Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-08 / 185. szám
Hogyan oltsuk szomjunkat a kánikulában? Az egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a nyári melegben az izzadás. következtében fokozott folyadékveszteséget feltétlenül pótolni kell. Nem mindegy azonban, hogy ez hogyan történik. Mindenekelőtt ajánlatos megszívlelni azt a tanácsot, hogy kerüljük az izzadást fokozó kalóriadús, nehéz, tömény, zsíros ételeket, étrendünkön sok főzelék, sajt, gyümölcs, tejtermék szerepeljen. Az elvesztett folyadék pótlására a legtermészetesebbnek a vxzivás látszik, azonban éppen itt követik el a legtöbb tévedést és hibát. Tudni kell ugyanis, hogy a verejtékkel nemcsak a víz, hanem sók is távoznak szervezetünkből. Ha tehát egyszerűen fokozott víz- fogyasztással akarjuk a hiányzó folyadékot pótolni, megzavarjuk a szervezet só- és víz- háztartását. Nyári melegben ezért ajánlatos a vizet kissé megsózni, vagy fogyasztás előtt kevés sós süteményt, megsózott kenyeret stb, enni A szakemberek szerint a nyári melegben igen egészségesek a gyümölcslevek, mert nemcsak vizet, hanem különböző ásványi sókat, C-vitamint is tartalmaznak. Ezért ha gyümölcslevet iszunk, utána nem izzadunk olyan mértékben, mintha vizet ittunk volna. Hasonló okból nagyon jó ital a hideg tej is. A további sorrendben a Coca-Cola és más üdítő italok következnek. A szeszes italok közül csak a megfelelően hűtött sör vagy fröccs, »»hosszú lépés« okozhat kellemes, hűsítő hatást, a töményebb italok mindenképpen száműzendők. Az egészségügyi szakértők a jeges italok fogyasztását kimondottan ellenzik, A folyadékpótlás nagyon egészséges útja a fokozott gyümölcsfogyasztás. Különösen alkalmasak a lédús gyümölcsök — görög- és sárgadinnye, őszibarack —, vagy akár a paradicsom. Pert csaholt a kutya Az olvasó talán mosolyog a történeten. Nem így a bíróság. Az ügyben jegyzőkönyvek, periratok készültek, és végül megszületett a vádirat meg az ítélet is. Egy makacs kiskutya — no és a gazdi meg a gazdiék szomszédai — kilóval és rengeteg bosszúsággal mérhető munkát zúdítottak az amúgy is túlterhelt bíróságra. Történt, hogy R.-ék kiskutyája méla vonításokkal társalgóit a község ebeivel. T.-ék, a szomszédék egy darabig a fejükre húzták a takarót, a7 tán tettre határozták el magukat T. úr tizenhat éves gyermeke kíséretében átvonult a szomszédba, hogy elengedje a láncra kötött kutyust Az eb nem ismerte föl késői látogatóinak nemes szándékát, ugatott, ahogy a torkán kifért. Az éktelen csaholásra már R.-ék is kinéztek. Aztán megkezdődött a pro-4 dukció. Kölcsönösen — itt . nem közölhető — jelzőkkel illették a másikat. A két fa- | müia régóta »»gyűjtött« erre a purparléra; valami apróság miatt két éve ferde szemmel néztek egymásra. Az éjszakai incidens után vádak és viszontvádak váltogatták egymást. Az egyik fél különösen a becsületén esett csorbáért, a másik pedig éjszakai nyugalmának megzavarásáért követelt elégtételt Végül is kiderült, hogy csak T. úr és gyermeke vonható felelősségre. Az ügy »»súlyosságát« nagyszerűen mutatja az ítélet T. urat hatszáz forint pénzbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást próbaidőre felfüggesztették. A fiú megrovásban részesült. (Még együttesen elkövetett magánlaksértéssel is vádolták őket, de a bíróság álláspontja szerint ehhez az is szükségeltetik, hogy a megsértett »felségterületű« laknak legyen kerítése vagy kapuja.) Olyan jó lenne megkérdezni a kakaskodó feleket, most már mindketten nyugodtan alszanak? P. D. AZ MSZM* SOMOGY MUYII ■ I X O TT S A G A M A K LAPJA XKVtL évfolyam, 185. szám. Vasárnap, 1971. augusztus 8. Nem les* gond a silózással Balatonszabadiban »Nem lesz gond a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezetben a silózással« mondta — Pápai Lajos elnökhelyettes, amikor a silózás előkészületeiről érdeklődtünk. A hízómarha-istállóikban Urebetinnel hizlalnak. Az idén kilencszáz állatot adnak él. Silót csak a tehenészet és a juhállomány igényel. Fővetésű silókukoricájuk így nincs is. Nemrégiben a lecsapolt és termőre fordított területeikre is kukoricát vetettek, összességében 1900 holdon. A kevesebb termést hozó részekről kerül majd a silónák- való. A lédús szárat és a csa- lamádét is felhasználják majd. Szeptember közepén kezdődik a munka, de a gépek felkészítése, ellenőrzése már ebben a hónapban megtörténik. öt Braud adapter, három csőtörő és két Zmaj indul majd a kukoricaföldekre. Jut a háztájiba is a termésből. Tavaly ötven—hatvan vágom yi silótakarmányra volt szüksége a termelőszövetkezetnek. Az idén hasonló a helyzet. Az elnökhelyettes volt a kalauzunk a határban is. »Az idén nagyon mutatós a kukorica« — mondta. »Martonvá- sári hibridfajtákat vetettünk nagyobbrészt. Huszonhat má-1 Szinte biztos, hogy ennél több I termi ezt meg. Brdőnyí a ka- zsás átlagtermést terveztünk. 1 lesz. Tíz mázsa műtrágyával | koricánk.« — Ilyen az idei kukorica —mutatja Pápai Lajos elnök- helyettes Évi tízmillió fenyőcsemete Olvasóink leveléből „Megviccelt a cukorgyár...!” — Már több alkalommal olvastam lapjukban, hogy egyes, élelmiszercsomagolással is toglalkoZó gyárak, üzemek némely esetben »»megviccelik« a terméküket vásárló fogyasztót. Olvastam sörösüvegben levő egérről, péksüteményben levő csótányról, kenyérben levő spárgáról, cigarettavégről. Az engem ért esethez hasonlóról azonban még nem hallottam. A napokban vásároltam 1 kiló kristálycukrot — csomagolták 1971. március 25-én a Kaposvári Cukorgyárban —, s benne legnagyobb meglepetésemre égy 10 dékás gépalkatrészt találtam — írja Gyurcsek Győzőné Kaposvár, Kölcsey utca 1. szám alatt lakó olvasónk. Levelében azt kérdett, hogy vajon az alkatrész nem hiány- zik-e az üzemi tmk-nak, s a vállalati rendészt hogyan cselezték ki az alkatrész kicsempészésekor? Kérdett azt is, megtarthatja-e azt — talán valamire jó lesz a háztartásban —, s mennyit kell még a gyárnak fizetnie, vagy ha nem, akkor az alkatrész helyett a hiányzó cukrot hol veheti át? Tréfás hangvételű volt a levél, de éreztük belőle, ez a kiló cukor kissé megkeserítette azt a kávét, amelyet vele édesítettek. Az alkatrész elismervény ellenében átvehető a szerkesztőségben. Hazánk nem nagyon dicsekedhet bőséges faállománnyal, különösen nem fenyőfából. Az ország fakészletének ez az értékes fafajta mindössze nyolc, tíz százalékát teszi ki. Ezért felhívással fordult a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az erdészetekhez és gazdaságokhoz, hogy mindenütt hozzanak létre ilyen csemetekertészetet — ismertette az adatokat ■ a Somogy megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ladi erdészetének vezetője, Egyed Zsigmond. Gyöngyöspusztán új hidegágyas csemetekert kialakítását kezdték meg, ahol tízhektárnyi területen termesztenek majd csemetéket. Ebből a tíz- hektárnyi területből tízezer négyzetméteren fenyőfacserpetét nevelnek — évi tízmillió darabot. A gazdaság a hidegágyak elkészítését maga végzi, míg a víztároló és öntözőberendezéseket a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat készíti eL — A hidegágyas csemetekert körülbelül kétmillió forintba kerül, s ebben az évben már megkezdik benne a munkát — mondta az erdészetvezető. Ez a kertészet állandóan húsz embernek ad majd munkát. Somogynak ez az egyetlen ilyen jellegű kertészete. Persze a fenyőcsemeték mellett más fafajtákat is nevel az erdészet — saját használatra. Hisz a kitermelt erdő helyére újat kell telepíteni, tölgyet, juhart és csert Az abszolúlt biztos kormányzár Nagy a forgalom a somogyi határátkelőhelyeken A hetek óta tartó kánikula továbbra is nagy vonzerő a külföldiek számára. A somogyi határátkelő helyek, Barcson a Dráva-híd és a gyé- kényesi vasúti »kapu« forgalma is ezt bizonyítja. Júliusban e két határátkelő helyen több mint negyvenkét-, ezer külföldi vendég érkezett az országba. Jelentős részük a Balatonhoz utazott A barcsi hídon belépők zöme jugoszláv, olasz, osztrák és nyugatnémet A múlt hét végén mintegy ezren léptek be az országba, és pénteken, szombaton is százával sorakoztak a gépkocsik, s indultak tovább a vámvizsgálat után a Balatonhoz vezető országúton. Forrósorok 99 Ülök az írógépemnél és álmodozom. Mert ez még megy. Esőről, szélről, hűvös fuvallatról álmodozom. Közben a rádióból a fiúk azt éneklik nekem, hogy »fázom, hogyha nem süt a nap ...« Nem tudom, ez vigasztalás akar-e lenni ebben a rekkenetben. (»Rekkenet« — hm, ez nem is olyan rossz szó.) Mindeneset- , re én most nem bánnám, ha egy kicsit fázhatnék. De gyönyörű lenne! Majdnem olyan gyönyörű, mintha a postán készítenének egy kis táblát, melyen közölnék velem, a légszomjas, fél- alélt ügyféllel, hogy mely ablaknál hány óráig vesznek fel pénzt. Mert ha kinn trópus van, akkor benn az épületben pokol. Legalábbis valahogy ilyennek tudom elképzelni. És valahányszor oda belépni vagyok kénytelen —. tiszta szívvel mondom — hogy a legteljesebb részvéttel vagyok azok iránt, akik ott dolgoznak. De ők irántam nincsenek részvéttel. Sorban állok, kezemben egyetlen csekk. Már jönnek a piros karikák. Lehet, hogy el fogok ájulni? Nem. Az ájulásból kizökkent az ablak mögüli hang: »Még három személy ■-'^nzét fölveszem, többet nem. Három óra.« Természetesen én a negyedik vagyok. Mögöttem nyolcán állnak. Áttántorgunk a másik ablakhoz. Ki hogy tud. Lehet, hogy az utolsóból így első lett. Közben új felek érkéznek, akik az iménti közlésnek nem voltak tanúi. Vesztükre. Mert oda állnak, ahol legkevesebben vannak. Emberi gyarlóság. Percek alatt így újra hosszú lesz a sor. Ö, hogy sajnálom őket! Mert a három személy után valóban becsukódott az ablak. Morgás, lihegés, sóhaj- tozás. Újabb általános áttán- torgás a csarnokban. Pedig csak egy tábla kéne vagy egy cetli — esküszöm, házi kivitelezésben nem kerülne az egész egy forintba — és csak annyit kéne ráírni: pénzfelvétel 15 óráig. Igen, ez gyönyörű lenne! De hát... Szenvedünk ugye. örül az ember, ha a kötelező munkateljesítményt nyújtani tudja. Nemhogy többletet! Még ha egy ilyen kis kiírásról van is szó. Ugye nem bántottam meg ezzel a kis megjegyzéssel senkit? Igaz lelkemre mondom, nem állt szándékomban! Hiszen mindannyiunkat éppen eléggé bánt ez az idő. Legalább egymást ne bántsuk! y_ jyr 7ARICA eonoic Nem marad pénze — Amióta azt a lányt megismertem, nem eszem, nem iszom, nem cigeret- tázom. —» Annyira szereted? —• Nem, csak egyszerűen nem marad rá pénzem. Büszkeség Az üzemrészleg vezetője büszkén mutatja a legújabb gépcsodát: — Ez a gép négy ember munkáját végzi el egymaga. — És kJ ellenőrzi? —• Erre is van öt szakemberünk. Különbség — Ml a különbség a művészet és a csoda között? — Ha egy férj belenyúl a kalapjába, és kihúz belőle egy fehér nyulat, akkor ez bűvészet. Ha egy nő belenyúl a retiküljébe, és azonnal megtalálja a lakáskulcsát, akkor ez csoda. Visszavágás — Ha így halad, nem lesz magából semmi, fiatalember. Nagy Sándor az ön korában már a fél világot meghódította — mondja a professzor tanítványának. — De Nagy Sándor tanítója Arisztotelész volt, pnofesszor űr .-I Aggódás Szakad az eső, a feleségem pedig ernyő nélkül ment el hazulról, — aggódik a gondos férj. — Ne aggódj, bizonyára bemegy az eső elől egy üzletbe — vigasztalja a kollégája — Éppen ez aggaszt a legjobban. — Súlyos eset.,* A pszichiáter vallatja betegét: •— Előfordult már önnél, hogy hangokat hallott és nem tudta, ki beszél és honnan? — Nagyon gyakran, doktor úr. . — Hát akkor ez meglehetősen súlyos eset. ^ mikor szokott önnel előfordulni? — Ha telefonálok i1 áh mgjjtinü Az MSZMP Somoev megye! Bízót*Verának lapja* Főszerkesztő : JÁVORI BÍXA Szerkesztőség: Kaposvár* Latinca Sándor u. 2. Telefon? 11-510, 11-511. 11-512. Kladia a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-51&» Felelős kiadó: Dómján Sándor. BeküliJött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéh Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 067» Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József
