Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-07 / 235. szám
A hatékonyabb beruházás feladatai megyénkben megye vezeti pártszervei az elmúlt években rendszeresen foglalkoztak a beruházások alakulásával. A határozatok végrehajtása során jelentős eredmények születtek. A Politikai Bizottság 1971. június 29-i határozata alapján a megyei pártbizottság átfogó vizsgálatot végzett a beruházás somogyi tapasztalatairól Az elemzés elsősorban a pénzeszközök és a kivitelezési kapacitás egyensúlyának megteremtésével, illetve az építési beruházások tervező, lebonyolító és kivitelező szervezeteinek munkájával, fejlesztésével foglalkozott. Cikkünkben az összegezés fontosabb megállapításait közöljük. A harmadik ötéves tervben erőteljes fejlesztési program valósult meg A rendelkezésre álló természeti-gazdasági erőforrások más megyéktől eltérő mértéke és a gazdaság szerkezetének alakulása miatt Somogy lakosságának jövedelmi és ellátottsági színvonala a II. ötéves terv időszakában elmaradt az országos általános fejlődéstől. 1965- ben a megyei párt- és tanácsi vezetés kérésére a Politikai Bizottság külön foglalkozott a megye helyzetével, meghatározta a fejlesztés irányát és feladatait. Az ennek alapján kialakított arányos és tervszerű területfejlesztési politika következtében a harmadik ötéves tervben erőteljeseob fejlesztési program valósult meg. Ennek során a beruházás értéke a tervezett 6,5 milliárd forint helyett ■neghaladta a 10 milliárd forintot. A túlteljesítés — leszámítva az áremelkedést — mintegy 20—22 százalékos. A további fejlesztés főbb irányelvei A fenti eredmények alapján lehetőség nyílt a megye további fejlesztésére, olyan elvek megfogalmazására, amelyek szerint magasabb szintű gazdasági és kulturális élet feltételei teremthetők meg. A megye negyedik ötéves terve a következőkben jelöli meg a fejlesztés főbb irányelveit: a termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztése és gazdasági hatékonyságuk növelése: a foglalkoztatási szerkezet módosítása; a mainál teljesebb és differenciáltabb kommunális kulturális, fejlettebb szociális és egészség- ügyi ellátás biztosítása. E fontos elvek érvényesítése elsősorban az ipar kialakult szerkezetének erősítését követeli meg, mégpedig — az eddigi gyakorlattól eltérően — az intenzív fejlesztés módszereivel. A további általános fejlesztés nélkülözhetetlen feltétele a beruházási piac egyensúlyának megteremtése. E fontos és több tényező által meghatározott feladat megoldásához alapvető tennivaló az építőipar jelenlegi helyzetének javítása, gyors ütemű fejlesztése. Enélkül ugyanis a gazdaság egyéb ágazataiban sem biztosítható a szükséges előrelépés, a beruházási tervek megvalósítása. így a mezőgazdaság is csak úgy képes megteremteni a gazdaságos, korszerű állattartás feltételeit, ha ehhez megfelelő beruházási lehetőségek állnak rendelkezésére. E terület egyéb ágazatainál is az intenzív jelleg erősítésére kell törekedni. A városokban és a járási székhelyeken tovább kell gyorsítani a lakás- és kommunális építés ütemét. Ez ugyancsak szorosan összefügg az építőipar helyzetének javításával. Fontos követelményként jelentkezik továbbá a közös beruházások körének bővítése, melyet az erőforrások koncentráltabb fel- használásával lehet elérni. Ezeknek az irányelveknek az alapján készült el a megye negyedik ötéves beruházási terve. A benne szereplő célkitűzések döntő többségének megvalósításához a pénzügyi források rendelkezésre állnak. Az ágazati arányok is megfelelnek a megye fejlesztési céljainak. Az elmúlt tervidőszakban ugyanis elsősorban a termelő jellegű beruházásokra kellett nagyobb gondot fordítani, hogy megteremtődjenek az életszínvonal emelkedéséhez szükséges egyén jellegű fejlesztési feltételek. Ennek megfelelően a fejlesztés tervezett üteme a termelő ágazatokban 50, a nem termelőkben 75—78 százalékos növekedést biztosít. Ez az országosnál gyorsabb ütemű fejlődés számottevően segíti a megye viszonylagos elmaradottságának további csökkenését. A beruházás megyei jellemzői Somogybán is — akárcsak az ország más részén — a beruházási kereslet tartósan és jelentősen meghaladja a kivitelezési lehetőégeket Az elmúlt három évben az állami építőiparban elutasított építési igények aránya 8—22 százalék között mozgott A kapacitáshiányt még növeli, hogy a beruházást végző szervezetek szétforgácsolják erőiket, ami ugyancsak hozzájárul a kivitelezési idő gyakori elhúzódásához. A tervszerű beruházási tevékenységet akadályozza a pénzügyi egyensúly hiánya is, amely esetenként mind a tanácsi, mind a vállalati fejlesztési tervekben előfordul. Az építési kereslet és kínálat egyensúlyának tartós hiánya zavarja a kivitelezést, rontja a beruházás hatékonyságát, és a fejlődés ütemének csökkenését idézi elő. A beruházások elhúzódásában, a befejezetlen beruházások magas arányában jelentős szerepet játszik a kivitelezési szervezetek alacsony műszaki és Szervezettségi színvonala is. (Ezt támasztja alá egyebek között a kaposvári bevásárlóközpont építése, a Béke szálló felújítása körüli huzavona, egyes fontos ipari és mezőgazdasági beruházások kivitelezésének késése stb.) A beruházásoknál kialakult feszültség kísérő jelensége és következménye a beruházók kiszolgáltatottsága és a kivitelező szervezetek monopolisztikussá váló helyzete. E körülmény károsan hat a munkafegyelemre, és az építőipari árakat is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezt bizonyítja a szakosított állattenyésztési telepek, lakások, kórházak építésénél mutatkozó, jelentős beruházási költségnövekedés. Az ipar fejlesztésében nagy gondot jelent az új beruházások előkészítése, tervezése, kivitelezése és pénzügyi egyensúlyának megteremtése. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a Videoton, a Danuvia, a Mezőgép, a Finommechanikai Vállalat, a Mechanikai Művek, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Tejipari Vállalat fejlesztésére. Az építőipari kapacitás növeléséhez megteremtettük a pénzügyi feltételeket. Ezek fel- használásával a kiemelt építőipari szervezetek 1975-ig 734 millió forint értékű többletkapacitást biztosítanak. Sajnos, a negyedik ötéves terv kapacitáshiánya még így is mintegy 500—600 millió forint értékű. Pénzügyi feszültségek a tanácsi és vállalati tervekben Jelentős pénzügyi hiány mutatkozik a termelőszövetkezeti építéseknél. A bejelentett többletköltség az eredeti összegnek 29 százaléka. Ennek egy részét saját eszközből, más részét hitelből, illetve ártámogatásból rendezték. A többletként jelentkező hitelek visszatérítésére azonban — a fejleszési alapok leterheltsége miatt — legtöbb esetben csak hosz- szabb lejárat mellett van lehetőség. Feszültségek jelentkeznek a tanácsi fejlesztési tervekben is. Legkedvezőtlenebb a helyzet a vízgazdálkodásban, de a drágább építési mód alkalmazása és az emelkedő építési költségek miatt nincsenek meg a célcsoportos lakásépítés reális feltételei sem. A tervező, a lebonyolító és a kivitelező szervezeteknek éppen ezért törekedniük kell a fajlagos költségek csökkentésére és a tervezett lakások megépítésére. Nem megfelelő az általános iskolai tantermek és diákotthoni helyek városi, községi tervezése sem, összesítve alatta marad a megyei előirányzatnak. Az egyensúly hiányának okai Megyénkben nincs népgazdaságilag kiemelt beruházás, ame’y központi forrásokból is segítené az építőipari kapacitás növelését. A kapacitás elégtelensége Somogybán 'főként a kivitelező építőiparra, a szaíkszerelőiparra és az építőanyag-ellátásra vonatkozik. A korábban elvégzett elemzések feltárták az elégtelenség okait. Ezek egyebek között: — A területfejlesztés és a kapacitás növekedése között az elmúlt évtizedben nem volt meg az összhang. — A kivitelezői kapacitások állóeszköz-fejlesztése jelentősen elmaradt az igényektől és a többi ágazat fejlesztésétől. ■— Az építőipar részesedése az országos szintű — egyébként is alacsony, 2—2,5 százalékos — beruházási aránnyal szemben Somogybán alig érte el az 1 százalékot — A kialakult helyzetet súlyosbította, hogy az elmaradott technológia mellett a termelés szervezése is alacsony szinten maradt — Valamennyi kivitelezési szervezetnél igen jelentős szakemberhiánnyal küzdenek. A negyedik ötéves terv előirányzatai gyorsabb ütemű fejlődést biztosítanak. Ezek megvalósításához a megyei tanács saját fejlesztési alapjából 100 millió forinttal, az ÉVM pedig 82 millió forinttal járult hozzá. E jelentős támogatás következtében az összes megyei beruházásból az építőipar 3,5 százalékban fog részesedni. A fejlesztési elmaradottsággal függenek össze a kivitelezési kapacitások szerkezetében jelentkező problémák is, ehhez megyénkben még a területek közötti feszültségek is járulnak. Nehezíti a megalapozott munkát az is, hogy az igényeket sem kellő időben, sem területre, illetve az összetételre vonatkozóan sem jelzik előre, s az építőipari szervezetek sem végeznek piackutatást. Rontja a kivitelezői munka hatékonyságát és táp1 álja a szervezetlenséget a beruházás elégtelen előkészítése is. A tervszolgáltatás akadozása, a munkafolyamatok összehangolatlansága, az alvállalkozók késedelme, az organizációs tervek és a különféle építési anyagok hiánya közvetlen okozói a kivitelezés lassúságának és szervezetlenségének. Az egyensúly hiánya monopolhelyzetet teremtett a meeyei építőipari szervezetek számára. E körülmény aztán jelentősen hozzájárult e vállalatok belső szervezettségének, munkafegyelmének tapasztalt lazaságához, az extenzív fejlesztés erőltetéséhez és a munkaerő magas arányú fluktuációjához. Gondot jelei • a kivitelező vállalatok közötti ésszerű, gazdaságos együttműködés hiánya is. Az utóbbi időben az is megfigyelhető, hogy a nagyobb beruházásokkal kapcsolatban az építtetők határozatlanok a tennivalókban. Ezért az egyes beruházások előkészítése, tervezése körülményesen és vontatottan halad. A kivitelezési lehetőségek fejlesztéséhez alapos megyei érdek fűződik. Ennek hatékony, eredményes és gyors megvalósítása csak az anyagi és szellemi erők összefogásával, az országos, valamint a megyei szervek és vállalatok jobb együttműködésével lehetséges. A lehetőséget meghaladó kereslet okait vizsgálva nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kormány által anyagiakkal támogatott területfejlesztési politika következtében gyorsabb ütemű fejlődés indult meg megyénkben. Ez — ellentmondásaival együtt — jelentős szerepet játszik a beruházási igények alakulásában. A viszonylagos elmaradottság mielőbbi megszüntetésére és a fejlődési ütem biztosítására a megyei vezetés fokozott erőfeszítéseket tesz. A fejlesztési elképzelések azonban olyan célokat is tartalmaznak, amelyek esetenként kisebb-nagyobb mértékben meghaladják a tanácsok vagy vállalatok teherbíró képességét. Ezeket felül kell vizsgálni, és az anyagi lehetőségek függvényében fontossági sorrendet kell megállapítani. Arra is rá kell mutatni, hogy a terven felüli igények kialakulását az érvényben levő tervezési gyakorlat is elősegíti. így a tanácsi tervekben a népgazdasági és ezzel együtt a megyei célkitűzések a jelenlegi szabályozás mellett nem valósulhatnak meg maradéktalanul. Ebben szerepe van a bevételek decentralizált képzése és — jelentős részének — centralizált felhasználása közötti ellentmondásnak. Az is általános gond, hogy a normatív költségek a bekerülési érték állandó növekedése miatt nem biztosítják az előirányzott feladatok megvalósítását Egy-két esetben pedig olyan — a friss önálló hatáskör jegyében fogant — fejlesztési tervvel is találkozhatunk, amely nincs összhangban a központi és megyei célkitűzésekkel. Általános tapasztalat továbbá, hogy különböző tanácsi szinteken a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos beruházások döntési, irányítási, szervezési és ellenőrzési munkájának színvonala meglehetősen alacsony. Megyeszerte gyakorlattá vált a beruházási összegek alátervezése. Ez a helyes költség- kalkulációért való felelősség hiányára vezethető vissza. A beruházási munka hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a mainál egyértelműbb és határozottabb legyen egyes szervek felelőssége. Biztosítani kell azt az elvet, hogy fejlesztési döntést Időzni és annak végrehajtásához kezdeni csak a szükséges pénzügyi források garanciája esetén lehetséges. Ez a követelmény minden beruházó egység vezetőjére vonatkozik. Az erőforrásokat meghaladó igények kialakulásához egyébként az irányítási rendszer problémái is hozzájárulnak. A vállalatok általában saját eszközök hiányában távlati elképzeléseiket kizárólag szubvencióra és dotációra alapozzák (mezőgazdaság faipar, tejipar). Nem egységes továbbá a beruházó, a tervező, a lebonyolító és a kivitelező érdekeltsége, ami ugyancsak számos ellentmondás, késlekedés és tervszerűtlen intézkedés forrása. Az is tapasztalható, hogy erősebb a törekvés a beruházás megkezdésére, mint gyors befejezésére. Hiányosságok vannak a döntési rendszer», ben is. A döntési helyek ugyanis egyes esetekben a szükségesnél jobban elszakadtak a végrehajtó gazdasági egységtől. Ez nagymértékben növeli a »kollektiv« felelősseget, és csökkenti az egyénit (vállalatit, tervezőit, lebonyolítóit). Politikai és gazdasági intő l.edések a beruházás javítására A megyei beruházáspolitikai célkitűzések megvalósítása megköveteli a vezetői munka színvonalának emelését. Ezért több politikai és gazdasági intézkedés és ezek következetes végrehajtása vezethet csak a jelenlegi helyzet alapos megváltoztatásához, kedvezőbb feltételek kialakításához. A kivitelezői tevékenység mennyiségi fejlesztésére és hatékonyságának növelésére el kell érni, hogy az építőipari szervezetók ne valósítsanak meg párhuzamos fejlesztéseket, hanem alakítsanak ki egymás között széles körű kooperációt. Ennek alapján az alacsonyabb felkészültségű építési szervezeteknél is biztosítani lehet a korszerű építkezés feltételeit. Az olcsóbb és hatékonyabb építési módok alkalmazásában és elterjesztésében mind a tervező, mind a kivitelező szervezetekre jelentős tennivalók várnak. A pártszerveknek és -szervezeteknek politikai eszközökkel kell segíteniük a kivitelezői munka ütemének fokozását, mindenekelőtt a munaidőalap jobb kihasználását, a munkafegyelem javítását. Fontos politikai követelménynek kell tekinteniük a kivitelezői vállalatok szakmai színvonalának emelését. Halaszthatatlan feladat továbbá a beruházó, a tervező, a lebonyolító és a kivitelező szervezetek együttműködésének javítása. Az irányítás és gazdálkodás minden szintjén alapvető politikai követelménynek kell tekinteni, hogy fejlesztési döntést hozni és annak végrehajtásához kezdeni csaik úgy lehet, ha a szükséges pénzügyi források biztosítottak. Meg kell szüntetni továbbá az alátervezés gyakorlatát, illetve megakadályozni a megye és a vállalatok erőforrásait meghaladó és pazarló kivitelezésű objektumok létesítését. A megye IV. ötéves tervének tervszerű végrehajtása érdekében a területi és tanácsi tervezésnek biztosítani kell a beruházási egyensúly javulását. A tervezés minden szintjén gondoskodni kell — egyebek mellett — megfelelő tartalékok képzéséről, illetve a folyamatos üzemelés eszközeiről. Mindezek érdekében olyan döntési rendszer kialakítása szükséges, amelyben a beruházási egyensúly biztosításában egyértelműen meghatározott az egyes tanácsi szervek, azok vezetőinek hatásköre és felelőssége. A feszített területfejlesztési politika következtében felülvizsgálják a tanácsi és vállalati erőket meghaladó célkitűzéseket. Az ennek alapján készítendő rangsorolásban elsődleges feladatnak kell tekinteni a célcsoportos, lakás, kórház, középiskola, valamint az egyéb területekhez tartozó víz, szennyvíz, az általános iskolai tanterem és kollégiumi hely megyei fejlesztési elképzeléseinek pénzügyi biztosítását. Ehhez egyaránt fel kell használni a központi és helyi lehetőségeket. Nagy gondot kell fordítani továbbá az új beruházások előkészítésére, a tervezésre, a kivitelezésre és pénzügyi egyensúlyának megteremtésére. Minden szinten határozottan, következetesen, céltudatos politikai eszközökkel olyan hangulatot kell teremteni, amely nem tűri a pazarlást, a tervfegyelem lazaságát, az indokolatlan áremelkedéseket és jövedelemnöveléseket Nem megengedhető az a káros gyakorlat sem, hogy a tervben nem szereplő létesítmények megvalósításáról a közvélemény előtt olyan elkötelezettségek hangozzanak el, amelyek a döntést hozó szerveket kész tények elé állítják. Nem lehet továbbá megengedni az olyan eszközátcsoportosításokat, amelyek akadályozzák az alapvető megyei célkitűzéseik megvalósítását. A beruházási egyensúly követelményeinek érvényesítése érdekében rendszeresen tájékoztatni kell a lakosságot a megyei tervben szereplő fejlesztésekről, azok jelentőségéről és végrehajtásukkal kapcsolatos feladatokról. Népszerűsíteni kell a gazdaságos műszaki megoldásokat, a takarékos felhasználás jó példáit A beruházás hatékonyságának növelése, ezen belül a megalapozott fejlesztési tervek körültekintő előkészítése, kivitelezésük gondos megszervezése, az építési határidők megtartása olyan politikai és gazdasági követelmények, amelyek érdekében a pártszerveknek és -szervezeteknek, valamint a különböző szinten dolgozó tanácsi, intézményi és vállalati vezetőknek következetesen kell munkálkodniuk. A célok eléréséhez alkalmazni kell az eszközök széles skáláját a meggyőzéstől, a felvilágosítástól a személyes felelősségre vonásig. Csak ennek szellemében biztosíthatjuk a megye negyedik ötéves tervének végrehajtását. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök^ 197JL október 7. 3
