Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-05 / 182. szám

Sánürolában a pult mögött Boltok — eladók Megkezdődött a háromtat telep benépesítése KÉRDŐJELEK ÉS GONDOK Az első szállítmány, 140 kocasüldő megérkezett a háromfai kombinátba. Kata délutáni hőség. Papit- és Írószerbolt. Tóth lAszlóné üzletvezető-helyettes a pénztárban ül, háta mögött ventillátor. Az eladókon rö­vid ujjú köpeny. Elég nagy a forgalom, sűrűn jönnek a blokkokkal a vásárlók — be­szélgetésünk meg-megszakad. — Sikerül-e elejéit venni a szeptember eleji csúcsforga- lomnak? — Aligha, bár sokan már most megveszik a füzetcso­magokat. Főleg az idén is­kolába kerülő gyerekek szü­lei előrelátóak, meg a közép- iskolások. Fogynak a háti ak­tatáskák is. — Mennyi volt a forgal­muk tegnap? — Negyvenezer forint Próbálóm elképzelni, hogy ez mennyi vevőt jelent, ugyanis a pénztárnál meg­fordulók többsége — amint látom — tíz forintnál keve­sebbet fizet. Az is igaz, hogy akad négyszáz forint felett fizető vásárló, aztán egy dossziéban számlahalom, a közülietek... Könyvesbolt. A lefüggönyö­zött ajtó csukva, bent égnek a neonok. — Milyen könyvek a leg­keresettebbek ilyenkor nyá­rom? — kérdezem Borda Im­révé boltvezető-helyettestől, — Elsősorban a krimi. — Es a meséskönyvek? — Azok kánt egész évben egyenletes a kereslet — Mekkora a forgalom nyárom? — Hét-nyolcezer forint a bevételünk naponta. — Melyik a legjobb hó­nap? — Ä aaeptamber és a de­cember. A jelenlegi készle­TáVáLI JŰBos elsején megszűnt a csurgói járás, és a székhelyközség — az állam­igazgatás ranglistáján előre­lépve — nagyközségi rímet kapott Ä nagyközség egyéves születésnapját pártbizottsági ülésen ünnepefték meg. Itt adott számot a végrehajtó bi­zottság a nagyközség iparának, mezőgazdaságának., szociális­kulturális helyzetének fejlő­déséről. Az átállás nem ment simán. Akadtak, sőt ma is akadnak zökkenők, köztük olyanok, mélyeket a lakosság is nehez­ményez. A párt és a tanács, a nagyközség két gazdája egyelőre még magára marad­va, a tömegszervezetek hatha­tós segítsége nélkül vezet és irányít A választási előkészü­letek, valamint maga a vá­lasztás a Hazafias Népfront vezetőit és aktivistáit teljes egészében lefoglalta, de most már feltétlenül fel kell nőniük, a jó partner színvonalára. Hasonló kritika illeti a nagyközség ipari üzemeit. Kü­lönösen a Napsugár Ipari Szö­vetkezet szolgáltató tevékeny­ségétől várnák többet. Az építőipari részlegnek három évre volt szüksége a KISZ- lakások megépítéséhez, amiről — érthetően senki sem nyilat­kozik elismerő szavakkal. A pártbízottsági ülésen az építő­ipari teljesítőképesség terve­zett növekedése helyett vissza­esésről számoltak be, ami még tovább növeli a beruházási piac feszültségét. Az iparoso­dó nagyközségben forgácslap­üzem telepítéséről is szó van. A tizenegyezer holdon gaz­dálkodó egyesített Zrínyi Ter­melőszövetkezet fejlődése lé­nyegesen kiegyensúlyozottabb és töretlenebb, mint az ipari üzemeké. A közös vagyon két­milliós növekedése annak bi­zonyítéka, hogy a korábbi négy önálló termelőszövetkezet egyesítése megalapozott volt. Persze itt sincs minden a leg­nagyobb rendben. Sem az ÁFÉSZ, sem a Napsugár Ipa­ri Szövetkezet nem szívesen létünk két és félmillió forint értékű. Másfél millió forint értékű tankönyv érkezését várjuk, az első szállítmányok mar meg is érkeztek. 120. számú csemegebolt A nap minden szakában sokan megfordulnak itt. Az eladó­kon feltűnt ujjú köpeny. — Mit jelent a kánikula önöknél? — kérdezem Fodor István boltvezetőt — A vásárlók sört, üdítő italt, őszibarackot, paprikát és paradicsomot vesznek leg­inkább. Balaton, lengyel és jugoszláv sörünk van, Pepsi Cola és Jaffa. Tegnap hat­vanötezer forint bevételünk volt. Fokozottabb kereskedői gondosságra van nyáron szük­ség: hűteni kell a hentesáru­kat, a tejtermékeket, ügyelni a szavatossági időre. Melegben izgatottabbak az emberek, fokozottabb türelem­re van szükség, a pénztárgé­pek, a kávédarálók, a ventil­látor zaja is ingerel Az Aőhj Endre utcai bisztró nagy ablakán kis ablak. Jan- kovics Józsefné fagylaltot áruL ,— Ilyenkor százhúsz kiló is elmegy, ha hűvösebb az idő, csak hatvan kiló. Meg-megállnak az emberek, a persely nyeli az egy- és kétforintosokat. A gépbe egy­szerre húsz kiló fagylalt fér, kétforintos adag súlya tíz de­ka. Van, aki pohárban viszi. — Vaníliát és csokoládét szoktunk árulni — ezek a leg­keresettebbek. Két óra. Váltás. Reggel héttől este nyolcig lehet itt fagylaltot kapni. Omnia kávészálcm, —■ Az üzletvezetői kere­sem. — Egy kis türelmet, mind­járt jön. társul a Zrínyi Termelőszövet­kezettel. Példaként csak annyit, hogy bár a tsz kilencven vagon paradicsomot szállít a kon­zervgyárba és a MÉK-nek, az üzletekben még sincs pa­radicsom. Hasonló a helyzet a dinnyével is. Mindez csak azért, mert az értékesítés hasznának elosztásában nem tudnak zöld ágra vergődni egymással. A községi vezetők már megpróbálták a közvetí­tő hálátlan szerepkörét betöl­teni, de a kerekasztal mellé egyedül a Zrínyi elnöke ült le. A többiek — úgy látszik — nem érnek rá ilyen »apró­ságokkal« foglalkozni... Ha már a kereskedelemnél, az áruválasztéknál és a kíná­latnál tartunk, említésre .mél­tó, hogy a tavalyi forgalom 82,5 millió forint volt s az ÁFÉSZ kereskedelmi hete olyan sikert aratott, hogy a jö­vőben is szeretnének hasonló­kat rendezni. AHOGYAN az építőipar teljesítése is rendre lemarad az igények mögött, ugyanúgy bosszantja az embereket, ha a luxuscikkekkel zsúfolt üzlet pultjain nem találják, meg a közszükségleti cikkeket A leg­több panaszt a zöldség-, gyü­mölcs-, valamint a tej- és kenyérellátás miatt emelték a csurgóiak, s jogosan mérgelőd­tek akkor is, amikor egyes ruházati cikkeket kerestek — hiába. Felborzolta a kedélyeket az ABC-áruház vasárnapi nyit- vatartásának megszüntetése, efölött máig sem tértek napi­rendre. A közművelődés, az egész­ségügy és szociálpolitika terü­letén hasonló gyermekbeteg­ségekkel kellett megbirkózni — több-kevesebb sikerrel. Nemcsak a kánikula miatt hanem egyébként is Csurgó legnagyob gondja az ivóvíz. Négy újabb utcát bekötöttek ugyan a vízhálózatba, de amíg a veszprémi DUVIÉP nem építi meg a víztornyot addig bővítésről szó sem lehet Szennyvízcsatorna pedig a ne­— Elfogyott — Jelenleg nincs semmi üdítő italunk. Aztán pár perc múlva négy száz üveg jaffa érkezik, a ládáikat bőrkötényes, izmos férfiak hozzák. — Ez ma el is megy — mondja Szabó Anna üzletve­zető. — Hogyhogy nincs Colá­juk? — Pécsen elromlott a gép. Tegnap fogyott el a Pepsi Cola A kiesés csak átmeneti, most délután várunk hatvan ládával. Egy ládában huszonnégy üveg van. A hűtőbe egyszerre tíz láda Pepsi Cola fér — négy fokra lehűtve árulják. — Tegnap akkora volt a forgalom, hogy négyen áll­tunk be colát árulni — a be­vételünk tizenhatezer forint volt. A cola mellett a kávé a legkedveltebb ital. Vannak, akik azt tartják, hogy forró kávét inni a legjobb ebben a nagy melegben. Csibi áruház. Nyári vásár — az áruházát elözönlik a vásárlók. — Nyolctól tizenegyig és délután háromtól hatig jön­nek legtöbben — ez Csolik József igazgató tapasztalata. — Tegnap nyolcvanötezer forint volt a bevételünk nettó áron: cipő tizenötezer, kon­fekció huszonnyolcezer, divat­áé darabáru negyvenhétezer forint. A vásárlók elsősorban fürdőruhák, napozók, nyári kartonok iránt érdeklődnek. A huszonkét eladóra most három és fél ezer vevő jut, az éves átlag napi ezerötszáz! Eladók. Állják a vásárlók meg-megújuló rohamait, a hőséget Vásárlóik, türelemmel segítsük őket! gyedik ötéves tervben sem épülhet, mert nincs rá pénz. Változatlanul erkeznek a pa­naszok a közlekedés miatt: sem a vonatok, sem pedig az autóbuszok indulási-érkezési időpontjával nincsenek meg­elégedve Csurgón. A 13. sz. Volántól ígéretet kaptak a nagyközség vezetői, hogy szep­temberben megindítják a he­lyi járatot Csurgón a negyedik ötéves terv során ütvén lakás épül, a jogos igénylők éppen százan vannak. A JELENTÉS fölötti vitá­ban tíz kommunista mondta el véleményét Abban vala­mennyien egyetértettek, hogy a nagyközség csak úgy fejlődhet tovább, ha minél előbb meg­szüntetik a zavaró és gátló tényezőket A közös cél adott, s ha a megvalósítás módsze­reiben is mindenki képességei legjavát nyújtja, akkor jövőre lényegesen gyorsabb ütemű és megnyugtatóbb haladásról ad­Az Alföld egyik legnagyobb üzeme a húszéves Jászberényi Hűtőgépgyár a fejlődés újabb szakaszába lépett. Az anya­üzemen kívül már termel a Jászboldogházára telepített radiátor üzem, és épül a jász- árokszállási hűtőbútor és klí­maberendezéseket . előállító gyáregység. A gyár 700 mil­lió forintos fejlesztési alapjá­ból 150 millió forintot költe­nek a jászárokszállási beru­házásra. Ezenkívül Jászbe­rényben olajtüzelésű kazán­házat, s irodaházat emelnek. A hűtőgépgyár 1970-ben más­fél milliárd forint értékű árut állított elő, s a negyedik öt­éves terv végére termelési értéke évi 2,4 milliárd forint lesz. A termelékenységet is Éppen aznap, amikor a há­romfai sertéskombinátban jár­tam, érkezett meg a Hőgyé- szi Állami Gazdaságból 140 kocasüídő és négy tenyész­kan, egy héttel korábban pe­dig Sárvárról 27 tenyészkan. Ez a nap rendkívül jelentős a hat szövetkezet közös vállal­kozásában épülő sertésgyár történetében. Olyan forduló­pont, aminek ünnepet kellene jelentenie, hiszen a megye egyik legnagyobb sertéste­nyésztési, — tartási komplexu­ma kezdi meg ezzel üzemelé­sét. De lehet-e zavartalanul örülni annak, ami hosszú időn keresztül megannyi bosszúsá­got, gondot okozott? A jelen­legi helyzet sem megnyugta­tó. „Történelmi** összegezés De pillantsunk egv kicsit vissza. A mai problémák ugyanis nem ma keletkezdek, alapjuk a tegnapba nyúlik vissza. Persze mindent elmon­dani nem lehet, mert a kom­binátnak immár akkora »iro­dalma« van, amelynek töredé­ke is tekintélyes terjedelmű ol­vasmány lenne. Nagyon rövi­den tehát annyit: 1968-ban tűzték ki az előterv szerint huszonnégymilliót igénylő kombinát helyét. A gyakorlat­ban 1969-ben kezdődött meg a munka, ám a részletes terv már az eredetinek csaknem kétszeresét, negyvenkétmillió beruházási költséget határozott meg. Most 1971 nyarán 53,7 millió forintnál tartanak. Mi­kor azt kérdeztem, ez az ösz- szeg most már véglegesnek te­kinthető-e, Hantost István, a vállalkozás igazgatója nem mert egyértelmű igennel vála­szolni, És ez érthető is, hiszen intenzíven fokozzák: az 1970 évihez képest 1975-re 75—80 százalékos növekedést tűztek ki célul. A hűtőgépgyár ebben az évben csak hűtőgépekből 220 ezer darabot gyárt, negyven­ezerrel többet, mint a har­madik ötéves terv utolsó évé­ben. Rövidesen forgalomba hozzák új terméküket, a 140 literes abszorpciós hűtőszek­rényüket, amelynek mélyhűtő tere mínusz 18 Celsius fokot tart Megjelentek az új hűtő­pulttípusok és az autószifonok új változatai is. Ez az év két rekordot is hozott: elkészült az egymilliomodik Lehel hű­tőszekrény és kibocsátották a négymilliomodik antószáfoni. a magtár, a keverő technoló­giája csak kalkulált összeggel szerepel ebben a csaknem öt- vennégymillóiban. És ki tud­ja még, hogyan alakul a hely­zet Az elmúlt évek tapaszta­lata arra mindenesetre megta­nított, hogy a beruházás ösz- szegéről biztosat mondani tu­lajdonképpen csak akkor le­het, ha minden kész. Hogy ez mennyire rossz, és milyen sú­lyos gondokat okoz a társult szövetkezeteknek,. ügy vélem, nem kíván külön magyaráza­tot Nehéz lenne arra is pon­tos választ adni, hogy a költ­ségek »kitartó« növekedése, — ami elsősorban az építőanyag árának emelkedésével függ össze —, milyen jellegű és hány tervmódosítást hozott magávaL És voltaképpen nem érheti ezért bírálat az építtető- ket Azért kérték ezeket, hogy a növekvő költségek mel­lett valami olcsóbban kivite­lezhető módosításokat keresse­nek. Afféle természetes véde­kezés volt ez, mert mi mást le­het tenni, amikor például az etetőgarnitúra, ami eredetileg százezer forintos költséggel szerepelt, ma négyszázhetven­ezer, azaz csaknem félmillió forint! Anyagi nehézségek Akaratlanul is ide kívánko­zik, amiről a társult szövetke­zetekben is, másutt is egyre többet beszélnek: sajnálatos, hogy nem volt példa, gyakor­lati tapasztalat, nem állt ren­delkezésre legalább egy »min­tatelep«. Ennek hiányát legin­kább természetesen azok érzik, akik nekivágtak egy huszon- négymilliós beruházásnak, és nm biztos, hogy 53,7 milliónál megállnak. Nos, ez az egyik ok, ami mi­att nemigen lehet zavartalanul örülni a benépesítés megkez­désének. S ha már a költségek alakulásánál tartunk, szólnunk kell a pillanatnyi helyzetről. Hogy a vállalkozásnak jelen­leg nincs saját anyagi fedeze­te, ez tulajdonképp az előbb el­mondottakból következik. 12 milliós forgóeszköz és 11 mil­liós építési hiteligényük van a banknál. Mert az ide szállított sertéseket ki kell fizetni, és az építkezést be kell fejezni. (Ar­ról most nem is beszélünk, hogy megkezdődött a benépe­sítés, de nincs egy traktor, nincs szippantókocsi, nincs etetőtechnológia, de még olyan háromkerekű kis kézikocsi sem, amellyel könnyíteni le­hetne a takarmányozást.) A kért hitelről augusztusban döntenek, ám, hogy mekkora szükség van rá, az egy pilla­natig sem vitatható. Az anya­gi gondokról lehetne m^ so-, kát beszélni, de megítélésem szerint — éppen a benépesí­tés megkezdése kapcsán —fel­tétlenül fontos a figyelmet az építkezésre fordítani. Pontos határidőket! Az 1970. szeptember 23-i So­mogyi Néplapban ez olvasható a kombinátról szóló cikkben: »... Ügy állapodtunk meg, hogy a termelőépületeket a jö­vő év áprilisáig átadják olyan állapotban, hogy benépesíthes­sük«. Az 1971. május 7-én megjelent kép aláírásában pe­dig ez áll: »...a létesítmény egy részét júniusban adják át.« És az első »sertésszállítmány« megérkezésének napján ezt mondta Hantasi István: »4 te- nyészanyag szállítását el kel­lett tolni húsz nappal az épü­letek állapota miatt. Végül, ha ilyen határidő-módosításokkal is, de megkezdődött a benépe­sítés. A kidolgozott rotáció ér­telmében három hét múlva újabb nyolcvan kocasüldőt kell szállítani, és háromheten­ként mindaddig ismétlődik a szállítás, amíg a teljes lét­szám, a hatszázötven koca meg nem érkezik. (540) kocás a te­lep, de ennyi »rátartással« kal­kulált a vállalkozás). Mindez tehát azt jelenti, hogy a meg­kezdődött folyamat szigorú rendjét a kombinát szakszerű üzemelése miatt be kell tarta­ni. Ismét Hantos! Istvánt idé­zem: »Nagyon tartunk attól, hogy az építkezés evvel nem tart lépést. Ennek előre nem látható következményei lesz­nek. Június 30-án át kellett volna adni hat fiaztatót, júli­us 31-én hét hizlaldát. Nincs szellőzés, hiányzik kilencven ventillátor egység, nincs tető- szigetelés, villamos munka .., Kevésnek tartjuk az itt dolgo­zó munkások létszámát.« A telep végén drótkerítés­sel leválasztott néhány épület­ben már ott az alapanyag egy töredéke. Másutt mindenütt még folyik a munka. Talán nem is kell mindezek után kü­lön hangsúlyozni, hogy a mos­tani helyzet már nem engedi meg az újabb határidő-módosí­tásokat! Lehet, hogy az elmondottak­ból úgy tűnik, túl sok a gond. a kérdőjel. Éppen eaért beszél­ni kell róla, hiszen hat szövet­kezetnék igen jelentős és szép jövőt ígérő vállalkozásáról van szó; a megye egyik legnagyobb sertésgyáráról, mely jövőre öt­ezer, aztán évenként tízezer hízót ad a népgazdaságnak. Ez a tény és a benépesítés meg­kezdése meghatványozza mindazok felelősségét, akik te­hetnek valamit azért, hogy az év végéig valóban beindulhas­son, s aztán zökkenőmentesen üzemelhessen a kombinát. Vörös Márts — Kérek addig egy colát. Sípos Ferenc Csurgói ssú hatnak számot. Saty Géza Kettős rekord a Jászberényi Hűtögépházban SOMÓGTI SÉPtAl Bl Beetörtöfc 197L augusztus 5. Btyj

Next

/
Thumbnails
Contents