Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-23 / 249. szám

@ig.áity4LtwuLf Kálmán Imre háromfelvonásos nagyoperettjét mutatta be tegnap este a Csiky Gergely Színház társulata Kaposváron. A Laczko Mihály rendezte előadás jelenetében — képünkön Réti Erika és Oszvald Gyula. TV-JEGYZET Az ember és a bioszféra Ha lehet, elkerülöm a Má­jus 1. és az Április 4. utcát. A taszítást a levegő alig el­viselhető szennyezettsége okozza. Pedig a környéken csak gépjárművek ontják a kormot, a gázt, sötétszürke re maszatolva a házsorok közt megszorult levegőt. A gépkocsik száma tovább növekszik, az üzemek telepí­tése, a lakosság városokba czönlése sem áll meg. Fejlő­désünk törvényszerűségeinek e folyamatok felelnek meg. Az ellentmondást naponta észleljük és érezzük, mégis kénytelenek vagyunk tudo­másul venni. A hatalmas üte­mű iparosítással és városia­sodással ugyanis káros, sőt bizonyos mértéken túl élet- veszélyessé váló mellékter­mék szennyezi a vizet, a leve­gőt. Mégis ezt kénytelen ten­ni az emberiség — ugyanak­kor mindent megpróbál, hogy kivédje a maga terem­tette ártalmakat. Hogyan áll e két, egymás­sal küzdő tendencia harca? El lehet-e érni, hogy csökken­jen az élettér nagyfokú szeny- nyezettsége, de legalábbis ne növekedjen a további iparo­sodással, ufbanizálódássál egyenes arányban? — E mindnyájunkat érdeklő kér­désre kívánt választ adni a tv csütörtök esti Integrál mű­sora, és mindjárt hadd te­gyem hozzá: érthetően, meg­győzően, a képernyő lehető­ségeinek gazdag tárát fel­használva. Gyors, de rém elkapkodott képsorok hívták fel a figyel­met az ember és a bioszféra közti kapcsolat torzulására, a veszély növekedésére. A je­lenlegi helyzet is aggasztó, de a közeljövő szinte katasztró­fát sejtet. Am az egyik szak­ember megnyugtatott: nem szabad pánikba esni! Az em­beriség képes arra, hogy meg­mentse önmagát, sőt — és ezt bizonyítják a számok is — az életkor további meghosszab­bítása is reális cél. Aztán megtudtuk, hogy az UNESCO az ENSZ tagállamainak bevo­násával átfogó programot dolgoz ki, amelyben hazánk is részt vesz, de ezen túl a KGST tagállamai is foglal­koznak a bioszféra »megmen­tésének« módszereivel. Eb­ben ugyancsak jelentős sze­repet vállalnak a magyar szakemberek. Ezek azonban a meglehető­sen távlati megvalósulás elő­készületei. Addig is érdemes lenne azonban a már érvény­ben lévő, a levegő és a folyó­vizek tisztaságát védő intéz­kedések határozottabb meg­tartására kötelezni minden érdekeltet. P. L. Nsni volt világítás az áldozat kerékpárán Halált okozd! a gyorshajtás Az idén május 4-én este motorkerékpárjával Sióíokról Kiüti felé indult Kiss Béla 32 éves siófoki hegesztő. A Vo­lán-telep mellett motor köze­ledett vele szemben. Annak világításától későn vette ész­re, hogy az úttest jobb szélén kerékpárját tolja a huszon­négy éves balatonkiüti Kál­mán Józsefné. A vádlott val­lomása szerint nem maradt ideje a fékezésre, balra dön­tötte a motort, az összeütkö­zést azonban így sem tudta el­kerülni. A szerencsétlenség után három nappal Kálmán Józsefné meghalt. Kiss Béla azzal védekezett, hogy elvakították a közeü te­lep fényei, ezért nem látta meg az áldozatot. A bíróság ezt az állítást valótlan­nak tartotta, azt azon­ban megállapította, hogy Kálmán Józsefné nem világí­totta ki a kerékpárját, bár a sárhányón rajta volt a fény­visszaverő prizma. Kiss Béla nem tartotta meg a KRESZ- szabályt: motorkerékpárjának sebességét nem a látási viszo­nyoknak megfelelően válasz­totta meg. A Kaposvári Járásbíróság dr. Pap Tamás tanácsa Kiss Bélát foglalkozás körében el­követett, halált okozó gondat­lan veszélyeztetés miatt egy­évi és hathónapi szabadság­vesztésre ítélte. Őszi munkák, őszi Villáminterjú. Így is lehet­ne nevezni a dr. Knoll Lász­lóval, a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Termelőszövet­kezet elnökével folytatott be­szélgetést. Mert ezek a napok azok, amikor minden perc drága minden egyes mezőgaz­dasági üzemben. Ott is, ahol valami kis megcsúszás van a munkában, ott is, ahol idő­arányosan nincs lemaradás. — Mi tulajdonképpen ehhez az utóbbi csoporthoz tarto­zunk — mondta az elnök —. a napokat és határunkat te­kintve sikerült lépést tartani az idővel. — A számok, a holdak nyelvére lefordítva mit jelent ez ebben a nagy szövetkezet­ben? — Megközeb'tően másfél ezer hold búzát kell elvet­nünk. A hét végéig ezeregy­száz holdon földben lesz a mag. Nincs semmi fennaka­dás ebben a munkában, van szabad területünk, dolgozhat­nak és dolgoznak is fdlvama- tosan a talajelőkószítő gépek. Gazdag választék ­Nagy volt a felhozatal és a kereslet tegnap délelőtt a ka­posvári vásárcsarnokban; Igen sok őstermelő jelent meg a oiacon, de az árak a múltkori­hoz viszonyítva emelkedtek. A csirke kilója a kisállatte­nyésztőknél 26, a tyúké 25 fo­rint volt, az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat üzleteiben a vörös színű csirkét 28 forin­tért, a fehér színűt 22 forin­tért kínálták. Ugyanakkor a baromfi ára az őstermelőknél az előbbiekhez viszonyítva ma­gas. A csirke kilóját 34,50-ért, a tyúkét 25,60-ért, a libáét 25,40-ért, míg a kacsáét 32,80- ért adták. A tojás ára a múlt hét óta ismét emelkedett, darabját 1,70-ért kínálták. A tejföl li­terje 22, a túró kilója pedig 10 forint. A rózsakrumpli kilóját 3,50-ért, az elláét 3 forintért adták. A vegyes zöldség ára viszont két forinttal csökkent. Kilóját 8 forintért kínálták. A vöröshagyma kilója 5, a fejeskáposztáé 3,50, a kelká­posztáé 5, a karalábéé 4, a karfiolé 8 forint. A fejes salá­ta darabja 3,50. Már csak ét­kezési paradicsomot árulnak a piacon, kilóját 6, a hegyes Ha csak az időjárás valami különös »csapást« nem mér ránk, október végére, novem­ber első napjaira készen le­szünk a vetéssel. — A másik legfőbb munka a kukoricabetakarítás... — ... aminél ugyancsak nincs ok a panaszra, A csak­nem nyolcszáz holdnyi termés betakarítására rendelkezé­sünkre áll négy adapter és egy Zmaj betakarítógép. Egy­szerre valamennyit még nem is üzemeltetjük. Ügy szervez­zük a munkát, hogy a betaka­rítással párhuzamosan halad­jon a szárítás is. A szárítónk éjjel-nappal üzemel, így két műszak alatt öt vagon termést tudunk tárolhatóvá tenni. Per­sze. amit elmondtam, az tá­volról sem jelenti azt, hogy olyan nagyon nyugodt, gond­mentes napok ezek. Mert igaz az, hogy a két legfőbb mun­kával jól állunk, de fő mun­kának számít a cukorrépa be­takarítása is, s az bizony elég vontatottan megy. Csapadék­hiány nvatt nem sikerült a magasabb arabbal zöldpaprikát és a fehér tölteni való paprikát szintén 6 forin­tért kínálták. A piros paradi­csompaprika kilója 10 forint. Csak salátának való ubor­kát árusítottak mindenütt, ki­lója 8 forint, míg a cukorbor­sóé 15 forint. A retek csomója 1,20, a fokhagyma kilója 16, a naraj és a sóska szintén 6—6 forint. Az őszi vendelgombából na­gyon sokat hoztak, kilóját 8 forintért kínálták. Az első osztályú téli jona­tán almát 5, a másodosztályút 1—4,50-ért adtak. Az egyéb alma kilója 3—4 forint volt. Az alexander körte kilója: el­ső osztályúé 8, a másodosztá­lyúé pedig 6 forint. A szilva kilója 3,50—4, a csemegesző­lőé 12, az étkezésié 8, a bor- :zőlőé 5 forint. A savanyú káposzta ára emelkedett, kilóját 9 forintért adták. Nagyon sok birsalmát találtak a vásárlók, kilója 3,50, a gesztenyéé 7 és 16 fo­rint között mozgott. Volt azon­ban olyan hely is, ahol a gesz­tenye kilóját — igaz, a szép nagy szeműét — 20 forintért kínálták. gondok vegyszerezés, pedig elég so­kat költöttünk rá, kétszer is elvégeztük. Kevés a kézi erő, egyszóval van min tömi a fejet, van ami nyugtalanítsa az embert. Hogy mégis vala­mi kellemesebb hírrel zárjuk ezt a tájékoztatót, az őszi mélyszántással ezer hold kö­rül tartunk már. Minden erő­feszítésünk arra irányul, hogy mielőbb teljes rendben legyen, így fogadja a telet határunk. Endre Árpái A lánghegesztés technológiája Ipari Szakkönyvtár Műszaki Kiadó Kb. 448 oldal, kötve kb. 35 Ft A közkedvelt sorozat jelen kötete részletesen tárgyalja a lánghegesztés munkafogásait, a hegesztés anyagait és be­rendezéseit. Sok egyszerű, jól áttekinthető ábrával és gya­korlati példák bemutatásával ismerteti meg az olvasót a lánghegesztés és a lángvágás technológiájával. A mű jelentős részében anyagismerettel és ezzel kap­csolatosan a hegeszthetőség kérdéseivel, valamint me­tallográfiái alapismeretekkel és a hőkezeléssel foglalkozik. Gyakorlati szempontból külön ki kell emelni az illesztések­kel, a varratkialakítással és a hegesztési hibákkal foglalkozó fejezeteket. Vízágyú az ércbányában A víz potenciális energiáját sokféleképpen lehet haszno­sítani. A hömpölygő víztö­meg még akkor is hajtja a turbinákat, ha viszonylag kis esése van. Ám sokkal kisebb vízmennyiség is kifejti ugyan­azt a hatást, ha nagy magas­ságból zúdul alá. Nagyjából hasonló a helyzet a karvas- tagságnyi vízsugárral: sebes­sége (és az ezzel arányos »ütő­képessége«) attól függ, hogy milyen keresztmetszeten kényszerítjük át az adott vízmennyiséget. Ilyen formán a nagy sebességű vízsugár olykor hatalmas erőt képvi­sel, s ezt hasznosítják is a gyakorlatban. Tömör, homogén anyagtö­meg megbontására nem al­kalmas a vízágyúból kilépő vízsugár (a robbantást tehát nem pótolhatja), annál inkább a laza. repedezett szerkezetű részek lemállasztására. Ho­mok-, kavics- és kőbányákban ekként segíti a kitermelők munkáját; ércbányákban az omlás megelőzéséi« vízágyú­val »faragják le« a meglazult, veszélyessé válható falrésze- keí (amint a képen is lát­ható). A szénbányászatban vi­szonylag kisebb szerepe van a vízágyús omlasztásnak. TAKM soeoic Nem bírja Az elmegyógyintézet ud­varán a páciensek vuna- tosdit játszanak. Egymás mögé állnak, a karját ki-ki az előző vállára teszi, hol lassan, hol gyorsan men­nek így körbe-körbe. Köz­ben fütyölnek, meg azt kia­bálják: »Tütü«. Két ápoló nézi a bete­gek játékát. Az egyik meg­szólal egy idő után: — No, ebbői most már elég volt! — Nem tetszik néked? Mi bajod van? — Nem bírom a füstöt, köhögtet... Lehetetlen A bolondokházában a főorvos hívatja az egyik ápoltat. — Az utóbbi időben magánál jelentős javulást észleltünk. Most egy utol­só vizsgálat követkzedk, és ha ez is sikerül, akkor el­távozhat a kórházból. Te­hát képzelje el, hogy haj­nali 3 óra van. Egy férfit elüt a villamos, és dara­bokra szaggatja. Néhány járókelő összeszedi a törzsről levált végtagokat és a fejet, elviszik egy gyógyszerészhez, aki cso­dálatos kenőcs segítségé­véi összeragasztja a szét* hullott tagoltat Negyed­óra múlva a balesetet szenvedett férfi saját lá­bán távozik a gyógyszer- tárból. Mit szól ehhez a történethez? — Csak aranyit, hogy teljességgel lehetetlen. — Nagyszerű, remek. És miért? — Mert ugyan hol talál az ember manapság nyi­tott gyógyszertárat hajnali háromkor? Emlékszik Az ismert világutazó meghallotta, hogy az egyik indián faluban él egy em­ber, akinek rendkívüli emlékezőtehetsége van. Fölkeresi az illetőt, • meg akar bizonyosodni, hogy igaz-e a szóbeszéd. Meg­kérdezi tőle: — Mondja, mit reggeli­zett pontosan egy évvel ezelőtt? Az indián gondolkodás nélkül válaszok — Tojást. Ez nem nagy teljesít­mény — mondja magánál: az utazó —, nagyon 90k ember rendszerint ezt reggelizik. S ezzel elment. Egy év múlva ismét arra vetődik, s megkérdezte az indiántól: — Hogyan? — Az indián unatkozó arccal felelt: — Lágyan. Somogyi Néplap Az IWS71VTP Snmnfv megyei Bizottságának UmJa. Főszerkesztő: jávori Béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Telefons 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknéL Előfizetési dti egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda ipán Váiiaiac ksdos . än üzemében Kaposvár Latinca S. u. 6. Felelős vezető; Mautner József

Next

/
Thumbnails
Contents