Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-23 / 223. szám

Kavicsból 5,5 millió Ölvén évig iizemeileüiető bánya Kotróha/ót vesznek, vasúti rakodót építenek — A jövedelemből mezőgazdasági gépeket vásárolnak Eddig kihasználatlanul állt Bélavár közelében egy ki­lencven holdas félsziget. Itt nyitotta meg két héttel ez­előtt új kavicsbányáját a vízvári Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. Naponta 300— 400 köbméter kavicsot ter­melnek ki és szállítanak a vízvári vasútállomásra, onnan pedig tehervagonokkal a meg­rendelőknek. ■— Ezen a területen hozzá­vetőleges számítások szerint is 10 millió köbméter jó mi­nőségű kavics van. Ennek ki­termelése legalább ötven esz­tendőre nyújt munkát szövet­kezetünknek. Terveink szerint az idén 5,5 millió forint ér­tékű kavicsot bányászunk ki és értékesítünk. A MÁV-tól harminchat vagont bériünk, s azzal szállítjuk megrendelő­inknek Tolnába, Somogyba és Baranyába. TÜZÉP-ek, út­építő vállalatok, TÖVAL-ok vannak megrendelőink között. Kotrógépekre, tehergépko­csikra, rakodógépekre az idén eddig hárommillió forintot költöttünk, de további kétmil­liót szánunk még gépek vásár­lására. Veszünk két nagy tel­jesítményű, 12 tonnás teher­gépkocsit, valamint egy mar­kológépet is — tájékoztat Bodor János tsz-elnök. A szövetkezet nemcsak a bánya gépesítésére, a szállí­tás korszerűsítésére fordítja a kavicsból származó jövedel­mét. Jelentős összeget költe­nek ebből mezőgazdasági gé­pek beszerzésére is. Ebben az évben például 14 új traktort vásároltak, több mint másfél millió forintért. S ebből vesz­nek jövőre korszerű burgo­nyakitermelő gépsort is. A félszigeten 30—40 méter mélységig található' kavics, de a pontos, tervszerű gazdálko­dás érdekében jövőre 400 000 forintot költenek bányafeltá­rásra, annak pontos megálla­pítására, hogy milyen mély­ségben találhatnak majd jó minőségű kavicsot. S ha a fúrások sikerülnek — negyven fúrást végeznék a félszigeten —, akkor a kiter­melést és a szállítást is to­vább korszerűsítik. Kotróha­jót vásárolnak, a vízvári állo­máson pedig új vasúti rako­dót, mellékvágányt építenek. Mennyit eszünk? A szakembereket erősen foglalkoztatja: a különböző élelmiszercikkekből várható­an mi lesz a fogyasztás növe­kedése? Százszázalékos hatá­rozottsággal természetesen ez nem állapítható meg, az igé­nyek elemzéséből, a lehetősé­gek — mezőgazdaság, élelmi­szeripar — gyors ütemű fej­lődésiéből, továbbá a közel­múlt fogyasztási tényezői­ből azonban többé-kevésbé levonhatók az előzetes követ­keztetések. Lássuk, a felmé­rések alapján mit mutat az »élelmiszer-prognózis?'". Húsféleségekből, hallal együtt 1967-ben még 54 kilót fogyasztott átlagosan egy-egy lakos. A becslések szerint 1975-ben ez már eléri a 65 ki­lót, 10 évvel később pedig a 34-et is. Tejből és tejtermék­ből 105 kiló jutott egy-egy személyre. A várható fogyasz­tás ebből 5 év múlva 126, 15 év múlva pedig mintegy 200 Mennyit iszunk? kiló lesz személyenként. Nem kevesebb, mint 11 kiló tojást ettünk meg fejenként 1967- ben. Itt is emelkedésre szá­míthatunk: 1974-ben már 4 kilóval, 1985-ben pedig 7 ki­lóval kerül több az asztalunk­ra évente, mint 1967-ben. Zsi­radékfélékben — az egészsé­ges táplálkozás követelményei­nek megfelelően — várhatóan csökkenni fog a fogyasztás. A legutóbbi felmérés szerint 12 hónap leforgása alatt 26 ki­lót is megettünk, 15 év múlva úgy tervezik, legalább 6 kiló­val kevesebbet fogyaszt min­den állampolgárunk. Ezzel szemben zöldségből, gyümölcs­ből jelentős emelkedés vár­ható. Élvezeti cikkekből legin­kább a kávéfogyasztós emel­kedésére számíthatunk. A fejelenkénti egykilós évi át­lag több mint négy és félsze­resére ugrik 15 év alatt. Ilyen választások révén mandátumhoz jutott parlament volt az, amely tapsviharral vette tudomásul a Szovjetunió elleni hadüzenet bejelentését. Mindössze egy képviselő szólt tiltakozva közbe: Bajcsy-Zsi- linszkv Endre. — önnek nem volt joga! — kiáltotta Bárdossy miniszterel­nök felé. Hangja azonban el­veszett a véres bosszúról ál­modok általános örömujjongá­sában. Ezt a képviselőt, aki bátran szembeszállt a hitleris­ta megszállókkal is, a nyilas terror idején Sopronkőhidán kivégezték. Az 1939-ben megválasztott képviselőház talán egyetlen becsületes, tisztességes tagjá­nak utolsó szavai ezek vol­tak: — A történelem engem fog igazolni. Én jó ügyért halok meg! 8. „Meghatott szívvel“ Nem az Országház, hanem a debreceni református kollé­gium oratóriuma lett a szín­helye az országgyűlés megúju­lásának, a magyar államiság újjászületésének. 1944. decem­ber 21-én, amikor az új Ma­gyarország első parlamentje összeült, Budapesten, az Or­szágház épületében még a nyilasok voltak az urak. Bár iga» hogy a karszalagot öltő El képviselők többsége már el­menekült a közeledő szovjet csapatok elől, amelyek ezek­ben a napokban készülődtek a magyar főváros körülzárására. Debrecenben, az ideiglenes fő­városban összeülő politikusok úgy határoztak: az új ma­gyar államélet megindításá­val nem várhatnak addig, amíg Budapesten gyűlhetnek össze ország-gyűlésre. Az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottsága a debre­ceni pénzügyigazgatósági pa­lotában tanácskozott. Tagjai között ott volt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, a horthysta tábornok, aki a kormányzói kiált­vány után átállt a szovjet hadsereghez; dr. Révész Imre debreceni református püspök, s végre — negyedszázad után! — voltak kommunisták is. A többi között Komócsin Mihály Szegedről s olyan régi balol­dali népi politikusok is, mint dr. Erdei Ferenc. Általános választásokról az akkori idők viszonyai közepet­te szó sem lehetett. A már felszabadult városokban és nagyközségekben népgyűlése­ken választották meg az or­szággyűlési követeket. A Vö­rös Hadsereg főparancsnoksá­ga — jóllehet, csapatai éppen támadásra készültek, s min­den járműre szükség volt — 19 tehergépkocsit bocsátott az előkészítő bizottság rendelke­zésére. Azon indultak a vá­lasztások szervezői — össze­sen huszonnégyen — a már felszabadított területekre. S mire felvirradt december 21-e, az ideiglenes nemzetgyűlés 230 tagja már együtt volt a szál­lodában, s izgatottan készü­lődtek arra, hogy a történel­mi ülésre vonuljanak. Piros-fehér-zöld zászlók lo­bogtak a menetben, amellyel a képviselők közös szállásuk­ról az oratórium felé vonul­’ Kongresszusi készülődés a lengyeltóti ÁFÉSZ-nél Eredményes akcióprogram SZÖVETKEZETÜNK mél­tóképpen készül a fogyasztá­si, takarék- és lakásszövetke­zetek VII. országos kongresz- szusára. Már a tavaszi rész- közgyűléseken tárgyaltunk a tagsággal az ezzel kapcsola­tos tennivalókról, majd a jú­lius 3-i küldöttgyűlésünkön részletes akcióprogramot fo­gadtak el a részvevők. Nagy segítség számunkra, hogy idejében és megfelelő példányszámban megkaptuk a kongresszusi irányelveket. Fő feladatunknak tartottuk, hogy azokat mielőbb és minél szé­lesebb körben megvitassuk a tagsággal. A szövetkezetünk­höz tartozó kilenc községben, csoportos beszélgetéseken, ed­dig mintegy 300 taggal váltot­tunk szót az irányelvekről. Többek között megtárgya’ta azokat szövetkezetünk vezető­sége, pártszervezete, KISZ- szervezete és nőbizottsága, s e vitába bekapcsolódtak a községi tanácsok, a pártszer­vek, a tsz-ek és egyéb tömeg­szervezetek, mezőgazdasági társulásaink és a küldötteink is. E fórumokon hasznos ta­pasztalatokat kapott vezetősé­günk a további munkához, é_s úgy véljük, sikerült az érdek­lődést tovább fokozni szövet­kezetünk munkája iránt Ezt tanúsítja, hogy az akcióprog­ram megvalósításában máris kedvező eredmények mutat­koznak. Közülük csupán né­hányat emelek ki, hangsú­lyozva, hogy az akcióprogram egésze a tagság, a lakosság érdekét szolgálja, és ez az ellátás javításán keresztül mindinkább kifejeződik. A lakosságnak az év első felében 13 százalékkal több árut adtak el boltjaink, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Nőtt az élelmiszer for­galma: a tejé és tejterméke­ké, a húskészítményeké és a tőkehúsé is. Itt a növekedés 15 százalék. Ezen belül ki­emelkedik a húsellátás javu­lása. Ehhez a tagok a háztá­jiból eddig mintegy 100 ser­téssel járultak hozzá, s akció- programunk szerint az év to­vábbi részében még 50 saját hizlalásé sertéssel bővül az ellátás. Buzsákon nincs hús­boltja szövetkezetünknek, de az ünnepekre ide is kiszállít­juk a húst. Augusztus 15-én, talt. Megilletődötten foglalták el a helyüket a régi, szép fafaragásé padokban, amelye­ken réztáblácskákkal volt megjelölve néhány nagynevű, 1849-es képviselőnek az akko­ri üléseken elfoglalt helye. Az oratórium zsúfolásig megtelt, de egy hely a szó­szék feljárata mellett üresen maradt. Hatalmas vörös ró­zsacsokor foglalta el ezt a he­lyet, Kossuth Lajos helyét. Jelképe volt ez annak, hogy Kossuth, a magyar szabadság- harc lánglelkű vezérének ott a helye a képviselők között, akik a nemzet újjászületésé­nél bábáskodnak. A padsorokban 42 ipari munkás, 39 földműves, föld­munkás, szegényparaszt fog­lalt helyet. Rajtuk kívül 37 önálló iparos (túlnyomóan kis­mesterek), 36 »gazdálkodó" (ezen a nagyon általános né­ven jegyeztették be magukat a kulák-kisgazdák, középpa­rasztok, sőt egynéhány, az ér­telmiséghez tartózó kisebb földbirtokos is), 18 szabad foglalkozású értelmiségi (or­vos, ügyvéd stb.), 16 tanár (egyetemi, fő- és középisko­lai), tanító, 16 egyéb köz- és magántisztviselő, 10 újságíró, egvéb közíró, 7 pap (4 katoli­kus, 2 református, 1 evangé­likus), 6 katona, 2 önálló ke­reskedő, 1 kereskedelmi alkal­mazott ült a történelmi múltú oratóriumban. Pintér István (Folytatjuk) a búcsú napján például elő­rendelések alapján több mint 400 kiló húst vittünk Buzsák- ra. Az idén kétszázzal növeljük taglétszámunkat, eddig máris több mint száz új belépőnk van. Különösen figyelemre méltó, hogy 50 fiatal — köz­tük több lány — kérte felvé­telét. Űj alapszabályunk ugyanis első ízben teszi lehe­tővé, hogy 16 éves kortól be lehet lépni a szövetkezetbe. Az ilyen fiatal új belépők száma több mint húsz. Von­zónak bizonyult a tánccso­port, a vendéglátóipari egy­ségeinkben mindinkább bő­vülő szórakozási lehetőség. Több egységünkben van pél­A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói építik a Halimba III. nevű új bauxit­bányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Közép-Euró- pában. A szakemberek sze­rint a bánya érckészlete 40 évre elegendő. Az építők je­lenleg a fővágatokat betonoz­zák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilomé­ternyi vágatot mélyítettek. A Nagybajom és Kutas között kilométereken keresztül kép­telen volt megelőzni egy te­hergépkocsi meg az utáná ha­ladó személyautó a silót szál­lító, pótkocsis VD 07—19 von- itatót. Mindkét jármű kürtőit, az elöl haladó teherautó a vontató mellett, amennyire le­hetett az út szélére húzódott, ám sikertelenül. Végül előre­engedte a személykocsit, an­nak nagy nehezen sikerült az előzés. — Miért haladt végig az út közepén, s miért akadá­lyozta az előzést? — kérdez­tük Crigulák Józseftől, a Ku­tas! Állami Gazdaság vonta­tóvezetőjétől. — Elnézést, de keskeny az út, a rakomány magas, így a visszapillantó tükörből nem láttam, hogy mögöttem előzni szándékozó jármű halad — így hangzott a felelet. Valóban, a megye közútjai igen keskenyek. Ezért kellene a gépjárművezetőknek na­gyobb gonddal, körültekintés­sel végezniük munkájukat. Megkezdődött az őszi betaka­rítás, egymást követik a ter­ménnyel megrakott pótkocsis vontatók, s rengeteg vállalati és magán személygépkocsi is közlekedik útjainkon. Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek vezetői net figyelmeztetniük kellene a vontatóvezetőket: csak annyi terményt és úgy rakjanak a pótkocsikra — ezt különben a KRESZ is előírja —, hogy az ne zavarja őket a kilátásban, vetkezetünk igazgatósága a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a kultúrcsoport fenntar­tásához az idén 20 000 forint­tal járul hozzá. AZ EMLÍTETTEKEN kívül más területen is kedvezően folyik az akcióprogram meg­valósítása. Október 2-án tart­juk rendkívüli küldöttgyűlé­sünket, amelyen összegezzük az eddigi kongresszusi felké­szülést, a tagság véleményét, az akcióprogram megvalósítá­sát, és megválasztjuk megyei küldötteinket. A tagságtól ka­pott fontosabb javaslatokat* indítványokat továbbítjuk a megyei küldöttértekezletre. termelés 1973 elején kezdő­dik. Az új bauxitbányának fontos szerepe lesz a magyar— szovjet alumíniumegyezmény­ben, ugyanis a negyedik öt­éves terv végére évente 600 ezer tonna bauxitot ad a nép­gazdaságnak a Halimba III. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelnek ezek a mammutszivattyúk az új bá­nyában. a biztonságos közlekedésben. Az oldalfalak magasságán felül rakott termény nemcsak a kilátást zavarja, hanem szennyezi útjainkat is. A le- takarításról persze a vétkesek már nem gondoskodnak. Tab előtt láttuk, hogy a VC 12—45 rendszámú vonta­tó pótkocsijáról leszóródott si­lótakarmány hosszú kilométe­reken valósággal beterítette az utat. A gépjárművezetők időt, fuvart kívánnak megta­karítani azzal, hogy magasra felhalmozzák pótkocsijukon a terményt vagy a takarmányt, s közben megfeledkeznek ar­ról, hogy amit elszórnak, az­zal milyen kárt okoznak. De ezt nemcsak a gépi vontatású Járműveknél tapasztalni, ha­nem a lovas fogatoknál is. Kaposváron például az Áp­rilis 4., majd pedig a Honved utcát valósággal fölterítette csúszós iszapszénnel egy lo­vaskocsi, olyan magasra rak­ták a tüzelőt. Ez a hanyagság könnyen balesetet is okozhat, hiszen a csúszós iszapszén kü­lönösen a motorosoknak, de még a személygépkocsiknak is veszélyes. Ezekben az őszi napokban fokozottabban keilen» ellen­őrizni közútjaink?4 ' lelős- ségre vonni azo' ,ármű­vezetőket, akik örmény vagy a tüzeli' .> abálytalan szállításával veszélyeztetik mások és a maguk biztonságos közlekedését, szennyezik út­jainkat, s ezáltal baleseti ve­szélyt idéznek elő! dául zenegép, rexasztal. Szö­Szován Károly, a lengyeltóti ÁFÉSZ Igazgatóságának elnöke Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája épül Halimbán Gépjárművezetők figyelmébe! Nagyobb gonddal, körültekintéssel OMOGYI NÉPLAP sütörtök, 1971. szeptember 23.

Next

/
Thumbnails
Contents