Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-24 / 224. szám
Az országgyűlés tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) kérdésről sem lehet úgy szólni, hogy közvetve vagy közvetlenül ne érintenénk az ifjúságot. — Ugyanakkor az ifjú nemzedéknek, mint sajátos korcsoportnak, sajátos érdekei és szükségletei is vannak A törvény a jogok és kötelezettségek összehangolt rendezésével segíteni kívánja az ifjúság szocialista nevelését, a társadalom és benne az ifjúság felelősségérzetének növelését. Amire a javaslat az ifjúságnak jogot ad, annak megvalósítását valamely szerv kötelességévé is teszi. Szándékainknak ugyanakkor határt szabnak reális lehetőségeink. A törvényjavaslat — elutasítva az üres ígérgetést, az indokolatlan várakozást és köve- telődzést — azt kívánja tudatosítani, hogy az igények minél teljesebb kielégítésének, a problémák maradéktalan megoldásának a kötelesség vállalása, a szocialista fejlődés előmozdítása a legfőbb záloga. A fiatalok felkészítéséről Ilku Pál ezután a törvényjavaslatban érintett kérdések közül elsőként a fiatalok tanulásáról, képességeik fejlesztéséről szólt. Az ifjúságnak a munkában való részvételéről szólva Ilku Pál aláhúzta a munka nevelő erejét. Rámutatott: a munka csak akkor válik nevelőerővé, ha felismertetik szépségét, jelentőségét, hasznosságát, ha a munka alkotást jelent a fiatalok számára, és így nagy felelőség hárul a munkahelyekre. — Különös súllyal kell foglalkoznunk az ifjúság művelődésével, a szabad idő hasznos felhasználásával, az ehhez szükséges feltételek megteremtésével — mutatott rá a továbbiakban a művelődésügyi miniszter. — Az ifjúságot meg kell ismertetni az emberi kultúra gazdagságával és meg kell tanítani ennek élvezetére. Rendkívül fontos, hogy jól készítsük fel a fiatalokat közéleti szereplésükre, állampolgári jogaik gyakorlására. Van e feladatnak képzési, ismeretnyújtó oldala is, de még inkább fontos része azoknak a demokratikus fórumoknak, ön- kormányzati szerveznek a fejlesztése, amelyek segítségével ■ a fiatalok »gyakorolhatják« társadalmi felelősségüket Az új törvény általános szemléletével és konkrét rendelkezéseivel ehhez is hozzá kíván járulni. A fiatalok felkészítéséről szólva Ilku Pál említést tett mindazokról, akik áldozatkész munkájukkal formálják, alakítják az ifjú nemzedéket, mindenekelőtt a pedagógusokról. Nehéz és igen felelősség- teljes munkát végeznek ezért fokozott megbecsülést és támogatást érdemelnek. E támogatásnak csak egyik oldala az anyagi, de legalább olyan fontos része az erkölcsi megbecsülés is — mondotta. Aztán szólt az Ifjúsági és úttörővezetőkről, az idősebb szakmunkásokról, néphadseregünk tisztjeiről, tiszthelyetteseiről, a tanműhelyek vezetőiről, szakoktatóiról. Munkájuk jelentőségét ismeri el a törvény, amikor róluk is, mint az ifjúság hivatásos nevelőiről szól — mondotta a miniszter. — Az iskolai nevelés, az állam gondoskodása, a hivatásos nevelők még oly felelősségteljes munkája sem feledtetheti velünk, hogy gyermekeink neveléséért elsősorban mi, szülők vagyunk a felelősek — hangsúlyozta. — A szülői gondoskodás mélységesen emberi hivatás és ugyanakkor állam- polgári kötelesség is. Az ifjúság nevelésére hivatott szervek és intézmények között kiemelkedően fontos és sajátos helyet foglal el a fiatalok politikai-társadalmi szervezete, a KISZ és az úttörőszövetség. Ezt ismeri el a törvénytervezet azzal hogy meghatározza az ifjúsági szervezetek jogait, tevékenységük támogatását az állami szervek kötelességévé is teszi. A művelődésügyi miniszter aláhúzta: / — Joggal állapította meg a párt X. kongresszusa, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége szorgalmasan tanul, becsületesen végzi munkáját és készül jövőjére. Igazán fontos volna, hogy társadalmunk minden rétegében egyetértsünk az ifjúság ilyen alapon történő megítélésében, hogy a szórványosan mutatkozó negatív jelenségeket ne minősítsük tipikussá, s ne vezessenek félre minket a csupán a divathoz tartozó szélsőségek. Ifjúságunknak is tartozunk azzal, hogy a közvélemény előterében a becsülettel élő, dolgozó nagy többség, és ne — az egyébként joggal bírált — törpe, de hangos kisebbség álljon. A törvény végrehajtásának biztosítéka Beszéde befejező részében a művelődésügyi miniszter hangsúlyozta: A képviselők előtt ismert a kormányhatározatnak az a rendelkezése, amely szerint az ifjúság helyzetének fokozatos javítása érdekében a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, valamint a tanácsoknak legalább kétévenként — a KISZ illetékes szerveivel együttműködve — meg kell vizsgálniuk tevékenységi területükön az ifjúság helyzetét, és a törvény folyamatos végrehajtása érdekében kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket. A kormány felkéri továbbá a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt az ifjúsági szövetséget —, hogy az ellenőrzésben való részvétellel segítsék az ifjúságról szóló jogszabályok végrehajtását. Mindez a törvény végrehajtásának garanciáját, jogi és egyben politikai-társadalmi biztosítékát is jelenti. A gyakorlati végrehajtás máris megkezdődött — Ugyanakkor szólni kívánok arról is — mondotta —, hogy a törvényjavaslat egyes konkrét rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása néhány területen máris megkezdődött. A kormány 1970-ben létrehozta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsot, hogy az állami élet területén ellenőrizze, koordinálja az ifjúsággal kapcsolatos munkát, és rendelkezett az ifjúságpolitikai célokat szolgá’ó pénzügyi alapok létesítéséről is. Határozatot hozott a pályaválasztási tanácsadásról. az ifjúsági turizmus fejlesztéséről és a jövőben további kérdéseket vizsgál meg. A törvény rendelkezéseinek végrehajtása tehát évekig tartó tervszerű és folyamatos munkát igényel. Mindehhez államunk — a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva — a szükséges anyagi eszközök biztosításáról is gondoskodni kíván. — Másfél évvel ezelőtt kezdődtek azok a munkálatok, amelyek eredményeképpen előterjeszthetem az ifjúságról szóló törvénytervezetet. A nagyfokú érdeklődést és aktivitást mutatja az a számos javaslat, észrevétel, amely a tervezet vitái során elhangzott a társadalom különböző rétegeinek képviselői és természetesen a leginkább érintettek, a fiatalok részéről. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, vitassa meg és fogadja el az ifjúsági törvény tervezetét. Felszólalt d \ Horváth István Borsod megyei képviselő, a KISZ kb első titkára. (Képtávírón érk. — MTI—KS) Az ifjúsági törvényjavaslat vitája A felszólalások jól érzékeltették, milyen szerteágazó, bonyolult, gyakorlatilag azonban nem csupán az ifjúságot, hanem a társadaloní minden rétegét érintő kérdéshalmazról van szó. Ilku Pál szavaival: a törvény az ifjúságról szól, de címzettje az egész társadalom! Ügyszólván minden felszólaló foglalkozott valamilyen formában az ifjúság megítélésének kérdésével. Már a miniszteri vitaindító hangsúlyozta a negatív jelenségek eltúl- zásának helytelen voltát. Dr. Horváth István Borsod megyei képviselő, a KISZ központi bizottságának első titkára figyelmeztetett rá, hogy bár az ifjúság része az egész társadalomnak', mégsem teljesen azonos vele. nek mintegy kétharmada elégedett a választott hivatással, a munkába lépőknek pedig 85 százaléka kapott képzettségének megfelelő munkát. E biztató számok ellenére is azonban az a véleménye a miniszternek, hogy a fiatalok igen sok helyen nem kapnak kellő segítséget, bérezési problémáik keket védelmezze, vannak, és előrejutási nehéz- _ Az országgyűlés dése a különböző szervezetekben. Salamon Hugóné jegyezte meg — egyebek közt —, hogy azért az idősebbek is jól képviselhetik a fiatalok érdekeit. Viszont ettől függetlenül vegyen részt minél több fiatal a közéletben, de ne csupán azért, hogy az ifjúsági érdePullai Árpád Veszprém megyei képviselő, az MSZMP KB titkára is hozzászólt. (Képtávírón érk. — MTI—KS) Pullai Árpád, a párt Központi Bizottságának titkára pedig nagyon is természetesnek ítélte, hogy a fiatalok nem hajbókolnak, és megmondják őszintén, amire gondolnak. Még akkor is, ha ez egyeseket idegesít. Hiszen — hangsúlyozta —, éppen ez az olykor nyers, de mindenképpen friss erő az, amely helyes irányítás mellett társadalmi fejlődésünk egyik hajtóerejévé válhat. Arról egyébként, hogy a fiatalok miként vélekednek életük alakulásáról, Lázár György munkaügyi miniszter említett meg néhány érdekes adatot. A statisztikai vizsgálatok ugyanis, amelyekre hivatkozott, azt mutatják, hogy a pályakezdőkségekkel küzdenek. Mint mondotta: sok gyári vezető sem tagadja, hogy a fiatalok kellő fogadásához nincsen megfelelő programjuk, r. Teljesen érthető, hogy a felszólalásokban talán a leggyakrabban visszatérő kérdés éppen a pályaválasztás témája volt. Pullai Árpád ezzel kapcsolatban igen fóntos feladatként jelölte meg a határozott fellépést, a káros múltbeli konvenciókkal, és a szűklátókörűséggel szemben. Ehhez azonban az szükséges, hogy a társadalom a tehetséges esztergályos és a tehetséges bányász munkáját is megfelelően méltányolja, ne csak a tehetséges orvosét vagy mérnökét. A pályaválasztásban természetesen igen nagy az iskolai irányítás felelőssége. Dániel Mária üzemvezetőhelyettes, Tolna megyei képviselő is utalt felszólalásában ezekre a problémákra, és javasolta, hogy az üzemekben létesüljenek szakkörök, az ottani munka megismertetésére és meg- kedveltetésére. Szép Zoltán budapesti képviselő a pályakezdők jogos emberi igényeit hangoztatta, mondván: bár szükség van megfelelő erkölcsi és anyagi méltánylásra, az őszinte baráti szó fontosságáról sem szabad megfeledkezni, és ha szükséges — a fiatalok védelméről. Ifjúságról, fiatalokról lévén szó, természetesen említés történt arról is, hogy egyáltalán hol kell meghúzni a korhatárt. Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója, emlékeztette is a képviselőket az előzetes vitákban elhangzott érvekre és ellenérvekre amelyeknek alapján ezt a határt gyakorlatilag a 30. életévben állapították meg, anélkül, hogy ezt a törvény formálisan kimondaná. Nem kis derültséget keltve említette, hogy a 30 évesek ugyan a 35., a 35 évesek pedig a 40. életévig javasolták meghosz- szabbítani ezt a határpontot. De hiszen még a 30 évesekig számlálva is mintegy 5 millió állampolgárt tekinthetünk a törvény hatálya alá tartozónak. Ilyen értelemben merült fel a fiatalok képviseletének kércsütörtöki vitája egyébként messzemenően eleget tett ennek a kívánalomnak. A felszólalók között ugyanis számos fiatal képviselő volt, és többén közülük — ahogy a parlamenti zsargon nevezi — a »szűzbeszédüket« mondották el. Közöttük volt Hartai Irén tanítónő, budapesti képviselő, Kovács Judit állami gazdasági irodavezető (Fejér megyéből), Szép Zoltán történész, Csirke Anna betanított munkás (Baranya megyei képviselő) és mások. Es a fiatal képviselők több fontos indítványt tettek; Szép Zoltán például az ifjúsági turizmus fejlesztése érdekében indítványozta az Expressz iroda megerősítését és úgynevezett »cirkulációs« utazási jegy bevezetését; a családalapítás megkönnyítésére hosszú lejáratú vállalati segély rendszeresítését és a sport szükséges támogatása mellett, az ifjúsági testnevelés sokkal hathatósabb elősegítését. Hiszen — mint mondotta — a kettő korántsem azonos. A sport és a testedzés, ezen túlmenően a bővülő szabad idő hasznos eltöltésének problémái — mint a felszólalásokból kiderült — sok képviselőt foglalkoztatnak. Pullai Árpád ezzel kapcsolatban egyenesen aggasztónak mondotta, hogy iskolák épülnek tornaterem nélkül, és a lakótelepeken nem teremtik meg a kulturált testedzés helyi feltételeit. — Az ifjúság jó erőnléte, állóképessége van olyan fontos, sőt fontosabb, mint nemzeti labdarúgó tizenegyünk szereplése, amiről annyi vita zajlik — jelentette ki. Voltak olyanok is, akik jó eredményekről szólhattak e téren. A szabad idő okos felhasználásáról Kocsis József, (Győr megyei képviselő) beszélt igen érdekesen, és mindenekelőtt a tanácsok szerepét hangsúlyozta. — A városfejlesztési tervek — mondotta — teljesen kielégítőek, sőt, nem ritkán igen színvonalasak, csak amikor megvalósítják őket, a sport és testedzési létesítmények maradnak utóljára. És miután takarékoskodni kell, többnyire meg sem valósulnak. Pedig a tömegsportban óriási visszaesés tapasztalható, és véleménye szerint a tömegsport elválaszthatatlan az ifjúsági mozgalomtól. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jegyében folyt a vita, amelynek során végül is a jogok és a kötelességek szoros jgysége kapta a legerősebb hangsúlyt. Abban az értelemben, hogy az ifjúsági jogok gyakorlásának is kizárólagps alapja a jól végzett munka. Ez szabja meg az ifjúsági törvény megfelelő értékelését is, a törvényét, amely — sokan hangsúlyozták — nemcsak a mának, - még "tsfek nem is • a (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) .■lőtt visszaérkezett Budapestbe. Losonczi Pált és kíséretét a ferihegyi repülőtéren Kisházi Ddön, az Elnöki Tanács he- yettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, miniszterek, magyar közéleti személyiségek; fogadták. Losonczi Pál útja tapasztalatairól is nyilatkozott az újságíróknak : —• Mostani látogatásunk is azoknak a külpolitikai törekvéseinknek a jegyében zajlott le, amelyeknek célja biztosítani békés építőmunkánk nemzetközi feltételeit, A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal minden területen jó a kapcsolatunk; nincsenek olyan vitás kérdések, amelyek akadályozhatnák szélesebb körű együttműködésünket. A lakossággal való találkozásunk nagyon szívélyes, bensőséges volt — hangoztatta az Elnöki Tanács elnöke. Ezután arról beszél, hogy útjukat oda- és visszafelé is megszakítva a testvéri Szovjetunióban is töltöttek rövidebb időt, s Moszkvában fogadta Nyikola) Podgorni), a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. — A rendkívül szívélyes, baráti találkozón — folytatta az Elnöki Tanács elnöke — véleményt cseréltünk különböző nemzetközi kérdésekről, s Podgornij elvtárs tájékoztatott a Szovjetunió külpolitikai kezdeményezéseiről. Szót váltottunk a közös gondokról, feladatokról. Losonczi Pál kitért a szovjet emberekkel való találkozásra is. — Külön öröm számunkra — mondotta —, hogy a Szovjetunió távoli részébe is eljutnak a magyar ipar termékei, s tovább öregbítik iparunk jó hírnevét. Arra kértek szibériai barátaink, tolmácsoljam köszönetüket, elismerésüket a magyar gépék, berendezések jó minőségéért. • (MTI) Az ulsteri válságról Vitáznak az angol honatyák Az ellenzéki tábor is megoszlott, amikor csütörtökön második napja folytatódott az északír vita az angol parlamentben. A munkáspárt vezetősége az előző este elhatározta, hogy nem veti fel a bizalmi kérdést, a tribune körül tömörült balszárny azonban elhatározta, hogy kikén.v- szeriti a bizalmi szavazást, még ha ennek kimenetele eleve reménytelen is az ellenzék szempontjából. Közben a lordok házában — az alsóházéval párhuzamos vitán — lord Windlesham belügyi államminiszter megígérte, hogy szigorítani fogják a határvédelmi intézkedéseket, nehogy Írországból gerillák szivárogjanak át északra. Amikor ez a bejelentés elhangzott, az angol utászok már nyomvonalakat festettek a határövezetben, ahol a délre vezető legtöbb úton nincs hatósági ellenőrzés. Belfastban úgy tudják, hogy az északír kormány fel akarja robbantani a földutak legnagyobb részét. (MTI) Elmaradt a 120. ülés RÖVIDEN KILENCVENPERCES üléssel véget ért a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélések (SALT) ötödik fordulója. ISMÉTELTEN síkraszállt Brandt nyugatnémet kancellár csütörtökön a koalíció és az ellenzék együttműködéséért az -»országos jelentőségű« kérdésekben. NIXON elnök 1972. május 1. előtt szándékozik a Kínai Népköztársaságba látogatni. Tervei nem változtak — jelentette Ziegler, a Fehér Ház szóvivője. AZ AMERIKAI légierő szinte egész Indokína térségében újra pusztító tevékenységet fejtett kiAz Egyesült Államok repülőgépeinek sorozatos támadásai miatt, amelyek célpontja a VDK volt, a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője nem vett részt a párizsi tárgyalások 120. ülésén. Képünkön: a szóvivő bejelenti a küldöttség távolmaradását (Teleíoto — AP—MTI—KS) 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. szeptember 24.
