Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-25 / 198. szám

Kosztümök A hire« Chanel-kosztümök népszerűségét még a divat változásai sem tudják meg­ingatni. A fehér, jellegzetes paszpolázással díszített, gal­lér nélküli Chanel-kosztüm — csipkeblúzzal — alkalmi öltözéknek Is nagyon elegáns. A kockás, állógalléros kosz­tüm — selyemblúzzal ünne­pélyesebb alkalmakra, egy­szerűbb blúzokkal, pulóve­rekkel és megfelelő kiegészí­tőkkel hétköznapi viseletre is — praktikusan használha­tó. Mindkét kosztüm a -da­ra- divatszalon ruhakülönle- gességeiből való. OTTHON CSALAD OLCSÓ SÜTEMÉNYEK A vesegyulladásos beteg diétája Alapvető diétás megszigo­rítások: 1. szigorú fehérjekor­látozás; 2. szigorúan sótalan étrend; 3. alacsony kalóriájú adagok. Az első három nap éhezte- tés, szomjaztatás, esetleg 5—10 százalékos cukoroldat-infúzi- ókkal történő táplálás. Általá­ban e betegség kórházi keze­lést igényel. A szomjúságér­zés leküzdése végett a szájat hideg zsálya teával öblíttetjük. gőzöljük. Ha a beteg nem tud­ja elviselni az éheztetést, szomjaztatást, akkor hideg kompotokat, almapürét kis adagokban, esetleg egy kevés h'deg teát engedélyezhetünk neki. Utána erről a bőjtös étrend­ről áttérhetünk a következő -nyers kosztra«, gyümölcs- szörp-deksztrózával dúsítva, zöldségfélék nyers leve, pl. sárgarépalé. Ez a táplálék nem tartalmaz állati fehér­jét, tehát nagyon jól hat a beteg vesékre. Nem tartalmaz konyhasót, csak káliumiono­kat, amelyek segítenek kiszo­rítani a szövetekből a nát­riumionokat. Az engedélyezett összfolyadékbevétel a kivá­lasztott vizeletmennyiség 4/3-a lehet, de a legtöbb 750—1000 cem naponta. Nyolc nap után már burgo­nyát adhatunk, főzeléket, — természetesen sótlanul, de ecetet, citromot, paradicsom- befőttet felhasználhatunk az étel ízesítéséhez. Állati fehér­jéket, azaz húsfélét, sót mind­addig tilos a betegnek fo­gyasztani, amíg magas a vér­nyomása, amíg puffadt a lá­ba. Tilos: mindenféle alkohol, húsleves, erős fűszer, sózott és konzervált hús, sajt, tenge­ri hal, sóval sütött kenyér, ásványvíz. Az étel ízesítésé­re engedélyezve vannak egyes fűszerek kis mennyiségben (bors, hagyma, torma, paradi­csom). A tésztafélék is enge­délyezettek már ilyenkor, sa­láták, zöldség, sárgarépa, kar­fiol, kelkáposzta, borsó, bab A húst, tojást, túrót, sajtot csak az orvos engedélye után kezdjük el fogyasztani. Dr. Se. D. TÚRÓS KIFLI Hozzávalók: 14 dkg túró, 10 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 14 dkg liszt, fél csomag sü­tőpor, egy kevés reszelt cit­romhéj és néhány csepp cit­romlé. A hozzávalókból készítünk tésztát, és 2 óra hosszat pihen­tetjük. Azután késfoknyi vas­tagságúra kinyújtjuk, négyze­teket vágunk belőle, gyü­mölcsízzel megtöltjük, kiflit formálunk belőle, és előre be­melegített sütőben megsütjük. SZÜKESZTENDÖ TÉSZTA Hozzávalók: 25 dkg liszt. 15 dkg cukor, 5 dkg vaj, 1 to­jássárgája, 1 tojásfehérjének a habja, 2 dkg kakaó, 1/8 li­ter tej, fél csomag sütőpor. A fentiekből sima tésztát keverünk. Megzsírozott, meg­lisztezett tepsibe öntjük, és meleg sütőben megsütjük. Amikor kisült, kettévágjuk, és tetszés szerinti gyümölcs- íz-el megtöltjük. SÜLT EGÉR Hozzávalók: 3 dkg vaj, egy kevés só, 2 tojás egy evőkanál cukor, negyed kiló liszt 1/8 liter tej, 1 csomag sütőpor. A vajat habosra keverjük, egymás után hozzáadjuk a tojást, a sót, a cukrot, a tejet, végül a liszttel kevert sütő­port. A tésztát kanalanként forró zsírba szaggatjuk, és aranysárgára sütjük. Még me­legen meghintjük egy kevés fahéjjalkevert vaníliás cukor­ral. KÖMÉNYMAGOS FÄNKOCSKÄK Hozzávalók: 14 dkg liszt, 3 dkg vaj, 1/8 liter tej, 1 csomag sütőpor, egy kevés só. A sütőporral elkevert liszt­ben a vajat elmorzsoljuk, egy kissé megsózzuk és tejjel tész­tát gyúrunk belőle. Kis ci- pócskákat formálunk belőle, tojással bekenjük, sóval elke­vert köménymaggal meghint­jük, és előre bemelegített sü­tőben közepes hőmérsékleten sütjük. Forrón tálaljuk. HOSSZÚ KALÁCS Hozzávalók: 10 dkg vaj, 3 tojás, 4 kanál cukor, fél kg liszt, I csomag sütőpor, 1 cso­mag vaníliás cukor, fél cit­rom, tej. A vajat habosra keverjük, hozzáadunk egy tojást, 2 ka­nál cukrot, jól elkeverjük, majd ismét 2 kanál cukrot és 2 tojást keverünk bele. Végül hozzáadjuk a sütőporral ve­gyített lisztet, fél . citrom re­szelt héját, a vaníliás cukrot és annyi tejet, amennyit a tészta kiván. Hosszúkás tep­siben világossárgára sütjük, A tésztát mazsola hozzáadá­sával feljavítjuk. Időjárás és egészség Régi megfigyelés, hogy idő­változás előtt a madarak élénkebben röpködnek, a bé­kák hangosabban kuruttyol- nak, a reumás betegek idő­jóslatai pedig sokszor megbíz­hatóbbak, mint a meteoroló­giai intézet prognózisa. Sokan fölényesen mosolyogva leintik az esőt jósoló nagymamát, pedig már évtizedekkel ez­előtt is megfigyelték az idő­járás változásait az emberre és állatra. Hippokrátész, a nagy görög orvos már két és fél ezer évvel ezelőtt rájött arra, hogy egyes betegségek bizonyos évszakokban, külö­nösen pedig az időjárás meg­változásakor lépnek fel. A meteorológia és az orvostudo­mány fejlődése nagyrészt le­hetővé tette ennek a miszti­kusnak tűnő. furcsa jelenség­nek a megfejtését. Mi az a változás, amit a beteg ember szervezete meg- érez? Ez a kérdés régóta fog­lalkoztatja a kutatókat, a probléma megoldása azonban sok nehézségbe ütközött. A betegségek nagyrészt egyéb­ként is hullámzó lefolyásúak, és a betegek szinte lelki szükségletből keresik annak az érthetetlennek tűnő hul­lámzásnak valamilyen külvi­lág! okát, amelyet betegsé­günk tünetei mutatnak. Az időjárás és az egészségi állapot kapcsolatának tudo­mányos magyarázata csak ak­kor születhetett meg, amikor statisztikailag jól feldolgoz­ható beteganyagot tudtak ösz- szehasonlítani az atmoszféra egyes szintén jól mérhető fi­zikai tulajdonságaival. Ilyen adatokat olyan rohamokban jelentkező súlyos belső szervi betegségek szolgáltattak, ame­lyeknek bekövetkezése halálos szövődményt vagy legalább is azonnali kórházbaszállítást von maga után. Az agyvérzés és szívtrombózis halmozódása jól összehasonlítható volt az időjárási tényezők változásá­val. A kóros jelenségek tehát mérhetőkké váltak. De ho­gyan mérhető az időjárásnak az emberi szervezetre kifej­tett hatása? Az időjárás összetett folya­mat, amely a levegő nyomá­sának, mozgásának, elektro­mosságának és még jónéhány tulajdonságának változása so­rán gyakorol biológiai hatást. A sok közül vajon melyik a legfontosabb az ember szem­pontjából? Régebben a lég­nyomás jelentőségét becsülték a legtöbbre. A meteorológia már régen kimutatta az idő­változások szoros Összefüggő­ŐSZ FERENC j Jvyomoz a város 15. Azért kitalálták. hogy a ; konspiráció kedvéért olyan I helyen kell sétálni, ahol nem $ látják őket sokan. Ez a hely pedig az erdő. — Hogy elrohant az idő —' mondta a lány néhány óra múlva a hadnagynak. — Magával nagyon jól le­het beszélgetni. Mintha nem is lenne rendőr... — Miért? A rendőrök mi­lyenek? — Szigorúak, hivatalosak és hidegejc. — Szolgálatban ... — Hát maga most nem volt szolgálatban? Nem azért sé­tált velem, hogy kihallgasson? — Nem ... — Hanem? Mint a férfi a nővel? — Képzelje! — Akkor is furcsa ember maga. Én még nem sétáltam ; négy órát egy férfivel kettes­♦ ben, hogy ne akart volna j megcsókolni... ! — Kár, hogy kiértünk az * erdőből... — mondta Kovács egy kissé mulyán, de a lány számára nagyon megnyerő­én... A Levendula. presszó veze­tője kétségbeesetten kér segít­séget a Halászkerttől: — Küldjenek egy pincért. Nem győzzük a forgalmat. Szilveszterkor nem volt ilyen házunk... A presszó zsúfolásig meg­telt. A téma a szatír. Ide ül­tek be azok is, akik sikertele­nül kísérleteztek, hogy bejus­sanak a tanácson megrende­zett értekezletre. Itt ültek a kíváncsiak. Termeszt esen itt volt Ambrus úr, a hivatásos reakciós és Zöldi, a tudósító, aki nagyon szégyellte magát, hogy itt van, és nem tudott bejutni a megbeszélésre. De Kovács kifejezetten megtiltot­ta. — Tudod, öregem — szólt át az asztalához Ambrus —, a mi időnkben ilyenkor az újságíró megtámadta a rend­őrséget. Az ellenzéki lapon ilyen főcímek voltak: Mit csinál a rendőrség? Alszik a kapitány? A zenészak is megérezték a konjunktúrát. Falrendítő si­kerük volt, hogy a nagy do­bot, amelyen eddig a hangza­tos Big Ben Band név virí­tott, átkenték, és a felirat az együttes új nevét hirdette: Szatír-trió. A zongorista pedig az ismert és népszerű dalt, melynek refrénje: »Engem csak a ma­jom érdekel« ótsöltötte, és a vendégkoszorúval együtt éne­kelték: »Engem csak a szatír érdekel«. — A jó Isten adna nekünk minden hétre egy ilyen sza- tirt! — súgta a fizetőpincér Lillácska fülébe. — Kezd érdekelni ez a fiú — kuncogott csiklandósan Lillácska, aki még mindig fekete volt, bár egy félórája egy nagy tincse megőszült. A tanács kultúrtermében ez­alatt összegyűltek a meghívot­tak. Farkas félrehívta Zsol­dost, és bemutatta neki Zaka­riás Ildikót. Nem beszélt ar­ról hogy a lány is a sértettek között szerepel. Csak annyit mondott, hogy feltételezhetően ismeri a szatírt, aki minden bizonnyal egyetemista lehet. — Ezt kikérem magamnak — mondta Zsoldos. Farkas nem vitázott. — Mindent meg kell pró­bálnunk. Az feltétlenül elgon­dolkoztató, hogy amióta a ma­guk akciója elindult, a szatír áttette működési színhelyét. Végül is Zsoldossal meg­egyeztek, hogy másnap bevi­szik a lányt az egyetemre, mint új hallgatónőt, akit most helyeztek át Debrecenből... — Csak arra vigyázzon, ne­hogy valami szakmai beszélge­tésbe keveredjen... Majdnem százan ültek a teremben. Ötven munkásőr, a helyi rendőrök, húsz egye­temista és néhány városi tisztviselő, sét a légnyomás ingadozásai­val, és tudott dolog volt az is, hogy a légnyomás válto­zása. megelőzheti magát az időváltozást. Innen ered a házi légnyomásmérők közked­veltsége és ezért nevezték ré­gen a reumásokat »élő ba­rométernek«. Az alaposabb vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Nyilvánvaló, hogy a lift, a sikló, a hegyi pálya vagy a repülőgép használatakor fel­lépő légnyomásváltozás sok­kal gyorsabb és nagyobb mint amilyet időváltozáskor átélünk, és ezek mégsem okoznak az időjárás megér­zéséhez hasonló jelenségeket. Ha nem a légnyomás, ak­kor vajon a klíma melyik egyéb alkotórésze a valóságos kórokozó tényező? A vizsgá­latok kiderítették, hogy az élettani hatást az emberi szervezetre a különböző fizi­kai, főleg elektromos tulaj­donságokkal bíró levegőtestek határfelületei, az úgynevezett »frontok« gyakorolnak. A ta­pasztalatok szerint a. sima iz­mok görcsén alapuló fájdal­mak (pl. az epegörcs) főleg a meleg vagy más néven fel­siklási frontok hatására ke­letkeznek. Ilyenkor a távozó hűvös légtömeget felváltó me­leg levegő ferde síkú mozgá­sa következtében az ember megváltozott fizikai tulajdon­ságú levegőbe kerül, még mi­előtt maga a front átvonult volna rajta. Ezzel magyaráz­ható, hogy ilyenkor a bete­gek az időváltozást »előre megérzik«. A hideg, úgyneve­zett betörési front kiváltotta idegíájdalmak rendszerint utólag, az időváltozást köve­tően jelentkeznek. Az időjárás megváltozásá­nak előre megérzése tehát nem valami transzcendentális jövőbelátás, sem pedig távoli vidékek időjárási állapotának valami rejtélyes távolhatása, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulajdonságának megér­zése, amely az időjárás dur­va megváltozását megelőzi. A meteorológiai viszonyok emberi szervezetre gyakorolt hatását újabban a napfoltok tevékenységével is kapcsolat­ba hozzák. A nap eruptív te­vékenysége tizenegy éves idő­közökben növekszik és csők- , ken. A tevékenység foltok ré­vén nyilvánul meg. Ezek a foltok, az égitest felületének meghatározott részein tűnnek fel és nagy mértékű elekton- kilövésekkel járnak. Ezek az elektronok elérik atmoszfé­— Kedves kollégák — nyi­totta meg az értekezletet Ke­rekes Gergely. — Büszke öröm tölti el lelkem :t amikor látom, hogy ilyen lel­kes az összefogás, ez a bátor kiállás. Igen ránk N-béliekre ez a jellemző. Láthatja most a megyétől itt lévő Farkas őr­nagy elvtárs is: N. egy em­berként áll ki az igaz ügy szolgálatában... — Köszönöm — szólt köz­be Farkas, és felállt. Gergely bácsi egy kissé csalódottan ült le. Szeretett volna még! beszélni, hiszen csodálatosm! szép mondatokat fogalma-: zott... ? — Kérem — mondta Far­kas. •— Tisztelem az N.-béliek buzgalmát. Köszönöm is. De meg kell mondanom, hogy bi­zonyos akciókban nin»s helye az öntevékenységnek. Egy há-| borúban senki sem mehet a| saját feje után, a leglelkesebb! hadfi sem támadhat akkor,! amikor honfiúi gerjedelmei ezt sugalliák ... Az egybegyűltek egy kissé leforrázottan hallgattak. De Farkasnak megvolt a képessé­ge, hogy újra begerjessze! őket: — Segítségükre nagy szűk-! ség van. De csak akkor, ha] erre az időre valamennyien j rendőrnek, nyomozónak kép­zelik magukat. A rend"r pe- j dig csak parancsra cseleved-t hét. Aki nem ér°z ehhez e'ég! erőt, az most ál1 jón fel, és! megköszönve edd!,»i fáradozá-j sót, váljon meg tfjlünk. Természetesen senki sem! mozdult. ! (Folytatjuk) t ránk felső rétegeit és az elektromos viszonyokat any- nyira megzavarják, hogy ha­tásuk alatt még a rádióössze­köttetés is lehetetlenné vál­hat. A kutatók megfigyelése sze­rint az atmoszférikus ténye­zők az idegrendszer közvetí­tésével fejtik ki hatásukat az emberi szervezetre. Kézenfek­vő az a gondolat, hogy az Idegrendszer működését befo­lyásoló gyógyszerek adagolá­sával meg lehet előzni a frontátvonulás és a napfoltte­vékenység kiváltotta kóros tüneteket. Az ez irányú ku­tatások folyamatban vannak, és remélhető, hogy a kóros jelenségek alaposabb megis­merése után lehetségessé vá­lik az időjárás okozta beteg­ségek kialakulásának meg­akadályozása. A vér alva- dáskészségének frontátvonulás kiváltotta fokozódása főleg a sebészeket érdekli, mert a meteorológiai adatok ismere­tében a veszélyes időszakok­ban a nem sürgős műtéteket elhalasztják. A nagyobb kór­házak ma már nálunk is fi­gyelembe veszik a meteoroló­giai jelentések adatait. Dr. S. R. Gallér nélküli horgolt kabát Hosszú. 25—30 cm-es va ■ tetszés szerinti széles s. r nagyon divatos kabát és - együttest készíthetünk. A 1 szebb kék és fehér f n" de más kedvünkre való s- két is párosíthatunk. A nek váltását a zsebe’:' en a sálon is, cakkos sor u . kezdjük. A minta leírása: 1. sor: A megfelelő hossz, sávú láncszemsor után viz öltünk a második ián».-.z be, 1 rövidpálcával. A 3 b szem után a rövidpálcába egyráhaltásos pálcát ölt'* rövídpálcával leöltünk a láncszembe; ismételünk, sort rövidpálcás leöltéssel jezzük be. 2. sor: 3 láncszem u'á- • rövidpálcába 2 eyyráha’t' pálcát öltünk; s oros sz n. mel átfogjuk pálcac-op r jó­nak három láncszemes palá­ját és 3 egvráhajtásos pá’cit öltünk az előző sor pálcac:o- poriját leöltő rövidpálcába Ismételünk. A sort befejez»" az első sort kezdő 3 lón» szoros szemes átfo-ásáv 1 3. sor: 3 láncszem utá szoros szembe öltünk 3 ráhajtásos pálcát, rövid-' val leöltünk az előző s'" rom pálcájának kö»é‘s" cájára, 3 iárvs»"m után • ide 3 egvráhajtácos pó' tünk, s így haladunk a végig. A rhásodik és a h" sor ismétlésével szab-' szerint dolgozunk. Mur' színe a második sor kész ' oldala lesz, mert ezen az ol­dalon domborodik ki szépen a minta. Q SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. augusztus SSL

Next

/
Thumbnails
Contents