Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-05 / 208. szám
Raktárakban „telel66 valamennyi szemes termény A Lajtahansági Állam] Gazdaság vezetői az idén megoldják a termények tárolási problémáját, hamarosan elkészül az új holland rendszerű szemes takarmány-tároló, s ezzel a gazdaság szemes terménye biztonságos körülmények között »-telelhet-«. A nyolc silótorony 720 vagon szemes takarmány befogadására alkalmas. A gazdaság szerelőbrigádja a tervek szerint szeptember 15-re befejezi az építést. A Kárpát egyesülettől a természetbarát szövetségig Somogybán a szó földrajzi értelmében nincs igazi hegy, csak domb, s a természetbarátok a Pilisben, a Mátrában, a Bakonyban vagy a Mecsekben hódolhatnak hegymászó szenvedélyüknek. Az évek folyamán azonban a turista fogalma sokat változott (a természetjáró idegenkedik attól, hogy a turistaútlevéllel külföldre látogatóval egy napon említsék.) A turisztika valamikor kimondottan a hegymászást jelentette, bázisa a Kárpát egyesület volt, tagjai a hegycsúcsok meghódítását tűzték maguk elé. A felszabadulás után a mozgalom egyre nőtt, idősebbek és fiatalok kaptak kedvet a túrázáshoz. A klasszikus turista a »bakancsos« gyalogló. A természetbarát-mozgalom tagjainak többsége ma is így járja az er- dőket-hegyeket. A »kényelmesebbek« már kerékpárra, motorra ülnek, esetleg csónakba. A listát a sítúrázók egészítik ki. Időközben új sportágakkal is bővült a választék: a jégmászással, a barlangjárással, valamint a tájékozódási futással. A természetbarát szövetségnek megyénkben ezer igazolt Büszkék vagyunk rá: ha vendégeink érkeznek bárhonnan a világból, megmutatjuk nekik a Parlament épületét. A Kossuth Lajos téren egymást követik a legkülönbözőbb nyelven beszélő turista- csoportok. Kattognak a fényképezőgépek, elragadtatod megjegyzések hangzanak el. Steindl Imre alkotása valóban páratlan a maga nemében. S a parlament nemcsak gyönyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás: 26'' méter hosszú, 118 méter a legnagyobb szélessége, magassága a Duna felső rakpartjának járójától számítva a kupol" tetejéig 96 méter. A kupola tetején estenként három méter átmérőjű vörös, ötágú csillag racvog. Az épület teljem alapterülete 17 745 négyzetméter. A kuoolacsamok átmérője 20.8 méter, magassága 27,2 tagja van. A kaposvári gimnáziumok diákjai rendszeresen táboroznak a Mecsekben, a Bakonyban, a Bükkben, és a zemplémi hegyekben. A legnagyobb somogyi túrát 1964-ben rendezték, amikor végigmentek az országos kék jelzésen Nagymilictől Keszthelyig. A Dunántúl leghíresesbb turista- útja Keszthelytől Kaposváron és a Mecseken át Gemencig tart. Mindezek után az olvasó jogosan feltételezheti, hogy a somogyi természetbarátok háza táján minden a legnagyobb rendben van. — A szövetség működési feltételei közül sajnos éppen a leglényegesebbek, a legalapvetőbbek hiányoznak — panaszkodik Matuszka József elnök. — Nincs egy Kaposvár és környéke turistatérképünk, és a turisztikához nélkülözhetetlen objektumok is csak úgy épülnek meg, hogy háromszáz- ezer forint értékű társadalmi munkával a Gyertyánosban elkezdtük a kaposvári turistaközpont építését. A Hangárdomb ideális sí,- és ródlipálya, az ötvenhektáros erdő parkerdővé alakítható át, rövidesen hivatalosan is átadjuk a Négy méter. A patkó alakú ország- gyűlési tanácskozóterem hosz- sza 25,6 méter, szélessége 23,45 méter, magassága 17 méter, 412 ülőhely várja benne a képviselőket. A sajtópáholyokban egyszerre 62 újságíró foglalhat helyet. Az első és a második emeleti páholysorban négy híján 400 vendég számára van hely. A kongresz- szusi terem, amely az egykor: ‘pr-p-ndiház ülésterme volt, valamivel még nagyobb. Az 5öf küldöttnek és 460 vendégnél- van helye. A T. Ház 1902. októbe: nyol.cadika óta ülésezik ebben az épületben, amely azonban csak 1904-re készült el teljesen. Bizony, alaposan elhúzódott az építkezés: az első kapavágás (1885. október 12.) idején Steindl Imre, aki miután megnyerte az Orszógház tervezésére kiírt tervpályázatestvér forrást és egy ötholdas csónakázótó kiépítésére is van lehetőség. — A kilátótornyot se felejtsük ki — szól közbe Lévai József, a szövetség titkára —, s ami számunkra a leglényegesebb volna: az erdőt a természetbarátok kezelésébe adják. Mi már ott nem kis munkát végeztünk, csak az igent kellene kimondani. — Kik segítik a természet- barátokat? — A megyei KISZ-bizottság, a városi tanács — ott működik a Kapos természetjáró sportkör —, a tervezőiroda, valamint a megyei testnevelési és sportszövetség. A városi tanács például másfél millió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a gyertyánosi rész kiépítéséhez. A természetjárók közhasznú tevékenysége nemcsak abban fejeződik ki, hogy rendbe teszik egy forrás környékét, vagy menedékházat építenek, hanem abban is, hogy nyitott szemmel járják a megyét, ősrégi fákat találnak, s kijárják, hogy védetté nyilvánítsák azokat. Segítik a múzeum munkáját, részt kívánnak venni a természetvédelemben is. tot, megbízást kapott az építkezés irányítására és még azt vállalta: 1894-ig 9 és fél millió forintért felépíti a magyar parlament új otthonát. A tízéves késedelem tetemes többletköltséggel is járt: végül is az előirányzott összeg csaknem négyszeresébe, 37 és fél millió »békebeli« forintba került a gótikus palota. Az országgyűlésnek azóta van igazi és végleges otthona Budapesten, a magyar fővárosban. Évszázadokig nem Pest volt az országgyűlési tanácskozások színhelye. Először a reformkorszakban 1843. július 10-én Pozsonyban, a rendek ülésén vetődött fel az ország- gyűlés tanácskozásainak Pestre való áttétele. Pest város egyik követe, Koller Ferenc sietett is mindjárt küldői nevében ígéretet tenni, hogy Pest városa »mindenről fog gondoskodni, hogy az ország- gyűlést méltóképpen elhelyezze«. Kossuth Lajos egyik élharcosa volt ennek a gondo- ’atnak. Klauzál Gábor indítványára Pozsonyban »köz- egyezéssel országos választ- nány rendeltetett, mely még az országgyűlés folytában azonnal érintkezésbe tegye magát Pest városával, ha szükség a hely színére is menjen ki, mint 1832-ben az álló híd tárgyában. A pesti polgárság át fogja látni, hogy a város emelésiére nagyobb hatással semmi sem leend, Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. szeptember & A lázas semmittevés útvesztői Impozáns homlokzat. Tapéta és faltól falig szőnyeg. Lift és olajfűtés. Kagylófotelek és piros telefonok. A modem vonalú íróasztalokra hatalmas ablaktáblákon keresztül árad a fény, ha süt a nap. de ha esik az eső, a víz is becsurog az ablakok résein. Sőt. Csakis onnan jön a víz. A csapból egy csöpp se, mivel a nyomásfokozó berendezés villanymotorja még januárban leégett. És a liftet meg a piros telefonokat legföljebb dísznek használhatják az ott dolgozók, mert többnyire egyik sem működik. Üresen ásít a portásfülke, az elektromos kapcsolószekrényhez bárki hozzáférhet. Hát nincs, aki gondját' viselné a Május 1. utcai új, ötemeletes irodaháznak? Bizony nincs, pedig hat gazdája is van. Vagy éppen azért? A hat vállalat mindegyike rendben tartja a maga emeletrészét, a közös lépcsőbáz azonban vastagon poros, piszkos. Senkinek se jutott volna eszébe, hogy egy ilyen irodaházat nemcsak felépíteni kell, hanem kezelni, üzemeltetni is? Dehogynem. Beköltözéskor, januárban, összeült a hat vállalat egy- egy képviselője. Abban állapodtak meg, hogy folyószámlát nyitnak az OTP-nél, melyre minden vállalat befizeti a rezsiköltségek ráeső részét és ebből fedezik az üzemeltetési kiadásokat. Kell egy portás, két fűtő, két takarítónő meg egy gondnok. Egyszerű ez! Vagyis, hogy egyszerűnek látszott. A valóságban viszont ez az írásban lefektetett megállapodás egy aktákból felépülő labirintus alapját jelentette. Folyószámla az OTP-nél? Hogyne, kérem, semmi akadálya, csak szerezzenek egy engedélyt a Nemzeti Bank számviteli főosztályától. Engedély? Szó sem lehet róla. Állami vállalatok pénzügyei a Nemzeti Bankhoz tarolyannak, amelyik a hasonló esetekre vonatkozik! Hogyne lenne. A közös beruházással készü lő épületek kezelését az 50 százaléknál nagyobb résztulajdonnal rendelkező vállalat intézze, vagy pedig át kell adni az Ingatlankezelőnek. Sajnos, a kaposvári ingatlankezelő — megfelelő apparátus hiányában — nem vállalta. ötven százaléknál nagyobb résztulajdonnal pedig senki sem rendelkezik. Az Állami Biztosító, mely a legtöbb helyiséget veszi igénybe, csupán 26 százalékát birtokolja az irodaháznak. — Joghézag — mondja egy iogász, persze nem hivatalosan. Ez az ő saját véleménye. A gyakorlatilag tehetetlenségre ítélt »kezelő bizottság« a városi tanács igazgatási osztályához fordult. Kérésük: »A közös beruházásból megvalósuló irodaház a lakásszövetkezetekhez hasonló elbírálás alá essen, és ezekhez hasonlóan a létrehozott közös intéző bizottságuk »jogi személy« legyen. illető valószínűleg nem fog levelet írni, hanem nyakon csípi az illetékest, és addig veri az asztalt, amíg kijönnek is intézkednek. Mint ahogy a körülmények kényszerítő hatására gondnok is akadt ideiglenesen. A kaposvári GELKA kirendeltség vezetője »viselte gondját« az épületnek januártól júniusig. Takarosán összehajtogatott iratokat tereget elém, pedig nem kértem. Nem a papírokra vagyok kíváncsi, hanem arra, ki fogja megszüntetni a jelenlegi zűrzavart. A földszinti mosdóhelyiségben ismeretlen tettesek ajtókat, ablakokat, húzóláncokat és feliratokat szaggattak le, ami nem csoda, mert nincs egy felelős ember, aki bezárná éjszakára a főbejáratot. Valaki például rendszeresen hálóhelynek használta azt az alagsorban álló ládát, amelyben raffiába ágyazott neoncsöveket tároltak. Otthagyta a névjegyét is, két üres tejeszacskó meg összetört neoncsövek formájában. Szinte mindenki ak^t mutogatott, akivel az ügy kapcsán beszélgettem. Csak éppen azzal az egyedül fontos irattal Ahhoz azonban, hogy az igazgatási osztály érdemben foglalkozhasson az üggyel, szükséges egy telekkönyvi szemle, meg egy műszaki !s- mertetés. A tulajdonosok az arra illetékes SOMBER-től kérték a műszaki ismertetést, ám az máig sem készült el. A telekkönyv adatai pedig nem fedik a valóságos helyzetet. Tehát ezen a vonalon zsákutca. Ki lesz a hibás haz^ 15 millió forintos épület ebek harmincadájra jut? Senki. Papíron ugyanis mindenki fedve van. Az érintettek kötegnyi aktával tudják bizonyítani — ők minden lehetőt elkövettek... Küszöbön áll a fűtési szezon, majd csak elintézi valaki, hogy a repedt kazánon elvégezzék a garanciális javításokat. Ha az ötödik emeleten dolgozók megunják a lépcsőmászást, majd csak kezébe veszi valaki a lift ügyét. Az u'-“' uumuvuí, uuui ociiui, re valóban szükség lenne: a műszaki ismertetéssel. Vajon miért nem készítette el a SOMBER? Talán, mert akkor ismertetnie kéne azokat a hiányosságokat is, amelyeknek a kijavíttatása az ő feladata lenne? Azzal pedig sok minden megoldódna. A végleges műszaki átadás után a GELKA elintézhetné társaival a pénzügyi elszámolást, ami lehetővé tenné a telekkönyvi rendezést. Az, hogy a valóságnak iratokban is nyoma van, önmagában nem baj. Csak az iratoknak is legyen nyoma a valóságban. Aki veszi magának a fáradságot, és átböngészi ennek az irodaháznak a kezelése ügyében keletkezett aktahalmazt, úgy érezheti, itt lázas tevékenység folyt. Szerintem viszont lázas semmittevés ... Rezes Zsuzsa Tartsák szemmel a táskákat! toznak, de a Nemzeti Banknál sem nyithatnak folyószámlát, mert a kezelő bizottság nem állami vállalat, sőt nem is »jogi személy«, tehát munkaadóként sem szerepelhet. Na jó, nézzük a rendeleteket. Lennie kell valahol egy mintha az országgyűlés kebelében fog tartatni; remény leni lehet, hogy az ügyet lelkesedéssel fogadja és alkalmas helyről gondoskodik. Hely lévén, az ige testté fog válni; mert amíg hely nincs, addig terveket sem lehet készíteni«. A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1838-as, pusztító pesti árvíz után a Duna- parton, a mai Tudományos Akadémia helyén kívánta felépíteni. Mire azonban 1844. június 23-án a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlapban napvilágot látott a »Pesten építendő Országház és e’ körüli sétaliget (parque) tervének | készítésére vonatkozó Csőd- * hirdetés«, ez az épület szín-t helyéül az úgynevezett Újt Vásár piacot (Neuer Markt-í platz), vagyis a mai EngelsJ teret jelölte meg. összesen 42 f pályamű érkezett be, ered-* ményt azonban soha nem hirdettek. A rendék 1847-ben ismét Pozsonyban láttak mun- hozta meg történelmi jelentőségű törvényeit, többek között az 1848. évi V. törvénycikket s ettől kezdve a .Pesten (és nem Pozsonyban vagy Budán !) háromévenként tartandó nemzetgyűlés képviselőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országlakosok is választják, akik a választójoghoz törvényileg kívánt vagyonnal rendelkeznek. Pintér István ffolytatjuk) Az üzletek önkiszolgáló rendszere gyorsítja az áru forgását, lerövidíti a vásárlásra szánt időt, és könnyebbé teszi az eladók munkáját. Az önki- szolgáló rendszer a kiszolgálás korszerűbb változata. Magasabb fokú vásárlási kultúrát kíván a fogyasztótól, és rugalmasabb, szervezettebb munkát az üzlet dolgozóitól. Az önkiszolgáló rendszerben mégis van egy pont, ahol a vásárló és az eladó között feszültség keletkezhet. Ez a feszültség abban a pillanatban jön létre, amikor valaki belép a boltba, s figyelmeztetik, hogy táskáját, bevásárlószatyrát helyezze el az erre a célra rendszeresített polcon. Miért? Mert nálunk még nem mindenki rendelkezik azzal az erkölcsi érzékkel, amelynek birtokában nem tekinti »csábítónak« a polcokra rakott sok-sok árut, s ehhez nem akar fizetés nélkül hozzájutni. A kávé, csokoládé, kis üveg ital elsüllyesztésének, kicsempészésének jelenleg a legbiztosabb gátja a kereskedelemben a megelőzés. Csakhogy akad nem egy olyan ABC, ahol egyszerűen nem vállalnak felelősséget a lerakott táskákért. Az üzletben megelőzik, hogy a zavarosban halászók megdézsmálják az árukészletet, de arról már nem gondoskodnak, hogy az enyveskezűektől megóvják a tisztességes vásárlóik holmiját. Legutóbb a tabi ABC-ben lopták el N.-né olvasónk holmiját, aki betért ide vásárolni. Mit lehet ilyenkor tenni? A tabi ÁFÉSZ áruforgalmi osztályvezetője, Szabó Győző szerint áz ilyen eset egyáltalán nem gyakori, s ha előfordul, az ÁFÉSZ minden esetben megtéríti a kárt. (Tehát felelősséget vállal a vásárló holmijáért.) Amikor közbevetettük, hogy néhány helyen már megoldották ezt a problémát úgy, hogy egy alkalmazott mindig szemmel tartja a lerakott holmikat, megtudtuk, hogy a tabi ABC forgalma — sok más hasonlóval együtt — nem olyan nagy, hogy egy külön ember foglalkoztatása kifizetődő lenne. N.-né szerint az ÁFÉSZ- központban hallani sem akartak kárának megtérítéséről. S valóban, ilyen esetekben a dolog mindenképpen nehézkes és hosszan elhúzódó lehet, ami sem a vásárlónak, sem az ÁBC hírének nem tesz jót. Legjobb megoldás itt is a megelőzés: legalább csúcsforgalomban, amikor el jön a zavarosban halászók ideje, állítsanak oda valakit! Nem valószínű, hogy az éves eredményt befolyásolná látszólag terméketlen munkája, amely végül is igen hasznos lehet: a bizalom visszaszerzését és megtartását szolgálja. Cs. T. A FONYODI DELTA ÉTTEREM állandó alkalmazásra fölvesz szakképzett felszolgálókat, szakácsokat, pultosokat, kézilányokat, konyhamészárost, valamint takarítónőket, mosogatókat, és felírót (14385)
