Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-15 / 216. szám
Biztató tények nyomasztó aggályok A kérdésre, hogy mit tartanak jelenleg és a következő időkben a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb * feladatának, szinte egybehangzóan válaszolta jó néhány tsz-vezető: a gépesítést, a termelési technológia korszerűsítését. Nem közvélemény-kutatás volt ez, csupán olyanfajta tájékozódás, ami alapot adhat következtetések levonására. Nem kétséges, hogy napjainkban minden szinten, mondhatni úgy, elsődleges téma: hogyan alakult és milyen irányban kell tovább fejlődnie a mezőgazdaság gépesítésének. Érthető ez, hiszen a termelési színvonal emelésének, a termelékenység növelésének, az új tervidőszakban célul tűzött feladatok elvégzésének alapja az üzem anyagi—műszaki ellátása. S hogy menynyire szükség van az elemzésre, a tények és igények körültekintő feltárására, arra igen jó bizonyíték az a felmérés, melyet a közép-somogyi tsz- szövetség végzett. Mert a tapasztalatok nem egyértelműen kedvezőek, nagyon sok olyan figyelmeztető jelenség van, amit a tennivalók meghatározásánál messzemenően szem előtt kell tartani. Megháromszorozódtak a beszerzések Ha az utóbbi három évet elemezzük, akkor mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy ugrásszerűen emelkedett a közép-somogyi termelőszövetkezetek gépberuházása. 1968-ban alig huszonhárom- millió, a múlt évben pedig több mint hatvanhatmillió forintot költöttek gépekre. önmagában igen örvendetes ez a tény, ám a tárgyilagosság ellen vétenénk, a való helyzetet torzítanánk, ha nem utalnánk nyomban arra, hogy ez az ugrásszerű fejlődés tulajdonképpen meg messze elmarad az igényektől, a szükséglettől. Hiszen voltaképpen a nagyobb mértékű gépberuházások olyan időszakban kezdődtek, amikor szinte már kritikussá vált a helyzet az üzemekben. S bár igaz, hogy milliókat fordítottak gépekre, ez mégsem jelenthetett a gazdaságban lényeges fejlődést. Magyarázatul egy adat: 1970- ben 231 új erőgépet vásároltak a közép-somogyi tsz-ek, viszont elöregedés miatt 190- et(!) selejteztek ki. Még el- gondolkodtatóbb, hogy az egyik legmostohább természeti viszonyokkal rendelkező tájegység, a Zselicség szövetkezetei negyvenkét erőgépet selejteztek ki tavaly, s ezzel szemben mindössze huszonkét új géppel »gazdagodtak« — így valójában csökkent a gépesítettségük. Az ugrásszerű fejlődés, a beruházott milliók mellett mindenképpen látni kell ezt a körülményt. Mert tekintélyes összeg a tavalyi hatvanhatmillió, de nagyon intő tény az a megállapítás is, hogy ennek több mint kétszeresére lenne Gemenc, Mezőföld, Somogy A VVK főterén Főtéri részlet. Az emberi lét feltételeihez az erdő ősidőktől fogva hozzá tartozik. Mit jelent az erdő, a vadgazdálkodás az embernek — tulajdonképpen ezt fejezi ki, erre ad feleletet a vadászati világkiállítás főtéri bemutatója. Kifejezésre jut itt az a sokoldalú és eltéphetetlen, szoros kapcsolat, amely évezredek során kialakult az ember és a természet között. A gazdag mondani való jú és rendkívül érdekes, látványos bemutatóból ezúttal egyetlen témakört szeretnénk kiragadni: az erdő és a társadalom kapcsolatát. Az erdő, a természet hatása a technika forradalmi fejlődésével, az urbanizálódás előrehaladásával egyre fontosabb, jelentősebb lesz. Pihenést, ki- kapcsolódást, felüdülést, erőgyűjtést jelent a megfáradt embernek az erdő jó levegőjével, máshoz nem fogható, békés nyugalmával. Társadalmunk egyre nagyobb hányada választja a természetet állandó hétvégi pihenőül. Nagyon szép, hangulatos, otthonos nyaralóházak sorakoznak itt, köztük a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hétvégi háza. A fából készült, szétszedhető házikó falai között a kiállítás megnyitása óta bizonyára igen sokszor elhangzott már a mondat: »Ez igen«. De jó lenne ilyen!" A házikó otthonos és praktikus beosztásán túl említést érdemel a hazai faanyagból, a gazdaságban készített mélyszínezett bútor. Egy ilyen házikóban, a természet békés környezetében valóban otthont talál, valóban pihenhet a kőrengetegben élő, dolgozó ember. szükség ahhoz, hogy az üzemek lecserélhessék a nyolcévesnél idősebb gépeiket. Nagy a szóródás Ügy véljük, az előbb vázolt helyzet önmagában is alapos okot szolgáltat arra, hogy szövetkezeti vezetőinknek és a felettes szerveknek is »központi témája" legyen a mező- gazdaság gépesítése. Ám nein csupán ez az egy indok magyarázza, hogy annyit foglalkoznak — foglalkozunk — napjainkban az anyagi—műszaki ellátottsággal. Utaltunk az előbb a zselici helyzetre, és hozhatnánk más példákat is arra vonatkozóan, hogy nagy és egyre nagyobb a különbség, az egyes üzemek gépesítettsége között. S ráadásul a hátrányosabb helyzetben a gyengén gépesített, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek vannak. Mert az igaz ugyan, hogy gazdaságaink gondjain jelentősen enyhített tavaly a gépberuházások hiteltámogatásának növekedése, de az is igaz, hogy hitelből az erre legjobban rászoruló gazdaságok részesültek legkevésbé. A jelenlegi hitelezési rendszer ezeknek az üzemeknek kedvezőtlen, s a legnagyobb erőfeszítés mellett sem képesek a fokozottabb gépesítésre. Figyelemre méltó, elgondolkodtató tény ez éppúgy, mint az, hogy a múlt évi harmincegymillióval szemben az idén a közép-somogyi termelőszövetkezetek mindössze hatmillió hitelt tudtak igénybe venni, és például a tabi tájegység gazdaságai egyáltalán nem juthattak hitelhez. Jogos az aggály, jogos a kétely, hogy ilyen körülmények között miként pótolhatók a hiányok, s hogyan lehet fejleszteni a több termést megalapozó anyagi—műszáki ellátottságot. Napi gondok, súlyos gondok ezek. Érthető, hogy minden szinten foglalkoznak vele, és felelősséggel keresik a kiutat, a megnyugtató, az ellentmondásokat eloszlató megoldásokat. Mert enélkül a termelés korszerűsítéséről, a termelékenység fokozásáról nem beszélhetünk. Vörös Márta Kék színezetű tőzeget találtak Termőföld a lombikban Vallatják a termőtalajt a laboratóriumban. Uj, modern épületben dolgoznak már a Rinya menti Vízgazdálkodási Társulat dolgozói Nagyatádon. »Birodalmuk" Barcstól Nemeskisfaludig terjed. Vizsgálják, vallatják a talajt, vízrendezési és tervezési munkákat végeznek a termelőszövetkezetek részére. — Több termelőszövetkezet társulása hozta létre ezt a kis közösséget — tájékoztatott a társulat munkájáról Sánta Lajos főmérnök. — Különféle szolgáltatásokat végzünk a tsz-Qk számára. A vízfolyások felújítása és rendszeres karbantartása, az agronómiái tervezési és kivitelezési munkák elvégzése is mind miránk hárul. Az idén ezt a munkát hárommillió forint összegben vállaltuk. Jelenleg a homokszentgyör- gyi és a szabási termelőszövetkezeteknek végeznek ilyen munkákat. Az agronómiái tervezéseket külön csoport végzi. Ök nagyüzemi táblásítást, a földutak kiépítését és a táblán belüli' művelési ágváltozást tervezik meg, melyeket aztán külön műszaki brigád végez el. Nagy a terület, s a munka igen sok. Ehhez gépek és emberek kellenek. Kotrógépek és más, nagy teljesítményű munkagépek új vízrendszereket hoznak létre, a meglévőket pedig tisztítják, karbantartják. Mindez a munkának csak egyik része. A másik szolgáltatásukat egy év óta a talajtani laboratórium végzi, ahol Szabó Vid vezetésével vallatják a Rinya menti termőtalaj összetételét. Megvizsgálják, hogy az ottani szántóföld miben szegény vagy gazdag, s annak megfelelően adnak tanácsot az ottani szakembereknek, hol milyen műtrágyákkal javíthatják termőföldjüket, hogy a befektetett munka és pénz megtérüljön. A piciny, zsúfolt laboratórium mellett már kész a több helyiséges, tágas laboratórium, melybe nemsokára beköltöznék. Apró műanyag tálkákban földminták várnak arra, hogy a laboráns a kis üveglombiÚj tervek, új feladatok... A Somogyi Erdő- es Fafeldolgozó Gazdasag hétvégi pihenő- 1 háza. Sok szó esik mostanában a javítás-szolgáltatásról, mégsem kielégítőek az eredmények. A megye kisipari szövetkezetei 1971 első felében 19,8 millió forint értékű javító-szolgáltató munkát végeztek a lakosságnak — 3,2 százalékkal, 615 000 forinttal többet a tavalyinál. Hogyan lehetne többet, jobban, gazdaságosabban szolgáltatni? Milyen új tevékenységet kíván a lakosság? Milyen módon, mennyi pénzzel, hogyan lehet megvalósítani a feladatokat? Erről tanácskoztak a közelmúltban a szövetkezeti szakemberek — a szolgáltató bizottság tagjai —, ezekről a tennivalókról beszélgettünk Futó Tiborral, a Siófoki Szolgáltató Ktsz elnökével. — Szövetkezetünk fő tevékenysége a szolgáltatás. Ez adja a termelési érték több mint ötven százalékát. Ebben az évben 3,2 millió forint értékű munkát végeztünk a lakosságnak, ez 27,5 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Hogy van-e új tevékenységünk? Természetesen van, például uj a szállítórészlegünk. Tíz teherautóval szenet, fát, gázolajat, bútort szállítunk Siófokra és környékére. Van egy másik részlegünk is, a motorcsónak-javító. A hazai és a külföldi motorcsónakok garanciális és fizetéses javítását végezzük. Eddig ötvenet javítottunk meg. Ha kívánják, üzembe is helyezzük a csónakokat. Műszaki részlegünk megoldotta a tároló vízellátásának automatikus vezérlését. Jakab Ferenc szakemberünk tervezte a próbapadot, a részleg dolgozói pedig elkészítették. Ezzel lehetővé vált, hogy vízben próbáljuk ki a motorokat, a víztartály hidraulikus szerkezete mutatja a teljesítményt. — Milyen szolgáltatást igényel még a lakosság? — Szerkesztettünk és kiadtunk egy kérdőívet, s a lakosság igénye alapján készítettük el negyedik ötéves tervünket. Célunk: kulturáltan kiszolgálni a fodrászüzletek, kozmetikai szalonok vendégeit. A hagyományos szolgáltatásokon kívül újakat végezni. Vegytisztító szalont nyitni, kielégíteni a helyi lakosság és az üdülők igényeit. Indokolja ezt a régi mosodánk korszerűtlensége, itt ugyanis nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. Fejleszteni a jelenlegi helyen nem tudjuk, de nem is érdemes. Fokozni szeretnénk a teherfuvarozást bevezetni a személyszállítást, megoldani a bőrdíszművek, strandfelszerelési cikkek javítását. — Milyen uj tevékenységet szánnak a műszaki részlegnek? — Szeretnénk különböző automatikus elemeket, elektronikus vezérlőberendezéseket, kis sorozati! gépeket gyártani. A műszaki javító hálózatot még több, korszerűbb műszerrel ellátni. Sokkal több motorkerékpárt javítani. Megoldani a személyautók kisjavítását. Fokozni a háztartási kisgépek javítását. Természetesen mindehhez pénz, újra csak pénz kell. Ismerjük feladatainkat, teljesíteni akarjuk kötelességünket. Ehhez kérjük és várjuk a tanács és a szövetség segítségét, hiszen a korszerű szolgáltatás szövetkezetünk feladata. Siófok lakosságának érdeke. Sz. E. kokban vallomásra bírja a talajt. — Egy év alatt körülbelül huszonhatezer talajmintát vettünk és vizsgáltunk meg — magyarázza a laborvezető. — A kiemelt minta hétféle vizsgálaton megy keresztül. Megnézzük a kémhatását, kötöttségét, mész- és humusztartalmát, valamint azt, hogy milyen mennyiségben fordul elő benne foszfor, kálium és magnézium. Különösen a magnézium fontos a növények szempontjából. A mostani rossz kukorica- és burgonyatermést néhány helyen az időjárásra fogják a gazdák, holott a magnéziumhiány miatt sárgult el olyan hamar a növény levele. A vizsgálatok elvégzésére a termelőszövetkezetek kérik fel a laboratóriumot. A vizsgálat eredménye mellé bő tájékoztatót is kapnak. Sok érdekes tapasztalattal is találkoztak munkájuk során. Egyszer a laboratórium vezetőjét arra kérték, hogy derítsen fel olyan területeket, ahol tőzeg van, hisz ez az anyag különösen jó humuszpótló. A munka sikerült. Háromfán és Kisbajomban találtak nagy mennyiséget belőle. Szabáson például kék színezetű tőzeget is fölfedeztek, ami igen ritka. Ez nagy mennyiségben csak a Szovjetunióban fordul elő, ahol szintén talajjavításra használják. II Dráva melléke magnéziumban igen gazdag. Amikor esős az idő, akkor bizony csúszós, ragacsos, de ez különösen jó a kapás növényeknek. Az itt végzett munka hasznos, és egyre több szövetkezet ismeri fel: a korszerű, gazdaságos, eredményes termelés nem nélkülözheti a tudomány ilyen jellegű segítséget. Gyertyás László Feltörik a „sziklasivatagot Úttörő üdiilöváros 300 millió forintért »Felöltöztetik" és bevonják az idegenforgalomba a Bala- ton-part »fehér foltját": az északi partvidék Tihanyiéi Révfülöpig húzódó 20 kilométeres szakaszát. Ezen a vidéken évtizedekkel ezelőtt letarolták az erdőket, és szabad utat nyitottak az eróziónak, amely nagymérvű talaj- pusztulást okozott. A nagyszabású munka első lépéséként. megkezdték a »sziklasivatag« feltörését. E feladattal helyenként még a legerősebb traktorok sem tudtak megbirkózni, ezért robbanóanyagot is használtak. A területre őszibarack-, mandula- és cigánymeggyfákat, valamint levendulát telepítettek. A növénykultúrák meghonosításával egyidejűleg a Bala- tonudvarihoz tartozó KiliánI telepen magán-nyaralókból álló víkendtelep kialakítását is megkezdték. Ennek közelében kap majd helyet a magyar képzőművészek első balatoni művésztelepe. Zánkán már felépültek az új vikend- telep első házsorai. Ugyanott építik fel — 300 millió forintos költséggel — az ország legnagyobb úttörő üdülővárosát. Megkülönböztetett módon fejlesztik a festői szépségű és idegenforgalmi szempontból különösen jó adottságú Révfülöpöt, elsősorban azzal a céllal, hogy tehermentesítsék a máit túlzsúfolt Badacsonyt. 1975-ig évi tízezer vendég fogadásának és ellátásának feltételeit teremtik meg Révfü löpön. SOMOGYI NÉPLAY Szerda, 1971. szeptember 15. ] !
