Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-03 / 180. szám
Vegyen lángost BB-től szintén sajnálom azokat C -J az ingerlékeny embertársaimat, akik minden apróságon felháborodnak, jóllehet az ügy nem is érinti közelebbről őket. A minap is megkérdezték, mi a véleményem arról, hogy Pele, a labdarúgás koronázatlan királya nadrágot árul. Az illető magyar állampolgár, alá a kérdést mellemnek szögezte, felháborodva idézett a sportláp felháborodott cikkéből: »-Pelé, a világ elvi tathatatlanul leg jobb labdarúgója lemondta a válogatottságot, de arra van ideje, hogy filmezzen, a tánc- dalénekesek babérjaira törjön, s eladja fényképét, nevét különböző reklámokhoz. Számunkra különösen az volt tur- csa, hogy férfi manekenként ruhát is árul.-« Szóval a magyar sportlápnak ez bizony furcsa, sőt kifejezetten rosz- szallja, hogy Pelé király rek- lámképen mosolyog, s vadonatúj öltönyéről így nyilatkozik: »Ha én mondom önnek, elhiheti: Diolon ruhában más az élet.« Bizony, ott más az élet, ezt tudomásul kell venni. Ezt próbáltam magyarázgatni felháborodott ismerősömnek, ha piár egyszer véleményemet kérte, végtére is mondani kellett valamit az ügyről. Ha az ember ilyen távoli és ráadásul piti dolgokról értesül, nem kell mindjárt a plafonon lenni, Pelé király ön-trónfosztása miatt inkább a brazil szurkolók feje fájjon, nem igaz? Ehelyett nálunk a hazai ügyekre kell figyelni, bár ilyen gusztustalan ságra szép hazánkban. nemigen kerülhet sor. Hazaérve kinyitottam az újságot, miután kényelembe helyeztem magam és megakadt a szemem egy bekezdésen. A cikk ugyan nem Pelé királyról szólt, hanem egy császárról, a »-Császárról«, gondolom, már ennyiből is kitalálhatja bárki, hogy Albert Flóriánról van szó. Nagy érdeklődéssel fogtam bele az olvasásba, hiszen amióta Flóri keveset mutatkozik a pályán, már-már elfelejtették őt a hálátlan szurkolók, akik pedig annak idején az égbe emelték. Tempora mutantur, no de lássuk csak, mit írnak róla. Azt Írják, hogy Albert minden ellenkező híreszteléssel szemben marad a Fradiban, innen kíván majd nyugdíjba mennj. Igazán szép ez a klubhűség, egészen meghatódtam tőle, ám nézzük tovább. Albert tehát marad, de mit fog csinálni, ha az a szigorú edző bácsi nem lesz hajlandó beállítani őt az első csapatba? Akkor sem CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 30. — Szívem, ezek már napon közelednek a célhoz, és lég nagyon sok nem bukott ■1. — Ne törődj vele, majd fel- uknak! Tömeges bukás a kanyar - an. Már csupán egy ló vágtat a iil felé! Tíz méterre sincs íár a céltól. Ügy látszik, a igadá.st mégiscsak elvesztik. Rogers arcán némi remény- edés. Persze, kétség is. Most közelről, egyenesből sak a ló és a lovas. A lovas em érti, hogy mi történt, ogy semmi lódobogást nem all maga mögött. Ennyivel yerne? Hátranéz a válla fö- Dtt. Ez a veszte: Iá billen gyensúlyából, és leesiK a lóól. A ló nagyon hűséges ter- nészetű, azonnal megáll. Visszafordul a földön fekvő zso- :éhoz, és orrával böködve lesztgeti. történik nagyobb baj, mert a középcsatár, aki erre is gondolt, így felel: »Nem fogok unatkozni. Féleségem hamarosan gebines boltot kap a Filmmúzeumnál. A cégtáblán zöld-fehér mezőben egy kilences lesz. Oda is besegíthetek.« Alighanem, más is olvasta ezeket a kivételesen őszinte szavakat, ezért mondom gyor-1 san, hogy a felhábordásra hajlamosak mielőtt elvesztenék a fejüket, számoljanak fegyelmezetten tízezerig, az ingerlékenyebbek esetleg húszezerig — félreértés ne essék, nem a gebines bolt várható jövedelmére célzok —, és meglátják, hogy nincs okuk rosszallásra. Jó, a gebines bolt cégtábláján zöld-fehér mezőben egy kilences lesz, na és. Igaz, a cégtáblán szereplő kilences szám viselője annak idején szintén pályázott táncdaléne- kesi babérokra, el is készült egy lemeze, akárcsak Pelének, de eszébe sem jutott öltönyt reklámozni, mint Pelé királynak, mert nálunk ismerik az ízlés határait, ilyen elő nem fordulhat. E fölött tűnődtem éppen, amikor a rádióból váratlanul érdekes dolgokat kezdtek él mondani. Hogy két táncdalénekes azért nem vállal nyárra fellépést, mert más elfoglaltsága akadt. Lán- gossütő boltot nyitott BB. Most látom, hogy ez így megint félreérthető, jobb volna BBB-t írni, ugyanis nem Brigitte Bardot az ügy szereplője, hanem Baka esi Béla és Ben- cze Márta. Azt mondta a rádió, hogy rosszallja ezt a lépésüket. gúnyolódik, különösen azért, mert a két ismert énekes állítólag csak pénzét adta a bolthoz, ezenfelül ismert mosolyát, minthogy a lángosokat fizetett alkalmazott süti. Elképzelem, hogy ezen megint mennyi felháborodásra hajlamos ember zúdult fel, holott természetesen nincs igazuk. Mert tessék csak ezúttal fegyelmezetten harmincezerig számolni, hát nem megtehetné a két népszerű tánc- dalénékes, hogy holmi öltönyök reklámozásával keressen különpénzt? ök azonban tudják, hogy ez csúnya dolog. Arról nerp is szólva, hogy a dolgok ezúttal is összefüggnek, és sok kérdést más megvilágításban láthat bárki, ha nem háborodik fel első hallásra minden apró-cseprő ügy miatt, hanem szép nyugodtan végiggondolja. Mert ugye, a táncdalfesztivál elődöntőinek mozgalmas korszakát éljük. Van, akinek tetszik egyMindez éppen ott történik a cél előtt. A ló hátsó lábával néha majdnem átlépi a célvonalat. Mentők szaladnak be, felteszik hordágyra a zsokét és elviszik. A lovat pedig egy lovászfiú a célkarika megkerülésével elvezeti. * * * A Zima «jáltal bérelt kastély háta mögött, az egyik gazdasági kijárat előtt, egy hatalmas Hungarocamion kocsi áll. A kocsira hatalmas konténereket raknak föl. Bent a raktárban Zima és Szántód! éppen bezárják az utolsó ládát. Látható, hogy a ládát font sterlinggel rakták meg. A sofőr, aki ezt nézi. még mindig nem tud napirendre térni fölötte. — És miért nem utalják át ezt a pénzt? — Feltűnő lenne — mondja Zima, — Befarol vele a Nemzeti Bankba, és ott jelenti: Zima Jenő küldi Londonból. — Mennyi, mégis? . Nern tudhatnám? — Mi sem tudjuk — mondja Szántódi. — 3 tonna dollár és 7 tonna font sterling. A ládát bezárják. Síneken gördítik az autó felé. * * * Hatalmas tárlókban hadműveleti térkép nagyságú földrészmakettek. Minden világrész külön. A nagy világvárosok kiemelve, jellegzetességeikkel ábrázolva. Zima és Szántódi állnak a térképek előtt. Valóban haditanács ez, de egy bemutatott szám (becsszóra, találkoztam ilyennel is), mások ismét felháborodnak, hogy miért bosszantják dallamtalan bárgyúságokkal a televízió nézőit és a rádió hallgatóit. T egyék szívükre a kezüket, és őszintén mondják meg: nem volna mindannyiunk számára jó, ha még több táncdalénekes nyitna lángossütő boltot? Még azt sem bánnánk, ha némelykük nadrágot reklámozna, némán. Hát így kell nézni a dolgokat, összefüggéseikben. A. J. Legtöbb nehézséget a nyelv okozta Hidropneumatikát tanul Harkovban Mi is az a hidropneumati- ka? Bevallom, erről eddig semmit sem tudtam. Legalábbis addig nem, amíg nem beszélgettem Németh Lászlóval, aki a Harkovi Műszaki Egyetem hallgatója, és ezzel a hosszú nevű tudománnyal foglalkozik. — Hogy pontosan mit is jelent, azt egy szóval nehéz kifejezni — mondja —, tudomásom szerint pontos magyar Gépesített erdőirtás A Szovjetunió művelésre kijelölt szűzföldjeinek fáktól és bokroktól való megtisztításához a képen látható »kaszálógép. Egy óra alatt kb. 800 métert halad előre, miközben 0,6—0,8 hektárnyi területet tisztít meg a cserjéktől és szót még nem találtak rá. Ügy lehetne meghatározni, hogy újítás az iparban: a villamos áram munkáját a víz nyomásával helyettesítik a gépekben. Ez annyira új tudomány, hogy Magyarországon intézményesen még nem is foglalkoznak vele. Ügy tudom, hogy amire végzünk, addigra épül egy gyár, amely már ilyen rendszerű lesz. — Amire mi végzünk. Ki az a mi, és mikor végeznek? — Hárman vagyunk magyarok, és három és fél év múlva jövünk haza. — Hogyan került Harkov- ba? — A Kaposvári Gépipari Technikumban végeztem 1969- ben. Lehetett szovjet egyetemre pályázni. Megpróbáltam — sikerült. Most végeztem a második évet. Kitűnő eredménnyel. Ezt még beszélgetésünk előtt hallottam másoktól, mert ő sokkal szerényebb annál, hogy ezt az »apróságot« akár megemlítse. Pedig egyetemen kitűnőnek lenni nem kis teljesítmény. Különösen akkor, ha nem saját anyanyelvén tanul az ember. Azt hiszem, legtöbb nehézséget a nyelv okozta. — Igen. Először szinte semmit sem értettem az orosz beszédből. Aztán jött az a szakasz, amikor a szavakat ismertem, csak az nem jutott eszembe, hogy mit jelent. Ilyenkor rohant az ember szótárért, kereste, mit is jelent az ismerős szó. Ezt sokszor megcsináltuk, aztán lassan szinte magától rögződött a nyelv. Az egyetemi előadásokon még sokkal nehezebb volt a helyzet. A tanév elején három hónapot kaptunk a nyelvtanulásra, aztán folyamatosan kellett készülni a szemináriumokra. Félévkor már vizsgáztunk is — természetesen oroszul. — Milyen volt7 — Ahogy most visszagondolok, nem is olyan veszélyes, de akkor bizony a torkomban dobogott a szívem. Azóta már jó néhány vizsgán túl vagyok, gépet« konstruálták egy iva- fáktól. A tárcsamarót hornovói gyár mérnökei. Az irtás műveletét egy speciális tárcsamaró végzi, melyet 22 kW teljesítményű elektromotor hajt (az áramot a lánctalpas vontató által forgatott generátor szolgáltatja.) Maximálisan 200 mm átmérőjű és 12 méter magas fákat tud kivágni ez a nagyteljesítményű, hasznos dozó felépítmény a lánctalpas vontatóból irányíthatóan jobbra, balra elfordítható, így a gép egy menetben 16 méter széles sávot tud »megmunkálni«. A kivágott faanyag felszedéséről, a gyökerek, tuskók kiemeléséről a »kaszálógépet« követő egyéb célgépek gondoskodnak. de ez az első volt a legnehezebb. Most két év után megszűntek a nyelvi nehézségek. Már fordított a helyzet. Sok olyan kifejezés van, melyet csak oroszul tudok. — Harkov hogy tetszik? — Szép város. Bár a háború alatt nagy részét lebombázták, és nagyon sok kis, földszintes házat építettek. Ezek mintegy körbeveszik a városközpontot, a külső kör pedig a gyárváros. Amellett egyetemi város is, sok diák tanul itt, köztük számos külföldi. — Milyen a harkovi diák egy napja? — Hasonló, mint egy magyar egyetemistáé. Bár vannak lényeges eltérések. Az előadások például vagy délelőtt vagy délután vannak. A magyar egyetemeken általában nincs délután előadás. A másik lényeges különbség, hogy kint sokkal szigorúbban veszik a folyamatos tanulást. Ez több elfoglaltságot jelent ugyan, de a vizssa sokkal könnyebb. Különbség még az is, hogy a Szovjetunióban nagyobb gondot fordítanak az iskolai tömegsportra, mint nálunk. A testnevelésórákon kívül is sportol minden diák... Aki pedig versenyszerűen sportol, annak rendelkezésére állnak a különböző szakosztályok. A bajnokságok nagy jelentőségűek az egyetem életében. Én bokszolok. Már itthon is tagja voltam a Kaposvári Dózsának. Kint pedig az egyetemi válogatottnak. És egyetemi bajnokságot is nyert — de ezt ismét csak megemlíti, mint ahogy kitűnő bizonyítványával sem dicsekedett. Lassan letelik a nyári szünet. Augusztus végén visszamegy Harkovba. Három és fél év múlva pedig végleg hazajön. Remélhetőleg addigra megépítik azt az üzemet is, ahol a hidropneuma- tikában szerzett ismereteit kamatoztathatja. Simon Márta Új takarékszövetkezeti üzletház Balatonlellén (Tudósítónktól.) Tegnap új takarékszövetkezeti üzletházban kezdték meg egy kissé furcsa. Szántódi egy van már fosztva az egész vi- listáról városneveket olvas lág. fel, Zima pedig az említett — Nagy tévedés. Most fővárosokat egy kis fekete gunk rámenni a rejtett tarta- gombbal letakarja. A gombo- lékokra. kát egy dobozból veszi ki. így haladnak a térképek mellett, végig a világon. Már jócskán betakarták a városokat, nem most kezdték. — Madrid, Barcelona, Siracusa, Palermo, Oslo, Koppenhága, Detroit, Chichago, Honolulu, Jamaica. Zima nem tud ekkorákat ugrani a térképen. — Ne olyan gyorsan! — Miért nincs ez kigyűjtve földrészek szerint? — Ügy diktálom, ahogy végeztünk velük, abban a sorrendben. Tokió, Addisz. Abeba, Nairobi, Brazzaville, Texas, Los Angeles. Zima megint nem tudja követni. — San Francisco, Brazília, Stockholm, Firenze, Róma Atalanta, Sidney, Melbourne, Karachi, Delhi, Athén, Konstantinápoly, Oran, Philadelphia. Dühösen megáll. — Luciánó hol van? Miért nem jön segíteni? — Elment a cirkuszba — mondja Szántódi. — Milyen cirkuszba ? — Vett masának egy cirkuszt és meghívott néhány vendéget. — És nekem ezt miért nem jelentették? — Mindegy már. Nem? Ki és a piros nem — Én már haza akarok menni. Két éve nem láttam- a családomat. Zima már teljesen beleőrült a dologba. — Nem lehet!. Az ítéletet végre kell hajtani. * * * Damógyöngyei villájában a kis előszoba egyetlen berendezési tárgya egy egyszerű, hűtőszekrény nagyságú elektronikus gép, rengeteg billentyűvel. Darnógy öngyei megnyomott egy-két gombot, mire valami furcsa búgás hallatszott az egész házban. Majd magától kinyílt előttük egy terem nagyságú szoba ajtaja Teljesen üres, csupasz fehér falak. — Parancsoljanak befáradni! Margit és Luciánó bementek az üres terembe, s nem értik a dolgot. Damógyöngyei azonban számított meglepetésükre, és nagylelkű fölényességgel mosolygott. — Milyen miliőben óhajtja elkölteni a vacsorát, Margit kisasszony? Margit egy kissé bizonytalanul vállat van. Nem tudja, hogy jól válaszol-e a kérdésre, de azért kimondja: — Biedermaierben, talán. — Akkor legyen szíves kifáradni az előszobába, és a miliőgépen megnyomni a zöld 6-os billentyűt 23-ast. Margit még mindig érti. — És? — És aztán majd legyen; szíves visszafáradni ide. Damógyöngyei Lueiánóhoz a munkát Balatonlellén, a vasútállomáshoz közel. Az üzlet megnyitása része annak az alapos fejlesztési tervnek, melyet a balatonszárszóí szövetkezet az utóbbi években megvalósít. A fejlesztési munkáról beszélgettem a megnyitás alkalmával Ábrahám István ügyvezető elnökkel, aki kérdéseimre a következőket válaszolta: ■— A Balatonszárszó és Vidéke Takarékszövetkezet egyike megyénk legnagyobb falusi pénzintézeteinek, hisz a körfordul — Tegnap este ugyanis ko-i zetében élő lakosság 22,5 mil- loniálban vacsoráztunk a ne-tlió forintját őrzik a szövetke jemmel, s elfelejtettem töröl- * zet közoontjában, Balatonszár- ni. Most azért üres itt még* szón, kirendeltségeinél: Bala minden, mert amikor bejöt-j tonlellén, Balatonszemesen. tünk az előszobába, töröltem.* ötcsén és Balatonbogláron, va Margit az előszobában megkeresi a miliőgépen a jelzett billentyűket, és megnyomja őket. Ismét felhangzik a jellegzetes búgás. Mire Margit visszaér a szobába, már semmi sem hiányzik a jellegzetes biedermeier ebédlőből. Damógyöngyei széles, elegáns gesztussal invitálja őket: — Parancsoljatok helyet! foglalni! — Nem Ilyennek képzeltem a biedermaiert — mondja Margit. — Nem lehetne valami mást? — Dehogynem, mit parancsol? — Nem tudom. Talán egy olyan igazi paraszrtszobát, Igazi búboskemencével. Olyan régen jártam ilyen helyen. (Folytatjuk.) lamint a hét betétgyűjtő nénztárukban. Takarékszövetkezetünk — bár vannak belső-somogyi községeink is — főképpen a Balaton-parton j végzi munkáját. Jellege meg- * követeli a kulturáltabb színvonalat. Ennek igyekszünk is eleget tenni. Már korábban fejlesztettük a kirendeltségünket Kötcsén, Balatonszemesen. Ez utóbbi üzletházat május 31-én adtuk át rendeltetésének. Az új leilei üzletházat szinte össze sem lehet hasonlítani az előző helyiséggel, amely bérelt épület volt. Tágas (központi fűtéses) hivatal fogadja ügyfeleinket. A fejlesztési munka takarékszövetkezetünknél nem áll meg, a negyedik ötéves terv során valósítjuk meg balaton- boglári kirendeltségünk hálózatfejlesztését, majd azt követően a balatonszárszói központot is átalakítjuk. EJ SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. augusztus X
