljesítése a továbbiakban főként a traktorosoktól függ, de előmozdíthatják a gépkezelők munkáját a növénytermesztők is: a kukorica csőtermésének és szárának gyors betakarítása a közösben és a háztájiban egyaránt azt eredményezheti, hogy szabad területet adnak a gépeknek, ahol azok folyamatosan dolgozhatnak. A hangsúly most o kedvező idő és a gépek maximális kihasználásán van, mert csak így érhető el, hogy idejében lekerülnek az őszi vetésű termények a tábláról, jókor jut földbe a mag, és az őszi mélyszántás sem húzódik át elvégezetlenül a jövő évre. Október az a hónap, amikor érdemes — és szükségszerű — fölmérni a takarmány- gazdálkodás helyzetét. A Vörös Hajnalban jól felkészültek az idén a szálasok gépi betakarítására. Az első hozamnál jól jött az alapos felkészülés, a másodszori kaszálásra azonban a kedvezőtlen időjárás miatt a réteknek, a szarvaskerepnek és a vörösherének csak egy részén volt szükség. Ebből következik, hogy a szálasok az aszály miatt mérsékelt hozamot adtak. A jövőre nézve éppen ezért indokolt a megtermett ‘akarmánnyal való takarékoskodás. és a mellékterm ék éknek elvégként történő fel- használása az üzemegységekben. Az idén a répafej és a kukoricaszár mint takarmány fontos szerephez jut. s a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben nem is feledkeztek meg erről. OMOGYI NÉPLAP ,ü tör tök, 197L október X
