Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-08 / 185. szám
Másfél nap a Balatonon ÍGY GAZDÁLKODTUNK HAT HIÍNAPIG A megye gazdasági élete és a lakosság életkörülményei 1971 első félévében kiegyensúlyozottan — az országoshoz hasonló vagy helyenként annál nagyobb arányban — fejlődtek. A múlt félévben — elsősorban a gazdasági életben — több olyan területen is előrehaladás tapasztalható, ahol a tavalyi eredmények nem voltak kielégítőek. Ezek közül legjelentősebbek: a mezőgazdaság múlt évinél jobb terméskilátásai, illetve a gabonafélék kedvezőbb eredményei, az építőipari termelés növekedése, az élőmunka hatékonyságának javulása. Az országos átlagnál nagyobb a termelésnövekedés A megye szocialista iparának termelése 1971 első félévében 10 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévi termelést (A termelésnövekedés országosan 6 százalék volt.) A legdinamikusabb (17 százalékos) termelésfélfutás a nehéziparba sorolt üzemekben következett be, míg a könnyű- és élelmiszeripar termelése 3, illetve 4 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Több vállalat és ipartelep gyártmányösszetétele, illetve egyes termékek termelése — főként a kereslet eltolódása miatt — jelentősen változott, így a kis- és nagyfeszültségű villamos készülékek termeié se visszaesett, míg transzformátorból az egy évvel korábbinak közel kétszeresét termelte a megye ipara. A fénycsőfej-termelés ugyancsak csőként, rádiócsőtömb és rádiócső-alkatrész pedig 16, illetve 17 százalékkal több készült az elmúlt félévben, mint 1970 azonos időszakában. A megye szocialista építőiparának termelése — a korábbi évek csökenő vagy stagnáló tendenciájával szemben — az előző év első félévéhez viszonyítva (volumenét tekintve) mintegy 14 százalékkal nőtt, ami megegyezik az országos növekedési ütemmel. A kedvező eredményhez a tavaly beindult és bővített előregyártó telepek növekvő termelése is hozzájárult. A mezőgazdasági termelés idei eredményeire kedvezőbbek a kilátások a múlt évinéi, amit a vetésterületi adatok, a gabonafélék eddig ismert terméseredményei, a felvásárlási adatok, s részben az állatállomány alakulása is alátámaszt. A gabonafélék vetésterülete a múlt évinél kisebb mértékben 2 százalékkal fogyott, a kukorica vetésterülete pedig 8 százalékkal tovább nőtt. Részben jövedelmezőségi, részben pedig munkaerő- és gépesítési gondokra vezethető vissza, hogy a tavalyinál kedvezőbb vetési (időjárási) körülmények között is tovább csőikként a cukorrépa területe, a burgonya területcsökkenése (amely 10 százalékos) fokozódott, s a zöldségféléknél is újabb 12 százalékos területcsökkenés tapasztalható. A gabonafélék terméseredményei (az eddigi tapasztalatok alapján) elérik, sőt meghaladhatják az igen kedvező 1969. évit is. Az ipar 3 százalékos létszámnöveléssel valósította meg a termelésnövekedést, ezáltal a munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 6 százalékkal nőtt. Ez a növekedés hosszú évek óta először azonos az országossal, korábban lényegesen alacsonyabb volt annál. Az építőipar 14 százalékos termelési volumen növekedéséhez a létszámbővülés és a termelékenység növekedése 50:50 százalékban járult hozzá. Jobb a termelékenység A termelékenység kedvező alakulásában a munkaerőmozgás mindkét népgazdasági ágban tapasztalható mérséklődése is szerepet játszott. Az építőipari munkaerő-vándorlás csökkenéséhez az építőipari Ezt mondja a félévi munkások átlagkeresetének 15 százalékos — az eddigieknél lényegesen nagyobb arányú — emelkedése jelentősen hozzájárult. Az élő- és holtmunka-fel- használás kedvező tendenciái mellett pozitívan hatott az ipari termelés alakulására, hogy a más megyei vállalatok megyében levő nehézipari telepeinek a központoktól kapott diszpozíciói továbbra is kedvezőek. Ezzel ellentétes hatása volt, hogy a textilruházati ipar második negyedévi szállításra ütemezett őszitéli ruházati termékeinek átvételétől a kereskedelem elállt, így ezek termelése jelentősen visszaesett. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek értékesítése tehát — bár összességében nem romlott az egy évvel korábbihoz kénest — nem tekinthető egyértelműen kedvezőnek. Az építőipar szerződésállománya az idén az előző évihez viszonyítva kedvezően alakult. Az éves termelési előirányzat nagyobb hányadát kötötték le szerződéssel a félév végéig, mint 1970 megfelelő időszakában. Ugyanakkor az elutasított munkák értéke nagymértékben csökkent. A korábbi éveknél nagyobb éves termelési előirányzatból az felső félévi teljesítés aránya is észrevehetően.nőtt a múlt félévben. E jelenségek, valamint az 1970-ben» megvalósított építőipari gépkapacitás-fejlesztés arra mutatnak, hogy hosz- szú évek óta először az építési igények és a kivitelezési lehetőségek ez évben némileg közelebb kerültek egymáshoz. A mezőgazdasági áruértékesítésen belül az eladott vágósertés mennyisége — a nagyarányú állománynövekedés következményéként — több mint másfélszeresére nőtt, a vágómarha- és tejértékesítés az 1970. első félévi szinten maradt. Az ez évi termésre alapozott értékesítés a zöldség- és gyümölcsfélékből — döntően a nagyobb hozamok eredményeként — általában jelentősen Telexszalagoktól körülvéve, csörgő telefonok között dolgozik a vízparancsnok. A papírok a tényeket rögzítik. A tények pedig: észrevehetően csökken a Balaton-partot kiszolgáló kutak és források vízhozama, a fogyasztás pedig a napi 24 ezer köbméteres átlag háromszorosa, több mint 75 ezer köbméter, s a két hete tartó kánikula hatására egyre sűrűbben hangzik el a szobában: vízhiány. — Mit lehet tenni? — Majdnem semmit. Valamennyi kútunk három műszakban üzemel. Akik eddig a házi bekötéseket végezték, most a kutaknál dolgoznak. Minden más munkát leállítottunk, hogy a kutakat folyamatosan üzemeltethessük, s kijavítsuk a csőtöréseket — Sok van? — Rengeteg. A víz lökésszerűen éri a vezetékeket, így nem bírják a hihetetlen nagy terhelést. Az elfolyt víz újabb gond. A locsolókat kellene az eddiginél jobban ellenőrimi, de nekünk erre már nincs emberünk. Siófokon két hete napi csaknem 13 ezer köbméter víz fogy. Többet, ha megfeszülünk sem tudunk adni. — Mennyi jut ebből egy emberre? — Ki tudja azt most megmondani, hány ember fogyaszt vizet Siófokon? ... ötven—hatvanezer? Azt mondják, hogy hétvégeken nyolcvan—kilenc- venezren is vannak a városban ... Egész nap képtelenek vagyunk feltölteni a víztornyokat. A kutak naphosszat a vezetékekbe nyomják a vizet. Ejfél után valamit csökken a fogyasztás,, ily énkor megtöltjük statisztikai jelentés emelkedett. Zöldborsóból pl. az egy évvel korábbinál 80 százalékai többet értékesítettek, ehhez azonban a jobb termésátlag mellett a vetésterület növekedése is hozzájárult,. A kedvező termelési eredményekkel együtt a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási eredményei is javultak. Előzetes számítások szerint az iparban az első félévben több nyereség képződött, az építőipari vállalatok eredményei is kedvezőbbek, mint 1970 első félévében. így alakultak az átlagkeresetek A megye főbb népgazdasági ágaiban foglalkoztatottak száma 1970 első félévhez viszonyítva mintegy 2 százalékkal nőtt. Bár ebben az időszakban is érvényesült a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenő tendenciája. A csökkenés a korábbi években tapasztaltnál jóval kisebb arányú volt. A többi (nem mezőgazdasági) ágazatban foglalkoztatottak száma együttesen 4—5 százalékai volt több, mint 1970 első félévében. Az átlagkeresetek növekedési üteme az iparban és a kereskedelemben mérséklődött, az építőiparban pedig 10 százalékkal emelkedett. A nem mezőgazdaságban dolgozók munkából származó pénzjövedelmének növekedése — nagyobbrészt a foglalkozta- totti létszám, kisebb részben az átlagkeresetek emelkedésének eredményeként — az előző év azonos időszakához képest 7 százalékra tehető. A mezőgazdaságból származó lakossági pénzbevételek összege pedig 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi ösz- szeget. Ezen belül a közös gazdaságból származó (nagyrészt a tavalyi eredményekkel összefüggő) pénzjövedelem lényegesen nem változott, míg az e^véb forrásokból származó — főként már idei eredményeken alapuló — bevételek a tavalyi első félévinek csaknem másfélszeresére nőttek. A a tározókat és a hálózatot Nem sok ez, hiszen Siófokon mindössze 750 köbméter fér el — a vezetékeket nem számítva — a tornyokban. Ez átsegít bennünket a reggeli csúcson. Legalább ekkora tartalék kellene az esti órákra is, akkor tudnánk eleget biztosítani. A vízparancsnok — Daszin- ger Ottó, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemviteli osztályának vezetője — harminckét kútról és két felszíni vízműről kap rendszeres jelentést a déli partról. Ezek naponta 30 ezer köbméter vizet adnak, s az 366 kilométer hosszú fő- és utcai vezetéken jut el a fogyasztókhoz. — A locsolókat ellenőrzik, de a csöpögő csapokat már nem lehet Ezeken pedig egy- egy lakásban köbméterek folynak el naponta. Nem beszélve a «hűtővízről»-. Ahol nincs jégszekrény, a csapból folyó vízzel hűtik a sört, a szódát. Mondjuk azt, hogy ne csinálják? Hiába, úgyis csinálják. És itt vannak az ipari nagy- fogyasztók. Mást ne mondjak: a szikvízüzem. Nem győzik tölteni a palackokat ojyan nagy az igény. A vizet nekik is mi adjuk. Dolgoznak az autómosók. Mit tehetünk? Mondjuk azt, hogy ne mossák a kocsikat? Délben sokszor itt, a vállalat irodaházának a második emeletén még kezet sem tudunk mosni. — Ilyen nagy gondot még soha nem jelentett a Balatonnál a víz. — Ilyen nagy forgalom sem volt még. És ha valaki a tavasszal azt mondja, hogy enylakosság főbb forrásokból származó pénzbevételed együttesen 11 százalékkal haladták meg az 1970. első félévit főbbet vásároltunk A lakosság pénzfelhasználásának döntő hányada a kiskereskedelemben csapódott le, amelynek forgalma — a pénzbevételek növekedését és az országos forgalomemelkedést egyaránt meghaladva — 13 százalékkal nőtt — az előző év azonos időszakához viszonyítva. A forgaiomfelfutást a vásárlóerő növekedése mellett a bővülő árualap tette lehetővé. Erre utal, hogy a kiskereskedelem készletállománya a félév végén az egy évvel korábbit 14, az 1970. év végit pedig 12 százalékkal meghaladta. A (folyóáron számított) forgalomnövekedéshez az árszín- ■vonal kb. 1,5 százalékos emelkedése csak kisebb mértékben járult hozzá. Az átlagon belül az úgynevezett idényáras élelmiszerek (főként a zöldség- és gyümölcsfélék) árszínvonala azonban általában jóval magasabb volt, mint az előző év azonos hónapjaiban. Az 1971 első félévében használatba vett új lakások száma 502, csaknem azonos volt az 1970. első félévivel. Az OTP lakásépítési kölcsönökre vonatkozó adatai azonban arra utalnak, hogy a lakosság építési törekvésed fokozódtak. Az elmúlt félévben új lakásépítésre benyújtott kölcsönké- rélmék száma ugyanis 14 százalékai több volt, mint az előző év azonos időszakában, a kölcsön igénybevételével a félév végén építés alatt alio' összes magánlakások száma pedig 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit Farkas Isvtán a KSH Somogy megyei Igazgatóságának osztályvezetője nyíre borotvaélen táncol a nyári ellátás, talán magam is kételkedem. Itt, a déli parton ezen a nyáron üzembe helyeztünk hat kutat. A siófoki felszíni vűzműnél napi 1300 köbméterrel, Balatonföldváron pedig 600 köbméterrel növeltük a kapacitást. Zamárdi- ban a MÁV-üdülő kútját kötöttük be. Mindent együttvéve, 10,5—11 ezer köbméterrel növeltük a napi vízmennyiséget ezen a nyáron. Kevés. Mondjak egy példát? A Balatonalmádit ellátó kút vízhozama több mint kétezerről kilenc- száz köbméterre apadt. Szárazság van, nyár, kánikula. Annyit elértünk, hogy Fonyód, Lelle, Balatonszepezd és Bala- tonakarattya térségében megszűnt a hiány. A legkritikusabb helyeink az északi parton vannak: Balatonfüred, Csopak és Sümeg szenved a legtöbbet a hiány miatt Mikor lesz elég víz? A válasz egyértelmű: — Augusztus 20-a után. Akkor már sokkal kisebb lesz a forgalom, s talán hűvösebbre is fordul az idő. — És jövőre újra kezdődik? — Ha belép az új felszíni vízmű, Siófok gondja megoldódik. Igaz, az építkezés csúszik, s nem valószínű, hogy a következő nyárra meglesz. A vízről akkor tudjuk, hogy kincset ér, amikor nincs elég belőle. A tomboló kánikulában a Balaton-parton hiánycikk. Minek örülne nágyon a vízparancsnok? — Ha meg tudnék mosakodni, amikor este izzadtan hazaérek. Kercza Imre A vízparancsnok Kalinyini vendégeink a Kaposvári Állami Gazdaságban Mezőgazdasági programmal folytatódott a megyénkben tartózkodó kalinyini pártmunkásküldöttség látogatása. A Kaposvári Állami Gazdaságban Dombóvári László, a megyei párt-vb tagja, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket a járás társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről, majd Németh Józéef igazgató felvázolta a gazdaság múltját, és jelenét és a fejlődés legfontosabb állomásait. Csütörtökön délután és pénteken a megbetegedett torsuk, a kalinyini Zavolzsszkij sertéskombinát igazgatója helyett is kérdeztek és jegyeztek a küldöttség tagjai, hiszen P. P. Szmirnov nagyon várta a húskombinát és a termelőszövetkezet meglátogatását. A vendéglátók és a vendégek örömére is szombaton mind az öten ott voltak az állami gazdaságban. Tegnap délután a magyar tenger déli partjára utaztak a vendégek, este megnézték a »Béke és barátság« fesztivált Ralatonlellén. Ma Siófokra látogatnak, hétfőn pedig a megye- székhelyen a tanácsok munkájával és az elektroncsőgyárral Ismerkednek meg, s találkoznak a kereskedelmi vállalatok vezetői veL A Kaposvári Állami Gazdaság benépesítésre váró zaranyf sertéskombinátja előtt a tájékoztatót hallgatja a küldöttség. A Kaposvári Húskombinátban. A sántosi útkanyarbac felállított ágyűemlékműnéL SOMOGYI KTEPLáI Vasárnap., 1971. augusztus 8.
