Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-17 / 244. szám
A beruházások V alamelyik nyugati újságíró, amikor Buc^- pesten átadták a metrót, méltatlankodott, mondván, hogy egy ilyen hatalmas, sok-sok pénzt felemésztő beruházás nem fog megtérülni, ha a viteldíjak ennyire olcsók maradnak. A másik világból érkező ember a felületes szemlélő módján semmit sem értett abból, ami nálunk történik. Nem ismerte, tehát nem is érthette azt a következetes, lassan-lassan évtizedek óta követett politikát, amely az ilyen és ehhez hasonló beruházásokat emberközpontú társadalmunk nélkülözhetetlen részének tekinti. Párhuzamosan készülnek az efféle létesítmények a termelői beruházásokkal, sokszor alaposan, s már- már aránytalanul megterhelve az ország beruházási egyensúlyát. Nélkülük azonban nem lenne teljes és igazi a szocializmus, amit építünk; általuk emelkedik — noha csak közvetlenül, nehezen lemérhe- tően — az életszínvonal és javul a mindennapos közérzet. Többek között ez is megkülönbözteti a mi társadalmunkat a »nyugati világ«-tóL Gondoljunk csak a nagyszabású lakásépítési programra, amely — megvalósulása esetén — óriási lépést jelentene az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, a lakáshelyzet megoldásában. S azt is meg kell mondani őszintén, hogy kevés ország akad manapság, amely ennyire szűkös forrásokkal ilyen nagy feladat megoldására vállalkozna. S most, amikor a IV. ötéves terv során felépítendő gyárakra, üzemekre, gépi berendezésekre szánt összegekről már döntöttek, minden vállalat, szövetkezet tudja, hogy milyen támogatást kap, s hogy ebből mennyit kell megvalósítania, a beruházási piacon támadt kisebb mértékű feszültséghez azt is hozzá kell számítani, amit az élőbb elmondtunk. A nem termelő, de a lakosság nagy részét mégis közvetlenül érintő beruházások szép számát. Igen sok vállalatnál — megyénkben is van erre példa bőven — úgy gondolják, hogy a gyár termékösszetételének korszerűsítését, a hatékonyabb termelést csakis új beruházásokkal lehet megvalósítani. S ebben sok igazság is van. Sok helyen évtizedes gépekkel dolgoznak, olyan épületben, ahol gyakórlatilag elképzelhetetlen ésszerű és célszerű gyártósorokat megszervezni, gyorsítani a termék útját, és fokozottabb mértékben ügyelni a minőségre. Somogy megyében, az ország jő néhány más megyéjéhez hasonlóan, a helyzetet még az is nehezíti, hogy egyes vidékeken alig vagy egyáltalán nincs ipar, ami a lakosságot helyben lekötné. Így ezekről a helyekről tartós elvándorlás indult meg, s bár az utóbbi időben csökkent a mértéke, de még ma is tart. Ide is új gyárat, üzemet kell telepíteni. (Megyénkben a tervidőszak végére eltűnnek a tabi és a barcsi fehér foltok.) De mi történik, ha a vállalatok megkapják a pénzt? Hogyan használják fel? A helyzet — néhány igen kedvező példa ellenére — sok helyen csöppet sem kedvező. Érdekes, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy része elsősorban modem emeletes csarnokokat, üvegpalotákat építtetnek, s kevesebbet törődnek a gépek, s a korszerű licencek vásárlásával, pedig a hatékonyság elsősorban ezek beszerzésén alapulna. S ezzel összefügg a másik érdekes jelenség: amikor az új beruházás teljesítő kéEredményes volt a nyári Az őszi munkák nagy erőfeszítéseket követelnek meg a megye termelőszövetkezeteitől. Az utóbbi napok meleg, szinte nyárias időjárása sokat segített a balatonlellei Balaton- gyöngye Termelőszövetkezetnek is. Ahogy Fehér Ilona ag- ronómus tájékoztatott, 220 holdon vetnek az idén búzát, ebből 113 holddal már végeztek. Törik a kukoricát is, mintegy 232 holdon. Eddig 54 katasztrális hold termése került magtárba. Egy hold 40—45 mázsás csöves termést adott, de néhány táblán még ennél is nagyobb mennyiséget várnak. A kukoricatöréssel egyidő- ben végzik a szántást öt traktorral. Ha az idő engedi, akkor egy hét múlva már végeznek a vetéssel. Az ősz alkalmas arra is, hogy rövid számvetést készítsenek a nyár eredményeiről. Mi az, ami kifizetődött, mit, hogyan kellett volna tenni, hogy jobb eredmény szülessen Igen szépen fizetett a dinnye, melyet negyven holdon termesztettek, s mintegy egy- millió-százhetvenezer forintot hozott. Az őszibarack egymillió-százezret. A búza a tervezett 13 mázsa holdankénti átlag helyett 20,86 mázsával fizetett. Az őszi árpa húsz mázsán felül adott. Mivel Balaton-parti szövetkezet, így terményeinek legnagyobb részét az üdülők és a szállodák vásárolják meg. Egy zöldségboltjuk van Balatonlel- lén, s három borkimérésük, közülük az egyik Fonyódon. A bolt forgalma a szezonban 450 000 forint, míg a három borkimérésé havonta nyolcvan—százezer forint p ességét, adatait kell számba venni, akkor a vállalatok bizony »aláterveznek«, vagyis a tervezett termelés- és minőségnövekedés nem áll arányban a ráfordított összeggel. S még az is előfordult hogy ezeket a szerény célokat sem tudták elérni. Laza a munka- fegyelem, korszerűtlen és észszerűden a munkaszervezés, tehát egyáltalán nincsenek kihasználva ezek a fontos .belső tartalékok. Elhúzódik a gépek beszerelésének és a kapacitás teljes kihasználásának a határideje is. (Nem is beszelve a jó előkészítést nélkülöző beruházások szüntelen módosításáról és a tetemes költségnövekedéséről.) így aztán az a gyakorlat kezd elharapózni, hogy egy elhamarkodott, félresikerült, de súlyos összegeket felemésztő beruházás hatástalanságának orvossága egy másik beruházás. Vagyis a rossz gazdálkodást új üzem építésével akarják orvosolni. I smételjük: a mai beruházási igények zöme jogos. (Itt nem is beszélünk azokról az iparfejlesztésre kijelölt területekről, ahol ez a legtermészetesebb.) De egy-egy igényt alaposabban meg kellene gondolni, tervezni, s egyúttal azzal is számolni, hogy társadalmunknak rengeteg kötelezettsége van még egyéb területen is, amelyek határt szabnak. Mióta hangsúlyozzák különf^e testületekben, hogy gondosabban, aprólékosabban és főleg jobban használják ki a belső lehetőségeket? Bárhol jártam, mindenütt elmondták, hogy milyen terveik vannak, de ha a munkaszervezés — amelyben óriási lehetőségek vannak •még — került szóba, akkor a vállalatvezetők nagyon köny- nyen és gyorsan elintézték ezt a témát Ha már a vezetőség elhatározta, hogy új részleget üzemet vagy gyárat épít akkor alaposan számoljon utána és világosan határozza meg elképzeléseit Cs. T. Kommunisták az őszi határban Berzencei tapasztalatok Kovács Istvánná, a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára: — Huszonnyolc párttag dolgozik a gazdaságban, közülük tizenhármán a gépműhelyben, a traktorokon meg a tehergépkocsikon. Párttag, sőt pártcsoportvezető maga a műhelyfőnöík, Szerecz Ferenc is. A gépek felkészítésétől, kezelésétől nagyon sok függ a gazdaságban. De ugyanígy az év minden szakában sok függ az itt dolgozó emberektől, ilyenkor ősszel pedig különösen megnő vállukon a felelősség. Talajelőkészítés, vetés, betakarítás ... Járjuk a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezet határát a párttitkárasszonnyal. Közben megtudom, hogy úgy, ahogyan azt munkatervükben jó előre meghatározták, az őszi munkákra való felkészülésről tanácskoztak szeptember 24-i taggyűlésükön. Kiss István, a szövetkezet főagro- nómusa ismertette a gazdaság előtt álló feladatokat, amelyek közül csupán a legnagyobbak: mintegy 1700 hold őszi vetés, 800 hold kukorica betakarítása. Mindez géppel, az utóbbi például három ZMAJ csőtörővei. Amerre megyünk, porzik mögöttünk a dűlőút. Szántások, vetések, érett kukoricájú hatalmas táblák. A munkák menetéért az üzemegvségveze- tők is felelősek Közülük ketten párttagok: Dömötör Gyula és Gelencsér János. Dömötör Gyula egyben a pártvezetésé gén belül a termelési felelős A vetésnek 65—70 százalékánál tartanak, s javában folyik a kukorica betakarítása is. Kováosné mondja: — Kétmilliós bevételtöbbletet adott a gabona. A burgonyát szerényen terveztük, hetven mázsa körül holdanként, de akad terület, ahol száz fölött van. A kukorica? Hát nem tudom, majd meglátjuk... Tóth József dolgozik az egyik ZmajjaL Egy párttag a huszonnyolc közül. Kovácsné- tól tudom meg hogy példaadó a munkaszeretete. De nemcsak az övé, hanem az egész családjáé. — Reggeltől estig tíz órát dolgozom a csőtörővei — mondja a gépkezelő. — Ha minden jól megy, az öt hold megvan naponta. Persze, mehetnék gyorsabban is, és akkor nagyobb lenne a teljesítmény, de az már nem rendes munka... Egyébként traktoros vagyok, de rakodómunkát is vállalok, sőt télen a takarmányosságot is... Minek tagadnám, jól keresek. Az asszony is. Igyekszem példát mutatni, és ezt teszi a családom is. Tudom, ez a párttag kötelessége. De egyéb miatt is teszem. Házépítés előtt állok. Ha az meglesz, akkor megint másért igyekszem majd. Hogy a gépek folyamatosan dolgozzanak, ahhoz a jó traktoroson kívül értő szakemberek kellenek a műhelyben Különösen ott, ahol olyan sok »ép van, mint a Jobb Életben A műhelyben több párttag is dolgozik. Köztük és rajtok kívül meglepően sok a fiatal. A szövetkezet vezetői örülnek a \ gépműhely kommunistái sokat tehetnek az őszi munkák ••ikeréért. Tóth József, az egyik Zmaj kezelője: — Igyekszem a munkámmal példát mutatni... csurgói növénytermesztő-gépész iskolán végzetteknek. Varga János elnöktől hallottuk, hogy mintegy tizenöt fiataljuk fejezte be az elmúlt években ezt az iskolát, s most traktorosként és műhelymunkásként foglalkoztatják őket. Csak azt sajnálta az elnök, hogy az idén már nem volt kit beiskolázni. Egyelőre egyetlen fiataljuk tanul ezen az iskolán, s nemsokára végez. Ök meg az idősebb és fiatalabb szerelők dolgoznak a műhelyben, hogy odakint lehetőleg minél kevesebb időre essen ki a munkából a meghibásodott gép. Máté Ferenc kovács májusban lett tagja a pártnak. Egyike a műhelyben dolgozó kommunistáiknak. így beszél: — Jó kollektívába kerültem. Összefog a társaság, és mindent megcsinál. A munkafegyelemmel sincs baj. Ha kérünk valamit, megkapjuk. így voltunk most a tisztálkodással. Nem volt, most lesz, a hónap végére elkészül a fürdő meg az öltöző. Holota Imre gyakornok a műhelyben. Ö is. a kovács is meg a csőtörővei dolgozó traktoros is elégedett a munkahelyével. a keresetével. És a törődéssel, melyet a vezetők részéről tapasztalnak. Elmondták, hogy Varga János elnök, aztán a főagronómus meg a párttitkár gyakran érdeklődik sorsuk és munkátok felől. Mindebből megbecsülést éreznek a kommunisták és a pártnnkívüliek egyaránt. Ilyen körülmények között jólérzik magukat az emberek, s eredményesen dolgozhatnak mun- ka+^niletükön az őszi tenni- va’ők sikeréért — a szövetkezet kommunistái is. Hemesz Ferenc Gyermekvédelmi napok fi Iliin „élménye" és a következmények Előadások a bűnöző fiataikorúakról A kimutatások szerint tavaly minden tízezer felnőtt közül mintegy hatvannégy követett el bűncselekményt. Ugyancsak tízezer fiatalkorú közül körülbelül százheten kerültek a vádlottak padjára. Dr. Rimay László megyei főügyészhelyettes e számok tükrében — vagy árnyékában — kezdte előadását a fiatalkorúak bűnözésének sajátosságairól. — A fiatalok részvételi aránya az erőszakos bűncselekményekben a legmagasabb. A garázda fiatalok rendszerint nem ismerik a megtámadottat, a riadalomkeltés, mások meg- botránkoztatása a céljuk. Hasonló szándék vezérli azokat is, akik gyermekeket, asszonyokat, nyomorékokat bántalmaznak, néha kínoznak. A gyakran látható krimik a fiatalkorúakban élénk érdeklődést keltenek. Hozzászoktatják őket a verekedés, az ellenféllel vívott harc látványához, így ezek a filmek esetenként kifejezetten rossz hatásúak. Ügy érzik, mindent szabad A fiatalkorúak egészen más indítékokból követnek el élet elleni bűntetteket, mint a felnőttek. Míg a felnőtteknél a féltékenység és a haszonszerzés, a tizennyolc éven aluliaknál az ittasság a tipikus ok. Szomorú csoportot alkotnak azok az ügyek, amikor a fiatalkorúak a szüleiket vagy nagyszüleiket támadják meg. A fiatalkorúak a leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. Ezeket a bűntetteket, az alkalomszerűség jellemzi. Általában nagy kockázattal járó erőfeszítéseket tesznek, hogy bejuthassanak a kiszemelt helyre, de különösebb értékeket nem visznek magukkal. Nem ritka, hogy a feltört — több százezer forintos leltári értékkel zsúfolt — üzletben mindössze egy-kétezer forintos kárt okoznak. Ez azzal magyarázható, hogy az indíték nem a haszonszerzés, hanem a csavargás közben jelentkező éhség csillapítása, vagy a sikeres betörés »élménye«, nem ritkán az ügyesség és a bátorság fitogtatása a többiek előtt Sok falun nevelkedett fiatal próbál szerencsét a városban. A faluban még ma is jobban szem előtt vannak, a közösség visszatartó hatása is fokozottan érvényesül. A városba vágyó fiatalok egy része pontosan ez alól kíván szabadulni, s egyszerre akar levetni minden kényelmetlennek érzett köteléket. Ügy érzi, most már mindent szabad, s a legrosz- szabb barátok társaságát keresi. Felborul az egyensúly Dr. Rimay László részletesen szólt a fiatalkorúak által elkövetett tiltott határátlépési előkészületekről, kísérletekről is. — A fellazítás hatásaként a fiatalok egy részének képzeletvilágában a kapitalista országok egyenlőek az álomvilággal, s megkísérelnek illegálisan Nyugatra jutni. Megfigyeltük, hogy a bizonyít- ványosztás idején a tiltott határátlépési kísérletek száma növekszik — a meggondolatlan fiatalok tehát az esetleges kudarc következményei elől akarnak határainkon túlra menekülni. Sajnálatos módon figyelemre méltóan sok fiatal követ el erőszakos nemi közösülést. Az orvostudomány és a lélektan tapasztalatai szerint a fiatalok biológiai fejlődése, nemi érése gyorsabb lett, ám ezt nem követte a kellő üt°mű szellem' pszichikai fejlődés. így esetenként a fiatalkorúakban felborul az átmeneti egyensúly. Dr. Rimay László a fiatalkori bűnözés okainak elemzésekor rámutatott: — Meghatározó szerepük van a családi körülményeknek, a szociális viszonyoknak, az iskolai nevelésnek, a baráti kapcsolatoknak és a szórakozásnak, az alkoholizmusnak, a csoportos bűnözésnek és a" egyes demográfiai tényezője hatásának. Hiányzik a szülői példamutatás A gyermekvédelmi napok keretében megtartott előadás egyik korreferátumát Szíjártó József, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság alosztályvezetője tartotta. — Tavaly a megyében a fiatalkorúak ellen indított nyomozások száma 9,3 százalékkal emelkedett 1969-hez viszonyítva. A barcsi és a marcali járásban kevesebb, Kaposváron, Siófokon és Nagyatádon azonban több volt a bűnelkövető, mint a korábbi években. Az igazgatásrendészeti szervek évenként több mint háromszáz csavargó fiatal ellen kezdeményeznek eljárást, intézeti szökés és veszélyes »lógás« miatt további ötszáz fiatallal fog- ’alkoznak a hatóságok. Előfordul, hogy bűnözésre soportosult galerik garázdálkodnak. Tavaly három bandát számoltak fel a megyében. Szíjártó József szólt a megelőzés érdekében tartott előadásokról, a közbiztonsági akciókról, az ifjúságvédelmi őrjáratokról, a balatoni ellenőrzésekről is. A második korreferátumot dr. Gelencsér Ilona, a Kaposvári Járásbíróság tanácsvezető bírója mondta. Szo.t az ittasan elkövetett ’gyre több bűncselekményről, a szétzüllött családokról, a szülői példamutatás hiányáról. A gyermekvédelmi napok keretében rendezett ülés dr. Mozsgay Gézának, a Ka- oosvári Járásbíróság elnökének zárszavával fejeződött be. P. D. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971, október 17. 3
