Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-24 / 224. szám

fltAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! &rat 80 mér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■’ XXVII. évfolyam 224. szám, ____________ 1971. szeptember 24., péntek A z országgyűlés tanácskozásának második napján Törvény az ifjúságról A fiatalok „gyakorolhatják“ társadalmi felelősségüket Csütörtökön az ifjúságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozá­sát az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, a kormány nevében a törvényjavaslatot llku Pál művelődésügyi miniszter terjesztette elő. Ilku Pál expozéja: Készítsük fel a fiatalokat közéleti szereplésükre, állampolgári jogaik gyakorlására! Tisztelt or­szággyűlés, kedves elvtár­sak! — A gyer­mekeinkkel való törődés mindnyájunk legkedvesebb kötelessége — kezdte beszé­dét Ilku PáL —• Célunk az, hogy _ az ifjú­ság túlszár­nyalja apái nemzedékét. Mi többet vá­runk fiainktól és leányaink­tól, mint amit mi magunk teljesítettünk. Az ifjúsággal szemben tá­masztott igé­nyünket ahhoz mérjük, mi­lyen feladat vár rá a jövő­ben, a szo­cializmus vi- Ilku Pál expozéját tartja. Az egyhetes baráti látogatásról Losonczi Pál haza érkezett Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Ferihegyi repülő­téren nyilatkozott az MTI, a Rádió és a Televízió munka­társainak. (Képtávírón érk. — MTI—KS) Losonczi Pál, a Magyar I tett egyhetes hivatalos, baráti Népköztársaság Elnöki Taná- látogatásáról csütörtökön dél- csának elnöke a Koreai Népi 1 Demokratikus Köztársaságban (Folytatás a 2. oldalon) Brezsnyev látogatása Szovjet—jugoszláv megbeszélések Csütörtökön délelőtt a jugo- nőké és más vezető jugoszláv lágában. — A mai fiatalok tudása, általános és szakmai műveltsé­ge szélesebb és korszerűbb, mint a mienk volt 30—40—50 évvel ezelőtt. Ez természetes, és nem a féltékenység, ha­nem a büszkeség érzésével szólunk erről. Ugyanakkor azt valljuk, hogy a nagyobb tudásnak még nagyobb aka­raterővel, állhatatossaggal és felelősségerzettel kell páro­sulnia. Máig is él még az a nézet, amely az ifjúságot egy­szerűen biológiai kategória­ként fogja fel, az ifjúkort »a fölösleges energiák kitombo- lása« időszakának tartja. A mi felfogásunk merőben más. Számunkra az ifjúság a fej­lődésre ható, cselekvő erő; s hogy még inkább az lehes­sen, meg kell tanítanunk, hogy energiáit a maga és a társadalom javara hasznosít­sa. Ehhez lelkesítő távlatot, erejét próbára tevő feladatot kell adnunk a számára. Ilyen távlat, ilyen feladat a szo­cialista Magyarország felépí­tése, a szocializmus világmé­retű győzelmének elősegítése. A cél: az ifiú nemzedék {elkészítése — Az ifjúságról szóló tör­vénynek — melynek terveze­tét a kormány megbízásából vitára bocsátom — éppen az a jelentősége, hogy meghatá­rozva a Magyar Népköztársa­ság ifjúságpolitikájának célját és tartalmát elősegítse az ifjú nemzedék felkészítését hivatá­sára, a reá váró feladatokra, és hogy mindehhez kedvezőbb feltételeket teremtsen. — Tisztelt országgyűlési Mi nem kényszerhelyzetben, nem az ifjúság lázadásától kísérve és szorongva foglalkozunk a fiatalok helyzetével. Az ifjú­sággal való törődés nálunk nem kampányfeladat, nem taktikai meggondolás, hanem a társadalom, a szocialista ál­lam tudatos gondoskodása a jövőről, a jövőt építő nemze­dékről. Nem ismerik a létbizonvtalanságoi — Felszabadulásunk óta szá­mos törvényben szabályoztuk az ifjúság életével, fejlődésé­vel, nevelkedésével kapcsola­tos olyan fontos kérdéseket, mint a családvédelem, a hon­védelem, az oktatásügy, a szakmunkástanulók képzése. A kormány 1967-ben két ösz- szefoglaló rendeletben hívta fel az állami és társadalmi szervek figyelmét az ifjúság­gal való tervszerű, tudatos tö­rődésre. — Államunk rnilliárdokat költ évente családi pótlékra, bölcsődére, óvodára, iskolára, diákszociális juttatásokra, gyermekgondozási segélyre — mondotta Ilku Pál. — Éven­ként csaknem ötmilliárd fo­rintot fordítunk például gyer­mekvédelmi és diákszociális ellátásra. A negyedik ötéves tervben várhatóan 51 000 új óvodai helyet létesítünk és 30 000-rel növeljük az általá­nos, a középiskolai és szak­munkástanuló kollégiumi he­lyek számát. Egyetemi és főis­kolai hallgatóink közül már most minden másodikat el tudjuk kollégiumban helyezni, tízből nyolcat tudunk valami­lyen formájú diákszociális tá­mogatásba részesíteni. — Az iskolából, a szakmun­kásképző intézetekből kilépő fiatalok nem ismerik a lét­bizonytalanságot. Mindnyájan elhelyezkedhetnek, munkát, feladatot kapnak a társada­lomtól, sőt a fiatal diplomá­sokat sok területen kétszer- annyi álláshely várja évek óta, mint ahányan végeznek. — A közelmúltban hozott bérintézkedések az ifjúság anyagi helyzetét is kedvezőbbé tették; a kezdő szakmunkások bérrendszerét két évvel ezelőtt hatályon kívül helyezték, így a korábbinál magasabb a kez­dő munkások bére. Ugyancsak megszűnt az úgynevezett »gyakornoki« bér is. Az új alapbérrendszer magasabb kezdőfizetést és jobb előlépési lehetőséget biztosít. Ugyanakkor a lakáshelyzet és az életkörülmények javítá­sa érdekében a tanácsi laká­sok mintegy huszonöt-harminc százalékát fiatal házasok kap­ják, és az új lakásrendelet alapján egyre többen része­sülnek a lakásépítési akció­ban való részvételt megköny- nyítő kamatmentes kölcsönben és vállalati juttatásokban. A probléma össztársadalmi gond — Jól tudjuk, erőfeszíté­seink enyhítik, de még nem oldják meg valamennyi csa­ládalapító fiatal problémáját. Ez is azt igazolja, hogy az ifjúság nem egy problémája össztársadalmi gond. A gyor­sabb ütemű fejlődés elősegíté­se tehát ezért is elsőrendű ér­deke az ifjúságnak. — Örvendetesen emelkedett a fiatalok részvételének ará­nya a társadalmi-politikai életben. Ismert, hogy itt az országgyűlés padsoraiban 21 harminc éven aluli ifjú képvi­selőtársunk foglal helyet, de talán kevésbé ismert, hogy a most megválasztott szakszer­vezeti tisztségviselőknek több mint 25 százaléka — a tanács­tagok közel 15 százaléka — fiatal — Szándékosan nem tértem ki az eddig hozott rendelke­zések végrehajtásának fogya­tékosságaira; a törvény ezek kiküszöbölésében is segítsé­günkre lesz. — Éppen az ifjúságért érzett társadalmi felelősség fokozott felkeltése a nevelőmunka ja­vítását szolgáló tennivaló, az ifjúságpolitika időszerű kérdé­seivel foglalkozó és az ifjúsági törvény megalkotását is kez­deményező állásfoglalásának. Másfél évvel e határozat meg­születése után megállapíthat­juk: a SZOT, a TOT, a Haza­fias Népfront, az állami szer­vek, köztük a vállalatok és intézmények felett felügyele­tet gyakorló minisztériumok és országos főhatóságok, me­gyei tanácsok többsége sorra napirendre tűzték az ifjúság­gal kapcsolatos tevékenységük elemzését, terveket dolgoztak ki és hozzáláttak azok végre­hajtásához. A jogok és kötelességek összehangolt rendezésével A továbbiakban a minisz­ter rámutatott: — Az ifjúság — számarányát tekintve is — a társadalom jelentős része. Hazánk min­den második állampolgára 30 éven aluli, vagy éppen be­töltötte harmincadik évét. Az oktatási intézmények nappali tagozatain másfél millió diák tanul; az egymilliót is meg- ző munkás- és parasztfiatalok haladja a termelőmunkát vég­száma. Az elmúlt években az ifjúság lett a szakmunkásután­pótlás fő forrása, az általános iskolát végzett fiataloknak több mint ötven százaléka vá­lasztja a szakmunkás pályát. — E számok nemcsak azt bizonyítják, hogy társadal­munk egészében is fiatal, ha­nem egyben arra is figyelmez­tetnék, hogy egyetlen társa­dalmi, politikai vagy gazdasági A somogyi képviselőcsoport csütörtökön Fecser Péternek »drukkolt«. 0 szólalt föl ugyanis az ifjúsági törvény vitájában. Valószínűleg azért, mert korát tekintve ő »a legilletékesebb«. A Kőolajipari Vállalat fia­tal főmérnökét nehéz volt elcsípni a szünetekben, neki ugyanis lábába ment az iz­galom, járkálnia kellett. Pe­dig semmi oka az idegesség­re. Beszéde tömör, jól felépí­tett, a lényegre szorítkozik, és okos javaslatokat tartal­maz a törvény végrehajtási utasításaival kapcsolatban. Mekkora lesz a törvény gyakorlati jelentősége? Fecser Péter szerint a tör­vény jóváhagyását megelőző széles körű vita a szükséges­nél jobban felcsigázta a köz­véleményt elsősorban persze az érdekelt fiatalok várako­zását. — Itt egy kerettörvényről van szó egyelőre, ami nem képes egyszerre megoldani minden részproblémát — szláv fővárosban, a kormány új belgrádi márványpalotájá­ban folytatódtak a megbeszé­lések, amelyeken egyrészről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és kíséretének tagjai, másrészről pedig Joszip Broz Tito államfő, a JKSZ el­Az Egyesült Államok el­szenvedte első taktikai vere­ségét a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságára vonatkozó elképzeléseinek érvényesíté­se területén a világszervezet 26. ülésszakán. A közgyűlés 25 tagú ügy­rendi bizottsága elutasította mondotta. — Éppen ezért ja­vaslataim egyike, hogy ki ké­ne adni egy olyan könyvet, amely a fiatalok nyelvére le­fordítva konkrét példákkal is megvilágítja az egyes parag­rafusok alkalmazási lehető­ségeit. A délutáni ülésen már tel­jes volt a somogyi képviselő- csoport létszáma. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke visszaérkezett koreai utazásá­ról és délután már ott volt a Parlamentben. A szünetben arról beszélgetett somogyi képviselőtársaival. hogyan juthatna le Kaposvárra az a mikroszkóp, amit a kaposvá­ri mezőgazdasági főiskolának ajándékozott. Dr. Guba Sán­dor, a főiskola igazgatója meghatottan köszönte meg az értékes ajándékot. — Ez a főiskola jogutódja annak a mezőgazdasági tech­nikumnak, amelyben én is végeztem — mondotta moso­lyogva Losonczi elvtárs. R, Zs. személyiségek vesznek reszt. Az SZKP KB főtitkára csü­törtökön délután a közigaz­gatásilag Belgrádhoz tartozó Zimonyban levő egyik villa­mossági üzembe' Tátogatott el. megtekintette a gyárat, majd beszédet mondott a tisztele­tére rendezett nagygyűlésen. azt az amerikai javaslatot, hogy az Egyesült Államok »két Kína« politikáját tük­röző amerikai határozati ja­vaslatot és a Kínai Népköz- társaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítására vo­natkozó úgynevezett »albán határozatot« közös címszó alatt szereplő napirendi pont­ként javasolja megvitatásra az ENSZ-közgyűlésének. George Bush, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője azt indítványozta, hogy a két ha­tározati javaslat a »kínai kér­dés« semleges címszó alatt a) és b) pontként szerepeljen. Az ügyrendi bizottság tag­jainak többsége lelkesen üd­vözölte Adam Maliknak, a közgyűlés idei ülésszaka el­nökének bejelentését: o hatá­rozati javaslatok összevonását indítványozó amerikai elkép­zelést elutasították. Az ENSZ közgyűlés ügyren­di bizottságának ülésén fel­szólalt Szarka Károly nagy­követ, hazánk állandó ENSZ- képviselője is. Mint mondotta: az alapvető kérdés az, hogy helyreállítsák a Kínai Nép- köztársaságnak ENSZ-jogait. Határozottan állást foglalt a kettős képviselet elvét tartal­mazó amerikai határozati ja­vaslatok ellen; kijelentette, hogy a Magyar Népköztársa­ság álláspontja a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogait ille­tően változatlan. A magyar delegáció a Kínai Népköztár­saság, ENSZ-jogainak helyre­állítását követeli a határozati javaslat mellett és az ameri­kai határozattervezetek ellen fog szavazni a közgyűlés vitá­ban (Folytatás a 2. oldalon) Délutánra teljes lett a létszám Mikroszkóp a jogutódnak VITA AZ ENSZ 109 NAPIRENDI PONTJÁRÓL As első vereség a kínai kérdés kapcsán A magyar ENSZ-képviselő felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents