Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-17 / 244. szám

A beruházások V alamelyik nyugati új­ságíró, amikor Buc^- pesten átadták a met­rót, méltatlankodott, mond­ván, hogy egy ilyen hatalmas, sok-sok pénzt felemésztő be­ruházás nem fog megtérülni, ha a viteldíjak ennyire olcsók maradnak. A másik világból érkező ember a felületes szem­lélő módján semmit sem értett abból, ami nálunk történik. Nem ismerte, tehát nem is érthette azt a következetes, lassan-lassan évtizedek óta követett politikát, amely az ilyen és ehhez hasonló beruhá­zásokat emberközpontú társa­dalmunk nélkülözhetetlen ré­szének tekinti. Párhuzamosan készülnek az efféle létesítmé­nyek a termelői beruházások­kal, sokszor alaposan, s már- már aránytalanul megterhelve az ország beruházási egyensú­lyát. Nélkülük azonban nem lenne teljes és igazi a szo­cializmus, amit építünk; álta­luk emelkedik — noha csak közvetlenül, nehezen lemérhe- tően — az életszínvonal és ja­vul a mindennapos közérzet. Többek között ez is megkü­lönbözteti a mi társadalmunkat a »nyugati világ«-tóL Gondol­junk csak a nagyszabású la­kásépítési programra, amely — megvalósulása esetén — óriási lépést jelentene az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, a lakáshelyzet meg­oldásában. S azt is meg kell mondani őszintén, hogy ke­vés ország akad manapság, amely ennyire szűkös forrá­sokkal ilyen nagy feladat meg­oldására vállalkozna. S most, amikor a IV. ötéves terv során felépítendő gyá­rakra, üzemekre, gépi beren­dezésekre szánt összegekről már döntöttek, minden válla­lat, szövetkezet tudja, hogy milyen támogatást kap, s hogy ebből mennyit kell megvalósí­tania, a beruházási piacon tá­madt kisebb mértékű feszült­séghez azt is hozzá kell szá­mítani, amit az élőbb elmond­tunk. A nem termelő, de a lakosság nagy részét mégis közvetlenül érintő beruházá­sok szép számát. Igen sok vállalatnál — me­gyénkben is van erre példa bő­ven — úgy gondolják, hogy a gyár termékösszetételének korszerűsítését, a hatékonyabb termelést csakis új beruházá­sokkal lehet megvalósítani. S ebben sok igazság is van. Sok helyen évtizedes gépekkel dolgoznak, olyan épületben, ahol gyakórlatilag elképzelhe­tetlen ésszerű és célszerű gyár­tósorokat megszervezni, gyor­sítani a termék útját, és fo­kozottabb mértékben ügyelni a minőségre. Somogy megyé­ben, az ország jő néhány más megyéjéhez hasonlóan, a helyzetet még az is nehezíti, hogy egyes vidékeken alig vagy egyáltalán nincs ipar, ami a lakosságot helyben le­kötné. Így ezekről a helyekről tartós elvándorlás indult meg, s bár az utóbbi időben csök­kent a mértéke, de még ma is tart. Ide is új gyárat, üzemet kell telepíteni. (Megyénkben a tervidőszak végére eltűnnek a tabi és a barcsi fehér foltok.) De mi történik, ha a válla­latok megkapják a pénzt? Ho­gyan használják fel? A hely­zet — néhány igen kedvező példa ellenére — sok helyen csöppet sem kedvező. Érdekes, hogy a vállalatok, szövetkeze­tek egy része elsősorban mo­dem emeletes csarnokokat, üvegpalotákat építtetnek, s kevesebbet törődnek a gépek, s a korszerű licencek vásárlá­sával, pedig a hatékonyság el­sősorban ezek beszerzésén ala­pulna. S ezzel összefügg a má­sik érdekes jelenség: amikor az új beruházás teljesítő ké­Eredményes volt a nyári Az őszi munkák nagy erőfe­szítéseket követelnek meg a megye termelőszövetkezeteitől. Az utóbbi napok meleg, szinte nyárias időjárása sokat segí­tett a balatonlellei Balaton- gyöngye Termelőszövetkezet­nek is. Ahogy Fehér Ilona ag- ronómus tájékoztatott, 220 holdon vetnek az idén búzát, ebből 113 holddal már végez­tek. Törik a kukoricát is, mintegy 232 holdon. Eddig 54 katasztrális hold termése került magtárba. Egy hold 40—45 mázsás csöves termést adott, de néhány táblán még ennél is nagyobb mennyiséget várnak. A kukoricatöréssel egyidő- ben végzik a szántást öt trak­torral. Ha az idő engedi, ak­kor egy hét múlva már végez­nek a vetéssel. Az ősz alkalmas arra is, hogy rövid számvetést készít­senek a nyár eredményeiről. Mi az, ami kifizetődött, mit, hogyan kellett volna tenni, hogy jobb eredmény szülessen Igen szépen fizetett a dinnye, melyet negyven holdon ter­mesztettek, s mintegy egy- millió-százhetvenezer forintot hozott. Az őszibarack egymil­lió-százezret. A búza a terve­zett 13 mázsa holdankénti át­lag helyett 20,86 mázsával fi­zetett. Az őszi árpa húsz mázsán felül adott. Mivel Balaton-parti szövet­kezet, így terményeinek legna­gyobb részét az üdülők és a szállodák vásárolják meg. Egy zöldségboltjuk van Balatonlel- lén, s három borkimérésük, közülük az egyik Fonyódon. A bolt forgalma a szezonban 450 000 forint, míg a három borkimérésé havonta nyolc­van—százezer forint p ességét, adatait kell számba venni, akkor a vállalatok bi­zony »aláterveznek«, vagyis a tervezett termelés- és minő­ségnövekedés nem áll arány­ban a ráfordított összeggel. S még az is előfordult hogy ezeket a szerény célokat sem tudták elérni. Laza a munka- fegyelem, korszerűtlen és ész­szerűden a munkaszervezés, tehát egyáltalán nincsenek ki­használva ezek a fontos .belső tartalékok. Elhúzódik a gépek beszerelésének és a kapacitás teljes kihasználásának a ha­tárideje is. (Nem is beszelve a jó előkészítést nélkülöző be­ruházások szüntelen módosítá­sáról és a tetemes költségnö­vekedéséről.) így aztán az a gyakorlat kezd elharapózni, hogy egy elhamarkodott, fél­resikerült, de súlyos összege­ket felemésztő beruházás ha­tástalanságának orvossága egy másik beruházás. Vagyis a rossz gazdálkodást új üzem építésével akarják orvosolni. I smételjük: a mai beru­házási igények zöme jogos. (Itt nem is be­szélünk azokról az iparfejlesz­tésre kijelölt területekről, ahol ez a legtermészetesebb.) De egy-egy igényt alaposab­ban meg kellene gondolni, tervezni, s egyúttal azzal is számolni, hogy társadalmunk­nak rengeteg kötelezettsége van még egyéb területen is, amelyek határt szabnak. Mi­óta hangsúlyozzák különf^e testületekben, hogy gondosab­ban, aprólékosabban és főleg jobban használják ki a belső lehetőségeket? Bárhol jártam, mindenütt elmondták, hogy milyen terveik vannak, de ha a munkaszervezés — amely­ben óriási lehetőségek vannak •még — került szóba, akkor a vállalatvezetők nagyon köny- nyen és gyorsan elintézték ezt a témát Ha már a vezetőség elhatározta, hogy új részleget üzemet vagy gyárat épít ak­kor alaposan számoljon utána és világosan határozza meg elképzeléseit Cs. T. Kommunisták az őszi határban Berzencei tapasztalatok Kovács Istvánná, a berzen­cei Jobb Élet Termelőszövet­kezet pártalapszervezetének titkára: — Huszonnyolc párt­tag dolgozik a gazdaságban, közülük tizenhármán a gép­műhelyben, a traktorokon meg a tehergépkocsikon. Párttag, sőt pártcsoportvezető maga a műhelyfőnöík, Szerecz Ferenc is. A gépek felkészítésétől, ke­zelésétől nagyon sok függ a gazdaságban. De ugyanígy az év minden szakában sok függ az itt dolgozó emberektől, ilyen­kor ősszel pedig különösen megnő vállukon a felelősség. Talajelőkészítés, vetés, beta­karítás ... Járjuk a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezet hatá­rát a párttitkárasszonnyal. Közben megtudom, hogy úgy, ahogyan azt munkatervükben jó előre meghatározták, az őszi munkákra való felkészü­lésről tanácskoztak szeptem­ber 24-i taggyűlésükön. Kiss István, a szövetkezet főagro- nómusa ismertette a gazdaság előtt álló feladatokat, ame­lyek közül csupán a legna­gyobbak: mintegy 1700 hold őszi vetés, 800 hold kukorica betakarítása. Mindez géppel, az utóbbi például három ZMAJ csőtörővei. Amerre megyünk, porzik mögöttünk a dűlőút. Szántá­sok, vetések, érett kukoricájú hatalmas táblák. A munkák menetéért az üzemegvségveze- tők is felelősek Közülük ket­ten párttagok: Dömötör Gyula és Gelencsér János. Dömötör Gyula egyben a pártvezetésé gén belül a termelési felelős A vetésnek 65—70 százaléká­nál tartanak, s javában folyik a kukorica betakarítása is. Kováosné mondja: — Kétmil­liós bevételtöbbletet adott a gabona. A burgonyát szeré­nyen terveztük, hetven mázsa körül holdanként, de akad te­rület, ahol száz fölött van. A kukorica? Hát nem tudom, majd meglátjuk... Tóth József dolgozik az egyik ZmajjaL Egy párttag a huszonnyolc közül. Kovácsné- tól tudom meg hogy példa­adó a munkaszeretete. De nemcsak az övé, hanem az egész családjáé. — Reggeltől estig tíz órát dolgozom a csőtörővei — mondja a gépkezelő. — Ha minden jól megy, az öt hold megvan naponta. Persze, me­hetnék gyorsabban is, és ak­kor nagyobb lenne a teljesít­mény, de az már nem rendes munka... Egyébként trakto­ros vagyok, de rakodómunkát is vállalok, sőt télen a ta­karmányosságot is... Minek tagadnám, jól keresek. Az asszony is. Igyekszem példát mutatni, és ezt teszi a csalá­dom is. Tudom, ez a párttag kötelessége. De egyéb miatt is teszem. Házépítés előtt állok. Ha az meglesz, akkor megint másért igyekszem majd. Hogy a gépek folyamatosan dolgozzanak, ahhoz a jó trak­toroson kívül értő szakembe­rek kellenek a műhelyben Különösen ott, ahol olyan sok »ép van, mint a Jobb Életben A műhelyben több párttag is dolgozik. Köztük és rajtok kí­vül meglepően sok a fiatal. A szövetkezet vezetői örülnek a \ gépműhely kommunistái sokat tehetnek az őszi munkák ••ikeréért. Tóth József, az egyik Zmaj kezelője: — Igyekszem a mun­kámmal példát mutatni... csurgói növénytermesztő-gé­pész iskolán végzetteknek. Varga János elnöktől hallot­tuk, hogy mintegy tizenöt fia­taljuk fejezte be az elmúlt években ezt az iskolát, s most traktorosként és műhelymun­kásként foglalkoztatják őket. Csak azt sajnálta az elnök, hogy az idén már nem volt kit beiskolázni. Egyelőre egyetlen fiataljuk tanul ezen az iskolán, s nemsokára vé­gez. Ök meg az idősebb és fiata­labb szerelők dolgoznak a műhelyben, hogy odakint le­hetőleg minél kevesebb időre essen ki a munkából a meg­hibásodott gép. Máté Ferenc kovács májusban lett tagja a pártnak. Egyike a műhelyben dolgozó kommunistáiknak. így beszél: — Jó kollektívába kerültem. Összefog a társaság, és min­dent megcsinál. A munkafe­gyelemmel sincs baj. Ha ké­rünk valamit, megkapjuk. így voltunk most a tisztálkodás­sal. Nem volt, most lesz, a hónap végére elkészül a fürdő meg az öltöző. Holota Imre gyakornok a műhelyben. Ö is. a kovács is meg a csőtörővei dolgozó traktoros is elégedett a mun­kahelyével. a keresetével. És a törődéssel, melyet a veze­tők részéről tapasztalnak. El­mondták, hogy Varga János elnök, aztán a főagronómus meg a párttitkár gyakran ér­deklődik sorsuk és munkátok felől. Mindebből megbecsülést éreznek a kommunisták és a pártnnkívüliek egyaránt. Ilyen körülmények között jólérzik magukat az emberek, s ered­ményesen dolgozhatnak mun- ka+^niletükön az őszi tenni- va’ők sikeréért — a szövetke­zet kommunistái is. Hemesz Ferenc Gyermekvédelmi napok fi Iliin „élménye" és a következmények Előadások a bűnöző fiataikorúakról A kimutatások szerint ta­valy minden tízezer felnőtt közül mintegy hatvannégy kö­vetett el bűncselekményt. Ugyancsak tízezer fiatalkorú közül körülbelül százheten ke­rültek a vádlottak padjára. Dr. Rimay László megyei főügyészhelyettes e számok tükrében — vagy árnyékában — kezdte előadását a fiatal­korúak bűnözésének sajátos­ságairól. — A fiatalok részvételi ará­nya az erőszakos bűncselek­ményekben a legmagasabb. A garázda fiatalok rendszerint nem ismerik a megtámadottat, a riadalomkeltés, mások meg- botránkoztatása a céljuk. Ha­sonló szándék vezérli azokat is, akik gyermekeket, asszo­nyokat, nyomorékokat bántal­maznak, néha kínoznak. A gyakran látható krimik a fia­talkorúakban élénk érdeklő­dést keltenek. Hozzászoktatják őket a verekedés, az ellenfél­lel vívott harc látványához, így ezek a filmek esetenként kifejezetten rossz hatásúak. Ügy érzik, mindent szabad A fiatalkorúak egészen más indítékokból követnek el élet elleni bűntetteket, mint a felnőttek. Míg a felnőtteknél a féltékenység és a haszonszer­zés, a tizennyolc éven aluliak­nál az ittasság a tipikus ok. Szomorú csoportot alkotnak azok az ügyek, amikor a fia­talkorúak a szüleiket vagy nagyszüleiket támadják meg. A fiatalkorúak a leggyak­rabban vagyon elleni bűncse­lekményeket követnek el. Ezeket a bűntetteket, az alka­lomszerűség jellemzi. Általá­ban nagy kockázattal járó erő­feszítéseket tesznek, hogy be­juthassanak a kiszemelt hely­re, de különösebb értékeket nem visznek magukkal. Nem ritka, hogy a feltört — több százezer forintos leltári érték­kel zsúfolt — üzletben mind­össze egy-kétezer forintos kárt okoznak. Ez azzal magyaráz­ható, hogy az indíték nem a haszonszerzés, hanem a csa­vargás közben jelentkező éh­ség csillapítása, vagy a sike­res betörés »élménye«, nem ritkán az ügyesség és a bá­torság fitogtatása a többiek előtt Sok falun nevelkedett fiatal próbál szerencsét a városban. A faluban még ma is jobban szem előtt vannak, a közösség visszatartó hatása is fokozot­tan érvényesül. A városba vá­gyó fiatalok egy része ponto­san ez alól kíván szabadulni, s egyszerre akar levetni min­den kényelmetlennek érzett köteléket. Ügy érzi, most már mindent szabad, s a legrosz- szabb barátok társaságát ke­resi. Felborul az egyensúly Dr. Rimay László részlete­sen szólt a fiatalkorúak által elkövetett tiltott határátlépési előkészületekről, kísérletekről is. — A fellazítás hatása­ként a fiatalok egy részé­nek képzeletvilágában a ka­pitalista országok egyenlőek az álomvilággal, s megkísérelnek illegálisan Nyugatra jutni. Megfigyeltük, hogy a bizonyít- ványosztás idején a tiltott ha­tárátlépési kísérletek száma növekszik — a meggondolat­lan fiatalok tehát az esetleges kudarc következményei elől akarnak határainkon túlra menekülni. Sajnálatos módon figyelem­re méltóan sok fiatal követ el erőszakos nemi közösülést. Az orvostudomány és a lélektan tapasztalatai szerint a fiatalok biológiai fejlődése, nemi érése gyorsabb lett, ám ezt nem kö­vette a kellő üt°mű szellem' pszichikai fejlődés. így ese­tenként a fiatalkorúakban fel­borul az átmeneti egyensúly. Dr. Rimay László a fiatal­kori bűnözés okainak elemzé­sekor rámutatott: — Meghatározó szerepük van a családi körülmények­nek, a szociális viszonyoknak, az iskolai nevelésnek, a bará­ti kapcsolatoknak és a szóra­kozásnak, az alkoholizmus­nak, a csoportos bűnözésnek és a" egyes demográfiai té­nyezője hatásának. Hiányzik a szülői példamutatás A gyermekvédelmi napok keretében megtartott előadás egyik korreferátumát Szíjártó József, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság alosz­tályvezetője tartotta. — Tavaly a megyében a fiatalkorúak ellen indított nyomozások száma 9,3 száza­lékkal emelkedett 1969-hez viszonyítva. A barcsi és a marcali járásban kevesebb, Kaposváron, Siófokon és Nagyatádon azonban több volt a bűnelkövető, mint a korábbi években. Az igazga­tásrendészeti szervek éven­ként több mint háromszáz csa­vargó fiatal ellen kezdemé­nyeznek eljárást, intézeti szö­kés és veszélyes »lógás« miatt további ötszáz fiatallal fog- ’alkoznak a hatóságok. Előfordul, hogy bűnözésre soportosult galerik garázdál­kodnak. Tavaly három bandát számoltak fel a megyében. Szíjártó József szólt a meg­előzés érdekében tartott elő­adásokról, a közbiztonsági akciókról, az ifjúságvédelmi őrjáratokról, a balatoni ellen­őrzésekről is. A második korreferátumot dr. Gelencsér Ilona, a Kapos­vári Járásbíróság tanácsveze­tő bírója mondta. Szo.t az ittasan elkövetett ’gyre több bűncselekményről, a szétzüllött családokról, a szülői példamutatás hiányáról. A gyermekvédelmi napok keretében rendezett ülés dr. Mozsgay Gézának, a Ka- oosvári Járásbíróság elnöké­nek zárszavával fejeződött be. P. D. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971, október 17. 3

Next

/
Thumbnails
Contents