Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-08 / 158. szám
tézendő ügyeknek 90—95 százalékát valóban ott intézzék el. Nemrégiben a kormány felhatalmazta a megyei tanácsokat, hogy különböző ügyek intézését átruházhatják a községekre, ha úgy látják, hogy ott megvannak a megfelelő feltételek a fokozottabb önállósághoz. És máris csaknem ezer község tanácsa, illetve végrehajtó bizottsága és szak- igazgatása kapta meg a jogot arra, hogy építési, iparengedély és egyéb ipari, kereskedelmi ügyekben első fokú határozatot hozzon. Elsősorban a nagyköségi tanácsok munkája mutat biztató képet Eddig 270 nagyközségi tanács alakult az országban, s a járási hivatalok főleg ezeknek adnak át mind több hatáskört B iztonságot, állandóságot ad a tanácstörvény betűje és szelleme a vb- titkároknak, és a tanács szakigazgatási szervezete többi vezetőjének is. Szükséges azonban — s ez az érem mé sik oldala —, hogy a tanács apparátusban meglevő ige’ erős fluktuáció is véget érjen Az emberek, a helyi lakosoi meg akarnak bízni azokban akikhez ügyes-bajos dolgait intézéséért fordulnak, s természetes, hogy elsősor b»! azokban bíznak, akiket ismer nek, akik községük állandó k kosai, akik: ott »gyökeret eresztettek«,, V. R Naponta hatvan vagon idei gabona kerül a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi magtárába. Az első szállítmány búzát — három vagonnal — a me- söcsokonyai Haladás Tsz szállította. Korszerűsödő államigazgatás M anapság már — sajnos — faluhelyen sem ritkaság a válás; abban sincs különbség a városi és a falusi emberek között, hogy a válás legfőbb áldozata a semmiről sem tehető gyermek. Ezen a szomorú helyzeten aligha lehet valaha is törvényhozási úton segíteni. Azon viszont már igen, hogy eddig a különélő szülőnek előbb a járási tanácstól kellett »láthatási engedélyt« kérnie, ha gyermekével találkozni akart, most pedig már ezt is helyben intézik el. A község lakosait a helybeli tanácsnál általában személyesen ismerik, a járási székhelyen többnyire nem. Természetes tehát, hogy a helyi hatóságra lehet — és kell — bízni a láthatási engedély megadását. Ugyanez áll az egyéb gyámhatósági ügyekre is, amelyekhez körültekintésre és nem utolsósorban a személyi, családi viszonyok ismeretére van szükség. A kérdés ezek után csak az: nem árt-e az ügyek menetének, a törvényességnek, hogy a tanácshoz forduló embereket nagyon is jól, személyesen ismerik azok — nemegyszer tegeződő, sőt rokoni viszonyban is álmák velük —, akiknek az ügyintézés a munkájuk. Az új tanácstörvény alkotásánál és az azóta megjelent rendelkezések elkészítésekor is számításba vették ezt: járási hivatalnak, valamint a megyei tanácsnák mindinkább az lesz a feladata, hogy a törvényességen őrködjék, a jogszabályok megtartását és az azok szellemében folyó munkát ellenőrizze. (E téren netn- zetközdeg is elismerésre méltóak a magyar igazgatási ügyintézés eredményei: a különböző jogorvoslatok során a hozott határozatoknak mindössze 1,4 százalékát kellett megváltoztatni.) R égi probléma az is, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgait különböző helyeken intézik, s ez sok szaladgálással, időpazar- lással jár. Az igazgatás egyszerűsítése és korszerűsítése során már eddig is jó néhány olyan munkaterület került át a tanácsokhoz, amely korábban attól függetlenül működött, így például tavaly a kereskedelmi felügyelet. Az Országos Vízügyi Hivatal átadta a tanácsoknak azoknak az ügyeknek az intézését, amelyek a szélesebb körű lakossági vízszükségletre vonatkoznak. Mindezekkel együtt a lakossági ügyeknek körülbelül a fele tartozik ma a tanácsokhoz, a többi más, különböző szervekhez. Természetes, hogy a további egyszerűsítés és korszerűsítés megkívánja az ilyen különállások minimálisra csökkentését, s a legtöbb ügynek egységesen a tanácsok kezébe adását. S azért is, mert — itt van a legjobb, legélőbb társadalmi ellenőrzés! A tanácsüléseken sűrűn esik szó arról, hogy még mindig sok a párhuzamosság az igazgatási munkában. Megtörtént, hogy egy házépítéshez előbb az illetékes tanácsnak kellett engedélyt adnia, azután a tájegység idegenforgalmi intéző bizottságának jóváhagyására volt szükség — s a két aláírás két különböző időpontban egyazon előadó tollából került az iratra. Hasonló eseteket bárki felsorolhat. Az igazgatás korszerűsítéséhez tartozik tehát az is, hogy mindenféle fö- löseges párhuzamot kiküszöböljenek. Az elmondott intézkedések és tervek mind a bürokrácia csökkentését szolgálják. Jelenleg a községekben levő állam- igazgatási ügyeknek mintegy 40—45 százalékát intézik csak el helyben, további 50—55 százalékot a járási hivataloknál, s még mindig vannak ügyek, amelyekben a döntés a megyei tanácsra, annak végrehajtó bizottságára hárul. A cél: ez az arány már a legközelebbi években erősen megváltozzék, s a községekben elinMegyei program a szakszervezeti kongresszus határozatának megvalósítására Első ülést tartotta a választás óta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Elfogadcialísta brigádok, a törzsgárda- tagság véleményének meghallgatását szorgalmazzák majd a zenöt százalékos az eltérés az utóbbiak javára. A többi megye adataival összehasonlítva tizenöt százalékkal alacsonyabb az átlagbér a somogyi üzemekben. A megyei pártbizottság képviselője arra ösztönözte az SZMT-t, hogy mindent tegyen meg ennék megváltoztatásáért. A program is tartalmazza egyébként: összehasonlításokat kell végezni a hasonlóan fejlett megyék adataival, az országos átlagokkal, s ennek figyelembevételével dolgoznak majd ki javaslatokat a megye életszínvonal-fejlesztési és jövedelempolitikai koncepciójának kialakítására. Mindenki egyetértett azzal, hogy a szakszervezeti szervek alapvető feladata olyan munkahelyi légkört kialakítani, amelyben jól érzik magukat a dolgozók. Olyan köz- szellemet meghonosítani, melyben csak a becsületes és tisztességes munkának vám, elismerése, s elítélik a hanyag, nemtörődöm embereket, nem fogadják be a csupán anyagi előnyöket hajszoló vándormadarakat. A munkások vándorlását nagyban befolyásolja a dolgozókkal való bánásmód és a velük való foglalkozás. A kilépések felét meg lehetne előzni például az apró panaszok orvoslásával. Megyénkben is kibontakozóban van a törzs- gárdamozgalom, az anyagi elismerés azonban hatástalan maradhat, ha a törzsgárdának nem adjuk meg az őt megillető megbecsülést Az SZMT ülésén arra ösztönöztek minden alapszervezetet, tegye általánossá azt a helyes elvet, hogy a törzsgárdatagsáy ne csak az eltöltött időhöz kötődjék automatikusan, hanem a jó, a becsületes, tisztességes magatartáshoz, az átlagon felüli munkához. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának első munkaülése ta azt a munkaprogramot, amely megszabja a megye szakszervezeti mozgalmának feladatait a SZOT-kongresszus határozatának szellemében. Ez a program — mint az ülésen megállapították — magában foglalja a kongresszuson és a szákszervezetek megyei küldöttértekezletén meghatározott általános és helyi tennivalókat. Éppen ezért alkalmas arra, hogy a szakszervezetek a sajátos eszközeikkel részt vegyenek a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatainak megoldásában, s így összehangoltan elősegítsék a párt politikájának érvényre juttatását, a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. Hosszú távra meghatározza ez a program a szakszervezetek és tagságuk feladatait. Mindössze néhány részletet emelünk ki. A terv foglalkozik az üzemi demokrácia további szélesítésével, az új módszerek keresésével. Amint a szóbeli kiegészítésben is elhangzott, ma már rendszeresek a termelési tanácskozások, a műszaki, a brigádkonferenciák a vállalatoknál. Van még mit tenni az üzemi demokrácia közvetett fórumain. Segíteni kell például a szakszervezeti szerveket, hogy felkészülten cselekedhessenek a legfőbb kérdésekben, akár a gazdasági vezetőséggel tárgyalnak, akár a dolgozókat mozgósítják, akár érdekvédelmi feladatokat oldanak meg. A tapasztalatok szerint az üzemi demokrácia fórumai tartalmi szempontból még nem biztosítják megfelelően a dolgozók közvetlen és közvetett részvételét, beleszólását a vezetésbe, az irányításba, valamint a vezetés ellenőrzését a dolgozók részéről. Elsősorban a szoszakszervezetek. Az SZMT jövőre megvizsgálja az üzemi és szakszervezeti demokrácia érvényesülését azokban a gyáregységekben és üzemekben, amelyeket nagyvállalatok és trösztök irányítanak. A vizsgálat során szerzett és általánosítható tapasztalatokat azután máshol is hasznosítják. A IV. ötéves tervben a jövedelempolitikát fokozottan a termelékenység és a hatékonyság növelésének szolgálatába kell állítani. A szakszervezetek megállapítása szerint a somogyi vállalatok túlzottan óvatosan, többségükben 1,5—2 százalékos bérfejlesztést terveztek az idén. Kérdés tehát, hogyan valósul meg ezekben az üzemekben a 16—18 százalékos reálbémövekedés, melyet az ötéves terv előír. Több helyen a bérfejlesztést nem, vagy csak általánosságban kötik olyan feltételekhez, amelyek a hatékonyságot növelik. Ezzel a szemlélettel nem lehet egyetérteni, hiszen a szervezett dolgozók alapvető érdeke, hogy következetesen érvényesüljön a hatékonyság elve. Ez pedig nem képzelhető el másként, csak úgy, ha az anyagi érdekeltségben is kifejezésre jut. Más vállalatoknál az idén még nem volt bérfejlesztési!), félő, hogy az év végére tartogatják a pénzt. Márpedig akkor a bérezés nem a hatékony teime- lés függvénye, s nem is lehet visszaható és húzó hatása a termelésre. Több helyen tapasztalt a szákszervezet a szocialista bérezéssel összeegyez- hetetlen gyakorlatot: olyat például, hogy az azonos munkakört betöltő nők és férfiak keresete között öt-, tíz- és tiVÁSÁR PÉCSEN A kishatármenti áruforgalom szolgálatában ban. tu G. A vásári tudósítások általában így kezdődnek: a tavalyinál is szebb, a korábbinál is jobban szervezett __ M indezt a III. Pécsi Ipari Vásárra is el lehet mondani, de nem ez a legjellemzőbb. A nyolcvanhét hazai és 28 jugoszláv kiállító részére a rendezők az idén négy iskolában ötezer négyzetméter fedett és ezer négyzetméter szabad területet biztosítottak, s ha a látogató végigjárja ezt a gondosan megszervezett vásárvárost, az első ami szembetűnik: viszonylag kevés az új cikk, de rendkívül gazdag a választék. Az első kiállításra jórészt baranyai vállalatok vitték el termékeiket. A másodikon megjelentek a jugoszláv kiállítók is, és az idén külön kiállítási csarnokokat kaptak a szomszéd országból érkező cégek. Több jugoszláv export— import cég, mint például a Dilj, a Slavonija Commerce, a RUMEX és a jugoszláv vásár- szervező, az Ekonomiski Institut irodát nyitott. Bővült a hazai kiállítók köre is: a baranyaiak mellett megjelentek a szomszédos megyék vállalatai — Somogyot az idén a Tahi Campingcikk Vállalat és a Nagyatádi Konzervgyár képviseli —, s többen jöttek a fővárosból, a Dunántúl más megyéiből is. A pécsi ipari vásár egyre határozottabb karaktert kap. Jellege látszólag nem változott, hiszen elsősorban a fogyasztási cikkek bemutatója, valójában egyre inkább a jugoszláv—magyar) kishatármenti árucsere-forgalom szolgálatába szegődik. A vásár- rendezők, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottságának segítségével igyekeznek is ezt elősegíteni. A tíz nap alatt kishatármenti kerekasztal-beszél- getéséket rendeznek a jugoszláv és magyar vállalatok képviselői között. Számos — régóta dédelgetett — terv megvalósítását várják ettől, s nagyon sok tárgyalás folytatását is. Felvetődött például a közös boltok üzemeltetésének lehetősége. Azt tervezik, hogy Eszéken magyar boltot, Pécsen pedig jugoszláv boltot nyitnak. Szó van többek között az eszéki sör Mohácson történő palackozásáról is. A nyár elején Eszéken megrendezett vásáron számos I tárgyalás kezdődet« él, s ezeket most Pécsen folytatják. A vásár még csak a feléhez érkezett: mérleget vonni korai lenne. Az a vélemény azonban egyöntetű, hogy sokkal intenzívebbek a tárgyalások, mint tavaly. Ehhez jó alapot teremtett az, hogy éppen ez év elején kezdte meg működését a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottsága. A pécsi vásáron már Somogy. Baranya és Tolna megye 70 vállalatát képviseli. E kapcsolatok fejlesztése mellett természetesen a hazai árupropaganda szempontjából is jelentős a vásár. A vásári díjakkal, a nagyon szép eozin padlóvázával, illetve plakettel kitüntetett termékek rangot is jelentenek. (A vásári szakemberek véleménye szerint nagy kár, hogy a Nagyatádi Konzervgyár; nem nevezett, mert esélye lett volna valamelyik díjra.) A kilenc nagydíjért 23 vállalat versengett, s a termékdíjakra 163 terméket neveztek be. A kiállítók közül elsőnek a Tabi Campingcikk Vállalattal találkozik minden vásárlátogató. Négy sátrát — A Krisztinát, a nyolc személyes Úttörőt, a kétszemélyes Csillát és a Katica nevű gyermeksátrat — nagyon sokszor eladhatta volna már a pécsi ipari vásáron. Vendégkönyvében ilyen bejegyzéseket olvastam: »Nagyon szépek a sátrak, veszek is — ha kapok.«. De hát a kiállított termékek nem eladók. A haszon azonban mindenképpen megvan: a vállalat címét naponta sokan felírják, hogy onnan rendeljenek. , Ujp ve üzemcsoport a BVIÍ-ban Magtárba kerül az idei gabona megállapította, hogy e hosszú távra szóló programot csak úgy lehet megvalósítani, ha minden alapszervezet részt vesz a feladatok megoldásáA Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem egymilliárd forintos beruházással elkészült a pvc üzemcsoport. A négy üzem a jövőben fedezi az ország pve alapanyag-szükségletét, és kész gyártmányokat is előállít.’ A konzervgyári kiállítok külön mutatták be termékeiket. A szigetvári, a budapesti, a paksi és a szegedi gyár mellett a nagyatádinak sem kell szégyenkezni. A befőttek, savanyúságok, főzelékek, s a különböző gyümölcsízek választékot jelentenek. Azt azonban, hogy a kereskedők hogyan értékelik majd, ma még nem lehet lemérni. Akik részt vettek a III. pécsi ipari vásáron, azt a tanulságot szűrték le: érdemes elmenni, s bemutatni a termékeket. És minden bizonnyal érdemes lett volna több somogyi vállalatnak is kihasználni ezt a lehetőséget. Kercza Imre SOMÖGTI SfiPtAP Csütörtök, 13«. túlin* 8.
