Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-01 / 204. szám

Horgolt lánykapulóvei ■ - ■ yy * * 4> -* -vVi^ í j A} 'i i ä 0 j -<■ ^ “ J: ' f ■ ;Tí :;s ,, /: > < •* * * > r -• £ * > •%- ^ 1 * * » * -* '■> ' ^' AS A méretnek, a szabásmintá­nak megfelelő szemmel hor­golhatjuk Gésa-fonal két szá­lával és 2-es tűvel. A pulóver alját 10, az ujját 6 sor rövid­pálcával kezdjük, a nyakát pedig 5 sor rövidpálcával. fe­jezzük be. A minta leírása; 1. sor: a láncszemsort rö­vidpálcával Horgoljuk be. 2. sor; 1 rövidpálca * a harmadik rövidpálcára 5 egy­ráhajtásos pálca, a harmadik rövidpálcára rövidpálca * . is­métlés. 3. sor: az első rövidpálcára 3 egyráhajtásos pálca * a har­madik egyráhajtásos' pálcára rövidpálca, a következő rö­vidpálcára 5 egyráhajtásos pálca * ismétlés és végül 3 egyráhajtásos pálca. A máso­dik és harmadik sorok ismét­lésével dolgozunk. Óvodából az iskolába.. Sok-sok bizalmatlanul is­kolába érkező, volt tanítvá­nyom riadt arcára emlékezem most. A szinte csak játékhoz szokott gyermek életében annyi minden változás törté­nik egyik napról a másikra. Nézzük csak, • mi is ez a változás, és hogyan segíthe­tünk a kis újdonsült iskolá­soknak ? A megszokott, kedves óvá néni után meg kell barátkoz­nia az’ iskolai »-második édes­anyáival, a tanító nénivel. Ebben, mi szülők, nagyon so­kat segíthetünk. Találjuk mi is kedvesnek, szépnek, jónak, okosnak, ügyesnek a, tanító nénit. Ne tegyünk bántó meg­jegyzéseket rá! Nagyon fontos, hogy a gyermek szeresse azt, akitől tanul. Szívesebben és jobban végzi majd a köteles­ségét, ha szeretet fűzi ahhoz a személyhez, aki a feladatokat kiszabja neki, és a végrehaj­tást ellenőrzi. Beszélgessünk sokat a gyer­mekkel már az első napokban a tanító néniről. Magunk is keressük meg vele a kapcso­latot. A szülői értekezletekre okvetlenül menjünk el — már az elsőre is ■—, mert nagyon sok fontos dolgot mond el ott a tanítónő, amit a kicsik még képtelenek megjegyezni. Ké­sőbb is tartsuk rendszeresen a kapcsolatot a fogadóórákon, értekezleteken, s fogadjuk sze­retettel a családlátogatásra érkező tanítónőt. * Támogatnunk kell a gyer­meket abban' hogy a kötet­lenebb, lazább keretek között folyó óvodai foglalkozás után szívesen teljesítse az iskolai élet követelményeit. Elsőnek említem , a pontos­ságot. Míg az óvodában 2— 2 1/2 óra alatt gyűltek össze reggelente a kis pajtások, ad­dig az iskolában fontos, hogy legkésőbb 3/4 8-kor belépjen a kapun. A késés sohasem a kis elsős hibája, azért a szülő felelős, viszont a gyermek szégyenkezik miatta. Segítenünk kell a táska be­csomagolásában. (Benne van-e minden másnapra' órarend sze­rint? Testnevelésóra napján vele vpn-e a kis külön zsák? stb.) Ebben nagyon finom fo­kozatonként haladhatunk az önállóság felé. Szinte naponta léphetünk előre egy apró kis kötelességgel, amit attól kezd­ve már rábízunk. Ha egyszer­re zúdítjuk rá a sok-sok ten­nivalót, abból kuszaság, ren­detlenség lesz. A rendérzék megalapozásának döntő lépé­se az iskolai életbe indítás. Ahogyan mi becsomagoljuk a táskát az első napokban, he­tekben (mindig este, lefekvés előtt), olyan gonddal készíti össze majd a holmiját akkor is. amikor már mindent maga végez. Nagyon fontos, hogy rend­szeresen, naponta érdeklőd­jünk az isikolai élete felől. Be­széljünk a pajtásairól, azok­nak egy része is új számára. Hallgassuk meg türelemmel az élménybeszámolóját, hiszen annyi minden új benyomás ári, hogy bőven van mondani­valója még a szűkszavú gyer­meknek is. Érdeklődjünk az első leckék, a kötelességek iránt. Ne ve­gyük el a kedvét, ha kicsit tojás alakú lett a karika, vagy eldőlt valamelyik írást elő­készítő betűelem jobbra vagy balra. Biztassuk inkább, sem­hogy kedvét szegjük! Olvassuk el a tanítónő meg­jegyzéseit, amelyeket a fel­adatok alá ír. (Az első félév­ben még nem osztályoznak az I. osztályban!) Erősítsük ma­gunk is meg a pedagógus meg­állapításait! Nem túlzók, ha azt mon­dom : nagy családi esemény, amikor iskolás lesz a kis óvo­dásból. És így van ez jól, ha »családi« ügyet csinálunk be­lőle ! Az iskolai élet megsze­rettetése, a kötelességteljesí­téssel való megismekerkedés nagyrészt a szülők, nagyszü­lők, nagyobb testvérek szerető, támogató, biztató segítségétől függ. Sok-sok szeretet, türe­lem kell hozzá, átmenetileg egy kicsit több »családi gond«- ot jelent, de bőven kamatozik. Sokszor még az egyetemi években is. Dr. G. K.-né A dohányzás ártalmai A LONDONI orvostudomá­nyi egyetem tanulmányt adott közre, amelyben ismerteti a dohányzásról, ennek ártalmai­ról és a dohányzás következté­ben fellépő betegségekről ki­alakult ismereteket. A dohányfüst gázok és kát- ránycseppek keveréke. Az em­beri szervezetre gyakorolt mérgező hatását . vizsgálva nemrégiben kimutatták, hogy kísérleti állatokon csupán do­hányfüst belégeztetésével tü­dőrákos tüneteket idéztek elő. A dohányfüst összetevői kö­zött van néhány rákkeltő anyag, vagy olyan alkotóelem, amely elősegíti a rákkeltő anyagok hatását. A szénmo- noxid és más egyéb gázok érezhetően csökkentik a vér oxigéntovábbító tevékenységét, a nikotin pedig roncsolja az idegsejteket és azokat az ideg­központokat, amelyek a vér­nyomást és a szívverés ütemét irányítják. A nikotin kái^os ha­tásai közé tartozik egy olyan hormonnak a kitermelése is, amely hirtelen leállítja a vize­letkiválasztást. Az említett al­kotóelemen kívül a dohány­füstben olyan összetevőket is találhatunk, amelyek köhögési ingert, hörgőtágulást stb. idéz­nek elő. * A dohányzás és az élettar­tam szoros összefüggésben van egymással. A londoni orvostu­dományi egyetem félelmetes adatokat közöl. Lássunk ezek­ből néhányat: — Kétszeres az eshetőség arra, hogy a cigarettázók előbb halnak meg, mint a nem dohányzók, halálozási arányuk a náluk tíz évvel idősebb nem dohányzókéhoz hasonlít. — Öt dohányos közül ket­tő, öt nem dohányzó közül mindössze egy hal meg 65 éves kora előtt. — Egy 35 éves, közepes do­hányos azt kockáztatja, hogy öt évvel hamarabb hal meg, mint nem dohányzó kortársa. ' — Azok a betegségek, ame­lyeknek a dohányos ember ki­teszi magát, részben halálát okozhatják, részben erős fáj­dalmat és munkaképtelensé­get okoznak. A dohányzásnak tulajdonít­ható betegségek közül talán a legborzalmasabb a tüdőrák. A statisztikák kimutatják, hogy az utóbbi években jelentős mértékben megnőtt a tüdő­rákban elhalálozottak száma. Számos országban bizottságot hoztak létre a tüdőrák elő­fordulásának tanulmányozá­sára. A bizottság egyhangú véleménye szerint a tüdőrá­kért elsősorban a dohány fe­lelős. Sajnos ezeknek a bi­zottságoknak nincs végrehajtó hatalmuk. Ezért nem tehetnek mást, mint nyilvánosságra hozzák a vizsgálati eredmé­nyeket és riadót fújnak a vi­lág lelkiismeretére hivatkoz­nak. A bizottságok felmérésé­ből idézünk: — A filter csökkenti a ve­szélyt. — A tüdőrák közvetlen összefüggésben áll az elszí­vott cigaretták számával, a leszívott füstmennyiséggel. . — A pipafüst és a szivar alig gyakorol hatást a beteg­ség kifejlődésére. A legna­gyobb veszélyt a cigaretta je­lenti. — A dohányosokat sokkal inkább ériryti a krónikus hörghurut és a tüdőtágulás, mint a nem dohányzókat. — A tüdők súlyos károso­dása nem szűnik meg a do­hányzás félbehagyásakor, de enyhül a hörghurut és kielé­gítőbbé válik a tüdő műkö­dése. A DOHÁNYOSOKRA a koszorúér-megbetegedések te­rén kétszer annyi veszély le­selkedik, mint a nem dohány­zókra. A veszély nagysága at­tól függ, hány cigarettát Vzív el valaki naponta, leszívja-e a füstöt, és hány éves korában kezdett dohányozni. Csakúgy, mint a tüdőrák és a hörghurut esetében, a dohányzás abba­hagyása ebben az esetben is jelentős mértékben csökkenti a veszélyt. A dohányzás sú­lyos károsodást idézhet elő a koszorúerekben, és növelheti a trombózisveszélyt. Egyéb vérkeringési zavarokat is okozhat, hatására a végtagok­ban érszűkület, embólia lép­het fel. A londoni orvostudományi egyetem felméréséből csupán néhány adatot közöltünk. Vé­gezetül felsoroljuk még a do­hányzás más negatív követ­kezményét: — A terhesség alatt do­hányzó nők körében jelentős mértékben növekszik az abor­tuszveszély, a gyermekeket pedig részben a fejletlenség, részben a korai halál fenye­geti. — A dohányosoknál sokkal gyakrabban lép fel ajakrák, torokrák és nyelőcsőrák, mint a nem dohányosoknál. A hó­lyagrák és a hasnyálmirigyrák a cigarettázók speciális be­tegsége. — A dohány akadályozza a gyomorfekély és a nyombélfe- kély gyógyítását, ha ugyan éppen nem fekélykeltő ha­tású. A kép meglehetősen gyá­szos. Feltehető, hogy a cikk némi nyugtalanságot kelt né­hány olvasónkban. Remél­jük, nyugtatóként nem a ci­garettához folyamodnak! Indián vagy pilóta? Ez a nadrág­gal együtt hordható pon­cho stílusú ru­ha, amely fé­nyes műszőr­méből készült — ragyogó sárga, na­rancssárga és zöld színben —, í i párizsi Paco Rábán­ne divatter­vező 1971. évi őszi-téli kol­lekciójából való. (MTI Külföldi Képszolg.) ŐSZ FERENC \A/yomoz a város OTTHON 21. Hol legényegyletet, hol ínépdalgyűjtő mozgalmat, : máskor végigkilincselte a vá­ros urait a. szegények részé­re adományokért. Ez már így [hal meg, valamelyik kampánya közben.'. . — Küldje be az elvtársat! — enyhült meg Farkas. — Szervusztok ... Na, fia- ;im, ez derék munka volt. Délben összehívtam a bizottsá­got, és megszavaztunk nektek egy jegyzőkönyvi dicséretet. : Tudom, nem sok, de hát erre [van csak keret — mosolygott az öreg. — Egy kicsit korai még — [mondta Farkas. — Nem vallott még az a [disznó? Lényeg, hogy lakat alatt van. Majd ti kiszeditek belőle az igazat. Na, de ne [haragudjatok, mennem kell! Ügy érzem, hogy most egy ki­csit megmozdult a város, talán fel lehet támasztani azt a be­döglött múzeumbarátok körét. Míg el nem felejtem: erről ok­levelet is kaptok, csak nem tudtam felhajtani egy lógós kirakatrendezőt. Az tud csak szép betűket írni — ingyen. Merthogy aktívánk Délután megérkezett Sípos is: — Jelentem, Borzáékat be- kvártényoztam. — Mit szóltak. — Nem tudtak azok szólni. Csak nézték egymást, és egy­folytában az őrnagy elvtársra kérték a jóisten áldását. Meg­mondtam nekik, hogy két hé­tig ki sem mozdulhatnak, leg­feljebb az asszony vásárolni. Levelet, lapot senkinek ne ír­janak. Ez fájt nekik a legjob­ban, de aztán megígérték. És hogy teljes legyen a lista, nemsokára jelentkezett a hűt­len Borzákné is. Meghallotta, hogy a férje a szatír. — Beszélhetnék vele? — kérdezte szerényen. — Nem. — Jogom van hozzá. A fe­lesége vagyok, és az is mara­dok. Megvárom, ha tíz évet sóznak rá, akkor is. Istenem, én hajszoltam bele. Ha még akartam volna látogatni a kórházban, megtudom, hogy nincs is ott ,. Elbújdosott sze­gény. És most a hideg bör­tönben ül. Miattam. Nagy nehezen lehetett csak lecsillapítani. Farkas megígér­te neki, hogy két hét múlva . találkozhat az urával. Az országgyűlési képviselő is telefonált. Gratulált és elnézést kért, hogy a múltkor az in­terpellációval fenyegetőzött. Hivatkozott a rossz közhangu­latra ... — Nem történt semmi. Kö­szönöm — mondta Farkas. Az­tán beült a kocsiba, hogy a megyei parancsnokság illetéke­seit tájékoztassa. — Este otthon maradok a családnál, reggelre itt vagyok, és folytatjuk. Kovács egyedül maradt. Sí­post is elengedte, csak az ügyeletes ült a külső szobá­ban. Mindenki más kint járt az erdőben. Kovács minden telefoncsen­getésre felrezzent. Hátha Ildi­kó. Tulajdonképpen kötelessé­ge lenne jelentést adni. De Il­dikó nem jelentkezett. Kovács átvette az ügyeletes tiszthelyettestől a telefonügye­letet. Ezzel is telik äz idő. Csengetés: elloptak két csir­két. Csengetés: egy férfi zavar- gatja, az udvaron a feleségét. ^Csengetés: ki lehet-e albér­lőt lakoltatni, ha szemtelen a háziasszonnyal ? Csengetés: mi az? Tizennégy betű, a nyomozásnál használa­tra, r’-V-Voi kéz födik, szkópiá- val végződik. Csengetés. — Csengetés. — De Ildikó sehol. SÜTEMÉNYEK FEKETE FÜSZERTEKERCS Hozzávalók: 5 tojás, 10 dkg cu­kor, 2 szelet csokoládé, 10 dkg darált mogyoró, 10 dkg liszt, 1/2 csomag sütőpor, 1 evőkanál rum, reszelt citromhéj, 1/2 csomag va­níliás cukor, törött fahéj, törött szegfűszeg. A tojássárgákat a cukorral ha­bosra keverjük. Hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a mogyorót, a sütőporral kevert lisztet, a ru­mot, a citromhéjat, a vaníliás cukrot és a fűszereket. Végül hozzá vegyítjük az 5 tojásfehér­jéből fölvert kemény habot. Jól megzsírozott, liszttel meghintett tepsibe téve, szép világosra süt­jük. Azután gyümölcsízzel meg­kenjük, összetekerjük, és rövid időre még visszatesszük a sütő­be. A tekercset csoköládémázzal bevonhatjuk, vagy porcukor­ral meghintjük. MARIA-TORTA KOCKA ALAKBAN Hozzávalók: 14 dkg vaj, 14 dkg liszt, 7 dkg mandula, 10 dkg por­cukor, 1/2 csomag vaníliás cukor, 1 tojás, 1/2 narancs reszelt héja és leve, i kanál friss tejszín, gyü­mölcsíz és* diótöltelék. A vajat a liszttel deszkán el­morzsoljuk, hozzáadjuk a hámo­zott, őrölt mandulát, cukrot, to­jássárgáját, a narancsíevet és re­szelt héját, a tejszínt, és köny- nyű tésztát készítünk belőlé. Négy részre osztjuk, mindegyiket ki­nyújtjuk, kocka formákra vág­juk, mniden lapot lassú tűzön külön megsütünk, majd a lapos tepsiről (sütőlapról) késsel vigyáz­va levesszük. Az egyik lapot gyü­mölcsízzel, a másikat váltakozva diótöltelékkel kenjük cneg. A te­tejét csokoládémázzal vagy tej­színhabbal díszíthetjük. PORHANYÖS FÉLHOLD Hozzávalók: 3 tojás, 18 dkg liszt. 7 dkg cukor, 10 dkg vaj, egy ke­vés citromhéj, 1/2 csomag vaníliás cukor, i evőkanál tej. Egy egész tojást és egy tojás­sárgáját keményre főzünk, aztán áttörjük, hozzáadva a lisztet, a cukrot, a vajat, az 1 egész tojást, a reszelt citromhéjat, a sütőport, a vaníliás cukrot és a tejet. Az egészből gyorsan tésztát gyúrunk, nagyon hideg helyre, lehetőleg hű­tőszekrénybe tesszük. Ha megke­ményedett, fánkszaggatóval vagy kis borospohárral holdakat szag­gatunk belőle, tepsire rakjuk, to­jással megkenjük, és előre beme­legített sütőben megsütjük.. Csengetés: — Kóvács had- nagyot kérjük. — Én vagyok. — Itt a kollégium portása. A kollégium mögött- egy lányt megtámadtak és leütöttek. Kovács parancsot adott, hogy Farkas őrnagyot azonnal értesítsék, és rohant a hely- tszínre. Útközben felszedett két erdésznek álcázott rendőrt. Mire odaértek, a kollégiumi őr a bejárat előtt állt. A lányt a társalgóban fektették le: Már kijött hozzá az orvos is. — A kollégium legszebb lá­nya — mondta a portás. — A Saci? — kérdezte Ko­vács. — Igen ... Tetszik ismerni? Zsoldosék a folyosón várták. — Gratulálunk, hadnagy úr — mondta Zsoldos. — örülök, hogy elfogták a szatírt. Még­hozzá bravúros nyomozással... Kovács, ha indulataira hall­gat, szájon vágjci. De úgy lát­szik, még győzte cérnával, bár érezte, hogy nem soká bír­ja. Nem szólt egy szót sem. Végre az orvos szólt, hogy bejöhetnék. — A fejen kemény tárgy- gyal okozott zúzott seb. Nem veszélyes. Miután kompliká­ciótól és főleg az idegrendszeri következményektől tartani le­het, kórhába szállíttatom. — Kihallgathatom? — Kíméletesen, kérem. Most adtam neki egy nyugtató in­jekciót, Saci kábultan ült egy fotel­ben. (Folytatjuk) E SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971, szeptember 1.

Next

/
Thumbnails
Contents