Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-19 / 220. szám
Földbe készül a mag 18 A tizenöt hold paradicsom egész termése a konzervgyárba kerül. Olykor Kiegyenesednek, megnyomogatják egy kicsit sajgó derekukat, aztán újra a paprika-, paradicsombokrok fölé hajolnak. Itt a Dráva- parton, az egyesült darányi szövetkezet határában lépten- nyomon találkozni a kora ősz szinte valamennyi jellemző mezőgazdasági munkájával. A tizenöt holdas paprikatábla szélén gyűlnek a szép sárga paprikával megrakott ládák, megállás nélkül billeg a mérleg nyelve, Maninger Magdolna kertész mér, ír, számol. »Szeme van az idén a paprikának« — hallottam a megjegyzést A tömör mondat a valóságban annyit jelent, hogy keresik, kérik, várják, és hadd tegyük hozzá, jó árat is fizetnek az egészséges, szép termésért És itt, ez a terület azt adja, amit várnak tőle. — No persze, lehetne még jobb is — jegyzi meg Szakács József brigádvezető. — Az !4ei év nem volt könnyű még itj,, sem, pedig hát a lehetőség megvolt, rengeteget öntöztünk. Mit várnak, mire számítanak? Nehéz erre feleletet adni! Ki tudja hányadszor »szüreteltek« már erről a darab földről, és a leszedett termés mellet még mindig szép számmal található apró, növekedésre váró paprikák, sőt virágok is. Minden attól függ, milyen lesz az idő, a nevelő napfény meddig élteti még a szépen ápolt, gondosan kezelt növényeket. Most úgy mutatkozik, hogy a holdanként! nyolcvanmázsás átlag meglesz. A paradicsomnál rosz- szabb a helyzet, de azt természeti csapás, jégverés érte. Menteni, betakarítani mindent, amit lehet — ez a serény, szorgos törekvés benne van a naphosszat hajladozó asszonyok mozdulatában, a munkát irányítók szavaiban, gondolatában. Mert az ősz visszavonhatatlanul, »menetrend« szerint megérkezett S amíg a közösség egyik része a megtermett értékek betakarításán fáradozik, más részük már a jövőt, a holnapot készíti elő. A repce, a bíbor és a takarmánykeverék már a földben van Egymás mögött haladva három erőgép az árpa vetőágyát készíti elő csaknem négy és fél száz holdon. Fehér felhőként hull a műtrágya. Ameny- nyire fontos, hogy a megtermett termények minden mázsája biztonságba kerüljön, legalább annyira döntő, hogy a jövő évi gabonatermést megalapozó őszi vetéseket gondosan, pontosan végezze el a gazdaság. Már nem sok nap múlik el és a körültekintően előkészített táblákba »beáll« a vetőgép. Földbe készül a mag ... V. M. Még néhány nap, és a talajéi őkészítő traktorok után meg' érkezik erre a táblára a vetőgép. Az új nemzetgyűlés elsőként elfogadta az 1920. évi I. törvénycikkelyt, amely — hiszen a király nem térhetett vissza — a kormányzói intézmény létesítéséről intézkedett. Mindenki tudta, hogy ez az államfői méltóság Horthy Miklós számára készül. A törvénycikk kidolgozását Horthy — mint a nemzeti hadsereg fővezére — személyesen ellenőrizte. A törvénytervezet kidolgozása során egymást követték a pártközi értekezletek, de a legnagyobb szava a fővezérség- nek volt. Beniczky belügyminiszter járt a parlamentből a Gellért-szállóba, Horthy főhadiszállására, s 6 tájékoztatta a vezért. Főként abban voltak nézeteltérések, hogy megkapja-e az ideiglenes államfő a parlament elnapolásának és feloszlatánának jogát, és a pa-’—'»nt által elfogadott törvények visszaküldésének a királyt megillető jogát. Azaz: azt, hogy újra tárgyalás és új határozathozatal követelésével visszaküldhesse az elfogadott törvényjavaslatokat, vagy pedig köteles az ideiglenes államfő e kérdésekben alávetni magát a parlament határozatainak. Végül is Horthy — fegyveresei segítségével — megnyerte a csatát. 1920. március 1-én a kormányzóválasztó ülésre igyekvő képviselőket kínos meglepetés várta. A nemzeti hadsereg által ellenőrzött választások szűrőjén átjutott honatyák joggal csodálkozhattak a Parlament körül létesített katonai kordonon. A legszigorúbb igazoltatás után lehetett csak a Parlament épületébe belépni. Előfordult, hogy még egyikmásik képviselőt sem engedték be. S amikor megkezdődött a kormányzőválasztás, körülbelül 150 állig felfegyverzett katonatiszt »sétált« a Parlament folyosóján, sőt: a fegyveres tisztek még az ülésterembe is bementek. Ezek után természetes, hogy jóllehet titkosan kellett megválasztani az államfőt, 141 szavazaból 131-et Horthy Miklósra adtak le. így lett kormányzó a kormányzó, akiért a Gellért-szállóba — ahol a íővezérség székelt — azonnal egy küldöttség ment a nagy hírrel. Horthy a legszebb tengerész díszegyenruhájában várta őket, de meglepetést színlelt. Kijelentette: — Engem egészen váratlanul ért az egész dolog. Velem sem a miniszterelnök, sem más felelős politikus nem beszélt arról, hogy esetleg engem jelölnek a kormányzói tiszt betöltésére. És én erre egyáltalán nem számítottam. Aztán mégis »hajlandó volt« elmenni a Parlament épületébe, ahol a nemzetgyűlés tisztikara várta. Horthy egy darabig hagyta, hogy kérleljék: vállalja el a kormányzói tisztet, aztán közölte, csak ha a feltételeit teljesítik. S elére, hogy a kormányzói jogkört kiterjesszék, ugyanolyan jogok illessék meg, mint a királyt, leszámítva a nemesség adományozását és a legfőbb kegyúri jogokat. Ezek után Horthy Miklós már hajlandó volt bevonulni n OMOGTI NÉPLAP , asárnap, 1971. szeptember IS. Ajánlatot tesz, de nem utasítják vissza Hatszázkilencért, de rögvest Először a legjobbat — A becsüs esete a fii let len órával Fizetésnapon pihennek — Tessék, kétszáz forint. Kérek vissza negyvenet! — Adnék, ha tudnék! Gondolja, jöttem volna, ha lenne pénzem? Ha ritkán is, azért ilyen is megesik. Az üzletfelek — ugyan miért ne illetné meg őket ez a titulus — általában nem krónikus pénzzavarukra keresnek gyógyírt a bizományiban. így aztáín nem is szégyenkeznek kipakolni a becsüs előtt, bár a magyarázat ritkán marad el: »Minek foglalja a helyet? Inkább idehoztam.« Igyekeznek könnyedén viselkedni, ám néha hallani egy szisszenést. — Hetven forintot ezért a kabátért? — Asszonyom, ön is látja, ez a felöltő már nem divatos, használt is... Házaspár kopogtat, három kabátot hoztak. — Ezért a velúrért ötszázat adunk. A másik kettő is nekünk lesz? A férfi mosolyog. — Igen, a legjobbat adtam oda először, már csak azért, ho«v mire számíthatunk ... Bea+trszurás ifjú. zavartan: — Télikabátot hozhatnék? — Eevelőre nem tudiuk átvenni. Talán a hónao végén. — Lenne nálam pár atlétatrikó is, egészen újak, tessék nézni. — A három harmincnégy *orint. A fiú szaporán bólogat. — Ugye, mindtárt fizetnek’ Szemüveges diák karórát tesz az asztalra. — Megmondtam, kérem, bogy hiányzik az egvik »füle«. lev nem vehetem át. Kiderül, hogy valaki két nap óta próbálja »elrázni« az órát, mindig másokat küld be szerencsét pórbálni. Reménykedik: vagy beveszik a cselt, vagy megúnják és a kasszába nyúlnak. Egy fiatalember porszívót szorongat. Kipróbálják a gépet, elveszik a garancialevelet. — Hogv kéri: hétszázat kínálunk bizománvba — négyszáz előleg, a többi az eladás után —, vagy hatszázkilenc forintot inkább azonnali kifizetésre. A fiatalember gondolkodás nélkül az utóbbit választja, és rögvest megkérdi, mikor hozhatna egy télikabátot is. Hamar Kálmán, a kaposvári Bizományi Áruház becsüse naponta háromszáz üzletfélnek »tesz ajánlatot«, s szavai nyoaz ülésterembe, és a képviselők valamint a még mindig jelenlevő különítményes tisztek dörgő éljenzése mellett letenni a kormányzói esküt. Az ülésteremből távozó képviselők fellélegeztek: baj nélkül kiengedték őket a darutollas tisztek. Másnap aztán, amikor a tisztelt ház már fegyveres asz- szisztencia nélkül tartott ülést, Rakovszky István házelnök mindjárt szóvá tette a történteket. — Tegnap, amikor mi Magyarország kormányzójától az esküt kivettük, megtörtént az, hogy a Parlament épülete tudtom, beleegyezésem-, engedel- mem nélkül katonai kordonnal volt elzárva, úgy, hogy a képviselők szabad mozgása, a be- és kijárás lehetősége meg volt vonva tőlük. Képviselők, akik a Házba törekedtek, nem tudtak a Házba bejutni. Ez a mentelmi jognak oly súlyos megsértése, amelyet soha, de soha, a legkevésbé ilyen időkben, a tisztelt nemzetgyűlésnek tűrnie nem szabad, s az elnök a legnagyobb mulasztást követné el, ha erről jelentést nem tenne és a Háztól utasítást nem kérne, hogyan, miként járjon el a mentelmi jog ezen súlyos megsértésével szemben. Pintér István (Folytatjuk) mán ötvenezer forint vándorol az erszényekbe. Nem ritka a hónap, amikor egymillió forintot fizetnek ki. — Minden idénynek megvannak a slágercikkei. Mostanában a felöltő járja, hamarosan megkezdődik a télikabát szezonja. Műszaki árukból, bútorokból mindig sokat kínálnak. Ezen a héten nem is vásárolunk bútort, tele a raktárunk. — A logarléctől a csónakmotorig mindenfélét látok itt. Nem lehet könnyű egy perc alatt eldönteni: mennyit fizetnek értük. — Huszonhat éve vagyok a szakmában — tizenöt éve a kaposvári üzletben —, ez a gyakorlat sokat segít. De nekem legalább úgy kell ismernem a divatot, mint egy belvárosi hölgynek, hogy eldönt- hessem, van-e még kereslet az előttem heverő szoknyára, blúzra, egyebekre. — Említette, hogy az embereket nem a kenyérgond hajtja a bizományiba. Mégis: mikor vannak itt a legtöbben? — A hónap közepe, vége táján. Fizetésnapokon viszont az eladórészlegünk van tele. — Mennyit keresnek a bolton? — Ha rögtön fizetünk, 13 százalékot, ha bizományba vesszük át a holmit — tehát a teljes vételárat csak azután fizetjük, ha már mi is eladtuk az árut —, tizenkét százalékot. — Közületek is igényt tartanak a szolgálataikra? — Eladnak és vásárolnak is a közvetítésünkkel, a forgalom zömét azonban a magánosoknak köszönhetjük. — A falakon egymést érik a festmények. ^— A képeket felküldjük a fővárosba, ott értékelik mindegyiket. — Ám maradt még valami, ami ugyancsak nagy hozzáértést kíván. — Igen, az aranytárgyak. Ml nem csupán a súlyt, hanem a művészi kidolgozást is figyelembe vesszük, grammonként így harmincnyolctól százként forintig vásárolunk. Egy kitűnően kidolgozott tizennégy karátos gyűrűért minden további nélkül kifizetjük a maximumot. — A véleménye szerint az üzletfelei elégedettek a felkínált árral? — Azt hiszem, igen. Ritkán viszik haza a holmit, hacsak kényszerűségből nem. Mert természetesen olyan cikkeket is hoznak, amelyeket nem tudunk megvásárolni. Réges- régi kifakult ingek, torzra viselt cipők: ugyan kinek tudnánk eladni? Á ruhaneműkkel egyébként is vigyázunk, a többségüket árusítás előtt a Patyolatba visszük. — Egy sztorit az utóbbi napokból ... — Ütött-kopott lemezes fényképezőgépet hoztak, nem vettük meg. Amikor pár száz forintért korszerű gépek garmadával sorakoznak a polcokon. Másnap átszóltak az üzletből: nincs véletlenül raktáron egy lemezes fotómasinánk? Pintér Dezső Zöldségtermelő társulás alakul Görgetegen (Tudósitónktól.) — Nem volt jó az idén Nagyatád zöldségellátása — állapította meg Varga János, az ÁFÉSZ felvásárlási osztály- vezetője. — A helyi tsz-nek két zöldségüzlete van, a mi szövetkezetünk ugyancsak két ilyen üzletet tart nyitva, és az ÁFÉSZ valamennyi élelmiszerboltjában is árusít zöldséget, de csak akkor, ha van. A környéken a taranyi, a nagyatádi és a háromfai tsz-eknek van öntözéses kertészete. Az áru mégis kevés. Sokkal több kellene, nagyobb választékban, mert paprika, paradicsom még csak akad, de már karfiol, karalábé, sárgarépa, petrezselyem kevésbé. A szárazság miatt az idén a házikertekben is kiveszett a zöldség. Ez is fokozta a hiányt. Nagyobb mennyiségű, jó minőségű, sokfajta zöldség kellene. Az ügyben sürgős Intézkedések szükségesek. Ezt állapította meg a nagyapád: ÁFÉSZ igazgatósága júliusi ülésén, amikor a nyár folyamán értékelte a zöldségellátás helyzetét. Ha a tsz-ek nem adnak megfelelő mennyiségű és minőségű zöldséget, akkor nekünk kell előteremteni — ez volt a vélemény, ezt tükrözte az állásfoglalás. A háztá-r jinak kell segíteni. 1971-ben a nagyatádi ÁFÉSZ mindössze egy Ötvöskónyfban lakó és egy nagyatádi háztáji kertész termelvényeire támaszkodhatott. Körzetükben ezenkívül 15 vagon uborkát termeltek, amelyet nagyrészt a konzervgyárnak adtak át. Ahhoz, hogy a nagyatádi üzletekben primőr áruk, gazdag zöldségkészletek legyenek, tovább kell lépni. Az igazgatóság a legmesszebbmenőkig támogatta azt az elképzelést, hogy Görgetegen zöldségtermelő társulás alakuljon. Tizenhárom pedagógus és jó néhány szövetkezeti tag vállalkozott ebben a községben a zöldségtermelésre. A szövetkezet olyan szerződést kíván velük kötni, hogy részben saját üzleteik, részben a MÉK-nek átvesznek minden megtermett zöldséget. Vállalják a leendő társulás tagjai primőrök termelését is. A nagyatádi fogyasztási szövetkezet fóliasátrakat biztosít részükre, a sátrak árának felét a szövetkezet előlegezi, s ezt csak a termés értékesítésekor kell visszafizetni. Van még idő a társulás megalakulása után Görgetegen a termelés megszervezésére. Ha a tervek valóra válnak, ez a módszer jelentősen segíti, javítja Nagyatád zöldségellátását. A PAMUTFONÖ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA fölvesz áthépzős tanulónak 16—45 éves korú nőket Korszerű női szállásunkon SZÁLLÁST, valamint ÉTKEZÉST térítés ellenében BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán írásban vagy személyesen. ___________________________________ (11076)
