Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-18 / 219. szám

Az NSZEP KB plénumának határozata A nyugat-berlini egyezmény hozzájárulás az európai enyhüléshez Udvarias látogatók Salisbury ban Losonczi Pál és Kim Ír Szén találkozója (folytatás az 1. oldalról.) Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke ezt megelőzően Phenjanban megkoszorúzta a koreai néphadsereg obeliszk- jét és koszorút helyezett el a felszabadító harcokban életük két áldozó szovjet katonák és az 1950—53-as háborúban el­esett kínai önkéntesek emlék­művénél. Losonczi Pál délután a phenjani gyerekek vendége volt. Ellátogatott az 1963-ban épült 9 emeletes úttörőpalotá­ba. A kötelezően szigorú pro- tokollelőírások már az érkezés perceiben felborultak: a vörös nyakkendővel -pajtásukká« avatott magyar államfőt a gye- gyerekek kézen fogva kalau­zolták birodalmukba. Nem csoda, hogy Losonczi Pál láto­gatása hosszabbra nyúlt a ter­vezettnél. Az Elnöki Tanács elnöke pénteken kíséretével együtt vidéki körútra indult. Az úti program szerint felkeresi a Keleti-tenger partján fekvő Hamszüng városának több nagyüzemét, s megtekint egy •vidéki termelőszövetkezeti gazdaságot is. (MTI) lfeaiélyben a dislddaf tárgyalások Furcsa s némileg provokatív jellegű incidens vetett árnyé­kot az ammani kormány és a Palesztinái gerillák dzsiddai békéltető tárgyalásaira. Az ALIA jordániai légitársaság Bejrútból Amman felé indu­ló gépét ugyanis, röviddel a felszállás után, egy gránátot szorongató férfi el akarta té­ríteni. Az eset után Amman össze­esküvéssel vádolta a Paleszti­na! gerillákat és a bagdadi kormányt A gerillák tagadták, hogy részük lett volna az ügyben, s hangoztatták, hogy az egész merénylet a jordániai titkos- szolgálat műve. Eközben a szaúd-arábial dzsiddában négy órán át tár­gyaltak a szaudi—egyiptomi közvetítők a Palesztinái dele­gációval. (MTI) JAPAN A naritai csata másnapján Pénteken ismét megjelentek a földgyaluk a csütörtöki véres csata színhelyén, a Tokió kör­nyéki Naritában, és ledöntöt- ték a nemzetközi repülőtér építése ellen tiltakozó parasz­tok és diákok, immár elha­gyott barikádjait. A kormány mindenesetre pénteken is adott melléjük biztosításul vagy öt­ezer rohamrendőrt, de ezúttal már csak kisebb csetepatékra került sor. A diákok és a rendőrök csü­törtökön lezajlott csatája a második világháború óta a legtöbb áldozatot követelő ösz- szetűzés volt Japánban. A há­rom halott rendőrön kívül 159-en sebesültek meg, de a diákok sebesültjeinek számát valószínűleg kisebbíti a rend­őrség, amikor körülbelül 50- ről beszél. 375 tiltakozót pedig letartóztattak a rendőrséggel szemben tanúsított ellenállás miatt. (MTI) Chile az el nem kütelezettek közé lép Chile kifejezte szándékát, hogy az el nem kötelezett or­szágok csoportjának teljes jo­gú tagja kíván lenni. Az en­nek megfelelő kérelmet már eljuttatták az el nem kötele­zett országok ENSZ-képviselői- nek konzultatív értekezletéhez. Chile kérését az el nem kö­telezett országok képviselői szeptember 30-án New York­ban a következő értekezletü­kön vitatják meg. (MTI) Berlinben az NSZEP KB plénumán az első munkana­pon felszólalt Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, aki előterjesztet­te a Politikai Bizottság be­számolóját. Axen hangsúlyoz­ta, hogy az NDK erőteljesen arra törekedett, hogy a Szov­jetunióval folytatott konzul­tációk útján és vele egyetér­tésben járuljon hozzá ' építő módon a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény eléréséhez. Kiemelte, hogy az NSZEP Központi Bizottsága az európai enyhüléshez és a béke biztosításához való fon­tos hozzájárulásként üdvözli a nyugat-berlini négyhatalmi egyezményt. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az NS£EP Politi­kai Bizottsága az eltelt idő­szakban több ízben is fog­lalkozott azokkal a kérdések­kel, amelyek most államtitká­ri szinten az NDK és az NSZK kormánya, illetve az NDK kormánya és a nyugat­berlini szenátus megbízottai megbeszélésnek tárgyát alkot­ja. A Politikai Bizottság be­számolójának elhangzása után Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára tartott beszámo­lót a népi kamarai és a me­gyei népképviseleti választá­sok előkészítéséről és végre­hajtásáról. Az NSZEP Központi Bizott­sága határozatot fogadott el a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos egyezményről, amelyekről töb­bek közt hangsúlyozza, hogy igen nagy jelentőségű a béke biztosítása és az enyhülés lég­(Folytatás az 1. oldalról) megkövetelt Intézkedések tet­tek szükségessé. Washingtont két határidő is »szorítja« — írja a Reuter. — Egyfelől az, hogy Egyiptom várhatóan november közepén viszi a közgyűlés elé a válság ügyét, másfelől az, hogy Szá­dat elnök a háború vagy béke alternatívájának 1 szempontjá­ból döntőnek minősítette az idei esztendőt. A brit hírszolgálati iroda sze­K evés televízióbeszéd lepte meg úgy az amerikaikat, Nyugat- Európa és Japán vezetőit, mint Nixoné, amelyet augusz­tus 15-én éjjel mondott el a washingtoni Fehér Ház ura. Az elnöknek minden oka megvolt rá, hogy az utolsó percig titokban tartsa a be­széd szövegét, mert a gaz­dasági intézkedések — ame­lyeket a tv képernyőjén ho­zott a világ tudomására — súlyosan fenyegetik nemcsak a kilencven millió amerikai foglalkoztatott érdekeit, ha­nem a világkereskedelmet, az Egyesült Államokkal ke­reskedő államok nemzetgaz­daságának az egyensúlyát is. Néhány szót magukról az intézkedésekről. Nixon elren­delte, hogy kilencven napig fagyasszák be a béreket és az árakat. Tízszázalékos im­portadóval sútják ezután az amerikai piacon kínált kül­földi árukat. (Az elnöki ren­delet igen -figyelmes« egyes nagytőkés körökkel szemben, hiszen néhány — számukra igen fontos — importcikkre, például a kőolajra és szár­mazékaira nem vetette ki a tízszázalékos importadót.) A csaknem negyedszázada mű­ködő nemzetközi tőkéspénz­rendszerre döntő csapást mért az elnöki dekrétum azon ré­sze, amely kimondja: »átme­netileg« megszüntetik a dol­lárnak, a kulcsvalutának az aranyra való beválthatóságát. Tízszázalékot lenyímak a külföldi segélyekre szánt költ­körének megteremtése szem­pontjából Európában. Ez a megállapodás — foly­tatódik a közlemény — első­sorban a Szovjetunió kitartó, következetes és okos békepoli­tikájának, a szocialista közös­ség államai összehangolt cse- lekvésénk eredménye. A meg­állapodás aláírása arról ta­núskodik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának béke­programja megfelel a népek létérdekeinek, s ezt a pro- ramot sikeresen valósítják meg. A Német Demokratikus Köz­társaság a maga részéről min­dent megtett, hogy saját kez­deményezéssel támogassa a négyhatalmi tárgyalások sike­res befejezését. Az NSZEP Központi Bizottsága mély meg­elégedését fejezi ki azon ak­tív és gyümölcsöző tanácsko­zások felett, amelyek az el­múlt hónapokban állandóan folytak az SZKP Központi Bi­zottsága és az NSZEP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió kormánya és az NDK kormá­nya között továbbá a létrejött megállapodás felett Az NDK szuverén jogainak és törvé­nyes érdekeinek teljes megőr­zése és megszilárdítása mellett megtalálták a Nyugat-Berlint érintő kérdések olyan rende­zését, amely az összes érintet­tek hasznára válik. Az NSZEP Központi Bizott­sága megelégedéssel állapítja meg, hogy a megállapodás­ban a három nyugati hatalom első ízben erősítette meg nem­zetközi jogilag érvényes for­rint az amerikai kormány el­sősorban a részleges, a Szue- zl-csatoma újrameghyitására vonatkozó rendezésre koncent­rál, s tisztában van azzal, hogy ha nem tesz valamit, utolsó esélyét játssza el. A magas szintű washingtoni diplomáciai aktivitásba illesz­kednek majd be Rogers kül­ügyminiszter tárgyalásai szov­jet, izraeli és egyiptomi kollé­gájával. Ezt követően úgy ter­vezik: Sisco államtitkár, a kö­kedvezményeket léptetnek életbe, amelyektől főként a legnagyobb iparágnak, az autógyártásnak a fellendülé­sét várják. Vegyük először szemügyre a Nixon-intézkedések — amelyeket a hangzatos cím­adásban rendkívül jártas el­nök »gazdasági reformterv­ként« emleget — belföldi ki­hatását, amely egyúttal rá­világít a dollárválság kirob­banásának néhány okára !s. Az amerikai gazdaságban 19cJ derekától lelassult a nö­vekedés, s egyes iparágak termelése pedig a korábbi évekénél alacsonyabb szintre zuhant. Ami pedig az ameri­kai gazdaságpolitikát illeti, annak hibái, csak az ameri­kai szempontokat figyelembe vevő céljait már hosszú évek óta súlyos feszültségeket, alapvető egyensúlyzavarokat okoztak az Egyesült Államok nemzetközi és belső gazda­sági, valamint pénzügyi kap­csolataiban. Az óriási kül­földi katonai kiadások (a több százezer — külföldön állomá­sozó — amerikai katona el­látása, a vietnami agresszió óriási, tízmilliárd dollárokra rúgó évi pénzszükséglete) ré­vén az Egyesült Államok fi­zetési mérlege (az országból kiáramló és az országba be­jövő pénzmennyiség egyenle­ge) egyre nagyobb deficitet mutatott, következésképpen dollármennyiségék hal­mában a Német Demokratikus Köztársaságnak, mint szuve­rén államnak a létét, az NDK határait, területét és kapcso­latait az NSZK-hoz és Nyu- gat-Berlinhez. A konfliktusok kiiktatása és Európa biztonsága szempont­jából különleges jelentőségű a három nyugati hatalom első ízben tett nemzetközi jogilag kötelező nyilatkozata arról, hogy Nyugat-Berlin az NSZK- nak nem alkotórésze és nem az NSZK kormányozza. Ez megfelel a Szovjetunió, az NDK és más szocialista álla­mok által hangoztatott politi­kai és nemzetközi jogi adott­ságoknak. A központi bizottság a négy­oldalú egyezményben • az NSZEP VIII. kongresszusa ál­tal elfogadott béketerv he­lyességének és hatékonyságá­nak megerősítését látja. Végezetül a határozat ki­emeli : Az NDK arra törek­szik, hogy az NSZK kormá­nyával és a nyugat-berlini sze­nátussal folytatott tárgyalások pozitív eredményekre vezesse­nek, s az NSZEP KB kifejezi azt a meggyőződését, hogy le­hetségesek további lépések a megérett európai és más nem­zetközi kérdések megoldásának útján. A központi bizottság felhí­vással fordul az NSZEP ösz- szes tagjaihoz, az NDK összes dolgozóihoz, hogy köztársasá­gukat erősítő új tettekkel já­ruljanak hozzá a szocialista külpolitika megvalósításához, a béke és a biztonság megszi­lárdításához. zel-keleti ügyek felelőse, ismét látogatást tesz Jeruzsálemben és Kairóban. Tel Avivban televíziós In­terjút adott Golda Meir mi­niszterelnök. Két dolgot han­goztatott. Az egyik, hogy Iz­rael sem most, sem később nem kívánja a harcok felújítá­sát (de engedményt sem tesz az araboknak); a másik: Izrael reményei szerint »rövid idő múlva« megérkeznek a várt Phantom-repülőgépek. mozódtak fel külföldön — elsősorban Nyugat-Európá- ban —, így a dollár iránti bizalom megrendült. Az 1970/71-es pénzügyi évben (amely 1971. július 1-lg tar­tott) a fizetési mérleg hiánya elérte a 24 milliárd dollárt. A hivatalba lépő Nixon elnök annakidején »trónbeszédében« vál­lalta, hogy kivezeti az or­szág szekerét a gazdásági pangás kátyújából. Ez azon­ban csak ígéret maradt, mert egymás után vallottak ku­darcot a pénzügyi, gazdasági intézkedések. A súlyosbodó belső helyzet — amelyen Nixonnak feltétlenül javíta­nia kell, ha eséllyel akar in­dulni jövőre az elnökválasz» táson — párosulva a dollár iránti nemzetközi bizalom megrendülésével: cselekvésre ösztökélte a Fehér Ház gaz­dáját. A háromhónapos ár- és bérbefagyasztással (amelyet a legújabb hírek szerint az elnök egyikszik majd meg­hosszabbítani) a bérből élők, a dolgozók vállára nehezedik majd a legsúlyosabb teher. A tőlük elvont pénzzel akar­ja Nixon helyrebillenteni a hibás gazdaságpolitika okoz­ta egyensúlyzavart. A bérek befagyasztását a tőkések — nem kétséges — pontosan végre fogják majd hajtani, hiszen ez saját zsebüket da­gasztja, de az ár és a nye­Rhodesia fővárosának repülőterén kiterítették a nagyon fontos személyiségek léptei alá dukáló vörös sző­nyeget: négytagú delegáció élén Salisburyba érkezett lord Goodman. A brit fő­rend azzal a megbízatással érkezett Afrikába, hogy foly­tassa a két hónapja szünete­lő megbeszéléseket őfelsége kabinetje és Ian Smith rho- desiai kormánya között. Ezzel újabb fejezet kezdő­dik abban a szomorú króni­kában, amely immár 1965 óta tart. Rhodesia angol gyarmat volt, s ezen a gyarmaton éppúgy kisemmizték a benn­szülötteket, mint más koló­niákon és éppúgy független­séget ígértek nekik. A Rho­desiát joggal paradicsomnak tekintő fehér kisebbség nem várta meg ezt a függetlensé­get. Ian Smith szélsőjobbol­dali politikus vezetésével ez a kisebbség úgy döntött: a maga eszközeivel hosszabbít­ja meg — a lehető legtovább — a faji egyenlőtlenséget a fekete kontinensnek ebben az országában. Smithék jól számítottak. Tudták, hogy az afrikai la­kosságnak nincs lehetősége a sikeres ellenállásra, s hogy a helyzet kulcsa Londonban van. Sőt, azt is tudták, hogy London ezzel a kulccsal nem fogja kinyitni az afrikai több­A Magyar Távirati Iroda Jelenti: A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest—Kijev kö­zötti MA—110-es számú me­netrendszerű repülőgépének szeptember 16-i tragikus sze­rencsétlensége okainak tisztá­zására szakértői bizottság uta­zott Kijevbe, ahol részt vesz a szerencsétlenség körülmé­nyeinek tisztázásában. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium jelentése szerint a szerencsétlenül járt utasok nagy többsége Bács-Kiskun megyéből való. Köztük volt a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság és tanács Erdósi József megyei tanácselnök vezette öt­tagú küldöttsége, amely Uk­rajnába utazott volna. Életét reség változatlan szinten való tartását még a jobboldali U. S. News and World Re­port című hetilap is kétség­bevonja. A nagytőke profit­ját így tehát semmi veszély nem fenyegeti. Az augusztus 15-i »reform- terv« másik fő célja: a dol­lár helyzetének (és az ország nemzetközi gazdasági kap­csolatainak) a javítása. De milyen áron próbálja Nixon visszaszerezni az amerikai pénz »becsületét«? (Nincs szó túlzásról, mikor a dol­lár tekintélyének óriási zu­hanásáról beszélünk. Csak egy példát: az egyik nagy amerikai légitársaság, a TWA egyik legsikeresebb európai reklámján a jelmon­dat ez: nálunk dollárral is fizethet.) A Nixon kormány most nyugat-európai NATO- szövetségeseit, Japánt arra próbálja rávenni, hogy vál­lalják magukra az amerikai gazdaság »kikúrálásának« a költségeit, azaz értékeljék fel valutájukat a dollárhoz ké­pest. A felértékeléssel ugyan­is ezek az országok hátrányos helyzetbe kerülnének a vi­lágpiacon, az amerikaiakkal szemben, vagyis áruik meg­drágulnának, míg az ameri­kaiaké olcsóbbodna). Nyugat- Európa ezzel szemben — el­sősorban Franciaország — pedig éppen az ellenkezőjét akarja elérni: követeli, hogy értékeljék le a dollárt, s így ség intézményesített börtö­nét. Pontosan így történt. Pe­dig akkor még Harold Wil­son munkáspárti kormánya volt hatalmon a ködös Al- bionban. A világ haladó köz­véleménye — nem utolsósor­ban a brit nemzetközösség olyan hatalmas országai, mint India — azt követelték Londontól: teljesítse köteles­ségét, és akadályozza meg a fajüldöző zendülésnek tartós sikerét. De az a London, amely más elszakadási kí­sérleteket — elég napjaink­ban az északír helyzetre gondolnunk — olyan kímé­letlenül elfojt, több mint fél évtizede játszik fehér kesz­tyűs gentlemant a rhodesiai bitorlókkal szemben. Ennél az elszakadásnál a brit kor­mány nem volt hajlandó még komolyan mérlegelni sem a fegyveres beavatko­zást! Ehelyett megbeszélések kö­vetkeztek, először a Tiger brit cirkáló fedélzetén. Smith ekkor hazament, és továbbra is azt csinált, amit akart. S most konzer­vatívok — ebben biztosak lehetünk — még udva­riasabb hangon beszélnek majd a hatalom törvényte­len rhodesiai birtokosaival, mint munkáspárti elődeik. Lord Goodman látogatásától semmi jót nem várhat Rho­desia színesbőrfl lakossága. vesztette egy IBUSZ-csoport, és a velük utazó IBUSZ-klsé­rő. A csoport tagjai közül hu­szonnyolcán Báes megyeiek, hárman budapestiek. Az ál­dozatok között van a Buda­pesti Kertészeti Egyetem két tanára. A szerencsétlenség ál­dozata lett két amerikai ál­lampolgár is. Életét vesztette a gép nyolcfőnyi személyzete, köztük Mészáros Sándor, a gép parancsnoka. A tragédia hírét mély meg­rendüléssel fogadta a MALÉV igazgatósága és kollektívája, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, az egész ország közvéleménye. A magyar tár­sadalom osztozik az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. (MTD állítsák helyre a nemzetközi értékviszonyok egyensúlyát. Az erőviszonyok, az Egyesült Államoktól való katonai, gazdasági függés, az ameri­kai »jelenlét« (az európai NATO-államokban csaknem négyszázezer amerikai kato­na állomásozik) — mint a legújabb események is iga­zolják — az amerikai állás­pont javára dönthetik el a vitát. A nemzetközi pénz- rendszer kulcsvalutája to­vábbra is a dollár marad, jóllehet szerepét némileg csökkenti majd a gazdaság: pozíciókban az utóbbi évek során bekövetkezett változás. (Nyugat-Európa és Japán sú­lya növekedett az amerikaiak rovására.) z amerikai kihívásra a Közös Piac országai nem tudtak összehan­golt lépéseket tenni, a közös valuta megteremtése (amely- lyel megtépázhatnák a dol­lár központi szerepét) még a távoli jövő feladata. A kö­zöspiaci pénzügyminiszterek szeptember 13-án olyan hatá­rozatot fogadtak el, amely lényegében teljesíti Washing­ton követelését, tehát a sa­ját valutájuk felértékelését »tízek« csütörtökön véget ért helyezi kilátásba, s bár a konferenciáján Nyugat-Euró­pa nem adott engedményt, az álláspontok sem kerültek kö­zelebb egymáshoz. Dunai Pét« ségvetési összegekből is. A belföldi gazdasági hely­zet javítására pedig adó- óriási Washingtont két határidő is „szorítja“ A DOLLARVALSAE - EGY KORSZAK Vf6E? Szakértői bizottság utazott a repiilőszerencsétlenség színhelyére 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, I97L szeptember U.

Next

/
Thumbnails
Contents