Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-08 / 185. szám
Feneketlen gyomrú fogyasztók — Nem hiszik el, hogy fcennyi fejtörést okoznak nekünk a somogyiak — fogadott bennünket Várady Zoltán, a Nagykanizsai Sörgyár áruforgalmi főosztályvezetője, majd komolyra fordítva a szót elpanaszolta, hogy milyen nehézségekkel birkóznak a »folyékony« kenyérrel való ellátásért. — A tavalyi értékesítés alapján elhatároztuk, hogy azt a mennyiséget, melyet a múlt évben csúcsnak tekintettünk, az idén alapnak határozzuk meg. A gyár körülbelül 20—25 százalékkal több sört bocsát ki, mint 1970-ben, de a fogyasztók sörivó képessége — úgy látszik — gyorsabban nőtt, mint a mi kapacitásunk. A világ összes söre nem volna elég a Bala- ton-parton... — A világ évi sörtermelését nem ismerem, de arra kíváncsi volnék, hogy a sörgyár hány ezer hektolitert bocsát ki a nyáron? — Az év két középső negyedévében itt Nagykanizsán 350 000 hektoliter sört adunk tovább, de segít a Kőbányai Sörgyár is, sőt importra is szorulunk. — Honnan? — Csehszlovákiából évente félmillió hektolitert kapunk — ebből is jut a tópartra, s egy nemrégen kötött megállapodás értelmében a müncheni Lövenbráu cégtől 10 000 hektolitert, egy osztrák vállalattól pedig ötezer hektoliter sört vásároltunk. A hatalmas tankkocsik naponta érkeznek, mi palackozzuk, s a két külföldi cég címkéivel kerül majd az üzletekbe. —■ Beszélgetésünk kezdetén arról volt szó, hogy a somogyiak megnehezítik a munkájukat Hogyan érti ezt? — A Balaton-part és SoA képhez tessék + 50°-ot elképzelni. mogy megye sörellátása nemcsak a Natykanizsai Sörgyár feladata, hanem a kereskedelemé is. Arról volt szó, hogy a hiányzó mennyiséget jugoszláv importból biztosítják. Ebből az üzletből nem lett semmi, s ezt a kiesést is nekünk kellene pótolni. Az üzem teljesítőképessége viszont nem végtelen, ha körülnéznek nálunk, erről önök is meggyőződhetnek. — Gyökeres változásra lehet-e számítani a közeljövőben? — A jövő év második felében kezdi meg az üzemet a Borsodi Sörgyár, ahol évente Futószalagon a Balatoni világos 1 200 000 hektolitert állítanak elő. Ha az építkezés és a gépek beszerelése nem késik, akkor a jövő év végén már ihatunk a gyár termékéből. Somogybán az a tervünk, hogy 1974-ben a kaposvári palackozót bővítjük, a siófoki és a balatonboglári még jól tartja magát A sörellátással kapcsolatban még csak annyit szeretnék elmondani, hogy amíg az év kilenc hónapjában aránylag kiegyensúlyozott a piac, a kereslet és a kínálat arányban áll, addig a nyári három hónap alatt minden felborul, s azoknak sem tudunk elég sört adni, akik egész éven át jó vevőink. A palackozóban Balatoni világost szállítanak a futószalagok. A két automata három műszak alatt negyvenezer üveget tölt, zár és lát el címkével. A mennyiséget hallva magamban igazat adok a főosztályvezetőnek. Valóban szeretjük ezt az italt. A hagyományoktól eltérően a sörgyártás folyamatát visz- szafelé nézzük meg, a palackozóból a főzőüstökhöz kalauzolnak bennünket. A hőség másfélszerese a kintinek, a hatalmas vörösréz katlanok ontják a meleget, ami persze érthető, hiszen forr benne az árpalé. Az ember azt gondolná, hogy ebben a melegben még élni sincs kedvük az itt dolgozóknak, pedig a faliújság ennek ellenkezőjét tanúsítja. Az újítósarok címet viselő táblán a következőket látom: A megfelelő hőmérséklet biztosítására legyezővel a kezében csinos hölgyet sikerí- tett a rajzoló, s a munka megkönnyítésére a következő javaslatot teszi: »Mindig nagy a meleg, folyik a veríték, Ami légjárás van, az bizony kevés még. Hogy ventillátor nélkül is jól menjen a munka, Legyezőilő legyen mindig a sarkunkba.. .■* Ahogy megtudakoltam, ez a módszer még nem nyert polgárjogot a Nagykanizsai Sörgyárban... A pepitacsempés főzőház az ország talán legkorszerűbb érlelőkádjait nézzük meg, s ha csak pár percig is, de felüdülünk a kellemesen hűvös helyiségben. Sörgyári kirándulásunk során a választékról is érdeklődtünk. Mennyiségben és közkedveltségben a Kinizsi és a Balaton sör vezet, s a nem kifizetődő Zalai Ászok kivételével valamennyi fajtát gyártják. Reméljük, hogy a lengyel, arab, nyugatnémet és osztrák sörök mellett a hazai fajták végül mind az ipart, mind a kereskedelmet és a fogyasztókat »átsegítik« a háromhónapos csúcsszezonon. Szüret előtt a szóládi és kötéséi dombokon Szép termés ígérkezik — Hosszú évek óta nem volt ilyen szép, sokat ígérő a közös szőlőnk, mint az idén — hallottam a napokban Mohai Andrástól, a szóládi termelő- szövetkezet elnökétől. Hetvenhét holdon termelik a szőlőt, döntő többsége olasz- rizling. A telepítésből 15 hold még nem fordult termőre. A jégverést kiheverték a tőkék, és így meglesz a tervezett 40 mázsa termés. A szőlő szereti a meleget, és különösen az elmúlt hetek hatására sokkal jobb minőségű, mint az előző évben. Megtudtam azt is, hogy a szőlőbetegségek elkerülték területüket. Ebben természetesen közrejátszott az, hogy hatásos volt a növényvédelem. Ez évben először alkalmaztak eav 23 holdas területen hun- gazinos gyomirtást, ami nagyszerűen bevált. Szőlőművelő gépeik is sokat segítettek. Várhatóan augusztus 20-án szállítják piacra a szőlőkertek királynőjét. A termelőszövetkezet a Balatonboglári Állami Gazdaságnak adta el a megkötött szerződés alapján termésének többségét, 2500 mázsát 400 mázsányit maguk dolgoznak fel. Ebből a borból látják el majd három borkimérő üzletüket. Teljes a feldolgozó gépsor Schmidt Gyula kötcsei termelőszövetkezeti elnök tájékoztatott: — Hatvanöt hold a közös szőlőterületünk. Az uralkodó fajta Kötésén is az olaszriz- ling, ezenkívül sok a rizlingszilváni és a kékfrankos. Olyan meredek dombokon vannak a telepítések, hogy csak hagyományos módon tudják megművelni! Mindössze a permetezést sikerült részben gépesíteni. Gyönyörű a szőlő a határban. 35 mázsát terveztek holdanként, de biztosan meglesz a 40 mázsa is. A legkorábban érő fajta területükön az Ir- sai Olivér, amelynek termését augusztus 10-én már piacra vihetik. Mindössze 80 mázsa szőlőt értékesítenek a kötcseiek, mert a többit saját üzemükben feldolgozzák. Korszerű pincészete van a termelőszövetkezetnek. Most vásároltak az AGROKER Vállalattól egy serleges felhordót, ezzel teljessé vált a feldolgozó gépsoruk. Ez évben 1600 hektoliter mennyiség várható. A két évvel ezelőtt elkészült pincéjükben megérhet a bor. Az értékesítés is biztosított. A termelőszövetkezet elnöke elégedett azzal a munkával, amelyet Lovász József és Lan- dek Lajos vezetésével a két szőlőművelő brigád ez évben végzett. D. Z. A modern tudomány és technika lexikona Kommunikáció Az emberek egymás közötti különféle üzenetváltásait, információátadó folyamatait nevezzük kommunikációnak. Az információátadás még nem kommunikáció általában, mert a kommunikáció sajátosan emberi, emberközi tevékenység. Az ún. emberalatti »fajok«, vagyis az állatok, de a gépek »kommunikációját« is csupán információátadásnak nevezzük. Csupán az emberi információátadás esetében van ugyanis értelme pl. hatékonyságról beszélni, amely nem függ ösz- sze a közvetlen motiváltsággal. Ha egy gépnek parancsot adunk valamilyen folyamat végzésére, vagyis információt Saly Géza +■ ínl gok azért jelentenek az emberi kommunikációban külön területet, mert nem néhány ember vagy éppen két ember beszélget egymással, hanem egyidejűleg hatalmas népcsoportok, sőt akár egész kontinensek lakói mint címzettek veszik a kommunikációt. Egy ilyen szituációban egészen más viszonyok alakulnák, mint pl. négyszemközti beszélgetésben. Mindamellett valamennyi kommunikáció szituációnak vannak elengedhetetlen részei, ilyen a feladó, aki a kommunikáció forrása; ilyen a címzett (vagy a címzettek), akiknek valamilyen csatornán (pl. rádión, telefonon, újságban, élőbeszéd esetén a levegőn) keresztül átadják az ŐSZ FERENC omozavaros 2. — Szörnyű! Az ember este már nem is mer az utcára menni — méltatlankodott Maris, mind a százhúsz kilójával. — Na, magának nincs mit félsz, az a szatír is bír szemt! — jelentette ki Stefi. — Kegyedről azt mesélik, kedvesem, hogy maga azóta állandóan az erdőn sétál, hátha találkozik a szatírral... Így folyt a vita, amely természetesen a járásbíróságon ért véget, ahol már tervbe vették, hogy egy külön osztályt létesítenek Stefi néniéknek. Néhány ügyvéd pedig előre dörzsölte a kezét. A legtöbb izgalmat a szatír természetesen Kovács László rendőrhadnagvnak okozta. A fiatal tisztnek ez voH az első önálló ügve. érthető tehát, hogv nagy lelkesedés*“! vetette magát a nyomozásba. Emn a délutánon is az eddigi fel- jelentési é.s nyomozati anva- gok tanulmányozásába merült. Két eset történt eddig. Mindkettő a kiserdőben, az esti órákban. Az első áldozat Fazekas Ferencné, negyvenéves, négygyermekes munkásasszony. Nem csinos, inkább egy korán hervadásnak induló, törődött asszony. A támadó hátulról közelítette meg, erős kezével lefogta, és egész idő alatt csak egyetlen mondatot sziszegett a fülébe: — »Ha megszólalsz, hazavág'ak...« Ugyanezt mondta a másik áldozatnak, Zakariás Ildikó gyári munkáslánynak is. A két asszony vallomása egymásnak elletmondő részeket is tartalmazott. Fazekas- né vallomása szerint a férfinak durva arca volt, és negyvenévesnek becsülte. Ildikó azt mondta: fiatal, olyan sportoló formájúA helyszínen csak a dulakodás nyomai maradtak. Csak az egvik helyen tudtak egy értékelhető lábnyomot kiönteni. Eszerint a támadó negyvenegyes, valószínűleg műanyag talpú cipőt visel. — Hadnagy elvtárs, kérek engedélyt jelenteni. Egy lány van itt — lépett a szobába Sípos tizedes, a hadnagy közvetlen munkatársa. Róla annyit kell tudnunk, hogy Sípos öreg rendőr volt, már tizenöt éve viselte az egyenruhát. Pontos, fegyelmezett beosztott volt, nem túl nagy szellemi képességekkel. Egyébként jámbor, békés természetű ember, aki néha meg is sajnálta az ügyfeleit. Mesélik, hogy egy fiatal huligánnak rántott csirkét csempészett a fogdába, mert nagyon hasonlított a fiára, akit az ellenforradalmárok öltek meg. — Küldje be! — mondta Kovács. Belépett Zakariás Ildikó. — Kérem szépen, én visz- szavonoip a feljelentést — Maga megőrült? — Az úgy van . •. Szóval nekem udvarol egy német fiú. Talán el is venne féleségül. De ha ezt megtudja, egyből otthagy. — Nem tudja meg. Az ügyét diszkréten kezeljük. — Itt mindent megtudnak. Azt is tudják, aki nem tett feljelentést. — Van ilyen is? — Persze. Töröknét is megtámadta a szatír. össze-vissza marcangolta. — Tudja, hol lakik ez a Törökné? — Tudom, de ígérje meg, hogy nem mondja el, hogy tőlem hallotta. — Sípos elvtárs! — szólt ki Kovács hadnagy. — Hívassa be Török Dezsőné, Kossuth* utca 17. szám alatti lakost-. ,| — Ezt kikérem magamnak!? Jelentést fogok tenni. Beidé-? zik az embert, mint egy bű-f nözŐt'— háborgott Török De-1 zső. | — Kérem, mi a feleségét» kérettük, hogy legyen segítse-1 günkre egy bűnügy felderíté-! sében. Ez állampolgári kö-j telessége. — Én nem akarok vallomást ! tenni — sírt Törökné. — Én elmondom, kérem ...? — készségeskedett Török. —| Az úgy volt, hogy én Debre-| cenben tartózkodtam. Hazajö-Í vök, hát látom, hogy Icukaf nyakán véraláfutások vannak, t meg lejjebb is. Persze, hosy| kérdőre vontam. Először hall- j gatott, aztán sírva elmondta,! hogy amikor a gyárból jött! haza, megtámadta a szatír. ! — Mikor történt ez? — for-! dűlt az asszonyhoz a hadnagy-! — Kedden este... hét óra! felé. I Kovács a jegyzeteibe nézett.! Pontosan ebben az időben tör-f tént Zakariás Ildikó megtáma-? dása is. — Biztos a dátumban? — Egészen biztos, kérem. Én! szerdán jöttem haza, és ak-! kor már így volt. De ugyebár, mi nem akarunk részt venni ebben az ügyben. Rajtunk röhögne az egész város. Szegény feleségem már így is teljesen kikészült idegileg.., (Folytatjuk^ indítunk egy villanymotort, beolvassuk a programot a számítógépbe), akkor a gép nem tehet egyebet, mint hogy elvégzi a feladatot. Hasonló a helyzet az állati információ- átadással is. Látszólag ugyan kibújhat kutyánk a felszólítás teljesítése alól, de ez a közvetlen motivációs, az állati tudat által felfogható parancsoló szükség hiánya miatt van így. Az emberi kommunikáció hatása nem ilyen közvetlen, hanem tudatunkon átszűrődött és ellenőrzött. Éppen ezért igen fontos tanulmányozni a hatásos emberi kommunikáció formáit, módjait Többi közt ezt vizsgálják a tömeges kommunikációval összefüggésben is. A film, a tv, a rádió, az újsáüzenetet, azt az információt amelynek átadásáért létrejön a kommunikáció. Szükséges továbbá egy közös kód, nyelv, amelyet a feladó és a címzett egyaránt ismer, és amely alkalmas az üzenet »megfogalmazására«. Végül pedig a környezetre (kontextusra) van szükség a kommunikáció létrejöttéhez, amelyre az üzenet vonatkozik. A kommunikáció tehát igen összetett jelenség; ezért vizsgálatával az információelméleten és a híradástechnikán túl nemcsak a kibernetika, hanem a nyelvtudomány, az általános jeltudomány (a szemiotika), a szociológia, a pszichológia és a szociálpszichológia egyaránt foglalkozik. Állami vállalat több éves gyakorlattal rendelkező jogászt, továbbá kezdő jogászt jogi munkakörbe felvesz. Jogtanácsosi vizsgával rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Ajánlatokat 315869, számra a Magyar Hirdetőbe. (315869) D SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. augusztus )
