Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-13 / 162. szám

KÁNIKULA TÜRELMI IDŐ MÚLTÁN E lképzelhető-e, hogy ál­lami tulajdonban levő vállalat csődbe kerül és fél kell számolni? Már a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerét megelőző időszak­ban is élénken vitatták — és többnyire kétségbe vonták — ennek lehetőségét, mondván, hogy a szocialista tervgazdál­kodás, a tudatosság eleve ki­zárja a gazdasági törvénysze­rűségek ilyen spontán, elemi erejű hatását. Mások egysze­rűen a szocialista humanizmus­sal tartják összeférhetetlen­nek egész munkásközösségek átmeneti létbizonytalanságát. A türelmi időszak, a nagyará­nyú állami támogatás látszó­lag e nézeteket igazolta a gyakorlatlan. A IV. ötéves terv fokozott hatékonysági követelménye újra felélesztette a régi vi­tát. Meddig érdemes az élet- képtelen üzemeket támogatni a társadalom, az állami költ­ségvetés rovására? Célszerű-e gazdaságtalan termeléssel foglalkoztatni a dolgozókat, miközben másutt munkaerő- hiány fékezi az egészséges fejlődést? E vitában foglalt állást Födi Jenő miniszterel­nök a szakszervezetek kong­resszusán. Hangsúlyozta, hogy a »gazdaságosan terme­lő, távlatban is jó piaccal rendelkező üzemek gyorsab­ban fejlődhetnek. Más üze­mektől viszont — olyanoktól, amelyek elavult gyártmányo­kat készítenek, s ezekhez is nehezen tudnak piacot talál­ni — meg kell vonni az ál­lami támogatást. Ezeknél az üzemeknél tehát munkaerő­csökkentésről, egyes esetekben az üzem bezárásáról is szó lehet.« A kívánatos persze az, hogy a szövetkezetek, a vállalatok — valamint felügyeleti szer­veik — előzzék meg az ilyen kritikus helyzet kialakulását. Ennek legfőbb útja-módja az időtényezővel is számoló fej­lesztés, a korszerű, keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártási arányának fokozása. A piaci kereslet szüntelenül változik a gyors műszaki-tudományos hala­dás, a kínálat, a verseny ala­kulásának, az életszínvonal emelkedésének, a beruházá­sok mértékének, összetételé­nek hatására. Ezzel a válto­zással az egyébként előre­látóan vezetett, gazdaságosan működő üzemeknél, sem könnyű lépést tartani. Külö­nösen nagy feladat hárul azokra, amelyeknek termelési és értékesítési szerkezete el­avult. Az idén például mint­egy 20 milliárd forint álla­mi támogatásban részesül a kevéssé gazdaságos termelés és export. E támogatás mér­téke évről évre csökken, ez­zel is kikényszerítve, ösztö­nözve a szükséges szerkezeti átalakulást. A termelés és fogyasztás szerkezetének átalaku­lása eddig sem volt teljesen fájdalommentes. Csak úgy fokozhattuk évről évre a szénhidrogének — a kőolaj és a földgáz — fel­használási arányát a szilárd tüzelőanyagok, elsősorban a szén rovására, hogy mérsékel­tük a széntermelés növekedé­sének ütemét, s bezártuk az alacsony fűtőértékű és gazda­ságtalanul termelő aknák tu­catjait A szénhidrogének je­lenlegi 43 százalékos aránya 1975-ig 53—55 százalékra nö­vekszik. Csupán ez a szerke­zeti változás mintegy 2,5— 3 milliárd forintnyi megtaka­rítás forrása volt 1970-ben és 5—5,5 milliárd lesz 1975-ben. Azért, mert ugyanazt a fűtő­értéket a hazai szénbányá­szat termelési költségednek egyharmadáért, illetve a fe­léért állítja elő a földgáz-, illetve a kőolajipar. A szén­hidrogénimport is lényegesen olcsóbb. További jelentős költségmegtakarítás forrása az olcsóbb szállítás, a jobb hatásfokú felhasználás. A termelés szerkezetének átalakítását, a technikai ha­ladást, a hazai adottságok­nak jobban megfelelő ágaza­tok gyors ütemű fejlesztését, a hatékonyság fokozását szol­gálják az IV. ötéves terv ki­emelt programjai. Az energia­felhasználás arányváltoztatá­sához hasonlóan sok-sok mil- , liárdos népgazdasági haszon forrásává lesz a vegyipar, Falusi fiatalok vetélkedője Ki tud többet a mezőgazdaságról? Hogyan dolgoznak a fiata­lok a mezőgazdasági üzemek­ben? Mit várnak tőlük a gaz­dasági és társadalmi vezetők? Ezekre a kérdésekre kértem választ a kaposvári járási KISZ-bizottság munkatársától, Horváth Tihamértól. — Mit tesz a KISZ a fa­lusi fiatalok szakmai képzé­sének segítésére? — A kaposvári járásban kö­rülbelül 7600 KISZ-tag van, s közülük csaknem 1100 dolgo­zik termelőszövetkezetben. A többiek diákok, vagy Kapos­várra járnak az üzemekbe. Az év elején a területi tsz-szövet- ségg'el közösen hirdettünk ver­senyt a termelőszövetkezetek­ben dolgozó fiatalok részére a szakma ifjú mestere és a kiváló ifjú dolgozó cí.m elnye­réséért, a községi KlSZ-alap- szervezeteknek pedig a Ki tud többet a mezőgazdaságról? vetélkedőt. Az a célunk, hogy így is segítsük a szakmai és a politikai műveltség emelé­sét. A Szakma Ifjú Mestere mozgalom már jól ismert a járásban. Ebben csak szak­képzettek vehetnek részt, a kiváló ifjú dolgozó cím elnye­résére pedig olyan fiatalok pá­lyázhatnak, akiknek még nincs ugyan szakképzettségük, de úgy érzik, hogy tudásukkal se­gíthetik a ‘ mezőgazdasági munkát, emelhetik közösségük kulturális színvonalát. — Hány fiatal nevezett ezekre a versenyekre? — A szakma ifjú mestere címért negyven, a kiváló ifjú dolgozó címért húsz fiatal sze­retne versenyezni. A tsz-ek ve­zetői csak helyi válogatás után engedték a fiatalokat ezekre a versenyekre, így olyanok in­dultak, akik várhatóan meg­állják a helyüket. A Ki tud Jobbét a mezőgazdaságról? versenyben azok a fiatalok vesznek részt, akiket érdekel megyéjük mezőgazdasága. Tu­dásuk, felkészültségük felmé­résére az alapszervezetekben kerül sor, és a három legjob­bat küldik majd el a szövet­ség vetélkedőjére. Eddig öt­ven KISZ-alapszervezet mint­egy 1210 fiatallal nevezett be. A somogygesztiek például augusztus 20-án tartják helyi vetélkedőjüket, s erre a kör­nyék alapszervezeteit is meg­hívják. — Hogyan kezdtek hozzá a felkészüléshez? — A fiatalok vezetői kap­csolatba léptek a tsz-ek veze­tőivel, és arra kérték őket, hogy segítsék az indulókat szakmai tájékoztatással, adja­nak támogatást a helyi vetél­kedők anyagának összeállítá­sához, az idősebb szakembe­rek pedig vegyenek részt a lebonyolításban. A vetélke­dőkre szeptemberben és októ­berben kerül sor. Addig még van idő, hogy a fiatalok ott­hon, a termelőszövetkezetek­ben felkészüljenek, s közben segítsék a tsz-t a nyári és az őszi munkákban. Ha sikerül a verseny, ez nemcsak a fia­tal szakembereknek jelent di­csőséget, hasznot, hanem a tsz-nék is, hiszen több jól kép­zett fiatal — új ismeretekkel gazdagodva — vesz részt majd a további munkákban, a me­zőgazdasági termelésben — mondta tájékoztatója befeje­zéseként Horváth Tihamér. m. l. mindenekelőtt a petrolkémia fejlesztése, az alumíniumipar fellendítése, az autóbuszok és a közúti járművek és főegysé­geik gyártásának fokozása, a könnyűépítési szerkezetek térhódítása, a textil- és ruhá­zati ipar rekonstrukciója, a korszerű számítástechnikai berendezések termelésének meghonosodása. A vállalatok, a szövetker zeték számára konkrét fel­adatok adódnak az ipar szer­kezetét átalakító kiemelt programok végrehajtásából. De gyártrnányösszetétéiük korszerűsítésével öntevéke­nyen is hozzájárulhatnak a népgazdaság, az ipar, a fo­gyasztás és export szerkezeté­nek átalakításához. Fontos, hogy ne forgácsolják szét szel­lemi erőiket, anyagi eszközei­ket, hanem a népgazdasági tervhez hasonlóan néhány kiemelt feladatra összponto­sítsák. Azokat a cikkeket, termékeket, berendezéseket gyártsák és fejlesszék nagyobb arányban, amelyeknek van jövőjük, korszerűek, idehaza és külföldön egyaránt előnyö­sen értékesíthetők. A zok a közösségek, me­lyek jobban kiveszik részüket ebből a mun­kából, érthetően nagyobb nyereségre tesznek szert, s így gyorsabban növelhetik fejlesztési és, részesedési alap­jaikat. Azok pedig, akik kez­deményező készség, vállalko­zási bátorság híján minden­áron ragaszkodnak a megle­vő arányokhoz, az elavult gyártmányokhoz, egyre na­gyobb pénzügyi, fizetési gon­dokkal küszködnék. Csupán átmenetileg segíthet az álla­mi támogatás, a hitel, de ha nem hasznosítják jól a tü­relmi időt, saját létüket, jö­vőjüket ássák alá. Az állam­kassza terhére nem lehet időt­len időkig kényelemben, nyu­godtan élni, korszerűtlen, gazdaságtalan termékeket gyártani. A türelmi idő múl­tán célszerűbb inkább be­csukni a gyárkaput — vagy megnyitni más nagyvállalat előtt — s így az üzem dolgo­zói annak korszerű, keresett termékeit gyárthatják na­gyobb mennyiségben és ol­csóbban. K. J. Hőrekord — gondokkal Forró a forró nadrág — A védőital: citrom, tej, jaífa Kaposváron elég, a Balatonon kevés a víz A meteorológia harminc— hanmincnégy fokot »jósolt«. Kánikula. Az utcán alig né­hány ember. Aki teheti a hű­vösre megy. De hol van egy­általán hűvös? — Ott fent, uram — mond­ják a kőművesek a Kalinyin- városrészben, az új sávház építkezésénél, s a daru tetejé­re mutatnak. A darus har­minc méter magasan egy üvegkalitkában ül, amelynek a teteje nyitva van. Nyolcvan­nál több lépcsőfok vezet az üvegkalitkához, ötven lépcső után pihenő van. A pihenő vasrácsára vadgalamb rakott fészket. Benne két fiókát per­zsel a nap. A darus, Glavo- sics Lajos öt tonnát emel egy­szerre: egy egész falat. — Hányszor megy le innen naponta? — Kétszer. Délben ebédel­ni, és este háromnegyed hat­kor, amikor vége a műszak­nak. Délben alig bírom meg­fogni a lépcsőt, úgy áttüzesí- ti a nap a vasat... Van itt szélmozgás, de az üveg és a vas perzsel. — Mennyi vizet iszik meg naponta? — Ebédig egy termosszal, és ebéd után ugyanannyit. Több nincs, meg a sok víz nem jó. Gyü­mölcsöt szok­tam felhozni magammal. A bőrét fe­ketére égette a nap. Lent az oán két bikiniben, látszik, a rónadrág forró már kik. A fagylalt- áirus előtt hosz- szú sor. A Park vendéglő­ben Pepsi-Co­lát kérünk. Nincs. Vasár­nap este min­dent megittak a vendégek. Hétfőn délben A Kaposvári Villamossági Gyár bakelitüze­még nem hoztak méhen a gépek is ontják a meleget, pótlást. Leg­feljebb jaffát vagy málnát tudnak adni. A gyárakban mindenütt ott a védőital. Lent, a Cserben a vasöntők úgy állították be a munkát, hogy hajnalban kell önteni. Akkor még elviselhe­darust az építőket a beton is melegíti. több az ezer fok felett izzó vas. Citromot, tejet, vitamin­cukrot, narancsitalt és szóda­vizet kapnak az emberek. Kell, ezt a hőséget másként nem lehet kibírni. Csák víz legyen elég. — Egyelőre van — mondja Horváth Tivadar, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke. — Ka­posvár vízellátása zavartalan. — A negyedik emeleten nem mindenütt folyik a csap. — Előfordulhat. Ott azon­ban nem a víz kevés, hanem a szállítóvezetékek kereszt- metszete kicsi. Nem bírja az utánpótlást A fotóriporterrel kocsiba ülünk. A kocsiban ötvennyolc fokot mutat a hőmérő. Pilla­natok alatt csorog rólunk a veríték. — Tudod, hol szeretnék most lenni? — kérdi. — A Bala­tonban. Ott legalább mindig van víz. A Balatonban igen, a parton nem. Rózsavölgyi Imre, a Du­nántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igaz­gatója géptávírón közölte: a déli parton ugrásszerűen meg­nőtt a fogyasztás. Siófok je­lenlegi igénye a nagy idegen­forgalom miatt kétszerese a tavalyinak. Emiatt a déli part néhány helységében — Siófo­kon, Balatonföldváron, Bala- tonakarattyán — akadozik az ellátás: vízhiány, nyomáscsök- kenés következik be. Ilyen hát a kánikula. Mele­get és gondot hozott. Vártuk, s megjött. És most szeretnénk, ha nem lenne. Kercza Imre Gépesített könyvelés, közös árubeszerzés Két szövetkezeti vállalat alakult JÜLITJS 1-TÖL két szövet­kezeti vállalat alakult Somogy megyében. Két, munkáját és feladatát tekintve különböző vállalat, de céljaik s a törek­vés, amelynek nyomán létre­jöttek, hasonlók. A megyében működő harminc ÁFÉSZ fo­gott össze a közös érdekek alapján. Valahogy így sum­mázhatnánk a két vállalat megalakulásának lényegét. Szinte leírhatatlanul hosszú a neve a Szövetkezeti Adatfel­dolgozó Készletellenőrzési Kö­zös Vállalatnak. Igazgatója, Mayer István a következőket mondta: — Kettős célunk volt a szö­vetkezeti vállalat megalakítá­sával. Részint a tagszövetke­zeteknek akarunk segíteni a gépi könyvelés -bevezetésével, másrészt szakképzett, tapasz­talt leltározó szakértőket tu­dunk a szövetkezetek rendel­kezésére bocsátani, ha igény­lik, hogy így segítsük a pontos és hibátlan készletellenőrzést. Maga a könyvelés gépesítése — bár áttételesen — szorosan összefügg a kormány ügyvitel­gépesítési és számítógépprog­ramjával. S azt hiszem, az or­szágban ez az első ilyen jelle­gű, működő vállalat. A vállalat alig két hete ala­kult. Az igazgató tehát külö nősebb tapasztalatokról még nem számolhat be. Csak any- nyit tesz hozzá, hogy ezt a fél­évet tulajdonképpen a további gépesítés tanulmányozására szánják. Persze már így is ren­delkeznek gépparkkal, amely­nek értéke 520 000 forint. A pénz elsősorban a szövetkezeti közös alapokból, továbbá a vállalatot alapító szövetkeze­tek hozzájárulásaiból jött ösz- sze. A VÁLLALAT gépesített könyvelést jelenleg csak a ka­posvári járásban végez: a kis­kereskedelmi és a vendéglátó- egységek könyvelését. Később a folyószámla és a főkönyvi könyvelés gépesítését is meg fogják oldani. Ezután a megye más területére is kiterjesztik a gépesítést: kirendeltségeket lé­tesítenek például Barcson, Lengyelóttiban és másutt, s a kirendeltségeiken helyben tör­ténik a gépi feldolgozás. (Ter­mészetesen szolgáltatási díj ellenében.) A gépi könyvelés, pillanatnyilag nem olcsóbb, mint a hagyományos, de a munka könnyebb s • gyorsabb, és minőségileg kifogástalan. Nagyon sok, adminisztrációban, dolgozó munkaerőt szabadít fel, s ezt a belső ellenőrzés jobb megszervezésére lehet majd felhasználni. A jövőben elképzelhető — bár konkrét terv erre még nincs —, hogy más szövetke­zeti ágazatok is igénybe vehe­tik a vállalat szolgáltatását. A másik szövetkezeti válla­lat a több kisebb céltársulás megszüntetése után, illetve ezek helyett jött létre, hogy Somogy megye mindegyik ÁFÉSZ-e közösen részesüljön a társulások gazdasági elő­nyeiből. A fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek közös vállalata foglalkozik árube­szerzéssel, értékesítéssel és szolgáltatásokkal. — Nagyvevőként szeretnénk fellépni a gyártó vállalatoknál — mondta Takács József igaz­gató. — Persze, ez az igényünk csak néhány termékre vonat­kozik. Általában olyanokra, amelyek eddig hiánycikknek számítottak — ezek az áruk az ipartól közvetlenül köny­nyebben beszerezhetők. A tár­sulás egyébként is — tekintve, hogy a termék útja a vásárló­hoz rövidebb — pénzügyileg előnyösebb és olcsóbb. A ka­posvári ÁFÉSZ-tói megvásá­roltuk a Szokola-bereki vas- raktárt, s onnan fogjuk kiszál­lítani közvetlenül beszerzett áruinkat. KÜLÖNÖSEN a TÜZÉP ál­tal forgalomba hozott cikkek­kel, 10—12 féle vas- és mű­szaki termékkel, bútorral és textillel szeretnének foglalkoz­ni. De a vállalat részt akar­na venni a kishatármenti áru csere-forgalomban is. Ugyan akkor az értékesítést sem ha­nyagolják el. Gondoskodnak arról, hogy jobban megszer­vezzék a naposbaromfi és a tojás felvásárlását, a balaton- máriai és a zákányi ÁFÉSZ cementüzemek termékeinek értékesítését, nagybani eladá­sát. Ebben a félévben még nem indulhat meg a tulajdonkép­peni munka, jobbára csak a vállalat szervezetének kiépíté­se, az igények felmérése és a következő évi árulekötések töl­tik ki a vállalat mindennap­jait. Ha sikerül munkájuk tervek szerinti megvalósítása, ez az ellátás javulásához és a most még nem ritkán jelent­kező hiánycikkek eltűnéséhez vezethet. Cs. T. IOMOGT! SíSPEAP Kedd, 1971. ,fóliás 13, s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents