Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-20 / 195. szám

Nyolc, kilenc, tizedet eme­let, Még néhány lépcső, pal­ló, csöveik, s fent vagyunk a •most épülő üdülőszálló tete­jén. Csodálatos innen a kilá­tás az Ezüstpartra. Sokkal magasabban vagyunk, mint a víztorony. Odalent parkoló gépkocsik több sorban, szí­nes napernyők az étterem te­raszán, s napozó, labdázó, sé­táló emberek. Balra három szálló, jobbra pedig a »sajtó- negyed«, a nemzetközi újság­író-üdülő, a rádiósok pihenő­helye, az Orion bár gömbö­lyű épülete, aztán ott a Medi­cor és a Dunai Vasmű tavasz- szal átadott szép üdülője. Tá­volabb, a fenyőfák között a SZOT Csepel-üdülőtelep. Vida Kocsárd, az Ezüstpart üdülőinek vezetője kalauzol bennünket. Éppen most voit váltás, még mindig érkeznek a beutaltak az ország minden részéből. Férfiak, nők sok-sok bőrönddel a porta előtt — mis­kolciak. — Sok ' jót hallottunk az üdülőtelepről —- mondja Jó- ni Gyula, aki Miskolcon, a Nemzeti Bank igazgatóságá­nál dolgozik. _ — A második szezont kezd­tük májusban, s most érke­zik a nyolcadik turnus. Egy­szerre csaknem kilencszázöt- venen pihennek nálunk. S mi­vel ezek családos üdülők, két felnőtt és egy gyerek az átlag. Benyitunk a földszinti ját­szószobába. Egy apa éppen asztalifocizik a fiával. Odakint EZÜSTPART délután, aszfaltrájzverseny, diavetítés. Megkerüljük az épületet, és oldalt megyünk be. Az asz­talok megterítve. Már ott pá­rolog a leves. Fehér blúzos felszolgálólányok 4— harminc­hétén vannak — sürgölődnek az óriási teremben. A konyhában rend, tiszta­ság, s ami feltűnő, nincs étel­szag. Sört mérnék szét poha­rakba; ahogy mondják, sok fogy belőle. — Mi az ebéd? — kérdezem Márvány Ákostól, az étterem vezetőjétől. — Zöldborsóleves, sertés­flekken körítéssel, uborkával és két őszibarack. Van kímé­lő is, aki ezt választja, az va­jas szűzérméket kap burgo­nyapürével. Hol szórakozik a kilencszáz ember? A televízió, a játék­szoba ehhez kevés. Nem messze áll a hajdani SZOT Vasöntő Üdülő. Ezt alakítot­ták üdülőklubbá. Hatszázöt­venen szórakozhatnak itt egyszerre. A fiatalok nagyon szeretik a tinédzserklubot Kint kerthelyiség táncparket­tel, odabent a földszinten presszó, hangulatos pálmával, rejtett ’megvilágítású szökő- kúttal. Fél hattól éjfélig van zene. Délben nem sok ven­déget találunk, , csak a rexszo- ' bábán játsza- ,, mák néhányan. i! Vele szemben van a könyv- I! tár. — Sokan ol­vasnak? — kér­dem a kapós- ‘ vári Borda György gimna­zistától, aki a könyvtárosi te­endőket látja el. — Hát az el­ső napokban száznál is töb­ben, utána már csak húsz-hu- szonöten... Há­romezer könyv közül válogat­hatnak. De a Toronyszánótói a faházig sok típus szerepel Móricz^’műveU f?.. 8*fvf? fejlesztési tervben. A maketten nem olvassák tlpusbo1 kettő éDÜ1 Földváron es egy viszont Aga­vezeti munkásüdültetés leg­nagyobb központjává fejlő­dött. A hajdani penziók ki­öregedtek, ezeket az üdülőket sorbem lebontják, vagy ame­lyik megfelelő, korszerűsítik. A déli part fővárosához mél­tó üdülőszállók szinte megvál­toztatták a tizenhét és fél ki­lométer hosszan elterülő Sió­fok képét, s a levegőből vagy a tó közepéről nézve fölemelő látvány az új üdülőnegyed. A hatalmas program tovább folytatódik az ötéves tervben, É Leltén. egy sereg gyerek libikókázik, hintázik a két épület közötti játszótéren. — Ez kérem egy átlagszoba fürdőszobával, beépített szek­rénnyel. Ez itt az erkély — nyitja ki a földszinti 8-as szo­ba ajtaját Vida Kocsárd. Továbbmegyünk, s megnéz­zük az apartmant. Minden szinten egy van, a tóra néznek az ablakai. — Veteránok, kitüntetett dolgozóik kapják meg általá­ban ... Elindulunk az étterembe. Délfelé jár, s már többen vá­rakoznak az ajtó előtt. Köz­ben elolvassák a szépen de­korált táblán, milyen progra­mot ígér két hétre az Ezüst­part. Ilyenek vannak rajta: kirándulás, előadás a Bala­tonról, ismerkedési est, a Ze­neművészeti Főiskola hang­versenye, épületek közötti ké­zilabdaverseny, aztán rex-, asztalitenisz-, matracevező-, futóverseny. Sok program szól a gyerekeknek: a bábszínház előadásában a Ludas Matyi, znesélőverseny, ismerkedési üha Christie-t Rejtő Jenőt, a detektívregé- nyeket, Tahi László és Kom- lós János humoros írásait el­kapkodják. S persze a mesés­könyveket, hiszen itt sok a gyerek. A tízemeletes szálló előtt búcsúzunk, amely jövőre már szintén fogad vendége­ket — Hogy érzik magúkat az emberek az Ezüstparton? — Többségük jól. Lelkes kollektíva dolgozik az üdü­lőkben csak­nem kétszázan vagyunk, sze­retjük esd, a munkát, s igyekszünk kel­lemessé tenni mindenkinek az itt töltött két hetét... Szinte elüt az Ezüstpart most még ko­párnak látszó sávjától a SZOT Csepel Üdülők telepe, hiszen nagyon szép helyen, sudár fenyő­fák között épült meg a három új szál­ló. Hátul nád­pallóval elke­rített rész. Lég­kalapács zaja szűrődik át, régi épületet bontanak, fákat vágnak ki. Itt épül fel a ne- A három héttel ezelőtt felállított »Torzó«, gyedik üdülő- háttérben az épülő tízemeletes üdülőszállóval. szálló, amely már téli-nyári üzemelésű lesz. — Ezren üdülnek egyszerre itt — százan a régi épület­ben —, nekünk is ezerötszáz személyes az éttermünk és a konyhánk, mint az Ezüstpar- ion. — mondja Zsombori Jó­zsef üdülővezető a trófeákkal díszített irodájában. — Milyen szórakozási lehe­tőségük van a vendégeknek? — Minden emeleten van tévéterem, aztán biliárd-, kártyaszoba, gyermektársalgó. Ezerötszáz kötetes a szabad- polcos könyvtárunk. Az a tervünk, hogy a régi étterem­ből, az egykori Pici Csárdá­ból klubot alakítunk ki. Amikor még egyszer végig­sétálunk a telepen, összetalál­kozom egy kaposvári igazga­tóval, aki most indul haza családjával a kéthetes üdülés után. — Milyen volt? — Pompás! Szállodaszerű az üdülő, jó az ellátás. Siófok 1945 előtt a polgár­ság, főként a kereskedőréteg »mekkája« volt, a felszaba­dulás után pedig a szakszer­Most még három fidülő sorakozik a SZOT Csepel-telepen, de már építik a negyediket is. s a partnak ez a része való­ban a családos üdültetés fel­legvára lesz. Kiss Lajos, a SZOT Dél­balatoni Üdülési Igazgatóságá­nak megbízott vezetője a múltról és a jövőről ezt mondta: — Az Ezüstpart építését 1967-ben kezdte meg a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat a Lakőterv ter­vei alapján, mégpedig előre gyártott paneles szerkezetek­ből. A SZOT négymillió fo­rinttal járult hozzá a sió­foki poligonüzem létreho­zásához a szállodaépítési program érdekében. Jövőre befejeződik az első lép­cső építése, amikor átad­juk a tízemeletes üdülő­szállót, s akkor már ezerhá­romszázán üdülhetnek egy turnusban. Ebben az ötéves tervben ugyanilyen épületsor­ral folytatódik az Ezüstpart fejlesztése: ezerötszáz szemé­lyes konyha-étterem, tízeme­letes szálló és három négy­szintes üdülő. Ha elkészül, akkor már kétezerhatszáz be­utalt jöhet ide turnusonként. Aztán még egy ütem követke­zik. Természetesen a követ­kező két ütemben folytatni kell a part feltöltését. A SZOT Csepel Üdülőket a Pé­csi Tervezőipari Vállalat ter­vei alapján nagy blokkokból a Fővárosi 3. számú Építő­ipari Vállalat építi. Ha az egész évben üzemelő negyedik épületet megnyitjuk, akkor már itt is ezerháromszáz üdü­lőt fogadhatunk... Ezüstpart. Ma egy kicsit jelkép is. Az ország legna­gyobb és évről évre tovább fejlődő üdülősora. Még csak pauszpapíron voltak meg a szép szállók tervei, amikor »megszületett« a neve. A vi­zes homok, amelyből oly so­kat kotortak ki a • mélyből, először alumíniumra hason­lít. Amikor azonban megszá­rad, olyan csillogó, mint az ezüst... Lajos Géea Alkotmányunk születésnapján »Emlékezetül adom mindenkinek, akiket illet, hogy Magyarország országgyűlése a következő törvényt alkotta.« E szavakkal hirdették ki éppen huszonkét éve az al­kotmányt Hatályba lépésének napja 195 D óta piros betűvel jelölt ünnep. Szelleme, alapelvei a hétköznapok gyakorla­tává váltak, célkitűzései sorra megvalósultak. Jelentőségéről az elmúlt huszonkét esztendőben sokszor és megszámlál­hatatlan helyen esett szó. Megalkotását azok a társadalmi erők tűzték napirendre, amelyeknek érdekükben állt, hogy a felszabadulástól 1949-ig végbement politikai és gazdasági változásokat az alaptörvény erejével is rögzítsék, s az alkot­mányban jelöljék ki a magyar társadalom szocialista fej­lődésének útját Ez a törekvés az 1949. május 15-én megtar­tott második országgyűlési választások programjában is cél­kitűzésként szerepel. A Magyar Függetlenségi Népfront listáján induló képviselőjelöltek e nagy munka elvégzésére is felhatalmazást kaptak választóiktól. (A szavazásra jogo­sult 6 053 972 állampolgár 94,7 százaléka szavazott.) A Mi­nisztertanács — mivel az alkotmány szükségességét a választási program is hangsúlyozta — még az új ország- gyűlés megalakulása előtt — alkotmányelőkészítő bizottságot küldött ki. Országos vita folyt ezt követően a tervezetről. Az elhangzott hozzászólásokat is figyelembe véve került az alkotmánytervezet a T. Ház. 1949. augusztus 17—18-i ülése elé. A tizenegy fejezetre osztott hetvenegy paragrafust tar­talmazó törvényszöveget a képviselők egyhangúlag elfo­gadták. Oly sok, a történelem során a haladásért küzdő magyar politikus tervezte s egy — az 1919-es — ideiglenes alkot­mány után 1949. augusztus 20-án kihirdették, és hatályba lépett az első szocialista szellemű magyar alkotmány. Tömör mondatai, egyértelműen fogalmazott szövege az alkotmánytörvény erejével rögzítette: a hatalom — amelyért a felszabadulás után is harc folyt — a népé, a termelési eszközök zöme a társadalom tulajdona; elismerte és biztosí­totta a parasztok jogát a földhöz. Leszögezte: »...a Szovjet­unióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alap­jainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre, a szocializmus felé. E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és tár­sadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fe­jezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság alkotmánya.« Ez az alaptörvény huszonkét éven át segítette közvetle­nül vagy közvetve szabályozta a magyar társadalom fejlő­dését. Az elmúlt csaknem negyedszázad alatt lényeges vál­tozások következtek be. Csak egy példa erre. A mező- gazdaság szocialista átalakítása — amelynek segítését az alkotmány is előírta — megvalósult A társadalom gazdasági alapjának változása törvényszerűen követeli meg a politikai felépítmény változását Ebből az alapvető tételből követke­zik. hogy a felépítmény részét alkotó jognak is változnia kelL A fejlődéssel együtt jár az alaptörvény megváltoztatása is. A magyar alkotmány nemcsak egy szocialista államnak, hanem fejlődése meghatározott korszakának az alaptörvé­nye. Éppen ezért az alkotmány születésnapján érdemes — és kell is — módosításának szükségességéről beszélni. A X. kongresszus az államélet és a szocialista demokrácia fejlődésével foglalkozva kimondta: »Az elmúlt két évtized­ben végbement változások szükségessé teszik államunk alap­törvényének megfelelő módosítását. Az alkotmánymódosí­tások révén rögzíteni kell társadalmi fejlődésünk eredmé­nyeit, mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus alapjai létre­jöttek és megszilárdultak, hazánk a szocialista építés fej­lettebb szakaszába lépett, az új társadalom teljes felépíté­sének útján halad.« A szocializmus teljes felépítésének egyik központi fel­adataként jelölte meg a kongresszus az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Mit jelent ez? Erősíteni kell a központi hatalmat, fokozni a kormányzati munkát végző szervek hatékonyságát, növelni a helyi szervek ön­állóságát s az állampolgárokat mind jobban be kell vonni az állami szervek és testületek munkájába. Az 1949-ben megszületett Alkotmány eddig sem volt változatlan. A hatályba lépése eltelt huszonkét év alatt négy lényegesebb alkománymódosítás történt. 1953-ban a Minisz­tertanács összetételét egészítették ki (ettől az időtől kezdve tagja a kormánynak az Országos Tervhivatal elnöke); 1954- ben megszüntették a felsőbíróságokat (ezek eddig a Leg­felső Bíróság alatti lépcsőfokot képviselték); egy másik, ebben az évben született módosítás az akkor új tanács- törvénynek teremtett alkotmányos alapot, amikor a Minisz­tertanács kezéből kivette s az államhatalom szerveit ruházta fel az igazgatási szervek területének megállapításával. Az 1957-es módosítás vezette be a forradalmi munkás-paraszt kormány elnevezést, az új címert és az állami zászlót. Mindez azt is bizonyítja, hogy egy adott korszak alkot­mánya nem lehet változatlan, annak ellenére, hogy meg­alkotásakor arra is törekedtek: a feilődés meghatározott szakaszán túl is jelölje ki a követendő utat. Egy módosított alkotmány az új viszonyoknak meg­felelőbben tudja rendezni azokat a tételeket is, amelyeket már a régi tartalmazott, s rögzíti azokat az újonnan kelet­kezetteket is, amelyeket a régi — mert nem léteztek — még nem szabályozhatott. Az alkotmánymódosítás gyakorlatát a szocialista orszá­gokban mindenütt megtaláljuk. A Szovjetunióban 1936-ban már a harmadik alaptörvény született meg. Néhány éve alkottak új alaptörvényt Csehszlovákéiban, s az idén lépett hatályba Bulgária új alkotmánya. Az előkészítés hazánkban is soron lévő feladat. Bizott­ságok dolgoznak azon, hogy milyen mértékben kell és cél­szerű módosítani hazánk alaptörvényét, hazánk mai életéhez hozzáigazítani a huszonkét esztendeje született alkotmány rendelkezéseit. Megalkotásakor széles körű eszmecsere, or­szágos vita után került a törvényhozás elé a tervezet. Ez p demokratikus eszmecsere most sem marad el: a párbeszéd az ország nagy kérdéseiben a-felszabadulás óta eevre inkább a döntések helyességének egyik biztosítéka. Olyan nagy horderejű kérdésben, mint az alkotmánymódosítás, sem ma­radhat el ez. hiszen csak így felelhet meg az alaptörvény annak a követelménynek, amelyet a X. kongresszus ígv fogalmazott meg »az alkotmánvmódosí+ásnak szolgálnia kell országunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista de­mokrácia kibontakozását, államunk továbbfejlődését«. A bizottságok munkája, a vita után a jelenlegi ország- gyűlésre vár az a felelősségteljes, munka, hogy a társadal­munkban végbement változásokai, rögzítse az ország alap­törvényében. Kercza Imre SOMOGY! NÉPLAP $éní£k. Imi. »sgusztus 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents