Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-06 / 183. szám

Küzdelem a kánikulával Már »csak« háromszáz külde­mény van hátra. Mindnyájunkat megkínoz a hőség. A kánikula lefogja a munkás kezét, a mozdulatok dupla erőt szívnak a karból. Akadnak, akiknek semmit sem mondanak a meteoroló­giai jelentések. Huszonnyolc, harmincegy, vagy harminc­négy fok árnyékban? A töb­bieknek igen. Nekik tizenöt­húsz Celsiussal mindig több. gizett, sikerült. Szentbalázsról jár be busszal. Azt mondja, megszokta. Délelőtt fél tizenegykor nem ül vendég a Badacsony étte­rem asztalainál. A konyhában nagyjából már kész az ebéd, a frissen sültekkel együtt negyvenféle étel közül válo­gathat a vendég. A konyha az alagsorban van, minden oldalról falak állják körül. Kinyitották az ablakokat, de itt nem kelet­kezhet huzat. A sarokban szor­galmasan búg egy ventillátor. Több mint kétszáz adag ebé­det készítenek, így nyolc óra körül már forróak az olaj- kályhák. — Két óráig tart a »hajtás«, aztán vacsoráig lazíthatunk egy keveset. Kisebb kedvvel dolgozik ilyenkor az ember, de hát a vendéget nem a kedély­állapotunk, hanem az étel ér­dekli — mondja Nemes Já­nos konyhafonök. — Szabadság? — Apránként vettem ki, kórházban voltam. Hamarosan ismét leteszem a kanalat, de most is az orvosokhoz me­gyek »vendégségbe«. Itt használhatatlan a hőmérő. Munkakörülményeik »rádob­nak egynéhány lapáttal«. A sínek fölött remeg a le­vegő. A fűtőházban lomhán szusszannak a mozdonyok, lehelletük kénes, fojtó füst. Jegyzetfüzetem lapjait belepi a korom. A kaposvári vontatási fő­nökség tizenkilenc dolgozója beteg. Tíz mozdonyvezető, ki­lenc fűtő. A masiniszták mind gőzmozdonyon szolgálnak, a motorvezetők közül senkit sem kellett kiírni. Jól megnézem a mozdony- vezetők és a fűtők arcát. Ola­jos bőrükön piszkosszürke csíkokat szánt a verejték. Ke­veset beszélnek, a mozdonyra figyelnek. Ha panaszkodnak, szavaikból nem az elégedet­lenséget érezni. Azt hiszem, | Harminc mázsa szenet eszik a kazán. — Hogy bírja a meleget ez- i nélküli sorokra törekszünk, ' így aztán lassabban haladunk. — Védőital? — A sarokban a hűtőszek­rény tele van ásványvízzel, de védőételt is kapunk: gyü­mölcsöt, sajtot zel az öblös táskával? — Bírom. Ahogy a telet is tűri az ember. — A neve? — Magyar Józsefnek hívnak. A nyomdában háromnegyed hét óta kattognak a szedő­gépek. Nyomdász kollégáink a mi kézirataink fölé görnyed­nek. A folyékony ólom lövelli a hőséget. Nagy László az apróhirdetéseket szedi. A fa­lon — öt-hat méterre a gé­pektől — harminchat fokot mutat a hőmérő. Egy kicsit féltem az újságot. Amúgy is becsúszhat sajtóhiba, most pe­dig... — Két-három órás munka után lankad a figyelem. Hiba A nyomdában tehát segíte­nek — és ez természetes. A vasúton azonban melegen isz- szák a szódát a mozdonyveze­tők és a fűtők — ha megisz- szák egyáltalán. Az Utasellá­tó nem sokat törődik velük az idén. Sajnálatos, hogy eddig senki sem szorította őket leg­alább a tavalyi szolgáltatá­sok színvonalának tartására. Felelőtlenség tovább nehezí­teni azoknak a napjait, akik keserves körülményeik között is zokszó nélkül helytállnak. Pintér Dezső Csak ötvenöt fokig mér a hőmérő. Ezért nem is viszik a tűzhely közelébe. Figyelem, hogy a vállán félpercenként igazgatja a szí­jat. A kezében zöld cédulakó- teget tart. Tizenhét utca tartozik a körzetébe, ma négyszázötven lakásba kopogtat be. Levéllel, pénzzel, vagy pénzért. — Gyalog járom az utcákat. Majdnem minden házba be kell mennem, nem venném hasznát a biciklinek. Mostaná­ban vasárnap is dolgozom, sok lakót csak akkor találok meg. — Hány éve csinálja? — Huszonkét éve vagyok kézbesítő, tizenhárom éve eb­ben a körzetben. A Békétől a kórház környékéig minden az enyém. A medern tudomány és technika lexikona Információelmélet A matematikának új ága, az információelmélet, a negyve­nes években indult fejlődés­nek: elsősorban a híradás- tecnika és a számítógépek ál­tal fölvetett problémákkal ösz- szefüggésben. Megalkotása C. Shannon és U. Wiener ne­véhez fűződik. Az információelmélet alap­vető kérdése: hogyan lehet mérni az információ mennyi­ségét? Az információ mennyi­ségének egysége egy' igennel vagy nemmel megválaszolha­tó kérdésben foglalt informá­ció mennyisége. Ez az egy­ségnyi információ kifejezhető egyetlen kettes számrendszer­beli számjeggyel (pl. az igen­hez az 1-t a nemhez a 0-t rendelve hozzá). Ezért neve­zik az információmennyiség egységét »bit«-nek, az angol binary unit rövidítéseként. (Jegyezzük azonban meg. hogy a bit-nek, mint szónak az angolban jelentése Is van: fa­lat, kis darab). A hatvanas évek közepétől vizsgálják az információ tar­talmának, tehát nemcsak mennyiségének, matematikai problémáit is. Ezek a vizsgá­latok merőben más, elsősorban nem valószínűségszámítási, ha­nem halmazelméleti, matema­tikai logikai eszközöket igé­nyelnek. Az információelméletnek ed­dig legrészletesebben a zajos csatornán át való információ­továbbítással foglalkozó részét dolgozták ki. Ebben azt vizs­gálják, hogy ha egy informá­cióforrás (pl. egy ember vagy egy távírógép) által leadott jeleket a továbbításra alkal­mas módon átalakítva egy megfelelő eljárással továbbít­juk az ún. csatornán (pl. te­lefonvezetéken, az emberi be­széd esetében a levegőn stb.) a továbbítás folyamán azon­ban a leadott jelek zavaró ha­tásokkal, úgynevezett zajokkal keverednek, akkor ennek kö­vetkeztében a csatorna másik végén a fölvett jel nem lesz azonos az eredetileg leadottal. Az információelméletnek ez a zajos csatornákra vonatkozó része, a zajok hatásának csök­kentésével, amely tehát eltor­zítja, megváltoztatja az ere­deti jeleket, az információto­vábbítás lehetséges sebessé­gével és más hasonló problé­mákkal foglalkozik. Az információelméletnek je­lentős szerepe van a geneti­kában (az átöröklésben, a sejtek szaporodási folyamatá­ban lejátszódó információát­adásban), a nyelvtudomány­ban (pl. a gépi fordítással ösz- szefüggő kérdésekben), a gépi adatfeldolgozásban, a matema­tikai statisztikában stb Növényvédelmi tájékoztató Veszélyeztet a szőlőlisztharmat és a paradicsomvész Lesz-e hiba az apróhirdetésekben? A meleg időjárás kedvez a szőlőlisztharmat járványszerű elterjedésének. A tünetek va­lamennyi szőlőtermesztő táj­egységben már jelentkeztek. A július végi, augusztus eleji időjárás meggyorsította a gomba szaporodását és terje­dését, s ha a hőmérséklet nem csökken jelentősen, augusztus közepére erős fer­tőzés alakul ki. Az érzékeny fajtákban (olaszrlzling, hárs­levelű, leányka) helyenként máris jelentős kár keletke­zett. A betegség járványszerű elterjedését megelőző véde­kezéssel lehet elhárítani. Egy menetben két betegség ellen is lehet védekezni, ha a szőlő- peronoszpóra ellen korábban javasolt gombaölő szerek közé keverjük a Cosant, a Dunakollt, a Kumulus SO-at, vagy a Thiovit 0,2—0,3 szá­zalékos oldatát. A liszthar­mat ellen gyógyító hatású a Karathane 0,1 százalékos ol­data, melyet helyenként kell kipermetezni. Jól szolgálja elsősorban a fürt védelmét a Badacsonyi rézkénpor 10—17 kg/ha-os, vagy a ventillált kénpor 7—10 kgíha-os adagja. A direkttermő szőlőfajták kö­zül az otelló levélzete érzé­keny a kéntartalmú szerekre, mert azok perzselést okoznak. Ezért ezeknél a fajtáknál a tőkék alatti talaj felületet kell porozni. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a kéntar­talmú szerek utáljára a szü­ret előtt 3—4 héttel használ­hatók, ellenkező esetben a szermaradványok a bor kel­lemetlen kénhidrogénes sza­gát okozzák. Nagymértékben fellépett a paradicsomvész a barcsi, a nagyatádi járásban, valamint a kaposvári járás déli részén, — de a védekezés hiánya miatt a háztáji területeken mindenütt megtalálható. Ha a meleg mérséklődik és csa­padékos időjárás következik, számítani lehet a kórokozó terjedésére. A kártétel meg­akadályozása végett a véde­kezést haladéktalanul meg kell kezdeni, és hat naponként megismételni. Javasolt sze­rek: Dithane M—45 0,2 szá­zalékos, Tiezene-Zineb, Zi- neb 80, Zineb 80 WP, Zineb S—80, Lonacol és Perocin 0,2—0,3 százalékos oldata. Felhívjuk a figyelmet, hogy a konzervipari paradicsomnál 10 nap helyett 8 napban ál­lapították meg a felsorolt vegyszerek élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejét! A cukorrépa lombozatát pusztító cerkospórás levélra­gya elsősorban a kaposvári járás területén és a marcali járás középső részén veszé­lyeztet. A gomba okozta ko­rai lombpusztulás akadályoz­za a répatest kifejlődését, így csökkenti a cukorhozamot. \ nagy meleg pillanatnyilag megállította a kórokozó ter­jedését, de a nagy tömegű fertőző anyag optimális vi­szonyok között járványszerű megbetegedést okozhat. Vé­dekezésre a paradicsomvész­nél felsorolt vegyszereket ja­vasoljuk. nem is panaszok, hanem ' ténymegállapítások azok. j A délelőtti tizes gyorsot ] Dombóvártól Kaposvárig Tóth j Mihály mozdonyvezető és i Szántó János fűtő hozta. Reg- j gél fél ötkor kezdték a szol- j gálatot, de még nyoma sincs i rajtuk a fáradtságnak. Hosz- ‘ szú lesz a nap, délután Szi­getvárra és vissza, Kaposvár­ra indulnak. Húsz-huszonöt fokkal nagyobb a mozdony­ban a hőség, mint odakint. Szántó János most is lapátol, naponta harminc mázsa sze­net etet a kazánnal. Kadar- kúton lakik, hajnalban vonat­tal jöt Kaposvárra. Tóth Mihály nemrég volt szabadságon, nem pihent, még­is mosolyog, amikor ezekről a napokról beszél. Most érettsé­CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 33. Ott ül a falusi csárda belső termében és a pincérnő való­ban gyengéd, de inkább szá­nakozó mosollyal veszi el a poharat az alvó vendégtől. Lu- ciánó megtörll a szemét, és fel­áll. Túlságosan közel merész» kedik a biliárdasztalhoz, Szán- tódi így nem tud lökni. — Mit áll itt, kérem? — Bocsánat! Luclánó jobban körülnéz. Az ember aki a kis táblán írja a találatokat, jobban megnézve Zima Jenő. Rogers a sarokban alszik. A többi szereplő is fel­ismerhető az ivóban. De mind­ez már tulajdonképpen mellé­kes, Luciánó képzeletét, szí­vét lelkét már csak a pincér­nő köti le. Amikor kimegy, a bohóc Is kisomfordál utána. Kint a nagyteremben vidá­man falatozik a társaság. Ö pedig csak a píncérnőt figyelt, aki újabb kivinni valókat rak a tálcára a pultnál, s amíg a csapos a borokat tölti a poha­rakba, sajátságos bájjal vára­kozik egy kissé a pultra dől­ve. A pincérnő: Margit. A bohóc éhes, sóvár vággyal nézi, aztán odamegy melléje. Merészen szembefordul vele: — Kisasszony, szereti a cir­kuszt ? — Nem nagyon. Van itt ne­kem elég cirkusz. Luciánó még nem adja fel: — Megtisztelhetem egy Jegy­gyei a holnapi előadásunkra? A pincérnő közben megkap­ta a tele poharakat, és fel is rakta már a tálcájára. — Mit kezdjek én egy jegy­gyei? A bohóc szomorúan ott ma­rad a pultnál, szembefordulva az ivóval, s egy kissé a pult­nak dől. A társulat eszik. Darnógyön- gyei megtörli a száját, és elő­veszi a kis Wertheim-kasszát. Nézi mennyi pén2 van benne. Nem sok. Bent a másik terem­ben folyik a játék, a golyók koccannak, s harsány nevetés harsan. Kint már este van. Az or­szágúton egy traktor húz el, vaskos pöfögéssel és dübörgés­sel. A pincérnő visszajön, meg­áll Luciánó mellett, de alig vesz róla tudomást. Bemondja a csaposnak, hogy mit kér. —- Két fél kevert, egy nagy- fröccs. Aztán csak úgy mellékesen odafordul a bohóchoz: — De két darab jegyet ad­hat, ha jó akar lenni, mert a vőlegényemmel együtt szívesen elmennék, holnap ugyanis sza­badnapos vagyok. Az utolsó tőrdöfés. A védhe- tetlen. A bohóc mégis szinte rezzenéstelenül nyúl a belső zsebébe, és egy csomó jegy kö­zül kihúz kettőt. Még egy mo­solyfélére is futja erejéből. — Parancsoljon. Az első sorba . .. — Köszönöm. A lány érzi, hogy valamivel meg kell hálálnia. — És maga is fellép? — Igen. Én vagyok a szünet előtti utolsó szám. — Légtornász? — Nem. Bohóc vagyok. — Gondolhattam volna. A bohóc megindul kifelé a csárdából. Útközben odaveti Darnógyöngyeinek, aki még mindig aggályosán számolja a pénzt: — Megetetem az állatokat. Darnógyöngyei csak bólint, hogy nagyon helyes, de valaki, Max, az állatidomár kiemeli a fejét a tányérból. — A medvének ne adj sem­mit. Kólikás. Bent a faluban harangoz­nak. Az út másik oldalán két fér­fi kerékpárt tol egymás mel­lett, és beszé *>tnek. Elnyeli őkei íszaka. A bohóc rágy v cigaret­tára. (Vés B SOMOGYI NÉPLAP Péntek. 1371. augusztus *.

Next

/
Thumbnails
Contents