Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-07 / 235. szám

A hatékonyabb beruházás feladatai megyénkben megye vezeti pártszervei az elmúlt években rendszeresen foglalkoztak a beruházások alakulásával. A határoza­tok végrehajtása során jelentős eredmények születtek. A Politikai Bizottság 1971. június 29-i ha­tározata alapján a megyei pártbizottság átfo­gó vizsgálatot végzett a beruházás somogyi tapasztalatairól Az elemzés elsősorban a pénzeszközök és a kivitelezési kapacitás egyensúlyának megteremtésével, illetve az építési beruházások tervező, lebonyolító és kivitelező szervezeteinek munkájával, fejlesz­tésével foglalkozott. Cikkünkben az összege­zés fontosabb megállapításait közöljük. A harmadik ötéves tervben erőteljes fejlesztési program valósult meg A rendelkezésre álló természeti-gazdasági erőforrások más megyéktől eltérő mértéke és a gazdaság szerkezetének alakulása miatt So­mogy lakosságának jövedelmi és ellátottsági színvonala a II. ötéves terv időszakában el­maradt az országos általános fejlődéstől. 1965- ben a megyei párt- és tanácsi vezetés ké­résére a Politikai Bizottság külön foglalko­zott a megye helyzetével, meghatározta a fejlesztés irányát és feladatait. Az ennek alapján kialakított arányos és tervszerű te­rületfejlesztési politika következtében a har­madik ötéves tervben erőteljeseob fejlesztési program valósult meg. Ennek során a beru­házás értéke a tervezett 6,5 milliárd forint helyett ■neghaladta a 10 milliárd forintot. A túlteljesítés — leszámítva az áremelkedést — mintegy 20—22 százalékos. A további fejlesztés főbb irányelvei A fenti eredmények alapján lehetőség nyílt a megye további fejlesztésére, olyan el­vek megfogalmazására, amelyek szerint ma­gasabb szintű gazdasági és kulturális élet feltételei teremthetők meg. A megye negyedik ötéves terve a követke­zőkben jelöli meg a fejlesztés főbb irányel­veit: a termelőerők gyorsabb ütemű fejlesz­tése és gazdasági hatékonyságuk növelése: a foglalkoztatási szerkezet módosítása; a mai­nál teljesebb és differenciáltabb kommunális kulturális, fejlettebb szociális és egészség- ügyi ellátás biztosítása. E fontos elvek érvényesítése elsősorban az ipar kialakult szerkezetének erősítését kö­veteli meg, mégpedig — az eddigi gyakorlat­tól eltérően — az intenzív fejlesztés mód­szereivel. A további általános fejlesztés nélkülözhetet­len feltétele a beruházási piac egyensúlyának megteremtése. E fontos és több tényező által meghatározott feladat megoldásához alapvető tennivaló az építőipar jelenlegi helyzetének javítása, gyors ütemű fejlesztése. Enélkül ugyanis a gazdaság egyéb ágazataiban sem biztosítható a szükséges előrelépés, a beru­házási tervek megvalósítása. így a mezőgazdaság is csak úgy képes meg­teremteni a gazdaságos, korszerű állattartás feltételeit, ha ehhez megfelelő beruházási le­hetőségek állnak rendelkezésére. E terület egyéb ágazatainál is az intenzív jelleg erősí­tésére kell törekedni. A városokban és a járási székhelyeken to­vább kell gyorsítani a lakás- és kommunális építés ütemét. Ez ugyancsak szorosan össze­függ az építőipar helyzetének javításával. Fontos követelményként jelentkezik továb­bá a közös beruházások körének bővítése, melyet az erőforrások koncentráltabb fel- használásával lehet elérni. Ezeknek az irányelveknek az alapján ké­szült el a megye negyedik ötéves beruházási terve. A benne szereplő célkitűzések döntő többségének megvalósításához a pénzügyi források rendelkezésre állnak. Az ágazati arányok is megfelelnek a megye fejlesztési céljainak. Az elmúlt tervidőszakban ugyanis elsősorban a termelő jellegű beruházásokra kellett nagyobb gondot fordítani, hogy meg­teremtődjenek az életszínvonal emelkedésé­hez szükséges egyén jellegű fejlesztési felté­telek. Ennek megfelelően a fejlesztés tervezett üteme a termelő ágazatokban 50, a nem ter­melőkben 75—78 százalékos növekedést biz­tosít. Ez az országosnál gyorsabb ütemű fej­lődés számottevően segíti a megye viszonyla­gos elmaradottságának további csökkenését. A beruházás megyei jellemzői Somogybán is — akárcsak az ország más részén — a beruházási kereslet tartósan és jelentősen meghaladja a kivitelezési lehető­égeket Az elmúlt három évben az állami építőiparban elutasított építési igények ará­nya 8—22 százalék között mozgott A kapa­citáshiányt még növeli, hogy a beruházást végző szervezetek szétforgácsolják erőiket, ami ugyancsak hozzájárul a kivitelezési idő gyakori elhúzódásához. A tervszerű beruházási tevékenységet aka­dályozza a pénzügyi egyensúly hiánya is, amely esetenként mind a tanácsi, mind a vállalati fejlesztési tervekben előfordul. Az építési kereslet és kínálat egyensúlyá­nak tartós hiánya zavarja a kivitelezést, ront­ja a beruházás hatékonyságát, és a fejlődés ütemének csökkenését idézi elő. A beruházások elhúzódásában, a befejezet­len beruházások magas arányában jelentős szerepet játszik a kivitelezési szervezetek ala­csony műszaki és Szervezettségi színvonala is. (Ezt támasztja alá egyebek között a kapos­vári bevásárlóközpont építése, a Béke szálló felújítása körüli huzavona, egyes fontos ipari és mezőgazdasági beruházások kivitelezésének késése stb.) A beruházásoknál kialakult feszültség kísé­rő jelensége és következménye a beruházók kiszolgáltatottsága és a kivitelező szervezetek monopolisztikussá váló helyzete. E körülmény károsan hat a munkafegyelemre, és az építő­ipari árakat is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezt bizonyítja a szakosított állattenyésztési tele­pek, lakások, kórházak építésénél mutatkozó, jelentős beruházási költségnövekedés. Az ipar fejlesztésében nagy gondot jelent az új beruházások előkészítése, tervezése, ki­vitelezése és pénzügyi egyensúlyának meg­teremtése. Ezért fokozott figyelmet kell for­dítani a Videoton, a Danuvia, a Mezőgép, a Finommechanikai Vállalat, a Mechanikai Mű­vek, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, a Tejipari Vállalat fejlesztésére. Az építőipari kapacitás növeléséhez megte­remtettük a pénzügyi feltételeket. Ezek fel- használásával a kiemelt építőipari szervezetek 1975-ig 734 millió forint értékű többletkapa­citást biztosítanak. Sajnos, a negyedik ötéves terv kapacitáshiánya még így is mintegy 500—600 millió forint értékű. Pénzügyi feszültségek a tanácsi és vállalati tervekben Jelentős pénzügyi hiány mutatkozik a ter­melőszövetkezeti építéseknél. A bejelentett többletköltség az eredeti összegnek 29 száza­léka. Ennek egy részét saját eszközből, más részét hitelből, illetve ártámogatásból rendez­ték. A többletként jelentkező hitelek visszaté­rítésére azonban — a fejleszési alapok leter­heltsége miatt — legtöbb esetben csak hosz- szabb lejárat mellett van lehetőség. Feszültségek jelentkeznek a tanácsi fejlesz­tési tervekben is. Legkedvezőtlenebb a hely­zet a vízgazdálkodásban, de a drágább épí­tési mód alkalmazása és az emelkedő építési költségek miatt nincsenek meg a célcsopor­tos lakásépítés reális feltételei sem. A terve­ző, a lebonyolító és a kivitelező szervezetek­nek éppen ezért törekedniük kell a fajlagos költségek csökkentésére és a tervezett laká­sok megépítésére. Nem megfelelő az általá­nos iskolai tantermek és diákotthoni helyek városi, községi tervezése sem, összesítve alat­ta marad a megyei előirányzatnak. Az egyensúly hiányának okai Megyénkben nincs népgazdaságilag kiemelt beruházás, ame’y központi forrásokból is se­gítené az építőipari kapacitás növelését. A kapacitás elégtelensége Somogybán 'főként a kivitelező építőiparra, a szaíkszerelőiparra és az építőanyag-ellátásra vonatkozik. A koráb­ban elvégzett elemzések feltárták az elégte­lenség okait. Ezek egyebek között: — A területfejlesztés és a kapacitás növe­kedése között az elmúlt évtizedben nem volt meg az összhang. — A kivitelezői kapacitások állóeszköz-fej­lesztése jelentősen elmaradt az igényektől és a többi ágazat fejlesztésétől. ■— Az építőipar részesedése az országos szintű — egyébként is alacsony, 2—2,5 szá­zalékos — beruházási aránnyal szemben So­mogybán alig érte el az 1 százalékot — A kialakult helyzetet súlyosbította, hogy az elmaradott technológia mellett a termelés szervezése is alacsony szinten maradt — Valamennyi kivitelezési szervezetnél igen jelentős szakemberhiánnyal küzdenek. A negyedik ötéves terv előirányzatai gyor­sabb ütemű fejlődést biztosítanak. Ezek meg­valósításához a megyei tanács saját fejlesz­tési alapjából 100 millió forinttal, az ÉVM pedig 82 millió forinttal járult hozzá. E jelen­tős támogatás következtében az összes megyei beruházásból az építőipar 3,5 százalékban fog részesedni. A fejlesztési elmaradottsággal függenek össze a kivitelezési kapacitások szerkezeté­ben jelentkező problémák is, ehhez megyénk­ben még a területek közötti feszültségek is járulnak. Nehezíti a megalapozott munkát az is, hogy az igényeket sem kellő időben, sem területre, illetve az összetételre vonatkozóan sem jelzik előre, s az építőipari szervezetek sem végeznek piackutatást. Rontja a kivitelezői munka hatékonyságát és táp1 álja a szervezetlenséget a beruházás elégtelen előkészítése is. A tervszolgáltatás akadozása, a munkafolyamatok összehango­latlansága, az alvállalkozók késedelme, az or­ganizációs tervek és a különféle építési anya­gok hiánya közvetlen okozói a kivitelezés lassúságának és szervezetlenségének. Az egyensúly hiánya monopolhelyzetet te­remtett a meeyei építőipari szervezetek szá­mára. E körülmény aztán jelentősen hoz­zájárult e vállalatok belső szervezettségének, munkafegyelmének tapasztalt lazaságához, az extenzív fejlesztés erőltetéséhez és a munka­erő magas arányú fluktuációjához. Gondot jelei • a kivitelező vállalatok közötti ésszerű, gazdaságos együttműködés hiánya is. Az utóbbi időben az is megfigyelhető, hogy a nagyobb beruházásokkal kapcsolatban az építtetők határozatlanok a tennivalókban. Ezért az egyes beruházások előkészítése, ter­vezése körülményesen és vontatottan halad. A kivitelezési lehetőségek fejlesztéséhez alapos megyei érdek fűződik. Ennek haté­kony, eredményes és gyors megvalósítása csak az anyagi és szellemi erők összefogásával, az országos, valamint a megyei szervek és vál­lalatok jobb együttműködésével lehetséges. A lehetőséget meghaladó kereslet okait vizsgálva nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kormány által anyagiakkal támogatott területfejlesztési politika következtében gyor­sabb ütemű fejlődés indult meg megyénkben. Ez — ellentmondásaival együtt — jelentős szerepet játszik a beruházási igények alaku­lásában. A viszonylagos elmaradottság mi­előbbi megszüntetésére és a fejlődési ütem biztosítására a megyei vezetés fokozott erő­feszítéseket tesz. A fejlesztési elképzelések azonban olyan célokat is tartalmaznak, ame­lyek esetenként kisebb-nagyobb mértékben meghaladják a tanácsok vagy vállalatok te­herbíró képességét. Ezeket felül kell vizsgál­ni, és az anyagi lehetőségek függvényében fontossági sorrendet kell megállapítani. Arra is rá kell mutatni, hogy a terven felüli igé­nyek kialakulását az érvényben levő terve­zési gyakorlat is elősegíti. így a tanácsi ter­vekben a népgazdasági és ezzel együtt a me­gyei célkitűzések a jelenlegi szabályozás mel­lett nem valósulhatnak meg maradéktalanul. Ebben szerepe van a bevételek decentralizált képzése és — jelentős részének — centralizált felhasználása közötti ellentmondásnak. Az is általános gond, hogy a normatív költségek a bekerülési érték állandó növekedése miatt nem biztosítják az előirányzott feladatok megvalósítását Egy-két esetben pedig olyan — a friss önálló hatáskör jegyében fogant — fejlesztési tervvel is találkozhatunk, amely nincs összhangban a központi és megyei cél­kitűzésekkel. Általános tapasztalat továbbá, hogy különböző tanácsi szinteken a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos beruhá­zások döntési, irányítási, szervezési és ellen­őrzési munkájának színvonala meglehetősen alacsony. Megyeszerte gyakorlattá vált a beruházási összegek alátervezése. Ez a helyes költség- kalkulációért való felelősség hiányára vezet­hető vissza. A beruházási munka hatékonyságának nö­velése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a mainál egyértelműbb és határozottabb legyen egyes szervek felelőssége. Biztosítani kell azt az elvet, hogy fejlesztési döntést Időzni és annak végrehajtásához kezdeni csak a szükséges pénzügyi források garanciája esetén lehetséges. Ez a követelmény minden beruházó egység vezetőjére vonatkozik. Az erőforrásokat meghaladó igények ki­alakulásához egyébként az irányítási rend­szer problémái is hozzájárulnak. A vállalatok általában saját eszközök hiányában távlati elképzeléseiket kizárólag szubvencióra és do­tációra alapozzák (mezőgazdaság faipar, tej­ipar). Nem egységes továbbá a beruházó, a tervező, a lebonyolító és a kivitelező érde­keltsége, ami ugyancsak számos ellentmondás, késlekedés és tervszerűtlen intézkedés forrá­sa. Az is tapasztalható, hogy erősebb a tö­rekvés a beruházás megkezdésére, mint gyors befejezésére. Hiányosságok vannak a döntési rendszer», ben is. A döntési helyek ugyanis egyes ese­tekben a szükségesnél jobban elszakadtak a végrehajtó gazdasági egységtől. Ez nagymér­tékben növeli a »kollektiv« felelősseget, és csökkenti az egyénit (vállalatit, tervezőit, le­bonyolítóit). Politikai és gazdasági intő l.edések a beruházás javítására A megyei beruházáspolitikai célkitűzések megvalósítása megköveteli a vezetői munka színvonalának emelését. Ezért több politikai és gazdasági intézkedés és ezek következetes végrehajtása vezethet csak a jelenlegi hely­zet alapos megváltoztatásához, kedvezőbb feltételek kialakításához. A kivitelezői tevékenység mennyiségi fej­lesztésére és hatékonyságának növelésére el kell érni, hogy az építőipari szervezetók ne valósítsanak meg párhuzamos fejlesztése­ket, hanem alakítsanak ki egymás között széles körű kooperációt. Ennek alapján az alacsonyabb felkészültségű építési szerveze­teknél is biztosítani lehet a korszerű építke­zés feltételeit. Az olcsóbb és hatékonyabb építési módok alkalmazásában és elterjeszté­sében mind a tervező, mind a kivitelező szer­vezetekre jelentős tennivalók várnak. A pártszerveknek és -szervezeteknek po­litikai eszközökkel kell segíteniük a kivite­lezői munka ütemének fokozását, mindenek­előtt a munaidőalap jobb kihasználását, a munkafegyelem javítását. Fontos politikai kö­vetelménynek kell tekinteniük a kivitelezői vállalatok szakmai színvonalának emelését. Halaszthatatlan feladat továbbá a beruházó, a tervező, a lebonyolító és a kivitelező szer­vezetek együttműködésének javítása. Az irá­nyítás és gazdálkodás minden szintjén alap­vető politikai követelménynek kell tekinteni, hogy fejlesztési döntést hozni és annak vég­rehajtásához kezdeni csaik úgy lehet, ha a szükséges pénzügyi források biztosítottak. Meg kell szüntetni továbbá az alátervezés gyakorlatát, illetve megakadályozni a megye és a vállalatok erőforrásait meghaladó és pazarló kivitelezésű objektumok létesítését. A megye IV. ötéves tervének tervszerű végrehajtása érdekében a területi és taná­csi tervezésnek biztosítani kell a beruházási egyensúly javulását. A tervezés minden szint­jén gondoskodni kell — egyebek mellett — megfelelő tartalékok képzéséről, illetve a fo­lyamatos üzemelés eszközeiről. Mindezek ér­dekében olyan döntési rendszer kialakítása szükséges, amelyben a beruházási egyensúly biztosításában egyértelműen meghatározott az egyes tanácsi szervek, azok vezetőinek ha­tásköre és felelőssége. A feszített területfejlesztési politika követ­keztében felülvizsgálják a tanácsi és válla­lati erőket meghaladó célkitűzéseket. Az en­nek alapján készítendő rangsorolásban elsőd­leges feladatnak kell tekinteni a célcsoportos, lakás, kórház, középiskola, valamint az egyéb területekhez tartozó víz, szennyvíz, az általá­nos iskolai tanterem és kollégiumi hely me­gyei fejlesztési elképzeléseinek pénzügyi biz­tosítását. Ehhez egyaránt fel kell használni a központi és helyi lehetőségeket. Nagy gon­dot kell fordítani továbbá az új beruházások előkészítésére, a tervezésre, a kivitelezésre és pénzügyi egyensúlyának megteremtésére. Minden szinten határozottan, következete­sen, céltudatos politikai eszközökkel olyan hangulatot kell teremteni, amely nem tűri a pazarlást, a tervfegyelem lazaságát, az indo­kolatlan áremelkedéseket és jövedelemnöve­léseket Nem megengedhető az a káros gya­korlat sem, hogy a tervben nem szereplő lé­tesítmények megvalósításáról a közvélemény előtt olyan elkötelezettségek hangozzanak el, amelyek a döntést hozó szerveket kész té­nyek elé állítják. Nem lehet továbbá meg­engedni az olyan eszközátcsoportosításokat, amelyek akadályozzák az alapvető megyei célkitűzéseik megvalósítását. A beruházási egyensúly követelményeinek érvényesítése érdekében rendszeresen tájé­koztatni kell a lakosságot a megyei tervben szereplő fejlesztésekről, azok jelentőségéről és végrehajtásukkal kapcsolatos feladatokról. Népszerűsíteni kell a gazdaságos műszaki megoldásokat, a takarékos felhasználás jó példáit A beruházás hatékonyságának növelése, ezen belül a megalapozott fejlesztési tervek körültekintő előkészítése, kivitelezésük gon­dos megszervezése, az építési határidők meg­tartása olyan politikai és gazdasági követel­mények, amelyek érdekében a pártszervek­nek és -szervezeteknek, valamint a különböző szinten dolgozó tanácsi, intézményi és válla­lati vezetőknek következetesen kell munkál­kodniuk. A célok eléréséhez alkalmazni kell az eszközök széles skáláját a meggyőzéstől, a felvilágosítástól a személyes felelősségre vo­násig. Csak ennek szellemében biztosíthatjuk a megye negyedik ötéves tervének végrehaj­tását. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök^ 197JL október 7. 3

Next

/
Thumbnails
Contents