Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-27 / 252. szám

Szővetkabátoh szőrmével Edgar Vos amszterdami divattervező két télikabátmodelljc. Balról: Beige színű szövetkabát szőrmekom'uináclóval, jobb­ról: szürke szőrmével kombinált gyapjúkabát. (MTI Külföldi Képszolg.) Három „szimpla" a kávékrónikából A kávécserje harminc faján Afrika és Ázsia tropikus vidé­kei, valamint Madagaszkár osztoznak, de más, termeszté­sére alkalmas forró égövi terü­leteken is meghonosították a kávét. Az első európai pél­dányt a XVI. században Ant­werpenben nevelték föl — magról. Azóta sokan soroltá' dísznövényeik közé. Az arabok szerint két Mek­kába zarándokló dervis ismer­te föl legelőször a kávé jóté­kony hatását. A hosszú úttól halálosan elfáradt Omárt egy kávéfa tövében végképpen el­hagyta az ereje. Társa, a jó Hasszán megfogadta, hogy se­gítségére tevét kerít. El is ju tott egy távoli oázisig, de ot a fáradtságtól elaludt. Ám fé lig sem pihente ki magát, mert Omár felrázta és lelkendezve mesélte, hogy a kávéfa bogyó­jától visszanyerte erejét. Mind a ketten eljutottak Mekkába, ahol azután a zarándokok ez rei ismerkedtek meg általuk a kávé csodálatos hatásával. Az etiópiaiak úgy mesélik a XV. században egy Kaf.. környéki bennszülött pásztó, megfigyelte, hogy ha juhai a ^ávécserje bogyóit legelték nem akartak este nyugovóra térni. Miután saját magán i kipróbálta a hatást, és tapasz­talta, hogy a bogyók megszün­tetik a fáradtságot és az ál­mosságot, adott belőlük má soknak is. Hogy velünk, magyarokkal, a törökök ismertették meg, azt többek között a kávé szó is bizonyítja, amely azonos a tö­rök kaffé-val. A török portái áró követek torira nehszen fogadta be a keserű italt: -Hátra van még a fekete le­ves« mondogatták, amikor a pasa bugyogós szolgái m '.gje­lentek a kávósfindzsákkal. 19. — A lány miatt volt az egész. — Tudom — mondta Csapó. — De azért ne tedd tönkre — mondta Bíró és csendesen mosolygott. — Nem teszem. Lekopok. — Miért? — Nem nekem való ügy ez. Meg félek is tőle. Könnyebb, ha most lelépek. Bíró hallgatott. Csak egy kávét Ittak a presszóban, a presszósnő csa­lódottan nézett Csapó után, mikor búcsút intett neki. — Azt hitte a drága, itt maradok — mondta Bírónak. — Egy hadtest nem lenne ne­ki elég. Nevettek. Csapój két hét múlva hív­ták be fölvételizni az egye­temre. Már .reggel korán Keszthelyen volt, leállította a piros Fiatot, és elindult csa­varogni. Kilenckor már össze­ismerkedett egy nővel. Azon­nal megfeledkezett a vizsgá­ról, Boglárra vitte a nőt, egy barátja villájában. Ott töltött­ték az éjszakát is. Másnap zugó lejjel ebredt, eiuszur nem tudta hol van, aztán lassan- Ként rájött, hogy mi történt. Keserűen fölnevetett — mar­haságnak tartotta a vizsgát is, meg a nőügyet is. Hazafelé az autóban kínzó szégyenérzet fogta el. Nem a bázisra ment, hanem Kriszti­nához. — Azt mondtad, nem jössz többet — mondta neki a lány. — Nagyon ocsmány vagyok — mondta Csapó. — Nem bí­rom elviselni nélküled. Krisztina boldog volt. Hitt Csapóban. Csapót persze nem változ­tatta meg ez a látogatás. Más­nap már el is felejtette, miért ment Krisztinához. Csak va­lami kínosát érzett, -most megint hozzákötöttem ma­gam«. Csapó könnyen felejtett. An­nak idején nagyon szerelmes lett a lányba — ezért tudta Bíró haragját Is könnyebben elviselni. Krisztina is szerette őt, ragaszkodott hozzá, s ez a ragaszkodás kezelte dühíteni Csapót. Pedig nem volt köve­telőző a lány. csak éppen sú­lyos, tudta az ember: az ilyen nő sohasem játszik. S Csapó ezt nem bírta elviselni. Nem akart felelősséget vállalni sen­kiért. Már a vizsga előtti napok­ban mondta Krisztinának — nem sokkal azután, hogy Bí­róval kibékült —, nem jön többet, úgy jobb lesz. Krisz­tina bólintott: -Ahogy gondo­lod« — mondta. Ezt követte a vizsga utáni látogatás — aztán már Csapó­nak arra sem volt ereje, hogy I H SOMOGYI NEPK.AF jl Szerda, lSJt október ffc RECEPTEK PAPRIKALEKVAR A gyermeknevelés apró gondjai Érett, húsos paradicsompap­rikát megtisztítva húsdarálón ledarálunk. Minden kiló pap­rikához 20 deka sót számítva ;>sszekeverjük, üvegekbe rak­juk és lekötözzük. Ételek íze­sítésére nagyon kitűnő, de csak akkor rakjuk az ételhez, amikor már majdnem kész, ás a sózásra Itt is vigyázzunk. PARADICSOMPAPRIKA ECETBEN Szép, kifejlett, húsos, de teljesen hibátlan paradicsom- paprikákat jól megmosunk, a szárait rövidre vágjuk és egészben üvegekbe rakjuk. Minden liter vízhez 4—5 d:ci '10 százalékos) ecetet, 3—4 de­ka sót és ugyanannyi cukrot, 2 kávéskanálnyi szalicilt te­szünk. Felforraljuk, és lehűtve a paprikára öntjük. Az üveg hallásában keresztbe rakott nálcikáikkal lezárjuk a papri­kát. hogy ne emelkedjék a lé tetejére, öntsünk rá kétujj- nyi étolajat, s ha teljesen ki­hűlt, lekötözzük. (ízlés szerint készíthetjük a felöntő levet több cukorral Is.) Hasonlókép­pen rakhatunk el előre lesó­zott, fehér káposztával töltött paradicsompaprikát, zöldpara- iicsomot és dinnyét is. CSALAMÁDÉ Egyenlő arányban veszünk uborkát, fehér káposztát, zöld­paprikát, . zöldparadicsomot és pirosra érett kemény húsú paprikát, s ízlés szerint, de negyedrésznél semmi esetre sem több hagymát. A zöld­ségféléket szeletekre vágjuk, és kilónként 3 deka sóval ösz- szevegyítjük. Pár órá'g állni hagyjuk, majd üvegekbe rak­juk, de nem nyomkodjuk túl­ságosan össze. Köménymaggal borssal, koriandermaggal íze- dthei'iik. Egyharmadrész ecet- tel, ízlés szerint esetleg egy ki- cukorral, szalicillal elkevert 'cetes vizet forralunk, és le­hűtve a csalamádéra öntjük Másnapig állni hagyjuk, ha a ’é leapadt, utánatöltjük, és úgv kötözzük le légmentesen. (Mu­tatós és ízletes a csalamádé- ban az egészen vékonyra szelt sárgarépa és petrezselyemgyö­kér is.) KÁPOSZTASALÁTA Fehér káposztát vékony sze letekre vágunk és néhány percre forró sós vízbe dobjuk Leszűrve mély üvegtálra tesz szűk, hozzákeverünk kevés re­szelt hagymát, késhegynyi tor­mát, kevés mustárt és bőven megöntözzük majonézmártás sál. Öltöztetés Az újszülötteket terpesztően pólyázzuk. Napközben csak a pelenkát cseréljük, a többi ruhadarabját pedig az esti fürdetéskor. Lehetőleg ne pe- lenkázzuk szoptatás után, mert felrázzuk a gyomrát és kihány­ja a tejet. Üjabban a púdero­zás helyett babaolajjal való lekenést tanácsolják. Mindig megfelelően öltöztessük fel a gyermeket, öltözéke legyen ké­nyelmes, ne szorítsa. Kerüljük a guminadrágocskák haszná­latát, mert ezek alatt a kis­baba bőre könnyebben kipá- lik. Kerüljük a sok tollba való bebugyolálást, mert abban nem mozoghat annyit a gyer­mek, és ha megizzad, könnyeb­ben megfázik. A selymet és a műanyagokat is kerüljük, mert károsain hathatnak a gyermek szervezetére. Mosáskor ügyeljünk arra, nehogy a gyermek bőre érzé­kennyé váljon a mosóporokra, amelyek beivódnak a pelenká­ba. Lehetőleg külön edényben főzzük ki a pelenkákat, s na­pon szárítsuk és forró vasa­lóval vasaljuk át, mert a nap­sugarak és a magas hőmérsék­let megölik a kórokozó csírá­kat Gyermekszoba, gyermekágyacska A gyermek szobája lehetőleg világos, tágas, levegős legyen. A fölösleges függönyÖzés, sző­nyegezés káros, mert felfogja a világosságot, összegyűjti a port. A szoba levegőhőmérsék­lete 18—20 fok legyen, a leve­gő nedvességtartalmát egy kályhára helyezett vizesfazék­kal is biztosíthatjuk. Kutya és macska ne legyen a gyermek szobájában. Naponta többször szellőztessünk. A gyermek négyhónapo? koráig vesszőkosárban is al­hat, de később, amikor már forgolódni kezd, ágyacskát kel! beszerezni neki. Az ágyacska legyen egyszerű, tiszta, fa­vagy vasráccsal szegélyezve. A rács hézagai akkorák legyenek, hogy a gyermek feje ne fér­jen közéjük. Az oldalát á gyer­mek egyedül ne tudja föl­emelni. Az aljába matracot te­gyünk. A lepedőre gumírozott alátétet helyezhetünk. Legta­nácsosabb takaró a gyapjúpap­lan. Altatás A csecsemő hajadonfővel, szabadon levő kezekkel alud­újból megmondja: nem megy el többé. Azért mégiscsak ér­zett egy kis szorongást, a hét végén Pestre utazott, azzal a céllal, hogy nagyot mulat, de mire PeiJ-e ért. megint csak elkapta a szomorúság, ki sem mozdult a lakásból, még ita­lért sem ment le, mozdulat­lanul hevert az ágyán. Estefelé felhívta Etus. Ilyen még sohasem fordult elő. Talán a pénz miatt? — gondolta Csapó. De nem. Etus találkozni akart vele. Azt mondta: rohadtul érzi magát, szeretne vele beszélni, ha csak félórára Is. Vagy ha nincs kedve beszélgetni, azt sem bánja, csak öjjön el, és üljön mellette egy kicsit. — Ügy szeretném megint embernek érezni magam! — mondta Etus. Nem normális ez — gondol­ta Csapó. — Nincs kedvem — mondta, és letette a kagylót. Nem sokkal ezután valaki sokáig csengetett. Nyilván Etus volt, de Csapó meg sem mozdult, nem nyitott ajtót. Másnap visszament a bázis­ra. Rossz kedvét elfújta a szél, újra bolondozni kezdett, és majdnem minden este bement a városba. Istentelen híreket terjesztettek róla, s nem is minden alap nélkül. Aztán egy napon megint majdnem összeveszett Bíróval. — Egy taxi — mondta va- lamelyük, mikor észrevette az étkező ablakán át a fékező kocsit. Aztán az egész brigád egy emberként felugrott. Szélütöt- ten bámultak az ajtó felé. Csak Csapó maradt ülve, mindössze egy pillantást vetett az ajtóra, s már el is for­dult. Bíróné állt az ajtóban. Bíró lassú léptekkel ment oda hozzá. Az étkezde úgy figyelte ezt a más körülmé­nyek között nyilván eléggé szokványos jelenetet, mint egy cirkuszi előadást. Egy ideig csendesen nézték egymást, aztán a nő alig hall­hatóan — nyilván csak Bíró értette — megszólalt: — Pista, bocsáss meg ne­kem! Bíró szó nélkül karon fogta a feleségét és kisietett vele. Ebéd után odaszólt, hogy nem megy ki repülni, megbe­szélni valója van. De akkor már szemmel láthatóan sem­mi tisztáznivalója nem volt, mert ő Is, meg a felesége is ragyogott. Este későn jött meg. A töb­biek a kocsmában voltak, Csa­pó meg az asztalnál ült és ol­vasott. Mikor Bíró bejött, föl sem emelte a fejét. — Mi az, ml bajod? — kér­dezte Bíró. — Semmi — mondta mogor­ván Csapó. Hosszú ideig csend volt. Bí­ró egy csomagból tiszta in­geket szedett elő, Csapó ol­vasott. Aztán azt mondta Csapó: — Csak azt akarom monda­ni, hogy megérdemled a sor­sodat. A világ barma vagy. Bíró szelíden elmosolyodott: — Ezt te nem értheted. El­hiszem. Másfajta ember vagy Sajnos... — Sajnos! — Ismételte gú­nyosan Csapó, s odavágta az újságot. Felkelt, és kiment a szobából. (Folytatjuk.) jón. Az altatás időpontjának betartásában legyünk nagyon pontosak. Az első napokban uz újszülött csak két-három órát van ébren a szoptatás, öltöz­tetés idején. Az alvásszükség­let az év végére lassan csök­ken, úgyhogy ilyenkor már csak kb. 14 órát alszik. A csecsemőnek és a kismamának biztosítsunk megszakítás nél­küli alvást, legjobb este ki­lenctől reggel hat óráig. A gyermek dajkálása, altatás céljából elavult, rossz szokás és el kell hagyni, lehetőleg rá sem kell szoktatni a gyer­meket. Kezdetben lehet, hogy egy kis sírással nemtetszését fogja nyilvánítani, de ha lát­ja, hogy nem reagálunk, ma­gától el fogja hagyni a sírást. Nyáron alhat a gyermek napközben szabadban, ár­nyas helyen, vagy nyitott ab­lak mellett. A legyek, szúnyo­gok, nagy zaj lehetőleg ne zavarják nyugalmát Tornásztatás, testnevelés A test mozgatását meg kell kezdeni már a csecsemőkor­ban. Ezt a célt szolgálja a la­za, bő pólyázás, a fürdetés stb. Az alsó lábszárakkal nyomjuk fel néha lassan né­hányszor a térdét a hasa felé. Engedjük, hogy nyúljon az ujjunk feié, kapaszkodjon, fölemelkedjen. A harmadik hónapban néha fordítsuk has­ra, hogy megpróbálja a fejét fölemelni. Ha elkezd ülni, tartsuk ülve az ölünkben egy rövid ideig. Ne erőltessük a járást, mert az ártalmas lehet Majd elkezd magától lépked­ni ha eljön az ideje, s mi majd csak segítünk neki az első lépések begyakorlásában. Dr. Sz. D. r 1 ■ ■ ------- ■" " "| OTTHON CSALÁD Horgolt sapka A modell csomózott fonalból 3 és feles fém horgolótűvel készült. A sapkát szorosszem­mel horgoljuk spirálisan, ami azt jelenti, hogy az egyes so­rokat nem befejezésként kap­csoljuk össze, hanem tovább horgoljuk. A sapkát a fejtetőn kezdjük 3 láncszem gyűrűbe zárásával. 1. sor: 9 szorosszem. 2. sor: minden szembe 2 szem. 3. sor: minden szembe 2 szem. 4. sor: minden második szem­be 2 szorosszem. (A többire egy.) 5. sor: minden szemre egy szem. 6. sor: minden har­madikra 2 szem. 7. sor: min­den hatodikra 2 szem. 8. sor: minden negyedikre 2 szem. 9. sor: minden harmadikra 2 szem. összesen 140 sorsze­münk van, tovább szaporítás nélkül horgolunk 20 cm ma­gasságig. Ezután fogyasztunk, az első soron minden 6. és 7 szemet horgoljunk egybe. A második soron minden 5. és 6. szemet. A harmadik soron min­den 9. és 10. szemet horgolunk egybe, marad 90 szemünk. Ez­után hat sort horgolunk fo­gyasztás nélkül szorosszemme] és ezzel befejeztük. Ezután egy fémgombot be­horgolunk szorosszemmel, és a fejtetőre varrjuk. Kötött sapka A sapkát szintetikus, vagy sodrott selyem- vagy gyöngy­fonálból nyitva két tűvel, a mintás sorok kivételével, min­dig simán kötjük. 4-gyel oszt­ható + 2 szélszemmel kez­dünk. A minta leírása: 1. sor: Szélszem, ráhajtás, 1 sima, így haladunk végig, és végül ráhajtás és szélszem. 2. sor: szélszem * 4 szemet egyenként átemelünk a jobb oldali tűre, és közben a rá- hajtásokat leengedjük, ezután visszarakjuk a szemeket a bal kezünkben lévő tűre, majd a 3. és 4. szemet az első két szem hurkán áthúzva simán lekötjük, és utána az első két izemet is, ismétlés. A sapka készítése: 66 szem­mel kezdjük, 8 sort lekötünk mindig simán, ezután egyszer a fenti két mintás sort kötjük, utána 6 sor mindig sima, 2 sor minta. Ezután mindig si­ma, de a 3. sortól fogyasztunk. 1. sor: a 8. és 9. szemet egybe­kötjük hétszer, ezt ötször is­mételjük minden második sor­ban a 7. és 8. szemet egybe­kötve. 18 szem után kétsze- menként összekötjük, és a 9 izemet tűre fűzve*befejezzük a lapkát 'és összevarrjuk. A sap­ka szélét pikóval körülhorgol­juk. (Szegedyné)

Next

/
Thumbnails
Contents