Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-23 / 223. szám

Ä szövetkezei i törvényjavaslat vitája (Folytatás az 1. oldalról) A jól működő szövetkezetek éppen ilyen módon szolgálják helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyé­ni érdekeit is, amely szövetke­zetben elfeledkeznének erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket, és előbb-utóbb a törvényes rendet is. A szocialista állam bízik a szövetkezetekben, mint társa­dalmunk egyik fontos gazda­sági és társadalmi intézményé­ben — hangsúlyozta. — A szö­vetkezetekbe tömörült milliók ugyancsak bizalommal vannak szocialista államunk politiká­ja és az általa tervszerűen irányított gazdasági rendünk iránt. Korszerű jogi szabályozás A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy a törvény- javaslat megszünteti azt a több mint két évtizedes egyenlőt­lenséget, amely a különböző szövetkezeti ágazatok jogi sza­bályozását jellemezte. Ez az egyenlőtlenség különösen a gazdaságirányítási rendszer reformjával mutatkozott meg, amikor a mezőgazdasági szö­vetkezetek az 1967. évi 3. tör­vényben már az új követel­ményeknek és gazdasági sú­lyuknak megfelelő szabályo­zást nyertek. Az előterjesztett törvényjavaslat lényegében betetőzése annak a folyamat­nak, amely az átfogó szövet­kezetpolitikai elemzés nyomán az 1969-ben kiadott átmeneti rendelkezésekkel az ipari és a fogyasztási típusú szövetkeze­tedet is kiemelte az egymástól függetlenül alakult, gyakran esetleges, a tényleges fejlődés által már meghaladott koráb­bi jogi szabályozásuk köréből. — Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhe­tünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ága­zat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehetséges, mert: bár az egyes szövetke­zeti ágazatok eltérő tevékeny­séget folytatnak, és megvan- |^H^k a maguk sajátosságai, «mégis tisztázódtak és kiforró*- **tak azok a közös vonások, amelyek mindegyik szövetke­zeti formára egyaránt jellem­zőek. Az egységes szövetkeze­ti törvény megalkotásának le­hetőségét éppen a közös is­mérvek, az azonos elvek sze­rint működő közösségek, a szövetkezeteken belüli társa­dalmi viszonyok sok azonos vonása adják. Szükség van arra is, hogy az egy-egy szö­vetkezeti ágazat konkrét te­vékenységi körét, a többi ága­zattól eltérő sajátosságait egy­séges törvényen alapuló, az­zal összhangban álló ágazati jogszabályokkal rendezzék. Egységes elvek, egységes néző­pont, egységes szabályozás a fő kérdésekben, de lehetősé? az egyes szövetkezeti ágazatok speciális követelményeinek ru­galmas szabályozására: ez az előterjesztett törvény szabá­lyozási módszere. Következés­képpen: a korszerű szövetke­zetpolitikai elvekhez korszerű jogi szabályozási módszer pá­rosul. Nagyobb háláskor, nagyobb felelősséggel Az egységes törvénynek és az ágazati jogszabályoknak közös vonásaként említette meg Korom Mihály, hogy tág teret engednek a szövet­kezet önszabályozása számára. Utalt arra, hogy a demokra­tizmus — a gazdasági önálló­sággal párhuzamosan — a szö­vetkezeteknek az önkéntessé­gen alapuló létrehozása, szét­válása, egyesülése vagy meg­szűnése, továbbá a belső ön- kormányzat útján kap igazi tartalmat A törvény rendelkezései ezt jól biztosítják. A szövetkezet­re mint a demokratikus ön- kormányzat alapján működő szervezetre jellemző, hogy minden alapvető kérdésben — természetesen a jogszabályok keretei között — a tagsáj dönt;a szocialista önkormány­zat nemcsak a nagyobb ha­táskört, de a nagyobb fele­lősségvállalást is magába fog­lalja. A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szervei­nek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből követ­kezően szintén csak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi sza­bályozása, hogy a szövetkeze­tek és azok érdekképviseleti szervei között nincs semmifé­le alá-, vagy fölérendeltségi viszony. A szövetkezeti kong­resszusok, illetve a szövetke­zetek maguk hozzák létre eze­ket a szerveket azért, hogy azok társadalmi és gazdasági síkon védjék érdekeiket. Az érdekképviseleti szervek moz­galmi eszközökkel és szolgál­tatások nyújtásával segítik a szövetkezeteket. Ennek érde­kében a törvényjavaslat meg­felelő jogosítványokat ad szá­mukra. A törvényjavaslat de­mokratikus szemléletét érzé­keltetve mutatott rá a mi­niszter, hogy egyenrangúnak ismeri el a szövetkezetben végzett munkát a társadalmi tulajdon más szervezeteiben végzett munkával, azonos anyagi és erkölcsi elismerés­ben- részesíti azt. Hz egész szövetkezeti mozgalom számára irányadó — A szövetkezetekkel kap­csolatosan is szükség van meg­] határozott állami-jogi tevé­kenységre, nem utolsó sorban éppen a szövetkezetek érdeké­ben. A szocialista szövetkezeti mozgalom sem tűzött maga elé olyan célokat, hogy semle­ges, az államtól elkülönült, »területen kívüli« szervezet legyen. Arra azonban az ál­lam és a szövetkezetek részé­ről egyaránt szükség van, hogy a kapcsolatok igazán elvi alapokon nyugodjanak, és tar­talmukban a közös érdekek jussanak kifejezésre. Ezt csak a szocialista állam és a szocia­lista szövetkezetek kapcsola­tai valósíthatják meg igazá­ban. A szövetkezetekkel kap­csolatos állami tevékenység a szövetkezeti életviszonyok jo­gi szabályozása, az állam gaz­dasági irányítása és hatósági tevékenysége, végül a törvé­nyességi felügyelet keretében valósul meg. Ennek kapcsán megemlítette, hogy jogszabá­lyok határozzák meg — egye­bek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terje­delmét is, tehát azt, hogy mi­vel foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra. Növeli a törvényjavaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonysá­gát, a vezető szervek felelős­ségét, a felügyelő bizottság jogkörét is. A szövetkezetek gazdasági tevékenységüket a jövőben is a mindenkori gazdasági sza­bályozók, a társadalmi va­gyonvédelmi, szabvány, köz­egészségügyi, biztonsági stb. követelmények állami előírá­sai szerint végezhetik. Befejezésül az igazságügy­miniszter hangsúlyozta: — A törvényjavaslat célja megállapítani az egész szö­vetkezeti mozgalmunk számá­ra irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabályo­kat, amelyek minden szövet­kezetre egyaránt vonatkoznak annak érdekében, hogy a szö­vetkezeti mozgalom vala­mennyi ágazata szocialista építőmunkánk követelmé­nyeinek megfelelően fejlődjék tovább. Kívánatos, hogy ami­lyen nagy aktivitás volt ta­pasztalható a törvény előké­szítése során, ugyanilyen tett- rekészség legyen a végrehaj­tásban is a nagy számú szö­vetkezeti tagság és egész tár­sadalmunk javára, a szocia­lizmus hasznára. Korom Mihály a kormány nevében kérte az országgyű­lést, hogy a szövetkezetekről előterjesztett törvényjavas­latot vitassa meg, és emelje törvényerőre. II szövetkezetekről szóló törvényjavaslat vitája Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is hozzászólt a szövetke­zeti törvény r" 1 menti vitájához. (Képtávírón érk. — MTI—KS) Ezután dr. Bodnár Ferenc, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólalt fel. Rámuta­tott, hogy a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet körül­tekintő és gondos előkészítő munka előzte meg az ország- gyűlés bizottságaiban is. A tervezetet megtárgyalta az ipari, a kereskedelmi és a me­zőgazdasági bizottság is, ez­után került a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság napi­rendjére, amely megvitatta és összegezte a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeket. A négy bizottságban együttvéve több mint negyven országgyű­lési képviselő fejtette ki ál­láspontját a törvényjavaslat­ról, és az élénk vita során több módosító javaslatot is el­fogadtak. A bizottságok egy­behangzó megállapítása, hogy a törvényjavaslat általában és részleteiben jó, rendelkezései segítik gazdasági életünk to­vábbfejlődését. A törvény be­leillik gazdasági mechanizmu­sunk jogrendjébe, s egyben szövetkezeti politikánk jogi útmutatója és segítője is lesz a jogalkalmazók munkájában. Hangsúlyozta: a törvény ren­delkezései nem kívánják alap­vetően megváltoztatni a szö­vetkezetek életét és munkáját, nincs szó a szövetkezetek re­formjáról. Az új törvényi sza­bályozás több mint húsz év tapasztalatait általánosítja, és hosszabb távon megalapozza a további fejlődést. Jellegét te­kintve normatív keret-tör­vény, azaz az egész szövetke­zeti mozgalom számára társa­dalom- és gazdaságpolitikai útmutatást ad, és tartalmazza azokat a jogi szabályokat is, amelyek a későbbi jogalkotá­sok, valamint a szövetkezetek és az érdekképviseleti szer­vek számára egyaránt irány­adók. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga nevében kérte a képviselő­ket, hogy a törvényjavaslatot — az írásban ismertetett mó­dosításokkal kiegészítve — fo­gadják el, és az országgyűlés emelje törvényerőre. Mélyrehatóan elemezte az összefüggéseket Fehér Lajos. a Minisztertanács elnökhelyet­tese, különösen hangsúlyozva az önkormányzat és a belső demokrácia szoros összetarto­zását. Az önállóság azonban alapos ellenőrző munkát fel­tételez, belső erőkkel és kül­sőkkel, a szövetségek által lét­rehozott revizori irodák se­gítségével. Az alapos ellenőr-1 zés, a megelőzésnek, illetőleg az esetleges törvénytelenségeit felfedésének legfőbb eszkö­ze — hangsúlyozta a minisz­terelnök-helyettes. Ezek a kérdések fölvetik az alá- illetőleg a fölérendeltség problémáját, amellyel kapcso­latban Fehér Lajos határozot­tan kijelentette: a tagszövet­kezetek nem alárendeltjei az érdekképviseleti szerveknek, a szövetségeknek, ellenkezőleg: ők alakítják és választják meg őket, tehát ez határozza meg viszonyukat. Az állami válla­latokkal folytatott együttmű­ködésben pedig csakis egyen­jogúságról lehet szó. Ami a felügyeletet illeti dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke különösen hangsúlyozta ezt. Azt a tanácstörvény is ren­dezte már, a jelenlegi javas­lat pedig eleve kizárja az il­letéktelen beavatkozást. Fiilöp László tsz-elnök (Tol­na megyei képviselő) és még jó néhány képviselőtársa az idős, nyugdíjas tsz-tagok anya­gi nehézségeiről szólott, mond­ván: minél előbb szükség len­ne a társadalmi juttatások ma még fennálló különbségeinek megszüntetésére. Az igazságügyminiszter egyébként már bevezetőjében utalt erre a problémára: lé­pések történtek és történnek majd a jövőben is, hogy a még nem azonos társadalom- biztosítási feltételek fokozato­san megközelítsék egymást, s végül azonossá legyenek. Az átlagosnál nehezebb helyzetű szakszövetkezetekről is szó esett, főleg Szviridov Ivánná tsz-elnök tolmácsolá­sában, akinek választókerüle­tében, Szabolcsban, különösen sokakat érint ez a kérdés. Utalt egyes, különösen nehéz körülmények között gazdálko­dó szakszövetkezetek csekély versenyképességére, a tagok elöregedésére és az elvándor­lásra. Vass József igen érde­kes adatokat ismertetett a ter­melőszövetkezetek sokat emle­getett kiegészítő tevékenységé­ről, amiről természetesen szá­mos felszólalásban esett szó. Kovács Sándor Pest megyei képviselő, aki mint konzerv­gyári igazgató számos szövet­kezettel tart szoros kapcsola­tot. más összefüggésben érin­tette ezt a kérdést. Beszélt ezekről a kérdések­ről Fehér Lajos miniszterel­nök-helyettes is, és eleve hasznosnak ítélte a kiegészítő tevékenységet ott, ahol ez a helyi igények jobb kielégítését szolgálja, arról nem is sióivá, hogy versenyt támaszt a ma­gánszektorral is. Szóvá tette azonban, hogy sok a konjunk­turális tevékenység, főleg az állami vállalatoknál végzett »bedolgozás« területén, ám a visszaéléseket a közvélemény ezzel kapcsolatban is eltúloz­za. Ezek jelentős részénél is kölcsönös érdekek érvényesül­nek, Körvonalazni kell azon­ban, hogy hol, mikor és mi­lyen esetekben kívánatos az ilyen tevékenység, és ahol et­től eltérően folytat ipart a mezőgazdasági tsz, azt bizo­(Folytatás a 3. oldalon) Erezsnyev (Folytatás az 1. oldalról) rádi repülőtéren köszönetét mondott a meleg fogadta­tásért, s az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány ás az egész szovjet nép nevé­ben legjobb kívánságait fe­jezte ki a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének és a testvéri Jugoszlávia minden állampolgárának. »Beszélgetni fogunk bará­tainkkal, találkozni fogunk a kommunistákkal, a baráti szo- :ialista ország dolgozóival« — mondotta Brezsnyev, hogy megvitassunk számos fontos kérdést. Ezek a kérdések kü­lönbözőek. Egyesek érintik a szovjet—jugoszláv kapcsola­tok helyzetének és továbbfej­lesztésének kérdéseit, bele­értve a plrtközi kapcsolatok fejlesztését. Mások a nemzet­közi színtéren kialakult hely­zettel, a nemzetközi élet idő­szerű eseményeivel, az impe­rializmus és a reakció agresz- szív erői ellen, a békéért és a népek biztonságáért vívott harcban ránk háruló felada­Ceígrádban tokkal kapcsolatosak. Az üdvözlő beszédek el­hangzása, a kölcsönös bemu­tatkozások és a díszszázadi szemle után Joszip Broz Tito és Leonyid Brezsnyev nyitott gépkocsiba hagyta el a repü­lőteret, és a belgrádiak tízez­reinek szívélyes, meleg üd­vözlése mellett végighajtatott a Dedinyeig vezető főútvona­lakon. A dedinyei palotában tör­tént rövid tartózkodás után Brezsnyev és kísérete elindult az Avalára, az ismeretlen ka­tona sírjának megkoszorúzá­sára. A szovjet és a jugoszláv állami himnusz intonálása után Leonyid Brezsnyev ko­szorút helyezett el a hegy egyik lejtőjén épült szovjet hősi emlékmű talapzatán is. Délután Tito elnök belgrádi rezidenciáján megkezdődtek a két fél megbeszélései. A jugo­szláv államfő este vacsorát, a késő e3ti órákban pedig a kormány új belgrádi márvány- palotájában nagyszabású fo­gadást adott vendége tisztele­tére. (MTI) A dániai választások után Bizonytalanság Krag új kormányalakítást követel Cseppfolyós helyzet alakult ki Dániában a kedden tartott parlamenti választások után, mivel sem a polgári koalíciós pártoknak, sem pedig a szo­cialistáknak nem sikerült meg­szerezniük az abszolút többsé­get. A dán belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott — nem végleges adatok — sze­rint az eddigi kormánykoalíció pártjai a 179 mandátumból 88-at szereztek meg. A szo­ciáldemokraták és a Szocialis­ta Néppárt 87 parlamenti hely- lyel rendelkeznek, de még két mandátumra biztosan számít­hatnak. Jens Otto Krag, a dán szo­ciáldemokraták elnöke, köz­vetlen az előzetes eredmények közzététele után felszólította Hilmar Baunsgaard eddigi mi­niszterelnököt, hogy nyújtsa be lemondását. Baunsgaard válaszában kijelentette, hogy a helyzetet mérlegelni kívánja, mielőtt döntene a kormány- alakítás ügyében. A mandátumok megosztása az egykamarás parlamentben a következő: Polgári koalíciós pártok: a Konzervatív Néppárt 31 man­dátum (eddig 37), a Mérsékelt Liberális Venstre-párt 30 man­dátum (eddig 34), a Radikális Venstre-párt 27 mandátum (korábban ugyanennyi). Szocialista pártok: Szociál­demokrata Párt 70 mandátum (eddig 62), Szocialista Néppárt 17 mandátum (eddig 11). A választásokból a legerő­sebb pártként a szociáldemok­raták kerültek ki, akik a le­adott szavazatok 37,3 százalé­kát mondhatják magukénak. Két javaslat az ENSZ ügyrendi bizottsága eifttt Szerdán délután tartotta el­ső ülését a 25 tagállam kép­viselőiből álló ügyrendi bizott­ság, amely megvitatta, hogy a javasolt 109 napirendi pont közül hány — és milyen sor­rendben — kerüljön a közgyű­lés, illetve a bizottságok na­pirendjére. Jól értesült körök­ben heves vitára számítanak, elsősorban az Egyesült Álla­mok »két Kína« politikáját tükröző két határozati javas­lattal kapcsolatban. Az ame­rikaiak javaslatai indítványoz­zák a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ közgyűlé­sébe és a Biztonsági Tanács­ba, azzal a kikötéssel, hogy a közgyűlésnek tagja marad a tajvani delegáció is. Az ügyrendi bizottság elé kerül az úgynevezett albán javaslat is, amelyet — Albá­niával együtt — 18 ország terjesztett elő, és amely »a Kínai Népköztársaság törvé­nyes ENSZ-jogainak helyreál­lítását« szorgalmazza. Ez hangsúlyozza, hogy a kínai nép egyetlen jogos képviselője a pekingi kormány, s ennek a javaslatnak elfogadása ter­mészetesen egyenértékű lenne Tajvan kizárásával. GYORSLISTA az 1971. szeptember 22-én a tv- lottószelvények között megtartott rendkívüli jutalomsorsolásról. 3 201 809 XXX 3 214 079 3 214 620 X 3 215 755 3 216 568 XX 3 231 815 3 248 855 XXx 3 249 022 3 263 300 3 265 885 X 3 266 409 3 271 034 X 3 273 971 XX 3 276 386 X 3 278 440 X 3 289 100 X 3 290 069 XX 3 316 938 3 326 742 X 3 342 386 3 345 332 3 360 866 X 3 360 331 3 364 309 XX 3 372 965 3 363 156 3 383 891 3 408 414 3 410 315 3 412 040 3 414 415 xx 3 430 634 X 3 433 665 X 3 434 099 X 3 435 253 X 3 435 660 Az x-szel jelölt szelvényszámok 2000, a xx-szei jelöltek 5000, a xxx szel jelöltek 10 00o Ft-os vásár lásl utalványt, a megjelölés nél­küliek pedig IO**) Ft-os vásárlás utalványt nyertek. A nyertes szelvényeket 1971. ok­tóber 20-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek, az OTP-fiókok vagy a 3 625 399 X 3 630 647 X 3 632 606 X 3 642 540 X 3 642 702 X 3 647 469 3 646 633 X 3 647 513 X 3 654 171 XX 3 654 511 XX 3 671 827 X 3 674 568 3 674 720 X 3 680 186 3 681 078 XX 3 682 733 3 685 045 X 3 685 633 X 3 685 670 XX 3 685 799 XX 3 685 944 3 606 007 X 3 686 787 3 692 766 3 695 409 X 3 699 733 X 3 707 815 X 3 707 862 3 710 843 3 716 396 XX 3 723 063 XX 3 723 366 X 3 725 282 XX 3 726 132 x 3 732 914 X 3 734 429 X Dosta útján a Sportfogadási és '.ottó igazgatóság lebonyolítási osztályához (Budapest, V., MÜn- ilch Ferenc u. 18.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorso­lás után készült, az esetleges hi­bákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) 3 442 331 3 444 707 3 448 057 X 3 448 566 XXX 3 460 773 XXX 3 464 595 X 3 474 309 XXX 3 483 332 3 487 083 X 3 488 201 X 3 488 573 3 508 676 X 3 512 169 3 513 358 3 528 526 X 3 535 635 X 3 540 080 3 552 062 3 553 840 X 3 554 872 X 3 560 900 X 3 562 212 xx 3 563 469 50 000 Ft 3 577 701 X 3 580 115 X 3 583 934 3 586 902 X 3 590 080 50 000 Ft 3 598 278 X 3 600 000 X 3 601 437 X 3 605 538 X 3 606 525 3 607 114 XX 3 608 542 X 3 614 266 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 197L szeptember 23.

Next

/
Thumbnails
Contents