Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-04 / 207. szám

XXVII. évfolyam 207. szám. 1971. szeptember 4., szombat Parafálták a nyugat-berlini megállapodást Pinczési Pál, az MTI berlini tudósítója jelenti: Pénteken délben a volt Szö­vetséges Ellenőrző Tanácsnak a Potsdamer Strassen levő épületébe belépye már tudni lehetett, hogy a világ minden részéből összesereglett több mint 200 újságíró ezúttal nem jött hiába. Az ellenőrzést a csütörtökihez képest rendkívül megszigorították. A terembe szóló piros színű meghívókra ráírták a tulajdonos nevét, ra­darszerkezettel ellenőrizték a / fényképező és filmfelvevő gé­peket, s mindegyik gépre rá­ragasztották a cédulát: melyik kinek a tulajdona. A négy nagykövet 12 óra 58 perckor lépett be' a terembe, a szakértők tömegének a kí­séretében. A nagykövetek bal­ról jobbra a következő sor­rendben foglaltak helyet: Franciaország, Anglia, Szov­jetunió, Egyesült Államok. Az aláírási ceremónia mindössze hat percet vett igénybe. A pi­ros kötésű szerződéspéldáriyok közül a Szovjetunió és az Egyesült Államok példányán rajta van az illető államok aranyozott címere, Franciaor­szág és Anglia példánya kí­vülről egyszínű volt. Pontosan 13 óra 04 perckor a francia nagykövet megkezd­te nyilatkozatának felolvasá­sát, majd az Egyesült'Király­ság, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok nagyköveteinek nyilatkozata következett. Pjotr Abraszimov, a Szov­jetunió berlini nagykövete a következő nyilatkozatot tette: — Kormányaink megbízá­sából ma olyan egyezményt írtunk alá, amely kétségkívül arra hivatott, hogy lényeges mérföldkő legy§n Európa po­litikai eleiében és általában a nemzetközi kapcsolatokban. Megállapodás jött létre a leg­bonyolultabb nemzetközi kér­dések egyikéről, amely körül egy negyedszázad folyamán gyakran támadták súrlódások és feszültségek. Megbíztak annak lejelentésével, hogy a szovjet kormány pozitívan ér­tékeli a lefolyt tárgyalások eredményeit, és a négyhatal­mi egyezmény aláírását lé­nyeges lépésnek tekinti a béke és biztonság megszilárdításá­hoz Európa közepén. — Az egyezmény kedvező alapot teremt a szóban forgó térség helyzetének normalizá­lása és egészségessé tétele szempontjából, mert a megál­lapodás tekintetbe veszi a fennálló reális helyzetet, vala­mint a részvevők és az összes érdekeltek jogait és kötelezett­ségeit. — A négyhatalmi egyez­mény újabb meggyőző bizo­nyíték arra, hogy tárgyalások útján eredményesei.) meg le­het oldani bonyolult nemzet­közi kérdéseket. A ma alá­írt megállapodás kedvezőbb feltételeket teremt az államok napirendjén szereplő más fon­tos problémák megoldására. — A négy nagyhatalom egyezménye a kölcsönös ér­dekék józan mérlege. Nem lenne helyénvaló, ha a mérle­get abból a szempontból néz­nénk, hogy kinek hoz több előnyt vagy nyereséget. Ezzel az egyezménnyel mindenki nyer, mert altala nyer a béke, az enyhülés és' az égyüttmű- ködés. Azzal, hogy figyelembe veszi Berlin nyugati övezetei-, nek különleges helyzetét, az egyezmény a nyugat-berlini lakosság szernponfiából lénye­ges gyakorlati javulást helyez kilátásba a Német Demokrati­kus Köztársaság szuverén jo­gainak megőrzése mellett, az NDK kifejezte készségét, hogy az NSZK hatóságaival és a nyugat-berlini szenátussal folytatandó tárgyalásokon megfelelő megállapodásokat köt konkrét kérdéseket ille­tően. — Mint kollégáim is, befe­jezésül én is szeretném kife­jezni meggyőződésemet, hogy az általunk elért és az adott térség békés fejlődését szol­gáló megállapodás nemcsak Nyugat-Berlinben, hanem egész Európában, sőt ezen túl­menően ig messzemenő he­lyeslésre és támogatásra talál. — Engedjék meg, hogy sze­rencsét kívánjak kollégáimnak, továbbá mindenkinek, aki az egyezmény aláírása alkalmából itt jelen van. — Köszönetemet fejezem ki a küldöttségek tanácsadóinak, szakértőinek, s a tárgyalások minden közreműködőjének együttműködésükért, amely e pozitív eredményhez vezetett. Hasonló széliemben nyilat­kozott a három nyugati nagy­követ is. A nyilatkozatok felolvasása után a nagykövetek kölcsönö­sen üdvözölték egymást a szer­ződés sikeres megkötése és parafálása alkalmából, majd Abraszimov német nyelven ezeket mondta: »Minden jó, ha a vége jó. A négyoldalú egyezmény teljes szövege A Nyugat-Berlinre vonat­kozó, pénteken aláírt négyol­dalú megállapodás szövege a következő: «-Négyoldalú. egyezmény a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság, az Ame­rikai Egyesült Államok és a Francia Köztársaság kormá­nyai, nagyköveteik által kép­viselve, akik ülések sorozatát tartották Berlin amerikai szek­torában, az egykori Szövetsé­ges Ellenőrző Tanács épüle­tében, eljárva négyoldalú jogaik alapján, valamint a rájuk há­ruló felelősségek és a háború alatti és a háború utáni meg­felelő megállapodások alapján és a négy hatalom döntései alapján, amelyeket itt nem érintenek, figyelembe véve a szóban forgó területen fennálló hely­zetet, azon óhajtól vezettetve, hogy hozzájáruljanak a helyzet gya­korlati megjavításához anél­kül, hogy jogi helyzetüket kor­látoznák, a következőkben ál­lapodtak meg: I. Általános rendelkezések 1. A négy kormány arra tö­rekszik, hogy előmozdítsa a feszültségek kiküszöbölését és bonyodalmak megakadályozá­sát a szóban forgó területen. 2. A négy kormány, tuda­tában az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya iránt fennálló ' kötelezettségeinek, megegyezett abban, hogy ezen a területen neimszabad erősza­kot alkalmazni* és erőszakkal fenyegetőzni, továbbá, hogy a viszályokat csupán békés esz­közökkel szabad rendezni. 3. A négy kormány kölcsö­nösen tiszteletben tartja egyé­ni és közös jogait és felelős­ségeit. amelyek változatlanok maradpak, , \ 4. A négy kormány meg­egyezett abban, hogy a jogi vonatkozásban fennálló nézet­különbségektől , függetlenül, nem szabad egyoldalúan meg­változtatni azt a helyzetet, ainely ezen a területen kiala­kult, amint azt mind a jelen egyezményben, mind az egyez­mény által említett egyéb megállapodásokban is definiál­ták. //. Rendelkezések Berlin nyugati szektoraira vonatkozóan a) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya kijelenti, hogy pol­gári személyek és javak át­menő forgalma Berlin nyugati szektorai és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti köz­úton, vasúton és vízi utakon a Német Demokratikus Köz­társaság területén át mentes lesz akadályoktól, hogy a leg­egyszerűbb és leggyorsabb módon lebonyolódjék, és hogy előnyben fog részesülni. Az illetékes német hatósá­gok egyeznek meg az ezen polgári forgalmat illető konk­rét rendszabályokban, amint azok az ‘I. függelében le van­nak fektetve. b) A Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai kijelentik, hogy a kötelékeket Berlin nyu­gati - szektorai és a Né­met Szövetségi Köztársaság között fenntartják és fejlesz­tik, amikoris figyelembe ve­szik azt, hogy ^zek a szekto­rok mint idáig, úgy a jövőben sem képezik a iiéinet Szövet­ségi Köztársaság alkotórészét, és továbbra sem tartoznak an­nak feifnhatósága ala. A II. függelékben tárgyalják azokat a konkrét rendelkezé­seket, amelyek 'Berlin nyugati szektorainak és a Német Szö­vetségi Köztársaságnak a vi­szonyára' vonatkoznak. c) A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mánya kijelenti, hogy javítani fogják a kommunikációt Ber­nyugati szektorai és azon területek között, amelyek e szektorokkal határosak, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság azon területei kö­zött, amelyek e szektorokkal nem határosak. Berlin nyugati szektorainak állandó lakosai jzekre a területekre utazhat­nak humanitárius, családi, vallási, kulturális vagy keres­kedelmi okokból, vagy turis­taként, és e területeket meg­látogathatják, mégpedig ha­sonló feltételek mellett, ame­lyek az e területekre' beutazó más személyekre érvényesek. A kis enklávék problémái, beleértve Steinstüekent és más kis területeket, területcserével oldhatók meg. Az illetékes német hatósá­gok egyeznek meg azon1 kopk- rét. rendelkezésekben, amelyek az utazásokra, a kommuniká­cióra és a területcserére vo­natkoznak, amint azokat a III. függelék leszögezi. d) Berlin nyugati szektorai érdekeinek képviseletét és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének konzuli te­vékenységét Berlin nyugati szektoraiban a IV. függelékben lefektetett módon lehet gya­korolni. IIL Zárórendelkezések Ez a négyoldalú egyezmény i jegyzőkönyvben lesz lefektet- azon a napon lép érvénybe, ve, ezt alzárójegyzőkönyvet amely egy négyoldali záró-! akkor kell megkötni, amikor már a jelen négyoldalú egyez­mény II. részében és függe­lékeiben előirányzott intézke­désekre vonatkozóan megálla­podás jött létre. Készült a korábban a Szö­vetséges Ellenőrző Tanács ál­tal Berlin amerikai szektorá­ban használt épületben 1971. szeptember 3-án, négy eredeti példányban, angol, francia és orosz nyelven, mindegyik szö­veg egyformán kötelező ere­jű., A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormánya nevében: P. A. Abraszimov; Nagy-Britannia és Észak- lrország Egyesült Királyság kormánya nevében: R. Jack- ling; Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya nevében: K. Rush; A Francia Köztársaság kor­mánya nevében: J. V. Sau- vagnargues. I. Függelék A Szovjet Szocialista Köz- társo tok Szövetsége kormá­nya, közlése a Francia Köztársaság, az Egyesült Ki­rályság és az Amerikai Egye­sült Államok kormányaihoz. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kormá­nyának van szerencséje a mai napon kelt négyoldalú egyezmény II. része a) szaka­szára hivatkozva és a Német Demokratikús Köztársaság kormányával folytatott kon­zultáció nyomán és azzal egyetértésben közölni a Fran­cia Köztársaság, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai­val a következőt: 1. Polgári személyek és ja­vak tranzit-forgalma Berlin nyugati szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság között közúton, vasúton és vízi úta- kon a Német Demokratikus Köztársaság területén át meg- köiínyittetik és akadálytalan lesz. E közlekedést a legegy­szerűbb., leggyorsabb és leg­kedvezőbb olyan kezelésben részesítik, amilyet a nemzet­közi gyakorlat csak ismer. 2. Ennek megfelelően a) Az elindulás előtt ólom­zárral ellátott, polgári javak szállítására szolgáló eszközök alkalmazhatók közúton, vas­úton és vízi utakon Berlin nyugati szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság között, az ellenőrzési eljárások az ólomzáraknak és a kísérő do­kumentumoknak a vizsgálatá­ra szorítkoznak; b) Az olyan szállítóeszközök esetében, amelyeket nem le­het ólomzarral ellátni, mint például nyitott tehergépko­csik, az ellenőrzések a kísérő dokumentumok vizsgálatára szorítkoznak. Különleges ese­tekben, amikor elegendő indo­kolt (gyanú állhat fenn, hogy ólomzárral el nem látott szál­lítóeszközök olyan anyagot tartalmaznak, amelyet a tran­(Folytdtás a 2, oldalon) Főiskolává szérvezik át a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technil umot ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS Losonczi Pál, az Elnöki Ta-' nács elnöke beszámolt finn­országi hivatalos látogatásá­nak tapasztalatairól. A beszá­molót a NET tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács az ülésen elfogadott törvényerejű ren­deletekben a Felsőfokú Kül­kereskedelmi Szakiskolának külkereskedelmi főiskolává, a nyíregyházi, illetve a Kapos­vári Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikumoknak mezőgaz­dasági főiskolává, továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskolának, a Magyar Iparművészeti Főis­kolának, valamint a Színház­as Filmművészeti Főiskolának — nevük megtartásával — egyetemi jellegű főiskolává szervezését rendelte el. . A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról hozott törvény- erejű rendelet értelmében a tanulmányok befejezését kö­vetően sikeres államvizsgát tett hallgatók egyetemi okle­véllel egyenértékű oklevelet kapnak, amely a honvédelmi miniszter által meghatározott katonai beosztások betöltésé­re kepesít. A felsőfokú okta­tási intézmények új jogállá­sukat ebben az oktatási evben elnyerik. Az Elnöki Tanács a deve- cseri járás székhelyét Deve- cser közös tanácsú nagyköz­ségből Ajka városba helyezé­sét rendelte el, s egyben a já­rás nevét ajkai járás elneve­zésre változtatta. Az Elnöki Tanács dr. Ker­tész Jánost a Legfelsőbb Bí­róság bírájává választotta, to­vábbá előzetesen hozzájárult dr. Zsebük Zoltán egyetemi tanárnak a tiszántúli refor­mátus egyházkerület főgond­nokává történő megválasztá­sához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Lo§onczi Pál fogadta az iráni herceget Losonczi Pál,, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a hazánkban tartózkodó Ghoiam Reza Pahlavi iráni herceget. Képünkön: Mohammad Hassan Puyani, Ghoiam Pahlavi, a tolmács és Losonczi Pál. . Cédákat elutazott lazánkká! Elutazott hazánkból Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Mongól Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága meghívására családjával szabadsága egy részét Magyar- országon töltötte. Magyaror­szági tartózkodása során talál­kozott Kádár Jánossal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárával, és Fock Jenövéi, a Minisztertanács elnökével. J. Cedenbal megismerkedett Bu­dapest és a Balaton környéke, valamint Heves megye és Eger nevezetességeivel. Látogatási tett a vadászati világkiállítá­son. Pénteken, a Ferihegyi re­pülőtéren Fehér Lajos, a Po­litikai Bizottság tagja, a mi­nisztertanács elnökhelyettese búcsúztatta J. Cedenbalt és családját. Újabb automatikus űrállomás Két- űreseményről adtak hitt csütörtökön este a szovjet hír­közlő, szervek: felbocsátották a Luna—18 automatikus űrál­lomást és .megkezdte tizen­egyedik munkanapját a Lu- nohod—1 szovjet holdjármű. A most felbocsátot automa­tikus űrállomás másik elődje, a Luna—16, nem kisebb, tudo­mányos szenzációval lepte meg a világot, mint azzál, hogy teljesen automatikus úton, te­hát a kockázat maximális ki­zárásával, lényegében megis­mételte az első Apollo-űrha- jók legénységének hőstettét: földkörüli pályáról megköze­lítette a Holdat, simán le­ereszkedett, automata mani­pulátorok segítségéve] hold­kőzetet gyűjtött, majd értékes szállítmányát visszahozta a Földre. A Luna—18 közvetlen elő­története tehát azt mutatja, hogy nehéz feladatra vállal­kozik az, aki most, meg akar­ja jósolni az új kísérlet konk­rét céljait és várható eredmé­nyeit. Egyelőre nem ismere­tes az űrállomás súlya és több más lényeges adata sem. A TASZSZ hírügynökség csütör­tök este kiadott és a hagyo­mányhoz híven rendkívül szűkszavú jelentése a Luna— 18 felbocsátásának céljaként -a Hold és a holdkörüli koz­mikus térség tudományos ku­tatásának további folytatását" jelöli meg. VflSflRNBPI SZÁMUNK ÍARTBLMABOl ■ LAJOS GÉZA: Érettségi bizonyítvány és párttagkönyv (3. oldal) REZES ZSUZSA; A lázas semmittevés útvesztői (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: ősz eleji napfény (5. oldal) BAJOR NAGY ERNŐ: Rohot-e a mííveffidés? (7. oldialj JÁVOR OTTO: Országúti bajnok (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents