Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-13 / 162. szám

♦ # vftág népeinek érdeke megköveteli •z izraeli agresszió felszámolását Közös közlemény Mmé Riad látogatására! Péter János és Mahmoud Riad — az őszinte barátság szellemében teljes egyetértés­ben folytatott tárgyalásokon — áttekintették az időszerű . nemzetközi kérdéseket, meg- - vizsgálták a kétoldalú kap­csolatok minden területen i történő fejlesztésének és a to­vábbi hatékonyabb együttmű- . ködös lehetőségeit. Megerősí­tették az 1970. szeptember 2-án nyilvánosságra hozott magyar—egyiptomi közös köz­leményben foglalt közös tö­rekvéseiket. A felék megállapították, hogy miniden megvitatott, a világ békéjét és biztonságát veszélyeztető legfontosabb kérdésekben, teljes az egyet­értés közöttük. Megállapították, hogy Xzxael 1967. évi agressziója és ag­resszív közel-keleti politikája — amelyet Izrael az Egyesült Államok teljes, mindenre ki­terjedő támogatásával folytat — súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonsá­got A Közel-Kelet és az egész világ népeinek érdeke megköveteli az izraeli agresz- szió következményednek fel­számolását. A helyzet meg­követeli azt is, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete, kü­lönösen a Biztonsági Tanács, tegyen nagyobb erőfeszítése­ket saját határozatának érvé­nyesítése érdekében, segítse az ENSZ főtitkára személyes megbízottjának küldetését az igazságos rendezés szolgála­tában. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya tá­mogatja az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a közel-keleti kérdés igazságos rendezésére irányuló erőfeszí­téseit. Kijelentette, hogy kormánya szolidáris az arab népek igazságos harcával és üdvözöl minden olyan intéz­kedést, amely elősegíti a kö- “ zel-keleti térség igazságos, 0 tartós békéjének megteremté­sét. Ezektől az elvektől vezér reltetve tulajdonít nagy je­lentőséget a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása korunk leg­égetőbb kérdéseinek egyike. Üdvözlik a Szovjetunió kor­mányának javaslatát az nukleáris hatalom értekezlet- nek összehívására. Meggyő­ződésük, hogy az atomfegyve­rek birtokában levő hatal­mak konferenciája jelentősen hozzájárulna a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez, növelné az államok közötti bizalmat, ami elengedhetetlen feltétele a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok békés egymás mellett élésének. A két külügyminiszter meg­állapította, hogy országaik kapcsolatai örvendetesen fej­lődnek, egyre szorosabbá és bensőségesebbé válnak, a ma­gyar és egyiptomi nép barát­sága erősödik. Egyetértettek az ipari kooperáció fejleszté­sének szükségességével a két ország hatékonyabb együtt­működése, a kapcsolatok ki- szélesítése érdekében. Egyet­értettek abban is, hogy kap­csolataik távlati tervezése erősíti és kiszélesíti az együtt­működést mindkét nép javá­ra. Az Egyesült Arab Köztársa­ság miniszterelnök-helyettese kifejezte őszinte köszönetét a baráti fogadtatásért, amely­ben látogatása során része­sült, és hivatalos látogatásra hívta meg az Egyesült Arab Köztársaságba Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét, aki a meghí­vást örömmel elfogadta. Erim Demirel nyomdokain A török közvélemény és a sajtó jelentős része tiltakozik azok ellen a módosítások el­len, amelyeket Nihat Erim kormánya az ország alkotmá­nyában eszközölni szándéko­zik — jelentik Ankarából. A máüp ismeretes módositó tör­vényjavaslat szerint a tíz éve elfogadott alkotmány 157 pa­ragrafusából 40-et akarnak megváltoztatni, mégpedig el­sősorban azokat a részeket, amelyek az alapvető szabad­ságjogokkal foglalkoznak. A cél: minél több előjogot bizto­sítani a végrehajtó szervek­nek. A biztonsági szerveknek például jogot akarnak adni arra, hogy ügyészi engedély nélkül fogva tartsanak embe­reket, elkobozzanak sajtóter­mékeket, sőt — »ha a körül­mények szükségessé teszik« — még társadalmi szervezeteket is betilthatnak így. Nihat Erim miniszterelnök­nek az a véleménye, hogy »fel kell számolni azokat a feltéte­leket, amelyek, lehetővé ten­nék a visszatérést a március 12. (a katonák beavatkozása — a szerk.) előtti helyzethez. Az 1961. évi alkotmány túl nagy luxus Törökországnak«. A török pedagógusok szak- szervezete, több istanbuli és ankarai egyetem, számos ne­ves jogász viszont »semmi ala­pot sem lát az alkotmány mó­dosítására«. A sajtó egy része felhívja a figyelmet arra »az ellentmondásra«, amely az al­kotmánymódosító törvényja­vaslat és a katonai vezetők március 12-i nyilatkozata kö­zött van«. A Cumhuriyet cí­mű lap szerint »a törvényja­vaslatban az a paradoxon, hogy ugyanazt kívánja végre­hajtani, amit a katoni vezetők által lemondatott kormány szeretett volna«. Az alkotmányt módosító törvényjavaslat már csupán a parlament jóváhagyására vár, s törökországi politikai meg­figyelők nem tartják kétsé­gesnek, hogy ezt a jóváha­gyást meg is kapja. Államosították a chilei rézbányákat A nemzeti méltóság napjának nevezték el az új ünnepet Chilében, abból az alkalomból, hogy rendelettel kisajátítják az eddig USA-tulajdonban lévő rézbányákat. Képünkön: Chile elnöke, Dr. Salvador Allende mond beszédet. (Telefotó — AP—MTI—KS) Politikai terror az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban még 1 a mccarthyzmus legko- morabb napjaiban sem fenye­gette olyan veszély a polgári szabadságjogokat, mint ma, — hangsúlyozza »a polgári sza­badság és a polgári jogok vé delmére alakult bizottság« be­számolója. Ez a bizottság körülbelül 50 000 fiatal jogászt tömörít soraiban és más tár sadalmi szervezetekkel együtt mind aktívabban tiltakozik az Egyesült Államokban fo­kozódó politikai terror ellen. Jellemző, hogy az »ország­ban létrejött feszültség« egyik fő okának a »rendkívül nép­szerűtlen délikelet-ázsiai há­borút« tartják a beszámoló szerzői. A fiatal jogászok ag­godalommal sorolják fel a politikai terror jól ismert té­nyeit. Fokozódik és szélesedik a hajsza minden haladó szerve­zet ellen. Ezzel egyidejűleg lé­nyegesen megnövekedett pél­dául a Ku-Klux-klan és a fasiszta »John Dirson szerve­zet« taglétszáma. A detroiti Free Press című lap szerint az ország számos déli városában a haladó körök helyi képvise­lői mind gyakrabban válnak a »statescraft« elnevezésű fa­siszta szervezethez tartozó su- hancok megfélelmlitésének és terrorjának áldozatává. (MTI) A francia közös eket S zűkszavú, de jelentős hír érkezett Párizsból: a Francia Kommunista Párt és a Szocialista Párt elhatározta, olyan közös szöveget dolgoz ki, amely meghatározza a két párt ál­láspontját a szabadságjogok kérdésében, majd szeptem­berben országos kampányt rendeznek e jogok védelmé­ben. A hir jelentőségét az adja, hogy a francia .baloldal két legjelentősebb politikai párt­ja elhatározta, összefog és közös akciót indít a szabad­ságjogokat lépten-nyomon megsértő monopoltőkés ha­talom ellen. Egy ilyen közös akció feltétlenül erősítené a baloldali, haladó és demok­ratikus csoportok összefogá­sát más kérdésekben is. Ez pedig sokat ígérő lehetne az 1973-as parlamenti választá­sok perspektívájában. Figyelemre méltó a lür azért is, mert még egy hó­napja sincs, hogy a régi szo­cialista pártból és a köztár­sasági intézmények konven­ciójából alakult új szocialis­ta párt alakuló kongresszusa olyan határozatot hozott, hogy 1973-ra halasztja a ta­nácskozás folytatását a kom­munistákkal. Emlékezetes, hogy az FKP és a régi szo­cialista párt csaknem egy éven át tárgyalt a két pár­tot elválasztó, együttműkö­désüket akadályozó kérdé­sekről. A vita első mérlegét tavaly decemberben vonták meg. A mérleg biztató volt. Kitűnt, hogy a jelenlegi uralkodó csoport politikájá­nak és az ország perspektí­vájának értékelésében köze­liek az álláspontok. Sok te­kintetben azonos álláspontra jutottak a szocializmusba va­ló átmenet feltételeit és a szocialista társadalom építé­sének különböző problémáit illetően. A nézetazonosságok megállapítása mellett kitűn­tek a mélyreható nézetelté­rések is. Mégis megállapít­hatták. hogy ezek már nem jelentenének akadályt ah­hoz, hogy a két párt közösen irányítsa az országot. A két párt vezetői akkor megálla­podtak, hogy folytatják az eszmecserét. E rre azonban azóta se került sor, az új szo­cialista párt alakuló kongresszusának. határoza­baloldal ra készül tából pedig kiderült, hogy a szocialista párt jobbszárnya szeretné minél távolabbi idő­re kitolni a tárgyalások foly­tatását. Emögött az a régi, már oly sok kudarcot hozó törekvés húzódik meg, hogy a szocialista párt a centris­tákkal fogjon ossza egy kom­munistaellenes koalícióban. Az FKP állhatatosságának köszönhető, hogy a kongresz- szus határozata ellenére még ­is kapcsolat jött létre a két baloldali párt között. Az FKP nyílt levelet intézett már az alakuló kongresszus­hoz, majd a kongresszus után a párt új vezetőségéhez, annak első titkárához, Fran­cois Mitterrand-hoz. Az FKP az eszmecsere folytatását szorgalmazta és javasolta: vegyék fel a tanácskozás na­pirendjére annak megvitatá­sát, hogy a két párt indít­son közös országos akciót a választási rendszer reform­jáért, nevezetesen az arányos képviseleti rendszer visszaál­lításáért. A jelenlegi egyetértés egyelőre csak a szabadságjo­gok kérdéséről kidolgozandó szöveg és egy közös akció kérdésében jött létre. Ez lé­nyegesen kevesebb, mint amit az FKP javasolt, és amire ténylegesen szükség lenne ahhoz, hogy a francia baloldal hatásosan léphessen fel a politikai küzdőtéren, különösen a legközelebbi választásokon. A baloldal ugyanis csak akkor léphetne fel a győzelem esélyével, ha valamennyi baloldali és de­mokratikus erőt fel tudnák sorakoztatni. Ehhez — szim­bolikusan szólva — közös zászló, azaz közös kormány- program kellene, amely moz­gósíthatná az elégedetlen tö­megeket. A párizsi hír jelentősége tehát abban foglalható össze, hogy — a szo­cialista párt jobbszámyáriak nyomása ellenére — mégis csak létre jött a kapcsolat a kommunistái! és a szocia­listák között. Ez az össze­fogás pedig alkalmas lehet a két párt kapcsolatainak további javítására, bővítésé­re, amely összefogás megte­remtheti egy új demokrati­kus rend megteremtésének lehetőségét. Kovács István Baloldali kormánykoalíció alakult három ellenzéki párt képviselőiből Izlandon. Az új kormány a konzervatív-szoci­áldemokrata kormányt váltja fel. Spiro Agnew amerikai alel- nök, aki világkörüli úton van, befejezte etiópiai látogatását és hétfőn reggel tovább utazott Nairobiba. Etiópiában Ag- new megbeszéléseket folytatott Hailé Szelasszié császárral. A kínai—koreai barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 10. évfordulója alkal­mából vasárnap Pekingben és Phenjanban tömeggyűlést tar­tottak. Mihail Szmirnovszkij, a Szovjetunió Máltán is akkre­ditált nagykövete befejezte Valettában tett látogatását és vasárnap visszaérkezett a brit fővárosba. Szmirnovszkij meg­beszéléseket folytatott Dom Mintoff máltai miniszterelnök­kel is. Befejezte háromnapos pa­kisztáni látogatását Kissinger Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és elutazott — folytatva világkörüli útját — Párizsba. A VILÁGSAJTÓ ÍRJA A Los Angeles Times című befolyásos és igen tá­jékozott lap beismerte, hogy az USIA ( az Egyesült Álla­mok tájékoztatási hivatala) »játssza a prímhegedüs sze­repét az antikommunizmus zenekarában«. A beismerés újabb alátámasztása egy régóta ismert ténynek: az amerikai imperializmus ak­namunkát, ideológiai diver- ziót 'folytató propaganda­szervei sorában az USIA-ra osztották ki az ütőerő sze­repét. Az USIA csápjai a világ több mint száz országába el­érnek. Osztályai gondosan összeválogatott könyveket, folyóiratokat és brosúrákat terjesztenek, filmeket, tele­víziós programokat mutat­nak be, kiállításokat rendez­nek. Tevékenységük fő cél­ja: rágalmazni a Szovjet­uniót és más szocialista or­szágokat, szakadást vinni a nemzetközi kommunista mozgalom soraiba. Az amerikai kormány nem sajnálja a pénzt az USIA- tól. A hivatal 1969 évi költ­ségvetése 176 millió dollárt tett ki, az idén pedig már eléri a 193 millió dollárt. De a bőséges dolláreső ellenére az ideológiai diverzió nem hozza meg a várt eredmé­nyeket. A Los Angeles Ti­mes szerint az USIA tevé­kenysége — amely sohasem tűnt ki hatékonyságával — az utóbbi időben még ke­vésbé váltja valóra a hoz­záfűzött reményeket. A szombati rabatt puccs­kísérlet kudarcával foglal­kozó francia lapkommentá­rok egyöntetűen úgy vélik, hogy a király elleni palota­forradalom tényleges ha­szonélvezője a Ben Barka ügyben hírhedtté vált XJfkir tábornok, a marokkói kor­mány belügyminisztere. Az Humanité szerint a nép távol maradt az ügytől. Ez az összeesküvés nem ha­sonlít azokhoz az állítólagos szervezkedésekhez, amelye­ket valójában maga a hata­lom gyártott korábban, hogy elfojtsa a nemzeti ellenál­lást. Ez utóbbiak epilógusá­nak vagyunk tanúi most, amikor, figyelemmel kísér­jük a 193 demokrata ellen június 14-én indított mara- kesiper alakulását. Ez a per az igazságszolgáltatás botrá­nyos paródiája. A Figaro tudósítója Louis Joxe volt miniszterrel készített interjút közöl. Joxe Hasszán király születésnapi vendégeként jelen volt a ra­bati Skhirat-palotában, ami­kor a katonaiskola növendé­kei birtokukba kerítették az épületet. Joxe szerint a vendégseregből többen hal­tak meg, mint a hivatalosan jelentett 28 személy; az egy­kori miniszternek az volt a benyomása, hogy a katona­iskolások kábítószer hatása alatt álltak. Átalakul a jugoszláv kormány Törvényjavaslatot terjesz­tettek a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elé a jugoszláv kormány működéséről a július 1-én életbe lépett alkotmány­reform értelmében. A javas­lat szerint az új szövetségi végrehajtó tanácsba (kor­mányba) minden tagköztársa­ság 3—3, s mindkét autonóm tartomány 2—2 küldöttet dé­legál. Ily módon Dzsemal Bi- jedics miniszterelnökjelölt kor­mányának 22 tagja lesz. A törvénytervezet, szerint — s az alkotmánynak megfelelő­en — a kormány javaslatokat terjeszt a szövetségi parlament elé, felelős a parlament által megszabott politika végrehaj­tásáért, s végrehajtja azokat, az intézkedéseket is, amelyek a szövetségi állam hatáskörébe tartoznak. A kormány felel a szövetségi törvények megvaló­sulásáért és tiszteletben tartá­sáért is. Az új jugoszláv szö­vetségi végrehajó tanács köte­les működését összehangolni a tagköztársaságok és az auto­nóm tartományok tevékenysé­gével, valamint a társadalmi— politikai szervezetek és ön- igazgatási szervek munkájá­val. A belgrádi politika legfris­sebb értesülései szerint meg­tartja jelenlegi külügyminisz­teri beosztását Mirko Tepavac, nemzetvédelmi miniszteri posztját Nikola Ljubicsics hadseregtábornok és a külke­reskedelmi minisztérium élén marad Muhamed Hadzsics je­lenlegi miniszter is. (MTI) Szingh az amerikai fegyverszállításokról Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter tegnap arra fi­gyelmeztetett, hogy a Pakisz­tánba irányuló amerikai fegy­verszállítások »népirtáshoz« vezethetnek Kelet-Pakisztán- ban. A külügyminiszter közölte, hogy India hiába kérte az Egyesült Államokat a fegyver­szállítások beszüntetésére és hangsúlyozta, hogy az ameri­kai fegyverekét a pakisztániak India ellen is felhasználhat­ják. A rendőrség védelme alatt II. Adolf USZit A nyugat-berlini várospa­rancsnokok betiltották ugyan az NPD ottani szervezetének kongresszusát, ezt azonban mégis zavartalanul, sőt a nyu­gatnémet rendőrség védelme alatt megtartották a hétvégén az NSZK-beli Hannoverben. A rendezvényen jelen volt és uszító beszédet tartott. II. Adolf, azaz Adolf von Thad­den, az NPD vezére is. A kül­döttek elhatározták, hogy az újfasiszta párt tovább erő­síti propagandatevékenységét Nyugat-Berlinben, s erre a célra külön pénzalapot létesí­tettek. A tettes ismeretlen Gépeltérítés levélben Különös módon kísérelt meg repülőgép-eltérítést az ameri­kai TWA légitársaság London­ból Washington felé tartó gé­pének egyik eddig ismeretlen utasa. Röviddel a felszállás után levélben szólította fel a Boeing—707 óriásgép pilótáját útirányának megváltoztatásá­ra. A levél írója azzal fenye­getőzött, hogy felrobbantja a gépet a fedélzetén tartózkodó 135 utassal és a személyzettel együtt, ha a pilóta Washing­ton helyett nem repül Algír­ba, majd onnan Hanoiba, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság fővárosába. A pilóta nem teljesítette a követelést, de attól tartva, hogy valóban bombát helyez­tek el a gépen, visszafordult és leszállt az írországi Shan­non repülőterén. Itt az utaso­kat kiszállították és megkezd­ték az óriásgép tüzetes átku­tatását. Bombát és más egyéb robbanószert nem találtak és a levélíró személyét sem sike­rült azonosítani eddig. Arról nem érkezett jelentés, hogy a Boeing—707-es folytat­ta-e az útját 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197L július 13.

Next

/
Thumbnails
Contents