Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-03 / 206. szám

Két és fél hónap késés' ! . Szolgáltatóház az új lakótelepnek IA csillagok vagy a fedél alatt? Befejezés előtt áll a szol­gáltatóház építése Kaposvá­ron, a Kalinyin városrészben. A környékre költözők száma állandóan nő, így nagy szük­ség van erre az épületre, amelyben OTP-fiók, gyógy­szertár, orvosi rendelő, eszp­resszó, virágüzlet, zöldség­bolt,. férfi- és női fodrász, kozmetika lesz. A tízmillió fo­rintos költséggel épülő szol­gáltatóház, sajnos, nem épült meg az 1971. június 15-i ha­táridőre. Az Állami Építőipa-' ri Vállalatnak igyekeznie kell, hogy még az ősszel átadhas­sák rendeltetésének. r 9 Klub as uj, a jobb megismeréséért Kérdés-felelet larázsügyben jogos és egyre többször felvetődő kívánságuk a mező- gazdaságban dolgozó fiatal szakembereknek, hogy legyen számukra egy olyan fórum, olyan klub, ahol mindenki a szakterületének megfelelően magas szintű előadásokat hall­hat. A kaposvári járásá»jú ag­rárszakembereinek sikerült valóra váltaniuk ezt az elgon­dolást. A járási KlSZ-bizott- ság segítségével 1971. április 22-én megalakult a járás' ifjú agrárszakembereinek klubja. A Kilián György Ifjúsági és Űttörőház adott helyet az ösz- szejövetelek megtartására. 1 — A klub feladata, hogy összefogja a -járás valamennyi fiatal mezőgazdasági szakem­berét —' mondta Horváth Ti­hamér, a kaposvári járási KlSZ-bizottság munkatársa, aki részese a klub beindításá­nak. — Vajon milyen gondolatok­kal léptek be a klubba a fia­talok? Mit várnak a k’uh f og - lalkozásoktól, a ba-átj össze­jövetelektől? S eddig melyi­kük hogyan talá'.ta meg a számítását itt a kis kollektí­vában? Seres Erzsébet fő szervezője volt ennek a közö-sémok. A kaposvári járási hivatal é’el- mi.szer-gazdasáqi és kereske­delmi osztályán dolgozik, — Kell egy közösség, amely összefogja a fiatotokat, külö­nösen a mezőgazdaságban dol­gozókat. Amellett olyan elő­adásokat hallhatnak, melyek ismertetik a mezőgazdaság legiobb eredményeit, felhívják a figvelmet a' megielenő új szakkönyvekre. Az iskola el­végzése után tulaMonkéopen már nincs alkalmuk a fiata­loknak arra, hogv szervezett közösségben gyarapítsák tudá­sukat. Persze, önképzés az mindig is szükséges egy szak­embernek. de nem biztos, hogv számottevő eredményeket tud vele elérni Azt sze-etn 'nk, hóm- ha jó nevű agrár-=zakem- be-ik tartanának előadásokat ffz érdeklődésnek megfelelően. Egyelőre olyan előadásokat hallgatunk, melyek át'ogó té­mákat ismertetnek. Ezek a nö-r vénvtermesztőket é,s állatte­nyésztőket vagy a gépészmér­nököket egyaránt érdeklik. Később maM szakágaknak megfelelően lesznek előadások hoev speciális igó-nveket is ki tudjanak elég'teni. Entern például a gabona-, valamint a zöldség- és gyümölcster- tne«-+és ézde’zz>i. Popn László az osztopáoi termel ósz«ve+kezet fiatal gé­pészmérnöke: — Szabolcsból kerültem So- mogvba, s számomra jó ez a klub. Nemcsak a környéket is­merem meg, hanem a kollégá­kat is, akik sokat segíthetnek, s ezt talán én is viszonozha­tom szakmai kérdésekben. Az az Igazság, hogy a termelőszö­vetkezeten belül nem tudom tovább képezni majam. Egy személyben én vagyok a gép­műhely vezetőjé és a főmér­nök is. Nincs, akitől tanulni tudnék. Talán a k'ubban ezt a hiányt, tudom pótolni. Eddig az összejöveteleken nem volt gépészeti előadás, holott engem az érdekel. — Persze ez csupán a kezdet, hisz még csak két előadást hallgattunk. Szeretnék igényes, magas szintű előadásokat hal­lani, különösen vezetéselmé­leti, munkaszervezési és gépé­szeti témákról. — Egy cél lebeg a klub ve­zet ősé ze előtt,, éspedig az, hogy sikerüljön elismertetni a klu­bot a megye vezető szakembe­reivel. Ezáltal jelentősebb tá­mogatást kaphatnának a fia­talok, megbízhatnák őket szak­dolgozatok készítésével — mondta Dévai Gyula, a Ka­posvári Állami Gazdaság üzemgazdásza, a klub titkára. — Jó. baráti közösséget sze­retnénk kialakítani a klubta­gok között, hogy megismerjék egymást, munkaterületeiket, s ha valamelyikük a munkahe­lyén akadályokba ütközik, tudja, kihez forduljon segít­ségért. A klub célja: egymást segíteni szakmai téren. — Mint üzemgazdászt,' első­sorban a tervezési módszerek, valamint a matematikai prog­ramozás érdekelnek. Egy évig tanulmányúton voltam a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban ahol mindezt megis­mertem. Ott már ma'’as szin­ten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A precizitás, , a pontosság jellemzi minden munkájukat. Sajnos, alig van ezzel foglalkozó házal szakiro­dalom. így a német nvelvű irodalmat olvasom, s gyűjtök belőle tapasztalatokat mun­kámhoz. Az eddig megtartott ösz- szejövetelek biztatóak. Nemso­kára meglesz az első közös baráti találkozó is, melvnek során megtekintik a vadászati világkiállítást is. Gyertyás László r 1 ŐSZ FERENC lllllll | j=t/1 Nyomoz a vái'os s 23. ♦ ♦ | Lillácskának jól jött ez a jhír. Ez a sírás már régen ki- fkívánkozott belőle. Reggel |hívta Karcsit az' egyetemen. J Visszaüzent, hogy nem hajlan- |dó a telefonhoz jönni. Pedig JLillácska most tényleg ártat- flan volt. Este tízkor otthagyta |Zita társaságát, hogy otthon ♦ legyen, ha netán Karcsi ke- |resi. ha mégis eljönne. J Zöldi felment Kovácshoz. — Drága sógorom, ugve nem várod meg, amíg kidoblak? — kérdezte Kovács, mert rokoni minőségben a szolgálati sza­bályzat sem tiltotta meg a go­rombáskodást. — Megyek. . Csak azt aka­rom mondani, hogy kicsinál­tátok az öreget. — Kicsodát? | — Gergely bácsit. Amikor I meghallotta, hogy ml történt, mfarktust kapott. I — Azonnal odamegyek — I ugrott fel Farkas. Kovács kö- | vette. I — Kérem szépen az urakat. ♦ Hagyják békén ezt az embert — sírt Kerekesné. — Ennek ■ ez lesz a halála. Negyvenöt év óta csinálom mellette. Néha már azokat az asszonyokat is irigyeltem, akinek szoknya után Icaj tat az ura .. . — Mi baj van, azt tessék mondani! — Az orvos szerint semmi komoly. Csak egy kis szívide­gesség. de én nem hiszem ... Ha látták volna. Mintha az ő lányával történt volna ... — Jobbulást kívánunk neki! Tessék megmondani, hogy Farkas őrnagy volt itt. — Kicsoda? Na várj csak! — harsant az öreg hangja, és megjelent az ajtóban. — Atyus, feküdnöd kell... Nem szabad felizgatnod ma­gad. — Hagyjál, anyus. Mondd, fiam, miért csaptatok be? Nem bíztok bennem? Húsz éve nem tudom elhitetni veletek, hogy hozzátok húzok? Csak azért, mert értelmiségi voltam? Ma már hülyébb vagyok, mint egy segédmunkás. Ha netán ez lenne a baj. Ki tegyem nektek a lelkemet? Kaposváron évről évre töb-1 ben jutnak gépkocsihoz, s en­nél lényegesen kevesebben ga­rázshoz. Mendemondák kelet­keztek, jogos és jogtalan pa­naszokat cipeltek a postások, sőt személyesen is többen igye­keztek végére járni, hogy ki, hol, miért és mennyiért ju­tott garázshoz. Dr. Terlaky Józseftől, »Ka­posvári Városi Tanács V. B. igazgatási és Orosz Ottótól, az ÉKV osztályvezetőjétől arra kértünk választ, hogy milyen a garázshelyzet a megyeszék­helyen, mi várható, s a ható­ság milyen szerepet tölt be a garázsigények kielégítésé­ben. — A garázsépítéseket a 15/1970-es sz. ÉVM-rendelet szabályozza, amely szerint ál­lami, szövetkezeti és magád- tulajdonban lévő ingatlanokon építhetők fel a gépjárművek tárolására alkalmas garázsok — kezdte a beszélgetést a jo­gász. — Azonnal szeretném előre bocsátani, hogy ennél fontosabb témáink is vannak, de mi is egyetértünk abban, hogy az autótulajdonosok tá­jékoztatása közérdekű. — A közlekedés a világ ál­talános problémája — veszi át a szót az építész. —- Japán­tól Portugáliáig, a Szovjet­uniótól az Egyesült Államokig mindenkinek. Abban is közös nevezőn vagyunk, hogy a ga­rázsigények jogosak, de nem elégíthetők ki. — A miértre szeretnék vá­laszt kapni. — Akkor vegyük sorjában a különféle beépítési területe­ket. A magántulajdonban levő ingatlanon, családi házas te­lepülésen nincs e\vi akadálya a garázsépítésnek, ha az a fő­épülettől legalább hat méter távolságra van. — Es a ház alatt? — Ott is lehetséges. A társasházaknál és a lakásszö­vetkezetek által felépített há­zaknál azonban csak arra a területre szabad garázst épí­teni, amely a lakók tulajdonát ban van, és annyit, amennyit a .beépítettség és az építészeti előírások megengednek. — Az északnyugati város­rész tervében egyetlen sorga­rázs sem szerepelt, és mégis van belőlük jó néhány. — Az északnyugati alköz­pont új makettjén meg tudom mutatni, hogy a városterve­zők sem feledkeztek meg az autótulajdonosokról, sőt. Amíg korábban három lakásonként csak egy gépkocsi elhelyezé­sét látták szükségesnek, addig ma már országosan az egy la­kás — egy kocsi elvet fogad­— Mindent megmagyarázok, Gergely bácsi — mondta Far­kas, és elfordult. Nem nézett vissza, úgy szólt hátra: — De most sietnünk kell. Ha felkel, mindenképpen jöjjön be hoz­zánk. .. — A fene egye meg a vá­rosodat! — tört ki Farkas a kocsiban. — Én nem tudok egy személyben nyomozó, szá­razdada, politikus, hírközlő lenni. Több bajom van az em­berekkel, mint ezzel a nyomo­rult szatírral. Ügy . néznek rám, mintha én lennék a sza- tír. — Öregem, ez a kisváros. Fent Pesten az egyik ember nyugodtan felfordulhat a má­siktól ... — Itt viszont még felfordul­ni sem . hagyják nyugodtan... Ne haragudj. Ideges vagyokt A kapitányságos Sípos azzal fogadta a tiszteket, hogy itt volt az országgyűlési képvise­lő. Hagyott egy levelet: »Holnapután utazom Pestre. Magyarázatot szeretnék kapni, mi volt az a megtévesztő új­sághír. Hol van az a bizonyos Borzák? (A felesége egyébként a minisztériumhoz fordult pa­nasszal, hogy jogtalanul tart­ják fogva az urát.) Ha , nem kapok megnyugtató választ, benyújtom az interpel’ációt. Elvtársi üdvözlettel: Báltot János országgyűlési képviselő.« — Vissza kell hozni ezt a Borzákot — mondta Kovács. — Kell a fenét! Legalább neki legyen jó. Ebben nincs ták el. Hozzátenném azonban, hogy a férőhely alatt elsősor­ban parkolóterületet értünk és nem garázst. Ami a sorgará­zsokat illeti, azokról csak any- nyit, hogy közterület-foglalási engedéllyel épültek, de ma már ilyen^engedély nem ad,- ható ki. — Ha elkészül a 330 laká­sos sávház, akkor 330 gépko­csi számára biztosítanak par­kolóhelyet? — Háromszázharminc gép­kocsi számára kellene parko­lóhely. Az új terv azonban ki­jelölte a nagy garázsok he­lyeit is. Ezek . megépítése vi-í szont irreális. — Miért? — Többek között azért, mert a nagy garázsban egy kocsi­álláshely — mai áron számol­va — 70—100 000 forint körül mozog, s ezt megfizetni kép­telenség. A másik érv pedig az, hogy garázsvárost nem építünk sem sorgarázsokból, sem pedig emeletes, liftes, nagy garázsokból. Ennyire gazdagok ,és ennyire felelőtle­nek nem vagyunk. — A hozzánk érkezett pa­naszok egy része azért kifogá­solja a garázsépítéseket, mert ,ezáltal csökken a zöldterület, egy másik részük viszont Úgy‘ tartja összkomfortosnak la­kását, ha ahhoz garázs is tar­tozik. — Előírt norma, hogy egy tőre 15—18 négyzetméter zöld­terület kell hogy jusson. Vá- ‘rosiasodás ide, városiasodás oda reméljük, hogv az utca embere sem akar kőrengeteg­ben élni, hanem igényli a gyepet, a virágokat és a fát, arról i\em is beszélve, hogy az egészségügyi és biológiai egyensúlyt is meg kell tártani: Az északnyugati városrészben már most is rossz a helyzet. A hektáronkénti bruttó laksű­rűség eléri a háromszázat, ami nagyon magas. A húrt tovább feszíteni — garázsépítéssel a zöldterületek rovására —nem szabad. — Az építési területeken az ipítővállalat minden esetben felhúz és a munka végén ott­hagy egy felvonulási épületet, amelyet át lehet alakítani ga­rázzsá. — Ez valóban így van — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Terlaky József —, de ezek kizárólag ideiglenes jelleggel tarthatók fenn, és csak állami' építési telken. Közterületen ma már garázst építeni szi­gorúan tilos. A garázsállapo­tokra jellemző, hogy Budapest területén kizárólag ideiglenes engedélyeket adnak kj, pedig az, 1959-ban megszületett fő­városi rendezési szabályzatot azóta többször módosították. — Mégis hogyan lehet ga­rázshoz jutni Kaposváron an­nak, aki lakótelepen lakik, és a lakásához közel szeretné tá­rolni gépkocsiját. — Vegyük azt a helyzetet, amikor a felvonulási épület­ből lesz a garázs. Az építő otthagyja, ezt az IKV megvá­sárolja, és átalakítja garázs- zsá. A tanács igazgatási _ osz­tálya kiutalja, és a bérlő fi­zeti az IKV által megszabott díjat. Hozzátenném még azt is, hogy a felvonulási épület területét állami telekké lehet nyilváníttatni, s ebben az eset­ben szintén át lehet alakítani , garázzsá. Kiutalót csak az kaphat, akinek gépkocsija van, vagy visszaigazolt gépkocsi- kiutalást mutat fel, s a garázs közvetlen közelében lakik. — Ismeretes, hogy a város­ban állami területen és ma­gánterületen egyaránt sok fás- kamránalt, lomtárnak nevezett bódét építettek engedély "nél­kül. Ezekre kaphat-e a tulaj­donos fennmaradási enge­délyt? — Ha ez városrendezési és esztétikai előírásokat nem sért, akkor igen. — Hány garázsigénylőt tar­tanak nyilván? — Jelenleg körülbelül száz­harmincat. — Tudnak-e a mostani és a jövendő' autótulajdonosoknak valami biztatót mondani? — A lakás mindenképpen előbbrevaló. De ott, ahol erre lehetőség nyílik, az ÉKV és az igazgatási osztály is segí­ti a garázsévítkezéseket — fe­jezte be a két osztályvezető. S. G. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű a tala jlakó kártevők felmérése A talajfelszín alatti károsí­tok sokszor igen jelentős ká­rokat okoznak a kultúrnövé­nyek gyökereinek elpusztítá­sával, ezért nagyon fontos a pon.tos felmérésük. Az idén semmi törvénytelenség. Bárki­nek tudok magyarázatot adni. De nem adok! — mondta, és bevágta maga mögött az aj­tót. Majd kiordított: — Hagy­jatok egy órát gondolkodni. Ezzel a húzásával Farkas megúszta azt a küldöttséget, amely követelte, hogy Borzák Józsefet engedjék szabadon. A ■ küldöttség vezetője ter­mészetesen Ambrus úr volt. /Tagjai: Terebesi úr és két egyetemista. Kovács megmagyarázta ne­kik, hogy Borzákot másnap reggelre elengedik. — Szeretnénk megnézni a fogdát — jelentette ki az egyik srác. — Most pedig kérem Önöket, hogy maguktól mentenek el, szeretném, ha ehhez nem kel­lene segédletet adnom. Elsőnek Terebesi indult el, de az ajtóból visszaszólt: — Szóval visszajönnek a ré­gi módszerek? Kovács úgy tett, mintha semmit sem hallott volna. Sí nos lépett be, kinyitotta a száiát. de Kovács rászólt: — Ha nekem most engedélyt kér... — Nem kérek. — Mit akar? — Beszélgetni. — Miről? — kérdezte gú­nyosan Kovács. — Mit tetszene szólni a szatírtémához? —■ Na, bökje ki, mit akar? (Folytatjuk.) az ötödik cserebogártörzs erős rajzása volt megfigyelhető a megye északi és középső ré­szén. A fertőzött területeken elsősorban az egyéves csere- bogárpajorok találhatók. A kapásokban évről évre inagy kárt okozó drótférgek iegyedszámá várhatóan megha­ladja a korábbi évek átlagát. :Különösen a kötött talajokon ikell ezzel számolni, így a ka- iposvári járás északi és keleti, valamint a siófoki járás déli részén. A bagolylepkék erős rajzását figyelték meg a to­rnyod i, a siófoki, a kaposvári és a barcsi járásban, de másutt is várható a lárvák szórványos kártétele, elsősor­ban kertészeti kultúrákban és a szántóföldi kapásokban. A bagolylepkebábok és -lárvák felmérése az említett terüle­teken ugyancsak fontos. A talajlakó kártevők felmé­rése térfogati quadrátmód- szerrel történik: 5 holdon fagy, 50 holdanként nyolc, 100 I holdanként legalább tizenöt ♦ mintagödröt kell ásni úgy, ♦ hogy a gödör alapterülete, fél ! négyzetméter, mélysége 3 ■ípó- t nyom legyen. A talajlakó kár- I tevők veszélyességi küszöbéi­♦ téke cserebogárpajornál és \ drótféregnél a szántóföldön 4; .a kertészetekben 2; mocskos- J pajornál 2; lisztes répabarkó- tnál (répatáblákon) 1 imágó Jvagy lárva;' vincellérbogámó,l (lucernatáblákon) 0,5 bogár vagy 2 lárva négyzetméteren­ként. Ha a kártevők átlagos egyedszáma táblánként eléri vagy meghaladia a veszélyes­ségi küszöbértéket, a védeke- t zést haladéktalanul el kell I végezni lindános szuperfosz- Ifát 175 kg/hektáros.xHungária ♦ L—2 34—70 kg/hektáros, vagy ♦ Hungária L—7 14 kg/hektáros ♦ adagjával. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. szeptember 3.

Next

/
Thumbnails
Contents