Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-20 / 246. szám
A hal szerepe a táplálkozásban Az ősz általában a szüret, a betakarítás időszaka. A mezőgazdaságnak van azonban eg” különös ágazata, amelynél szokatlan szüretről beszélni, mégis itt is az ősz jelenti a betakarítást: ekkor dől el, milyen sikert hozott az egész évi gazdálkodás. A tógazdasági haltenyésztésről van szó. A hazánkban mintegy 32 ezer kh. vízfelületű halastavak termését gyűjtik össze az őszi lehalászáskor, hogy az ott »termett« mintegy 15 ezer tonna halhús belterüljön a lakosság táplálékai közé. J Sokan kedvelik nálunk is az ízletes halételeket, bár természetesen nem olyan népszerű a halhús, mint a tengerparti népeknél, ahol mindennapi tápláléknak számít. De ugyanakkor — különböző okok miatt — hazánkban sokan idegenkednek a halak fogyasztásától, pedig a halhús táplálkozásbiológiai értéke igen nagy. Értékes fehérjék Értékét annak köszönheti, hogy a halhús igen gazdag fehérjében, a legfontosabb energiahordozókban (szénhidrátokban, zsírokban), azonkívül ásványi anyagokban és vitaminokban. De egy táplálék akkor számít nagy tápértéknek, ha nemcsak sok, hanem minőségileg kiváló tápanyagot tartalmaz. A halfehérje tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen valamennyi fehérjeépítőkövet, aminósavat, mégpedig igen kedvező mennyiségi arányban. A nem túl kövér ponty húsának 100 grammjában — amelynek víztartalma 77,9 gramm — 19,8 gramm a fehérje, a süllő húsában ez 18,9 gramm. Más halak húsának is hasonlóan nagy a fehérjetartalma, összetétele kedvezőbb, mint az emlős- és madárhúsban. Minőségi szempontból a halhús még a tejnél is értékesebb tápláléknak számít. A halhús természetes vilaminforrás A halhús zsírtartalma hal- 'ajonként változó, sőt ez függ a hal tápláltságától és takarmányának a minőségétől is. A sovány ponty 100 gramm húsában 1,9, a hizlalt kövér pontyéban 8,7 gramm, vagy még ennél is több a zsír. A fogas süllő kimondottan sovány húsú hal, az en-’fia. a heringfélék, a makréla . ,0sak; ezek zsírjában s'k értékes, zsírban oldott, v&’y ogyéb zsírszerű anyag (lipold, foszfa- tid, lecitin, koleszterin stb.) van. A halak húsának ásványi anyagtartalma még nagyobb, mint a melegvérű állatok húsáé. Főleg foszfort, vasat, kalciumot tartalmaz, sőt szervesen kötött jódot is. A tenger! halak húsának a jódtartatma sokszorosa a vágóállatok húsáénak. Ezért a tengeri halhús fogyasztását golyva ellen, illetve annak megelőzésére is ajánlják. Vitaminokban is gazdagabb a halhús a vágóállatok húsánál. A zsírban oldódó vitaminok közül a hámvédő A- és az angolkórgátló D-vitárni n különösen a tengeri halait májában fordul elő. A tőkehal májából előállított csukamájolaj ezért az angolkór régi gyógyszere. De a halak egyéb testrészedben, így az izmok közötti zsírszövetekben is jelentős mennyiségben található A- és D-vitamin. A vízben oldódó vitaminok közül a pellagragátló B- és a skorbut ellenes C-vitamin található a halhúsban. 100 gramm süllőhúsban 1 mg C- vitamin fordul elő, az angol-y nában 1,7 mg,.de a tengeri ha-' lak ikrája a leggazdagabb CReceptek HIDEG PARADICSOM JUHTÜRÖVAL TÖLTVE 8 közepes nagyságú, friss paradicsomot (a tömött húsú, nem túlérett paradicsom jó hozzá) egy gillanatra forrásban levő vízbe mártunk, azután kis késsel a héját lehúzzuk. Kifúrjuk, a töltelék számára nyílást vágva. Belsejét megsózzuk, megborsozzuk, kevés citromlével és finomra vágott metélőhagymával ízesítjük. Ezután 25 deka juhtú- rót kikeverünk 1 decilitemyi tejföllel, hozzá teszünk egy kis csomó finomra vágott metélőhagymát, megsózzuk, borsoz- zuk, ízlés szerint citromlével ízesítjük, és ezzel a töltelékkel megtöltjük. Egy-két órára hűtőszekrénybe tesszük. Tálaláskor egy kis tejfölt teszünk a paradicsomokra, erre pedig főtt tojást reszelünk. SAJTOS TÉSZTA OLASZOSAN A szokásos módon jól ízesített paradicsom.nártást készítünk. Közben 30 deka makarónit megfőzün.? és leszűrünk, lecsepegtetünk (nem öblítjük le), és forrón, élőm legitett tálra halmozzuk fel. Tetejére 10 deka vajat morzsolunk el, es előmelegített mártásos csészében tálaljuk hozzá a forró paradicsommártást. Bőségesen adunk hozzá reszelt sajtot. Ehhez a mennyiséghez körülbelül 30 deka szükséges. Az asztalnál ki-ki kedve szerint vesz i máriástól és a reszelt saj". f/.-el Kev :rve össze ma.su. ii.jut Szükség esetén vagy ■ ' szerint spagettivel úgy. i.é ./.ítjijk. Az olaszok egyik L j.-.'-eü bb éltele. Ügyelni keli arra, hogy a tészta ne puhuljon el túlságosan, Inkább kissé »ruganyosnak« kell maradnia főzés után. vitaminban. A halhúst tehát természetes vitamintápszemek tekinthetjük. Diabetikus étel A halhús másik nagy értéke könnyű emészthetősége. A sovány halat gyorsabban és könnyebben emésztjük meg, jobban kihasználjuk, mint az emlősök rostosabb, inasabb és zsírosabb húsát. Ennek oka, hogy a halhús szegényebb az ún. kivonatanyagokban, különösen a húsbázisokban. A sovány halaidat — könnyű emészthetőségük miatt diabetikus értéküknél fogva a gyógyászat is alkalmazza. A halak húsa tehát nagy- értékű tápszer, mellyel bőségesen fedezhető az ember fehérjeszükséglete, s jelentős zsír-, foszfor-, mész-, vas- és jód-, valamint A-, D-, B- és C-vitamin tartalma is. Jólakottság — tápérték Felmerül a kérdés, hogy ennyi előnyös és értékes tulajdonsága ellenére sokan miért nem szeretik a halhúst? A fogyasztóközönség egy része összehasonlítva a halhúst a melegvérűek húsával, kevésbé tartja laktatónak. A sovány halak zsírszegény, puha, omlós húsa ugyanis több vizet tartalmaz, mint az emlősöké, és emiatt a telítő, vagy az ún. laktató értéke valóban kisebb. Ha azonban a tápértékét hasonlítjuk össze: 100 gramm nyers halhúsnak ugyanolyan a tápértéke, mint 70 gramm nyers marhahúsnak. Főzéssütés alkalmával azonban a melegvérűek húsának térfogata és súlya 30—40 százalékot veszít. Az előbb említett 70 gramm nyers marhahúsból tehát 50 gramm marad meg fogyasztásra kész állapotban. A halhús viszont, mivel vízmegkötő anyagokban gazdagabb és hamarabb készül el, a főzéskor csak 10—12 százalékot veszít súlyából. Tehát 90—100 gramm fölött vagy 80 gramm sült halhús tápértéke megközelítőleg egyenlő 50 gramm elkészített marhahússal. A könnyen emészthető halhús rendszeres fogyasztása megkíméli gyomrunkat, és megakadályozza az egészségtelen elhízást: hozzájárul tehát életünk meghosszabbításához i 13. SAJTOS LEPÉNY MELEGEN 6 dekagramm füstölt szalonnát apró kockára vágva, üvegesre pirítunk és leszűrünk. Zsírjával egy zománcozott serpenyőt vagy egy tűz- álló tálat megkenünk, és meg- ♦ szórjuk reszelt sajttal elke-; vert zsemlemorzsával. Most • 2 tojássárgáját és egy kocka- j sajtot habverővel simára ke- j verünk, hozzáteszünk 1 decili- í tér tejfölt, megsózzuk, borsoz- ) zuk, megpaprikázzuk, és is- ] mét jól összekeverjük. Hozzá- S tesszük a habbá vert tojásfe- * hérjét. 10 deka reszelt emen- j táli sajtot, 5 dekagramm re- j szelt füstölt szalonna tepertő- * jét, megszóx-juk 7 deka liszt- | tel és jól összekeverve szét- f terítjük a serpenyőn. Tetejét! — Vigasztalja meg a szíve megszórjuk reszelt sajttll, ol- lézereimet. Félt, hogy leesik. vasztott vajjal megcsepegtet- { ~ Aztán ekkora se jut nék iük és ú-v sütiük me» hoevi“ “gy®11“ a ^ mutatta juk es u?y sutjuk me?,nog. ímeglnt a lcisujját. mire* elkészül, teteje pir(^s-ro-1 veled még ma este pogósra süljön. Frissen, mele- |számolok! — mondta neki vígén adjuk asztalra — tetejét ! gyorogva Csapó, az utolsó 'pillanatban frissen t — Hányig? — kérdezte a vágott metélőhagymával meg- |lány, és mindannyian harsá- szórjuk. - nyan röhögtek. ♦ Csapó odament Ágihoz, mó- PIRlTOTT KELVIRÁG ; kásán villogott a szeme. SAJTTAL I 7 ,Adsz eSy kf vizet? ,, $ Agj nem mert a szemébe 80 deka rózsákra szedett } nézni, lehajtott fejjel töltött a el virágot félig puhára főzünk, ; kék kannafedélbe. Kétszer is és jól lecsepegtetjük. Nagyobb |kiöblítette, serpenyőben felhevítünk 6 de- L“fy^^i^-^Ne’- kagramm zsírt és szétrakjuk!^ „JgJj Nélkül'is jó! benne a, kel virágot, majd mer- | Áginak égett a füle. sékelt tűzön, fedővel befed-! — ide figyelj — mondta a ve, megpirítjuk és puhára süt- i kislánynak Csapó. — Bakcsón jük, néha megforgatva, hogy |a patika előtt van egy tisza- cgyenletesen piruljon meg. ! fa. Közben megsózzuk, borsozzuk * — Igen, láttam már — és megszórjuk egy kevés vá- ^lve Csapóra nézett. lőtt zöldpetrezselyemmel. Ez— Arról nekem kellene egy után zsírját leszűrjük (ezt más j^g étel készítésére felhasználhat- | Nevetett, látszott rajta, hogy juk), és megszórjuk 10 deka t bolondozik. • reszelt sajttal Elmorzsolunk! — Igen — mondta Ági. raita 7 deka vaiat és forrói C“pó játékosan megnyomta rajta I aeKa vajat és iorro|a k(slány orrát> Agl örült 1S( sütőben, felső lángon megpi-|nem u Az érintésnek örült, rí tjük. Forrón tálaljuk. la mozdulatnak nem. B SOMOGYI RCPLár Szerda, l#7L A fiatalok reumája AZ IZÜLETI bántalmak elhízott, mozgásszegény idősebb embereknél sajnos elég gyakoriak. Az idős emberek reumája azonban gyökerében különbözik a fiatalok heveny izületi megbetegedésétől, melyet egyébként az orvosok »reumás láz«-nak szoktak nevezni. A fiatalok reumás láza — és az ehhez társuló szövődmények, következmények — sem tartoznak a ritkaságok közé. Mivel az orvostudomány feladata nemcsak a betegek gyógyítása, hanem a betegség megélózés is, ezen a területen J pedig erre különleges lehetőség van, szót kell ejténi róla. A reumás láz tünetei gyermekeknél vagy fiataloknál mindössze csak egy-két százalékában fordul elő. Éspedig főleg azoknál, akiknek erre örökletes, alkati hajlamuk van. Elsőnek egy garatűri fertőzés, tehát mandula- vagy torok- gyulladás zajlik le a szervezetben. Ennek hatására ún. túlérzékenység fejlődik ki a szervezetben. A fertőzést követő mintegy két hát múlva a túl- érzékennyé vált szervezet ízületeiben jön létre a heveny gyulladás. Az ízületek megpirosodnak, megduzzadnak, magas láz és hidegrázás kíséretében. Az ilyen gyermek vagy fiatal ágyba kényszerül, és a tünetek súlyossága miatt feltétlenül sor kerül orvosi vizsgálatra. Az orvos által ilyenkor előírt gyógyszeres kezelés hatására a láz és az ízületi gyulladás tünetei egyhamar visszafejlődnek. Az orvos a tünetek elmúlása után is rendszerint jó ideig ágyban tartja a fiatalt akkor is, ha a mozgékony gyermeket néha nehéz a mozgásszegény, fekvő életmódra kárhoztatni. reumás lázból gyógyult gyermek vagy fiatal a betegséget követő időkben — az orvos utasításainak megfelelően — pontosan jelenjen meg az ellenőrző szívvizsgálatokon. Ha bekövetkezett a szívbillentyű-elváltozás — amit, ellentétben a gyakori tévhittel, nem lehet »kinőni« —, a gondozó orvos nemcsak életmódbeli tanácsokkal látja el a fiatalt, hanem olyan pályára irányítja, ahol életesélyei, munkavégzőképessége a legjobb lehet Dr. Sz. A. OTTHON CSALAD GYÓGYSZERES kezelésre a reumás láz, az ízületi gyulladás rendszerint végérvényesen és maradéktalanul gyógyul. Ezért nem is érdemelne különös figyelmet. Azonban az ízületi elváltozásokkal egy Időben, vagy azt követően allergiás gyulladás játszódhat le a szívbelhártyán és a szív- billentyűkön is. Ez a gyulladás is lezajlik, de a gyógyulás nyomaként az egyes szívbillentyűkön vagy szájadékokon hegesedés, szűkület, vagy billentyűelégtelenség következhet be. Ezért van különleges jelentősége annak, hogy a Párizsban bemutatták az idei őszi-téli kabátmodellebet. Egy modell a sok közül. (MTI Külföldi Képszolg.) Aztán Csapó fölszállt. Föntről észrevette a birka- nyájat, mellette parkolt a brigád sárga terepjárója. Huszár a juhász mellett állt, és gesztikulálva magyarázott. A puli mellettük ült, és félrehajtott fejjel figyelt. Ez megint alkuszik valamire — gondolta Csapó. Huszár volt a csoport kereskedője. Mindent, amire szükség volt, megvett — féláron. Tojást, gyapjút, krumplit, kinek mi kellett. Csak szólni kellett neki. , — Te Imre, pp asszony szólt, hogy szombaton vigyek száz tojást. Nem tudsz valahol? Huszár tudott. Másnap megjött a száz tojással és azt mondta: — Egy tíz. • , ~ — Fogadjunk, egy forintért vette — mondta nevetve Bíró. — Rajtunk akarsz meggazdagodni? — morgott Kocsis. — Rajtad, édesapám, csak tönkremenni lehet Hol kapsz te most egytízért tojást? Huszár papánál, igaz? Birkafarmot akar alakítani — gondolta fönn a magasban Csapó. Kiszórta a műtrágyát, és megindult a nyáj felé. Huszár gyanakodva pislolcott fölfelé, a foga között káromkodott. — Baj van? — kérdezte a juhász. — Máshol hetvenért sem kap! — Most itt ingyen kapja meg, papa — mondta Huszár és hasravágódott. Csapó megturcolta a nyájat, a birkák úgy fröccsentek szét mintha lövedék csapott volna közéjük. A juhász káromkodott. — Ezt a barmot — mondta Huszár. A juhász fenyegetőzött a botjával, Huszárral is ordítozni kezdett. Ezt még rnegke- serülik. A puli terelte a nyájat. A rakodók fogták a hasukat. Bíró vakarta a fejét, s aztán, mert megrakták már a gépet, még Csapó földet érése előtt felszállt. — A jó anyádba — autózott oda Huszár —, hetvenért kaptam volna tőle gyapjút. Nem vagy te normális. Csapó vigyorgott. % — Pipás? — kérdezte és a juhász felé intett. — Dehogyis, éppen táncol örömében — mondta Huszár Csapó kicsit félreállt, a széles farú lány illegve-billegve ment el mellette. — Várj csak — mondta Csapó. — Mit akar? .— Tíz óra felé elsétálhalnál az okút felé. A nyárfás úton. — Számolni mi? Holnapután kiskedden. borjúnyúzó pénteken — mondta helykén a lány, és fitymáló képpel elindult. — Kabátot hozzál — mondta magabiztosan Csapó —, vagy valami kardigánt, este már hűvös van. Pláne éjfél felé. A lány legyintett, úgy, hogy a többiek jj> lásság. _ — Mit mondott? — kérdezték tőle a lányok. — Mit-mondhat? — felelte a lány, — Hülyéskedik. — És a szeme sarkából élesen Csapóra nézett. Csapó napszemüvegben állt a föld szélén. Mosolygott. Munka után útba ejtett« a juhászt. i— Haragszik, papa? — Miért haragudnék? — Én ijesztettem meg a birkákat. A repülőveL A juhász dühös lett — Jobb dolga is lehetne. Egész délután csak remegtek az ijedtségtől. — Ha oehajt, beugorhatna a kocsmába. — Én magát följelentem — mondta dühösen a juhász —. bemegyek az igazgatóhoz. — Oda ráér holnap is. Ma már úgysem jut be. Szóval bejöhetne a kocsmába. Nevetett. — Mi a fenét vigyorog? — A sofőr mit akart? — Gyapjút. — Főleg őt akartam megijeszteni. — Hát, az meg is ijedt! — mondta a juhász és elmosolyodott. — Ügy elvágódott. mint a pinty. — Azért egy kicsit a birkákat is meg akartam ám ijeszteni. . — A fene egye meg magát — mondta a juhász. Csóválta a fejét és nevetett, — Akkor bejön? — Minden birkáért egy fröcgs — mond a J u sz. — T'át, ha b' ;a -■ n •• tett Csapó. A juhász-'!'« h mar b rúgott. Csapó nevet e bízta rá a többiekre, az órájára nézett és e’ment. — Légy szíves, helvettem is — mondta neki Pál'nkás. Hazament boro' . álko«nl. Szerette az arcán a fehér habot. mindig jókedvre hangolta. Tízkor elindult. Az ajtó előtt egy kislány állt: Kovács Ági. — Az ág — mondta és Csapó felé nyújtotta a tiszafaágat. Csapó elképedve állt az ajtó előtt, pár percig mozdulni sem tudott. A kislány közben elszaladt. (Folytatjuk4i
