Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-18 / 193. szám

Búcsúznak a nyártól Tizenkettedik mellékletünk ez, s ezzel a lapszámmal mi már tulajdonképpen búcsú­zunk is a balatoni nyártól. Csütörtök helyett egy nappal előbb jelenik meg az augusz­tus 20-i kettős ünnep miatt Az alkotmány napja mérföld­kő a Balatonon is. Lassan ki­ürül a part — bár a szállo­dák még népesek lesznek egy ideig —, a hazai nyaralók bú­csút intenek a kedves tónak. Kezdődik a tanév, a gye­rekeket várja az iskola. De még nem végleges a búcsú a Balatontól, hiszen a hétvégi házak szombatonként még ki­nyílnak, és hátravan még a szüret is. Szóval, megkezdő­dik az utószezon. Riportunk­ban most azokat szólaltattuk Muszkli és Esti Hírlapi Kötélizmok. Az erőt tisztel­ni illik. A Bru- zsa Ferenchez hasonlókra jel­lemzésül sza­vakat gyártot­tak. No, nem a nyelvészek! Milyen szava­kat? Hát ilye­neket: izom­pacsirta, deltas. De a fizikai erőt méltányo­lólenál is ott a parányi rossz­májúság. A »deltas« fickó még nem “-jó fej«. Mintha az erő ellentétes volna a gondo- latgazdagsag- gal. Bruzsa Fe­renc alaposan rácáfol erre. A pécsi tanár­képző főiskola hallgatója. Igaz, ezen a nyáron nem ez a legfontosabb, jellemzője. Az újságok In­kább Kétszáz Esti Hírlap- Még pontosabban: csak az in­duláskor kétszáz. Mert azóta jócskán vásároltak az újsá­gokból a siófoki üdülők. — Nyaralok és dolgozom. Vagy fordítva? Mindegy, a kettő egysége valósul meg. A barátommal jöttem. Szo­bát vettünk ki. Volt pénzünk, vagonokat raktunk ki. Itt is munka után néztünk. Nem nehéz találni, csak akarni kell! Azt hiszem, az utolso mon­datát emlékezetebe kellene vésnie a pénz nélkül érkező fiataloknak is. — Meddig nyaral? Vagy ha így megfelelőbb: meddig dolgozik? — Egy hónapig. — Nem volt-e gátlása, mi­kor megkezdte az újságáru­lást? — Mit tagadjam? Szokat­lan volt. Pléh kell hozzá. Máig sem kiabálok. Az em­berek megszokták, hogy az újságárust jélemzi az ékte­len ricsaj, amit ő maga csi­nál. Meg a »fülszövegek«. Hogy »-elfogtak a jéghegyek gyújtogatóit-u. Minek ez? Aki újságot akar venni, úgyis vesz. Elfogy a kétszáz pél­dány. — Mit tart magára a leg­jellemzőbbnek? — Erős akaratom van. Így kerültem be a főiskolára is, késéssel, a katonaság miatt. Nagyon akartam. S azt is akarom, hogy jó tanár legyek egyszer, ha végzek. — Szép. De térjünk visz- sza az újságárulásra! Melyik a legeredményesebb vadász- területe? — Az út. Annyiszor van közlekedési dugó, hogy vé­gigsétálva a várakozó kocsik mellett öt ven-száz példányt ts eladok. (Leskő) Nincs még vége a dalnak... Ez a cím illik a szezon vé­gi programokról szóló tudósí­tásunk elé. Dr. Hock János, a megyei tanács balatoni fő­előadója tájékoztatott az augusztus végi és szeptember eleji műsorokról. Holnap ren­dezik meg Siófokon a hagyo­mányos Kálmán-estet a Pos­tás Szimfonikus Zenekar köz­reműködésével. 20-án lesz a kőröshegyi Cantus Panonicus hangversenysorozat évadzáró hangversenye. Augusztus má­sodik felében Balatonboglár, Lelle és Fonyód színpadain közös műsort ad a kaposvári Sztár táncegyüttes és a Fonó­munkás Kisszínpad. Szeptem­ber elején lép föl az Illés- együttes Siófokon. Es itt ér­demes egy mondat erejéig ki­térni arra, hogy az ŐRI meg­egyezett az Illésékkel, akik tízezer forintot ajánlottak föl a bevételből Siófok fejleszté­sére. Szeptember 9-én a Buda­pest Táncegyüttes műsora szó­rakoztatja az üdülőket. A kulturális program mellett egy nagyszabású sportese­ményre is fölhívjuk olvasóink figyelmét: szeptember 2-án és 3-án a siófoki szabadtérin tartják meg a nemzetközi ví­vóverseny döntőit- Ehhez a tudósításhoz kí­vánkozik Kádár Gábornak, a siófoki Hungária, Lidó és Ba­laton hotelek vezetőjének tá­jékoztatója is: — A bridzsszövetség nem­zetközi bridzsversenyt rendez Siófokon. A KGST erősáramú tanácskozásának színhelye is a Balaton fővárosa lesz, szá­mos nagyszabású szimpoziont tartanak még itt az ősszel. A nemzetközi vadászati kiállítás idején — mondta Kádár Gá­bor — pesti szállodának szá­mítunk, az M 7-es jó össze­köttetést jelent a főváros és a Balaton között. a b meg, akik augusztus 20 után »leteszik a lantot«. Krasznai Béla, a Siófok ét­terem pincére: — Szédületes hajtás volt. Napi tizennégy—tizenöt órát voltam talpon az étteremben, s ezalatt mintegy négyszáz vendéget szolgáltam ki. Tíz méterre a víztől, csokomyak- kendőben ... Na, nem is foly­tatom. De azt mondom, elé­gedett vagyok. A jövő nyáron is csatasorba szeretnék állni. A szezon után a Mecsekbe megyek két hétre üdülni. Ad­dig mozi, fürdés, és megpró­bálom a vízisít is. Megenged­heti ezután majd magának a pincér is a szórakozást. Népszerű emberek nyáron a Balatonon a kabinosnénik, ha van kabin. — Volt-e elegen­dő? — kérdeztem Orgonás Pálnétól. — Igen, volt Egy kabinos­ra hatszáz szekrény, hatvan kabin és hatszáz fogas jutott, s ezeket mindig ki is adtuk. Először dolgozott strandon. — Milyen volt? — Nehezebbhez szoktam. Voltam csapos is a Matróz büfében... A pihenés ezután mégis rámfér. A háztartást veszem vissza otthon; együtt élek a nyolcvanéves édes­anyámmal, s van két unokám is. Óránként hat—nyolcszáz gépkocsi haladt át egy sávon a siófoki forgalomirányító rendőr előtt. Miklai Dezső is búcsúzik a nyártól, augusztus húszadika után nem kell már a dobogón állnia. — Milyen volt a nyár? — A dobogón általában negyvenhét fok volt a meleg. Fizikailag nem fárasztó mun­ka, ellenben idegileg... Nagy figyelmet igényel a forgalom irányítása, azt hiszem, ezt nem is kell mondani... — Valóban, mindenki, aki átutazott Siófokon — dugó­ban vagy simán — csodálta önöket A nagy melegben mi­lyen időközönként váltották egymást? — Félóránként De ne higy- gye azt hogy lassan ment a/ idő a dobogón. Tíz percnek számított a harminc. — Veszélyes hely lehet a dobogó is? — Nyaranta négyszer—öt­ször elviszik az autósok, eny- nyiszer újat kell kitenni. En­gem még nem céloztak meg... De azért is figyelnem kellett, hogy kellő időben le- ugorhassak. — Hogyan piheni ki ma­gát? — Otthon, Kaposváron töl­töm a kéthetes szabadságo­mat Ügy beszéltük meg a fe­leségemmel, hogy néhányszor elmegyünk Igalba, és sokat sétálunk parkban, erdőben, a zöldben. Ez kell az idegek­nek. Kér sah József ha jővezető első szavai ezek voltak: — Fáradt vagyok már. Az Ercsi fedélzetén teljesít szolgálatot s a kis hajó ép­pen Balatonföldváron hor­gonyzott. — Volt-e rendkívüli eset a vízen? — Egyszer akkora viharba kerültürík, hogy le kellett áll­nunk. Nem láttunk az orrun­kig sem. Százhúsz kilométe­res szél söpört végig a fedél­zeten. — Augusztus 22-én lejár a »nagy menetrend«. Ritkulnak a járatok. Már ez is pihenést jelent, de a teljes kikapcso­lódásra is szüksége lesz. Hol szeretné tölteni a szabadsá­gát? — Hajdúszoboszlón, a für­dőben. A lábam miatt... Ha­jósbetegség. Megfázás. Háromnegyed három. Kürt­tel jelzi a hajó, hogy az uta­sok a parton ne feledkezzenek meg: indulnak Siófokra. A »kapitány« a nyílt vízre kormányozza a hajót. A part­ról integetünk utánuk. Horányi Barna Neplmn-bá! délen Északom már nevezetes ha­gyománynak számít az Anna- bál, a füredi szépségkirálynő- választás. Az idén már dél sem volt tétlen: augusztus 15-én, vasárnap a rangos sió­foki szállodasoron Neptun-bált tartottak a vendéglátóik. Szí­nes lampionfüzér világította be az esti partot, s az aszta­loknál hangulatos gyertyák égték. Varázslatos este volt. A nya­ralók a meglepetésnél jobban csak a Balaton táncegyüttes­nek és a balkonokról zengő énekeseknek örvendtek, míg­nem táncolni kezdtek maguk is a bársonyos, gyönyörű ba­latoni éjben a parton. "v Jő lesz vigyázni Neptunra. a szigonyos tengeri istenre, nehogy átszökjön Füredre, az Annákhoz! A szerelem csodát tesz Meditáció Szárszón Látogatóban Rónay György költőnél • (A Paris Matekból) Képzőművészeti bemutató a Kinizsi-udvarban Egy kiváló kezdeményezés­nek voltunk tanúi Balatonbog- lárom. A Kinizsi-udvar épüle­tében fiatal grafikusok mu­tatkoznak be néhány képpel. Nem is nevezzük mi kiállítás­nak ezt — nem a rangja miatt, hanem mivel valóban csak bemutatónak szánták a fiatalok a kifüggesztett mű­veket. A képek jól illeneík a bolto­zatos belső terem hangulatá­hoz, a vendégeiknek pedig kel­lemes a látvány. Nos, van si­keres kezdeményezés f3ala- tonboglánon is. Dombay Győ­ző, Major Kamill és Csorba S. László képeit láttuk a fia­tal képzőművészeiket befogadó Kim 2Sf- udvarban A kert zöldjében harminc­éves almafa alatt »irodalmi garnitúra«, amelyet egy szár­szói irodalombarát mestertől kapott, hogy a furamód szög­letes széken és az összetákolt asztalkán alkosson. Itt, a ba- latonszárszói kertben, nyara­lójában kerestük fel Rónay György József Attila-díjas köl­tőt. — Miért tér vissza-vissza a Balaton partjára? — A gyerekkoromat Aligán töltöttem — kezdte a beszélge­tést —, Balatonszárszón csak 1940 óia nyaralok. — Mi köti tulajdonképpen a tóhoz s ehhez a vidékhez? — A munka. De az köt Pesthez is. Ha viszont munka és munka között különbséget tehetek, akkor a' kellemesebb munka itt vár rám. Tavasszal megjelent Kassák-köny vemet például Szárszón írtam. A fő­város ma már túl zsúfolt az ilyen alkotások elkészítéséhez; az irodalmi élet konstrukciója olyan, hogy még nekem, a zsú­foltságot kerülő költőnek is za­varó. Ülések, megbeszélések. Az utóbbi 5—6 évben az iro­dalmi életben is nagy az ide­genforgalom, -s ez meg azt je­lenti, hogy ugyanazt kérdezik tőlem sokan: van-e vallássza­badság Magyarországon? Mi­lyen az irodalmi élet? Van-e alkotói szabadság? Sztereotip kérdések, sztereotip feleletek. S a másik ok: kezdettől fog­va sokat adott nekem a Ba­laton. Én még azok közé tar­tozom, akiknek a természet na­gyon fontos. Nem vagyok ur­bánus költő. Fontos tehát, »hogy zöldet lássak, hogy csönd vegyen körül. így könnyebben kapcsolatot találok saját - lé­nyemmel is; meditációra al­kalmas ez a kert, ez a villa. 1957 óta valamennyi megjelent verseskötetemben van egy cik­lus, melynek a címe: Szárszó. — Olyan különösnek tartja ezt a községet? — Nincsen semmi táji spe­cifikuma. De szép ez a part is; attól függ, hogyan nézi az em­ber. A kertben a harmincéves almafa mondhat nekem annyit, mint másnak egy egzotikus ország. A kertemben, a tájban benn van a történelmi múlt, átérzem itt a történelem mély rétegeit is. — Milyen munka köti le a2 idejét? — A magyar irodalom tör­ténete. — Mettől meddig dolgozza fel? — A kezdettől Ady generá­ciójáig. Ehhez csak részben tu­dok Szárszón hozzáolvasni, hi­ányzik a pesti könyvtáram, és kutatni csak a fővárosban le­het. Most fordítom Stendhal egyik korai regényét, amely egyébként plágium. Zenei vo­natkozású írásait tartalmazza a kötet. Egy olasz írótól lop­ta el a fiatal Stendhal Haydn élettörténetét, de közbe-közbe- .szól a kamasz író is, és ezek a sorok már az igazi Stendhdlt ígérik. Búcsúzáskor a kertben vé­gigfuttatjuk még szemünket a fákon, az eső. mosta zöldön, a földnek eme fontos kis pont­ján. Az irodalomszerető mes­terember széke csak kurió­zum..« H. B. Tizenötezer külföldi a nyaralóházakban Az Idegenforgalmi Hivatal 1967-től üzemelő balatonsse- mesi Vadvirág nyaralótelepé­re a napokban érkezett meg a tizenötezredik külföldi ven­dég. Ez az adat egy kis összege­zésre serkent. Az idén július végéig a legtöbb vendég a Nemet Szövetségi Köztársa­ságból érkezett ide. Létszám­ban őket a csehszlovákiai, az osztrák és az NDK-beli nya­ralók követték. Külföldi ven­dégeink — ugyancsak július végéig számítva — több mint 17 200 vendégnapot töltöttek el a szállodai kényelmet és nyugodt pihenést biztosító lu­xus bungalókban. Érdekesség — és az egyre növekvő idegenforgalmat ta­núsító tény —, hogy az idén a Siótour balatanszemesi nya­ralóházaiban. tpár nemcsak európai vendégek fordultak meg. Pihentek es üdültek itt Ausztráliából, Óceániából és afrikai országokból érkezett Balaton-rajongók is. SOMOGYI NÉPLAP •Szerda, 1#TL augusstus 18.

Next

/
Thumbnails
Contents