Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-23 / 223. szám
Kavicsból 5,5 millió Ölvén évig iizemeileüiető bánya Kotróha/ót vesznek, vasúti rakodót építenek — A jövedelemből mezőgazdasági gépeket vásárolnak Eddig kihasználatlanul állt Bélavár közelében egy kilencven holdas félsziget. Itt nyitotta meg két héttel ezelőtt új kavicsbányáját a vízvári Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Naponta 300— 400 köbméter kavicsot termelnek ki és szállítanak a vízvári vasútállomásra, onnan pedig tehervagonokkal a megrendelőknek. ■— Ezen a területen hozzávetőleges számítások szerint is 10 millió köbméter jó minőségű kavics van. Ennek kitermelése legalább ötven esztendőre nyújt munkát szövetkezetünknek. Terveink szerint az idén 5,5 millió forint értékű kavicsot bányászunk ki és értékesítünk. A MÁV-tól harminchat vagont bériünk, s azzal szállítjuk megrendelőinknek Tolnába, Somogyba és Baranyába. TÜZÉP-ek, útépítő vállalatok, TÖVAL-ok vannak megrendelőink között. Kotrógépekre, tehergépkocsikra, rakodógépekre az idén eddig hárommillió forintot költöttünk, de további kétmilliót szánunk még gépek vásárlására. Veszünk két nagy teljesítményű, 12 tonnás tehergépkocsit, valamint egy markológépet is — tájékoztat Bodor János tsz-elnök. A szövetkezet nemcsak a bánya gépesítésére, a szállítás korszerűsítésére fordítja a kavicsból származó jövedelmét. Jelentős összeget költenek ebből mezőgazdasági gépek beszerzésére is. Ebben az évben például 14 új traktort vásároltak, több mint másfél millió forintért. S ebből vesznek jövőre korszerű burgonyakitermelő gépsort is. A félszigeten 30—40 méter mélységig található' kavics, de a pontos, tervszerű gazdálkodás érdekében jövőre 400 000 forintot költenek bányafeltárásra, annak pontos megállapítására, hogy milyen mélységben találhatnak majd jó minőségű kavicsot. S ha a fúrások sikerülnek — negyven fúrást végeznék a félszigeten —, akkor a kitermelést és a szállítást is tovább korszerűsítik. Kotróhajót vásárolnak, a vízvári állomáson pedig új vasúti rakodót, mellékvágányt építenek. Mennyit eszünk? A szakembereket erősen foglalkoztatja: a különböző élelmiszercikkekből várhatóan mi lesz a fogyasztás növekedése? Százszázalékos határozottsággal természetesen ez nem állapítható meg, az igények elemzéséből, a lehetőségek — mezőgazdaság, élelmiszeripar — gyors ütemű fejlődésiéből, továbbá a közelmúlt fogyasztási tényezőiből azonban többé-kevésbé levonhatók az előzetes következtetések. Lássuk, a felmérések alapján mit mutat az »élelmiszer-prognózis?'". Húsféleségekből, hallal együtt 1967-ben még 54 kilót fogyasztott átlagosan egy-egy lakos. A becslések szerint 1975-ben ez már eléri a 65 kilót, 10 évvel később pedig a 34-et is. Tejből és tejtermékből 105 kiló jutott egy-egy személyre. A várható fogyasztás ebből 5 év múlva 126, 15 év múlva pedig mintegy 200 Mennyit iszunk? kiló lesz személyenként. Nem kevesebb, mint 11 kiló tojást ettünk meg fejenként 1967- ben. Itt is emelkedésre számíthatunk: 1974-ben már 4 kilóval, 1985-ben pedig 7 kilóval kerül több az asztalunkra évente, mint 1967-ben. Zsiradékfélékben — az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően — várhatóan csökkenni fog a fogyasztás. A legutóbbi felmérés szerint 12 hónap leforgása alatt 26 kilót is megettünk, 15 év múlva úgy tervezik, legalább 6 kilóval kevesebbet fogyaszt minden állampolgárunk. Ezzel szemben zöldségből, gyümölcsből jelentős emelkedés várható. Élvezeti cikkekből leginkább a kávéfogyasztós emelkedésére számíthatunk. A fejelenkénti egykilós évi átlag több mint négy és félszeresére ugrik 15 év alatt. Ilyen választások révén mandátumhoz jutott parlament volt az, amely tapsviharral vette tudomásul a Szovjetunió elleni hadüzenet bejelentését. Mindössze egy képviselő szólt tiltakozva közbe: Bajcsy-Zsi- linszkv Endre. — önnek nem volt joga! — kiáltotta Bárdossy miniszterelnök felé. Hangja azonban elveszett a véres bosszúról álmodok általános örömujjongásában. Ezt a képviselőt, aki bátran szembeszállt a hitlerista megszállókkal is, a nyilas terror idején Sopronkőhidán kivégezték. Az 1939-ben megválasztott képviselőház talán egyetlen becsületes, tisztességes tagjának utolsó szavai ezek voltak: — A történelem engem fog igazolni. Én jó ügyért halok meg! 8. „Meghatott szívvel“ Nem az Országház, hanem a debreceni református kollégium oratóriuma lett a színhelye az országgyűlés megújulásának, a magyar államiság újjászületésének. 1944. december 21-én, amikor az új Magyarország első parlamentje összeült, Budapesten, az Országház épületében még a nyilasok voltak az urak. Bár iga» hogy a karszalagot öltő El képviselők többsége már elmenekült a közeledő szovjet csapatok elől, amelyek ezekben a napokban készülődtek a magyar főváros körülzárására. Debrecenben, az ideiglenes fővárosban összeülő politikusok úgy határoztak: az új magyar államélet megindításával nem várhatnak addig, amíg Budapesten gyűlhetnek össze ország-gyűlésre. Az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottsága a debreceni pénzügyigazgatósági palotában tanácskozott. Tagjai között ott volt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, a horthysta tábornok, aki a kormányzói kiáltvány után átállt a szovjet hadsereghez; dr. Révész Imre debreceni református püspök, s végre — negyedszázad után! — voltak kommunisták is. A többi között Komócsin Mihály Szegedről s olyan régi baloldali népi politikusok is, mint dr. Erdei Ferenc. Általános választásokról az akkori idők viszonyai közepette szó sem lehetett. A már felszabadult városokban és nagyközségekben népgyűléseken választották meg az országgyűlési követeket. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága — jóllehet, csapatai éppen támadásra készültek, s minden járműre szükség volt — 19 tehergépkocsit bocsátott az előkészítő bizottság rendelkezésére. Azon indultak a választások szervezői — összesen huszonnégyen — a már felszabadított területekre. S mire felvirradt december 21-e, az ideiglenes nemzetgyűlés 230 tagja már együtt volt a szállodában, s izgatottan készülődtek arra, hogy a történelmi ülésre vonuljanak. Piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a menetben, amellyel a képviselők közös szállásukról az oratórium felé vonul’ Kongresszusi készülődés a lengyeltóti ÁFÉSZ-nél Eredményes akcióprogram SZÖVETKEZETÜNK méltóképpen készül a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek VII. országos kongresz- szusára. Már a tavaszi rész- közgyűléseken tárgyaltunk a tagsággal az ezzel kapcsolatos tennivalókról, majd a július 3-i küldöttgyűlésünkön részletes akcióprogramot fogadtak el a részvevők. Nagy segítség számunkra, hogy idejében és megfelelő példányszámban megkaptuk a kongresszusi irányelveket. Fő feladatunknak tartottuk, hogy azokat mielőbb és minél szélesebb körben megvitassuk a tagsággal. A szövetkezetünkhöz tartozó kilenc községben, csoportos beszélgetéseken, eddig mintegy 300 taggal váltottunk szót az irányelvekről. Többek között megtárgya’ta azokat szövetkezetünk vezetősége, pártszervezete, KISZ- szervezete és nőbizottsága, s e vitába bekapcsolódtak a községi tanácsok, a pártszervek, a tsz-ek és egyéb tömegszervezetek, mezőgazdasági társulásaink és a küldötteink is. E fórumokon hasznos tapasztalatokat kapott vezetőségünk a további munkához, é_s úgy véljük, sikerült az érdeklődést tovább fokozni szövetkezetünk munkája iránt Ezt tanúsítja, hogy az akcióprogram megvalósításában máris kedvező eredmények mutatkoznak. Közülük csupán néhányat emelek ki, hangsúlyozva, hogy az akcióprogram egésze a tagság, a lakosság érdekét szolgálja, és ez az ellátás javításán keresztül mindinkább kifejeződik. A lakosságnak az év első felében 13 százalékkal több árut adtak el boltjaink, mint a múlt év azonos időszakában. Nőtt az élelmiszer forgalma: a tejé és tejtermékeké, a húskészítményeké és a tőkehúsé is. Itt a növekedés 15 százalék. Ezen belül kiemelkedik a húsellátás javulása. Ehhez a tagok a háztájiból eddig mintegy 100 sertéssel járultak hozzá, s akció- programunk szerint az év további részében még 50 saját hizlalásé sertéssel bővül az ellátás. Buzsákon nincs húsboltja szövetkezetünknek, de az ünnepekre ide is kiszállítjuk a húst. Augusztus 15-én, talt. Megilletődötten foglalták el a helyüket a régi, szép fafaragásé padokban, amelyeken réztáblácskákkal volt megjelölve néhány nagynevű, 1849-es képviselőnek az akkori üléseken elfoglalt helye. Az oratórium zsúfolásig megtelt, de egy hely a szószék feljárata mellett üresen maradt. Hatalmas vörös rózsacsokor foglalta el ezt a helyet, Kossuth Lajos helyét. Jelképe volt ez annak, hogy Kossuth, a magyar szabadság- harc lánglelkű vezérének ott a helye a képviselők között, akik a nemzet újjászületésénél bábáskodnak. A padsorokban 42 ipari munkás, 39 földműves, földmunkás, szegényparaszt foglalt helyet. Rajtuk kívül 37 önálló iparos (túlnyomóan kismesterek), 36 »gazdálkodó" (ezen a nagyon általános néven jegyeztették be magukat a kulák-kisgazdák, középparasztok, sőt egynéhány, az értelmiséghez tartózó kisebb földbirtokos is), 18 szabad foglalkozású értelmiségi (orvos, ügyvéd stb.), 16 tanár (egyetemi, fő- és középiskolai), tanító, 16 egyéb köz- és magántisztviselő, 10 újságíró, egvéb közíró, 7 pap (4 katolikus, 2 református, 1 evangélikus), 6 katona, 2 önálló kereskedő, 1 kereskedelmi alkalmazott ült a történelmi múltú oratóriumban. Pintér István (Folytatjuk) a búcsú napján például előrendelések alapján több mint 400 kiló húst vittünk Buzsák- ra. Az idén kétszázzal növeljük taglétszámunkat, eddig máris több mint száz új belépőnk van. Különösen figyelemre méltó, hogy 50 fiatal — köztük több lány — kérte felvételét. Űj alapszabályunk ugyanis első ízben teszi lehetővé, hogy 16 éves kortól be lehet lépni a szövetkezetbe. Az ilyen fiatal új belépők száma több mint húsz. Vonzónak bizonyult a tánccsoport, a vendéglátóipari egységeinkben mindinkább bővülő szórakozási lehetőség. Több egységünkben van pélA Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói építik a Halimba III. nevű új bauxitbányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Közép-Euró- pában. A szakemberek szerint a bánya érckészlete 40 évre elegendő. Az építők jelenleg a fővágatokat betonozzák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilométernyi vágatot mélyítettek. A Nagybajom és Kutas között kilométereken keresztül képtelen volt megelőzni egy tehergépkocsi meg az utáná haladó személyautó a silót szállító, pótkocsis VD 07—19 von- itatót. Mindkét jármű kürtőit, az elöl haladó teherautó a vontató mellett, amennyire lehetett az út szélére húzódott, ám sikertelenül. Végül előreengedte a személykocsit, annak nagy nehezen sikerült az előzés. — Miért haladt végig az út közepén, s miért akadályozta az előzést? — kérdeztük Crigulák Józseftől, a Kutas! Állami Gazdaság vontatóvezetőjétől. — Elnézést, de keskeny az út, a rakomány magas, így a visszapillantó tükörből nem láttam, hogy mögöttem előzni szándékozó jármű halad — így hangzott a felelet. Valóban, a megye közútjai igen keskenyek. Ezért kellene a gépjárművezetőknek nagyobb gonddal, körültekintéssel végezniük munkájukat. Megkezdődött az őszi betakarítás, egymást követik a terménnyel megrakott pótkocsis vontatók, s rengeteg vállalati és magán személygépkocsi is közlekedik útjainkon. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői net figyelmeztetniük kellene a vontatóvezetőket: csak annyi terményt és úgy rakjanak a pótkocsikra — ezt különben a KRESZ is előírja —, hogy az ne zavarja őket a kilátásban, vetkezetünk igazgatósága a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a kultúrcsoport fenntartásához az idén 20 000 forinttal járul hozzá. AZ EMLÍTETTEKEN kívül más területen is kedvezően folyik az akcióprogram megvalósítása. Október 2-án tartjuk rendkívüli küldöttgyűlésünket, amelyen összegezzük az eddigi kongresszusi felkészülést, a tagság véleményét, az akcióprogram megvalósítását, és megválasztjuk megyei küldötteinket. A tagságtól kapott fontosabb javaslatokat* indítványokat továbbítjuk a megyei küldöttértekezletre. termelés 1973 elején kezdődik. Az új bauxitbányának fontos szerepe lesz a magyar— szovjet alumíniumegyezményben, ugyanis a negyedik ötéves terv végére évente 600 ezer tonna bauxitot ad a népgazdaságnak a Halimba III. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelnek ezek a mammutszivattyúk az új bányában. a biztonságos közlekedésben. Az oldalfalak magasságán felül rakott termény nemcsak a kilátást zavarja, hanem szennyezi útjainkat is. A le- takarításról persze a vétkesek már nem gondoskodnak. Tab előtt láttuk, hogy a VC 12—45 rendszámú vontató pótkocsijáról leszóródott silótakarmány hosszú kilométereken valósággal beterítette az utat. A gépjárművezetők időt, fuvart kívánnak megtakarítani azzal, hogy magasra felhalmozzák pótkocsijukon a terményt vagy a takarmányt, s közben megfeledkeznek arról, hogy amit elszórnak, azzal milyen kárt okoznak. De ezt nemcsak a gépi vontatású Járműveknél tapasztalni, hanem a lovas fogatoknál is. Kaposváron például az Április 4., majd pedig a Honved utcát valósággal fölterítette csúszós iszapszénnel egy lovaskocsi, olyan magasra rakták a tüzelőt. Ez a hanyagság könnyen balesetet is okozhat, hiszen a csúszós iszapszén különösen a motorosoknak, de még a személygépkocsiknak is veszélyes. Ezekben az őszi napokban fokozottabban keilen» ellenőrizni közútjaink?4 ' lelős- ségre vonni azo' ,árművezetőket, akik örmény vagy a tüzeli' .> abálytalan szállításával veszélyeztetik mások és a maguk biztonságos közlekedését, szennyezik útjainkat, s ezáltal baleseti veszélyt idéznek elő! dául zenegép, rexasztal. SzöSzován Károly, a lengyeltóti ÁFÉSZ Igazgatóságának elnöke Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája épül Halimbán Gépjárművezetők figyelmébe! Nagyobb gonddal, körültekintéssel OMOGYI NÉPLAP sütörtök, 1971. szeptember 23.
