Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-01 / 204. szám
Korszerűsödés kérdőjelekkel GÉP HELYETT £1 háború emlékezete A harmadik ötéves terv esztendeiben, 1966—1976 között az ipari beruházások 4jj százalékkal haladták meg a második ötéves' tervben elért szintet. Ezen belül építésre 52, belföldi gépekre 46, importgépekre 66 százalékkal többet fordítottak, mint az 1961—1965 közötti években. A tervidő szakban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 61 százalékkal növekedett, kisebb mértékben, mint amennyit a népgazdasági terv előírt. Ami ugyancsak gondok forrása: az építési munkák, valamint a nem szocialista országokból származó ’gépek árszínvonala több mint húsz százalékkal emelkedett. , Szamok, számok. Szárazok, csak a szakembernek sokat- mondőak. Ám mit kezdjen velük az, aki özönvíz előtti masinán — darun, tekercselőn, nyomdagépen, szelfaktoron. slb. — dolgozik, vagy aki még ma is »izomgépként«, azaz puszta fizikai elejére hagyatkozva végzi munkáját? .Megfordítva: a -korszerű; nagy termelékenységű fél- vagy teljes automatán bonyolult termékeket előállító munkás vajon soknak vagy kevésnek tartsa-e, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés 61 százalékkal emelkedett? Egyáltalán: mi az, hogy az ipar gépesítettsége? Először a munka Ahhoz, hogy tárgyilagos, tehát igaz választ adhassunk, hátrább kell lépnünk az időben. Odáig, hogy a magyar gazdaságtörténet a korábbi évtizedekben végbement fejlődést vizsgálva egyetlen iparterületet sem könyvelhetett el korszerűként, tudatosan fej- lesztettként. Iparpolitika valójában csak a felszabadulás óta létezik, s első, döntő teendője nem lehetett más, mint a munkához való jog gyakorlati érvényesítése. Azaz, hogy mindenki, aki dolgozni akar, megkereshesse kenyerét. Ez elkerülhetetlen szakasz volt. Csakis ezután, következhetett annak vizsgálata, hogy menynyi münka kell egységnyi termék előállításához? Az össztársadalmi munkaráfordítás országonként erősen különböző, akár villamos energiáról, akár pamutszövetről van szó. Az egyik országban ötször annyi ember szükséges egységnyi. termék előállításához, mint a másikban. Ez utóbbi ország tehát ötször olyan ' fejlett'lenne, mint a másik? Korántsem ! Sokféle összetevője van a gazdasági fejlettség mércéjének, s ezek egyike az egységnyi végtermékre jutó össztársadalmi munkaráfordítás. E tényező azonban mindaddig, míg a gazdaság a külterjes fejlődés szakaszát éli, s míg piaca elzárkózik ' más országok termékei elől, nem jut lényegesebb szerephez. Van elég munkavállaló, az egységnyi termékre jutó munkabér nem túl nagy, tehát ekkor meg nem látszik érdemesnek. az eleven izommunka helyett bonyolult és drága gépekkel, berendezésekkel termelni. Eljön azonban az idő, amikor, a munkaerőforrások lényegében kiapadnak; megkezdődik a külterjes és a belterjes szakasz közötti átmenet. Ez tűnik a legkritiku- sabbnak. Üj munkaerő ugyanis már alig van, a gyors gépesítés, automatizálás, műszereEMBER zés feltételei ugyanakkor még csak kevés helyen léteznek. Itt tart ma a magyar népgazdaság. A vállalatok számára mindezért a biztonságot a létszámtartalék — magyarul: a fölös számú ember — adja. A kapun belüli munkanélküliség lényegében ^tartalékalap«. Ha átcsoportosításra, termékváltásra stb. van szükség, a hiányzó technikát emberekkel próbálják pótolni. Egy idő után ez az út is járhatatlanná vált. Ehhez egész egyszerűen nincs elegendő ember. Sem tartaléknak, sem a gép mellé. Nem marad más megoldás, mint a műszaki fejlesztés. Jöjjön a — legjobb technika? Ésszerű mérlegelés Várjunk csak a válasszal. Az adott gazdasági környezet alapján kell eldönteni, hogy milyen technikát, , technológiát érdemes alkalmazni. A legkorszerűbb ugyanis, összevetve a meglévő lehetőségekkel, nem mindig bizonyul a leg- gazdaságosabbnak. Az állami gépiparban például az automata és félautomata esztergagépek aránya csupán 14 százalék. Nosza, vásároljunk, ahol csak tudunk, automatákat?! Igen ám, de 1950 és 1970 között az ipar technikai fölszereltsége gyorsabban növekedett, mint a munka termelékenysége. Azaz: alacsony a hatékonyság, a gépek, berendezések kihasználtsága. (A gépipar legfontosabb területein a szerszámgépeket mindössze 1,1—1,3 műszakban működtetik!) Nem elég tehát az új, korszerű gép: jól képzett munkaerő, megfelelő nyersanyag vagy félkész termák, zökkenőmentes szállítás stb. Is szükséges hozzá. Éppen az utóbbiak hiánya vagy gyengesége miatt állnak tétlenül sok helyen méregdrágán vett berendezések ... A fejlesztésnek vannak szubjektív tényezői is, alapvetően azonban a gazdasági környezet határozza meg a haladás mértékét. Ezért ésszerű mérlegelésre van szükség annak megállapításához, hol érdemes, és hol nem érdemes a korszerűsítés terheit vállalni. E mérlegelés hiánya már jó néhány új, korszerűnek kikiáltott üzemet juttatott súlyos helyzetbe. Pedig modernek voltak a gépek, korszerű a technológia, csak éppen az általuk gyártott termék volt korszerűtlen, ezért nem kellett senkinek... Miért keil? Miért nem jó minden úgy, ahogy van? Miért kell gépesíteni? A munkaerőforrások csökkenése és kiapadása, ha nem ellensúlyozza ezt műszaki fejlesztés, a termelés megtorpanásához,, sőt csökkenéséhez vezet. Az alacsony technikai szint megrekeszti a társadalmi munka hatékonyságú1 nak emelését, s ezzel a távlati fejlődés ma szükséges megalapozását lehetetlenné teszi. Az elavult gép, gépsor, berendezés elfoglalja a helyet az új, a termelékenyebb elől — ezért kiterjedt az építési láz! —, tartósítja az idejétmúlt technikát, az alacsony termelékenységet, s ‘ akadályozza a termék minőségének javítását, korszerűsítését. Ahol tehát halogatják a fejlesztést, ott a holnapi kenyeret gyúrják fekétébbre. Aligha hihető hogy ne tudnák ezt. Mégis halogatják? Miért? M. O. (Következik: Ember helyett gép) Ma harminckét éve, hogy a hitleri fasiszta állam megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbantotta a világ- történelem legszörnyűbb és legnagyobb háborúját. A nyugati hatalmak formálisan hadiállapotba kerültek ugyan a hitleri birodalommal, valójában azonban nem mozgósították teljes erejüket a fasiszta veszély elhárítására. A Szovjetunió népeinek és fegyveres erőinek jutott az a történelmi dicsőség, hogy megszabadította az emberiséget azoktól a szörnyűségektől, melyeket a hitlerizmus baljós fenyegetésként ígért. A hitleri tervek meghiúsulását lehetővé tette, továbbá, hogy antifasiszta koalíció létesült, és hogy a szabadságszerető népek összefogott erővel küzdöttek Berlin elestéig, a végső győzelemig. A háború után érthető volt az emberek végtelen békevágya, érthető volt, hogy mindenki kívánta:, soha többé háborút! A monopoltőke urai azonban — még be sem gyógyultak a sebeg — máris felszították a hidegháború gyűlöletes tüzet. A szovjet népnek a békés építőmunkában és a honvédelem fejlesztésében elért hatalmas sikerei akadályozták meg, hogy az antifasiszta koalíció felbomlása után kitörjön az újabb világháború. , Európában több mint negyed százada hallgatnak a fegyverek. Kontinensünk történelmében még nem volt egyfolytában ennyi ideig tartó béke. Világszerte, így kontinensünkön is megszerveződtek azok a társadalmi erők, amelyek nemet mondanak az imperialista háborúkra. A burzsoá kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy a tömegek véleményét teljesen figyelmen kívül hagyják. A legfőbb tényező a béke megőrzésében azonban a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok, ka- , tonai, diplomáciai, politikai ereje, tekintélye, ezen belül is a legkorszerűbb fegyverzettel és kiképzéssel rendelkező szovjet hadsereg. Az utóbbi hónapokban történt néhány esemény, amely ismét megfontolt optimizmusra ad okot. Aláírták a szovjet—NSZK és a lengyel— NSZK megállapodást, folyamatban vannak a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások, rendszeresen ülésezik a genfi leszerelési konferencia, a napokban pedig négyhatalmi megállapodás született a , nyugat-berlini problémáról. Az évforduló alkalmából meghajtjuk az emlékezés zászlaját az antifasiszta háború áldozatai előtt. Az élők azzal tiszteleghetnek legméltóbban a hősök emlékezetének, hogy összpontosítják erőiket a béke fenntartására, hogy megalapozzák a jövendő gemerációk boldogabb életét. Kuvtnznni légitek az íFESZ-ek Megyei küldöttgyűlés Kaposváron Több mint száz szövetkezeti küldöttet és számos vendéget köszöntött a MÉSZÖV elnöksége által tegnap Kaposváron összehívott gyűlésen dr. Horváth Béla, a csurgói ÁFÉSZ elnöke, a MÉSZÖV elnökhelyettese. Az év első felének gazdálkodási tapasztalatait, a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeit értékelő küldöttgyűlésnek külön jelentőséget adott, hogy szerte az oi-szágban, így Somogybán is élénk készülődés tapasztalható aá általános fogyasztási és értékfesítő szövetkezetek decemberben sorra kerülő VII. Országos kongresszusára. Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke, az elnökség jelentését ismertetve mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek a X. pártkongresszus megjelölte úton haladnak, eredményesen munkálkodnak terveink megvalósításán. Figyelemre méltó az, ahogyan nőtt az érdeklődés a közügyek iránt, a társadalmi aktivitás a különböző célok elérésére. Tartalmas összejövetelekké váltak azok a rendezvények, melyeken a fogyasztási szövetkezetek közelgő kongresszusának irányelveit vitatták Vneg. A takarékszövetkezetek IV. ötéves tervében olyan fontos előirányzatok szerepelnek, mint például a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése, á hálózat bővítése. A tervidőszak eddigi tapasztalatai a MESZÖl^-höz tartozó ágazatokban arra mutatnak, hogy dinamikusabb fejlődés várható, mint amilyen az előző ötéves tervben volt- A lakosság többet költött a szövetkezeti boltokban, mint a múlt év azonos időszakában, ebből mindenekelőtt a falusiak vásárlóerejének növekedésére lehet következtetni. A felvásárlás ugyancsak emelkedett az év első' hat hónapjában. Kilátás van arra, hogy az éves tervek megvalósulnak, sőt helyenként jelentős túlteljesítéssel is számolni lehet. A takarékszövetkezetekben jelentékenyen emelkedett a betét- állomány, s új, követendő módszerekkel is találkozni (mint például a szuloki takarékszövetkezetben). Néhány kedvező hitelfölvételi lehetőségről azonban ezután még alaposabb tájékoztatást kell adniuk a lakosságnak. Több • fontos megállapítást tartalmazott az elnökség jelentése, ezfeket megerősítette és bővítette számos hozzászólás. Az egidk jelentős 'téma volt a szövetkezetek együttműködésének szükségessége. A MÉSZÖV elnöke is szólt erről, Biczó Péter, a KISZÖV elnöke pedig különösen felhívta a figyelmet az eddiginél szorosabb, termékehyebb kapcsolatok hasznosságára. Elmondta, hogy több konkrét együttműködési formát lehetne találni, mert ez most inkább csak a sportra és a kulturális tevékenységre szorítkozik egy-egy községben. Ezzel a lehetőséggel a jövőben jobban kellene élni, annál is inkább, mert a szövetkezeti mozgalmat még egységesebbé kovácsolja és anyagi haszonnal is jár. A kongresszusi készülődés Somogybán példásan folyik — erről szólt Mészáros István, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályának küldötte. Kis, helyi tanácskozásokon vitatják meg az irányelveket megyénkben, ezeket az anyagokat többnyire személyesen adják át a szövetkezeti tagoknak. A módszert követésre ajánlják az ország más részén is. A küldöttgyűlés eredményes munkáját követően a három választmány külön munkaértekezletet tartott. H. F, Megmutatni a természet kincseit Megnyílt a vadászati világkiállítás ropolyi bemutatója A HALLGATAG ERDŐ, a szürke ködfátyolba burkolózó zselici dombok szép ünnepségnek voltak tanúi tegnap Ropolyban. A megye párt- és állami vezetőinek jelenlétében nyitotta meg Illés Dezső, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója a vadászati világkiállítás ropolyi bemutatóját, hogy egy hónapon keresztül a külföldi és hazai vendégek ezrei gyönyörködhessenek a gazdaság egyik legkiemelkedőbb rezervátumának kincseiben. — Illő, hogy ezekben a szép, őszbe hajló napokban mi is ünnepeljünk — mondta többek között Illés Dezső. — Bemutatóinkkal szeretnénk láttatni munkaterületünket, ízelítőt adni abból az áldozatos munkából, melyet itt szívvel- lélekkel végzünk. Szeretnénk megmutatni a ma emberének a természet rémekeit, és rádöbbenteni, hogy a rohanó életünkben van egy bizonyos menedékünk: a csodálatos természet, ahol megpihenve új erőt meríthetünk... S ha valahől élő valósággá válnak ezek a gondolatok, akkor itt ebben a környezetben, ezen a bemutatón nemcsak a tekintetével érzékeli, szívével is átérzi ezt a látogató. Történelmi hely Ropoly, ezer év óta híres vádászterü- let, s a gazdaság ezt a nevezetes alkhlmat használta fel, hogy leleplezze azt az emléktáblát, mely a történelmi múltat összegezi. »Legyen ez az emlékátbla megőrzője a lassan enyésző, az avarral porladó múltnak« — hirdetik a fába vésett betűk. A múltat idéző tábla mellett a jelen: a bemutató. A híres, szépen berendezett vadászkastélyban Gosztonyi Géza negyvenöt év munkájával összeállított fegyvergyűjteményének jó néhány igen értékes darabjában gyönyörködhet az érdeklődő. A magas fi- lagóriából messze látni az erdő takarta dombokon, de a tekintet egyben felöleli a vadászkastély előtti szabadtéri bemutatót is. Két oldalt hullott agancsokból ügyes kezek igazi agancssövényt létesítettek. (Az értékes trófeák, a legszebb példányok a budapesti kiállításon.vannak). Fakorong tablók adnak útbaigazítást a hely vadászati múltRészlet a szabadtéri bemutatóból. ti szennaj talpas ház, a zselici táj jellegzetes régi épületének muskátlis ablakai integetnek hívogatóan. Megőrizni, átmenteni az utókornak a régi szép hagyományokat — ez a törekvés vezette a gazdaságot, amikor ,erre az alkalomra felépítette és korhűen berendezte a talpas házat. A bemutató harmadik része tulajdonképpen egy szép séta az úgynevezett Dugáskútig, ahol az út mellett sózókat, etetőket, dagonyákat,' magasleseket helyeztek el. A Dugáskútnál egy kis pihenő a hangulatos, va- rázsos környezetben, s visszafelé a szakszerű vadgazdálkodás vadföldjeit tekinthetik meg a látogatók. LEHETNE SOROLNI az egész bemutatóról dicsérő, elismerő jelzőket, de talán mindent elmond, ha íg)y írjuk: a föld legtávolibb országait is megmozgató esemény rangjához, színvonalához méltó harmonikusan illő a ropolyi kiállítás. járói, a gazdaság rezervátumairól, vadállományáról. S az árnyas fák alatt mindenütt fatörzs asztalok, székek, Néhány méterre tőlük egy eredeA zselici táj hagyományos lakóháza a szennai talpas hasú v. m. ii SOMOGYI NÉPLAP Szerda, IBII, szeptember 1. 3
