Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-08 / 158. szám

RutantSk a Klzel-Keleten „Kétlépcsős“ Rogers-terv A UPI és az AFP washing­toni hírmagyarázatai szerint ezek a hetek »döntő jelle­gűek« az Egyesült Államok közel-keleti diplomáciai erő­feszítései szempontjából. Az amerikai diplomácia láthatóan mindent elkövet, hogy elke­rülje a kudarcot, a Szuezi- csatoma újramegnyitására irányuló erőfeszítéseiben. Ro­gers külügyminiszter ezért — Nixon jóváhagyásával — »két­lépcsős« diplomáciai tervet dolgozott ki és (korábbi üze­netközvetítő szerepét félreté­ve) állítólag konkrét javaslat­tal fog előállni a két közvet­lenül érintett országnak: az EAK-nak és Izraelnek. Az akció első lépcsőfokát jelentette a hírügynökségek szerint a két diplomata — Bergus és Sterner — Kairóba küldése. Ha a két diplomata missziója sikerrel jár, Sisco, a közel-keleti ügyekben ille­tékes külügyi államtitkár uta­zik a térségbe. A diplomáciát sürgető má­sik időtényező az elnökválasz­tási hadjárat. A kormány még ennek beindulása előtt akarja tető alá hozni a Sziiezi-csator- na megnyitásáról szóló rész­leges egyezményt. Ludvik Svoboda elnök Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) növeléséhez, egységének és összeforrottságának szilárdí­tásához. Az ünnepélyes fogadtatás a díszegység díszmenetével feje­ződött be. Ezt követően a ven­dégek gépkocsira ültek, és Csehszlovák részről a tár­gyalásokat Ludvik Svoboda köztársasági elnök vezeti. A két államfő meleg, baráti légkörben lefolyt megbeszélé­sein kölcsönös tájékoztatók hangzottak el a két testvéri országban folyó szocialista ápítőmunka sikereiről és to­magyar államférfiak társasá- I vábbi terveiről. gában, rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtat­tak. Ludvik Svoboda hadsereg- tábornok, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja szerdán délután látogatást tett Losonczi Pálnál, az Elnöki Ta­nács elnökénél az Országház­ban. Délután az Országházban az Elnöki Tanács tanácstermében megkezdődtek a magyar- csehszlovák hivatalos tárgya­lások. Magyar részről a tárgyalá­sokon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, Vincze József, a magyar népköztár­saság prágai nagykövete és Perczel László, a külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Mert nemcsak a Rajnán vannak zátonyok A Pompidou — Brandt találkozó Loreley9 a Rajna miti­kus tündére hajdan — így szól a mese — bűbájos éne­kével nagyon sok hajósnak okozta vesztét a germán fo­lyó rejtett zátonyain. Geor­ges Pompidou francia köz- társasági elnök és Willy Brandt, az NSZK kancellár­ja mégis a rossz ónemű név alatt futó hajó társalgóját választották évente kétszer ■ esedékes — rutinjellegű — r t'álálkozójuk első eszmecseré- 'Sjének színhelyéül. S hogy a francia államfő épp aznap ünnepelte 60. születésnapját, e regényes rajnai utazás alatt csak fokozta a hangulatot. De felfokozott volt a várakozás is, amely a »csúcstalálkozót« megelőzte. A magas szintű megbeszé­lésre a két nyugati országnak jelenleg leginkább elevenbe vágó gondjai kerültek terí­tékre — a születésnapi tor­tán kívül — fehér asztal mel­lett is. Elsősorban a kiszéle­sített Közös Piac pénzügyi politikája, amelyben a hu­szadik század legnagyobb va­lutaválságának kirobbanása óta köztudottan eltérő a fran­cia és a nyugathémet állás­pont. A bonni‘kormány valu­tapolitikája mellett a fegy­verkezés kérdései, a tervezett »kiegyensúlyozott« haderő­csökkentés, a kelet—nyugati viszony s — épp csak érint­ve — Nyugat Berlin problé­mája és a nemzetközi politi­ka más, időszerű kérdései is hasonló súllyal estek latba e diplomáciai találkozó adok—• veszek—méricskélek« vásá­rán. A felületes szemlélőnek úgy tűnt: »csak« arról tárgyaltak, hogy. »lebegjen-e« (és milyen mértékben) a nyugatnémet márka, (ami persze önmagá­ban sem közömbös a francia szomszédnak). Ezúttal viszont sokkal többről volt szó: az aktuális témával kapcsolat­ban ugyanis főként koncep­cióbeli eltérések zátonyai rej­lenek a felszín alatt. Párizs — a jelek sze­rint — tovább viszi De Gaul­le örökségének azt a részét, amely az európai Közös Pi­acban védekezési lehetőséget lát — egyebeik között — az Európába özönlő dollármilli­ók veszélye ellen. Pompidou, aki a hatvanas években zse­niális »bankárminisztere«- ként kezdte politikai pálya­futását, most úgy érzi: »a márka lebegtetése« Bonnak talán pillanatnyi kiutat je­lent, de arra teljesen alkal­matlan, hogy hosszabb távú és — főleg közös — ellen­szer legyen a Nyugat-Európá- ba zúduló dollár pénzügyi veszélyeivel szemben. S ami ettől nem független: p Kö­zös Piac struktúrájában sem értenek egyet a nyugatnémet és a francia vezetők. Márpe­dig ez most — az új tagok belépésekor — ugyancsak fontos volna. Brandt bizo­nyos »nemzetek feletti« meg­oldással kacérkodik, Pompi­dou annál kevésbé. (Nem is véletlenül hangsúlyozta any- nyiszor a hivatalos fogadá­sok pohárköszöntőiben az európai szót!) A két vezető politikus ta­lálkozójának — és miniszte­reik tanácskozásának — eredményeit minden vonatko­zásban elemezni nem lehet, hiszen közös közleményt nem adtak ki, s Brandtnak és Pompidounak sok idejét vet­ték1 igénybe a négyszemközti eszmecserék is, amelyekről csupán találgatásokba lehet­ne bocsátkozni. Egy mozzanat azonban figyelmet érdemel: a közel-keleti kérdésben most első ízben tette ma­gáévá Bonn a francia állás­pontot, hogy Izrael vonja vissza csapatait. S ennek pikantériáját az adja, hogy Scheel nyugatnémet külügy­miniszter épp tegnap a tár­gyalások után indult ötnapos izraeli látogatásra. A bonni kormány ugyanis fontosnak tartja »a jó kapcsolatok ki­építését Izraellel«. Sőt: ma­gán a megbeszélésen is kü­lön hangsúlyt kapott, hogy Scheel az izraeli látogatás során nemcsak Bonn, hanem »az egész Közös Piac nevé­ben« fog tárgyalni. A találkozó légkö­rét egyébként — mint azt a francia és a nyugatnémet szóvivő egyaránt kifejtették — mind az elnök, mind a kancellár »nagyon jónak ne­vezte«. Mégis, az eredmény meglehetősen kétes. Egyetér­tettek ugyan a külpolitikai vonalban, de a devizával kapcsolatban nem jutottak semmiféle közös álláspontra. A francia—nyugatnémet »csúcs« és a rajnai utazás te­hát — amelynek a politikai nézetekben ugyan »bizonyos közeledés« az eredménye — gazdasági szempontból to­vábbra is választóvonalként húzódik Franciaország és az NSZK között. Mert az omi­nózus kérdésekben Brandt és Pompidou valutáris nézetei­nek egyeztetésekor a Rajnán — ez a modem változat — a Loreley sem kerülhette ki az eltérő francia és nyugatné­met érdekek zátonyait. k. r. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország népei közötti kapcsolatok az élet minden területén jól fejlőd­nek, és mindkét fél törekszik az együttműködés további erő­sítésére. Az államfők foglalkoztak a legfontosabb időszerű nemzet­közi kérdésekkel, ezek kereté­ben az országaikat legközvet­lenebbül érintő közép-európai tervekkel is. Megállapították a nézetek teljes azonosságát, s vizsgálták a nemzetközi együttműködés új lehetőségeit. (MTI) A SALT újabb fordulója . (Folytatás az 1. oldalról) Helsinki har­madszor ad szállást a ha­dászati fegy­verrendszerek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai tár­gyalásoknak, amelyek 1969. november 17- én »előkészítő megbeszélések­kel« indultak a firm főváros- Képünkön: A Gerard Smith vezette ameri- ban. Az a tény, kaj küldöttség megérkezik a finn fővárosba hogy 1971-ben nyári SALT­fordulóról beszélhetünk — nem egészen hat héttel a bé­csi találkozó befejezése után — azt a benyomást kelti, hogy a megbeszélések felgyorsulá­sának nézünk elébe. Nyugat-berlini provokáció Egyiptom küldötte Magyarországon Mahmud Riad egyiptomi Külügyminiszter július S-án ráti hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Nyugat-Berlinben megkez­dődött az Európa-tanács kü­lönböző bizottságainak üléssc- rozata. Az a tény, hogy az Európa-tanács bizottságai Nyugat-Berlinben tartják ülé­süket, nem minősíthető más­nak, mint nyílt provokációnak Nyugat-Berlin státusának ren­dezése ellen. Köztudomású ugyanis: a négy nagyhatalom nagykövetei hónapok óta azon fáradoznak, hogy megfelelő­képpen rendezzék Nyugat- Berlin nem tartozik egyetlen olyan ország területéhez sem, amely az Európa-tanács tagja. Az egyiptomi külügymi­niszter a szocialista országok és az Egyesült Arab Köztár­saság között létrejött szoros baráti kapcsolatnak megfele­lően időnként konzultál az EAK igaz ügyét támogató or­szágok vezetőivel, tájékoztat­ja őket a közel-keleti helyzet alakulásáról. Most is Ilyen körutat tesz a Szovjetunió­ban és több európai szocia­lista országban. Kőrútjának első állomásán, Moszkvában került sor a május 27-én Kai­róban megkötött szovjet— egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés ra­tifikációs okmányainak ki­cserélésére. Ezzel életbe lé­pett ez a nagy jelentőségű szerződés, amely a Szovjet­unió és az EAK sokoldalú kapcsolatainak politikai és jogi alapjává lett. Gromiko hangsúlyozta, hogy ez a szer­ződés minden bizonnyal elő­segíti az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sát, a közel-keleti tartós és igazságos béke megteremté­sét. Mahmud Riad arra mu­tatott rá, hogy a Szovjetunió szilárd, őszinte és igaz barát­nak bizonyult, a válságos pil­lanatokban mindig az egyip­tomi nép mellé állt. Ezek a megállapítások ér­vényesek általában a szocia­lista országok és Egyiptom kapcsolataira is. Erre mutat­tak rá Mahmud Riad láto­gatása alkalmából a csehszlo­vák vezetők, s , most, amikor az egyiptomi külügyminiszter hazánkba látogat, magyaror­szági tárgyalásai is nyilván igazolják majd ennek a kap­csolatnak életerejét, kölcsönö­sen gyümölcsöző voltát. Az EAK a Szovjetunióval kötött barátsági és együttműködési szerződés után folytatja erő­feszítéseit a Közel-Kelet igaz­ságos békéjének megteremté­se érdekében. A magyar kormányfő az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán rámutatott arra, hogy Izrael magatartása miatt a közel-keleti térség újabb fegyveres konfliktus kirob Da­nájának veszélyétől terhes. Tel Aviv szabotálja a Biz­tonsági Tanács határozatának végrehajtását, s nemcsak az ENSZ határozatával, hánem a világ közvéleményével is szembehelyezkedik. »Mi tel­jes mértékben támogatjuk az arab országoknak a békés rendezésre irányuló erőfeszí­téseit« — mondotta Fock Jenő. — »Izraelnek vissza kell vonnia csapatait az 1967-es határok mögé, s le kell mondania az arab terü­letekre támasztott jogtalan igényéről. Az Egyesült Álla­mok kormányának békeszóla­mai mindaddig üres szavak, amíg nem veti erőteljesen latba befolyását Izrael ag­resszív köreinek megfékezé­sére«. A magyar álláspont tehát egyértelmű: támogatjuk az EAK igaz ügyét és békekez­deményezéseit. Ugyanakkor szorosabbra fűzzük kapcsola­tainkat a haladó, antiimperia- lista politikát folytató Egyip­tommal. Ennek jegyében tesz hazánkban hivatalos baráti látogatást az egyiptomi dip­lomácia vezetője. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Mah­mud Riad budapesti megbe­szélései is hozzájárulnak az EAK pozícióinak megerősí­téséhez, a béke erőinek meg­szilárdításához. Az elnök és az „erkölcsi hanyatlás4 RÖVIDEN Mintegy 3500 javaslatot és bíráló észrevételt küldtek be — Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök felhívására a lengyel vajdasági, járási, városi és községi népi tanácsok elnöksé­gei — a minisztertanácshoz az államapparátus és az állam- hatalmi szervek tevékenységé­nek megjavítására. Izraelbe érkezett szerdán repülőgéppel Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter. Látogatása alatt találkozik Golda Meir miniszterelnökkel és Abba Eban külügyminisz­terrel is. Ismét sztrájk bénítja meg Izrael legkorszerűbb kereske­delmi kikötőjét. Spiro Agnew, az Egyesült Államok alelnöke, aki kedden este kétnapos hivatalos láto­gatásra érkezett Kuwaitba, szerdán megbeszélést tartott a Szabah el-Szalem el-Szabah államfő vezette kuwaiti dele­gációval. A konzultációk hom­lokterében »közös érdekű kér­dések és a közel-keleti válság állt;. Szüntessék meg — javasolta az európai közösségek bizott­sága a »hatok« miniszteri ta­nácsának — egyes cikkek im­portkorlátozásait a Kínai Nép- köztársaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságból és Mongóliából ér­kező termékek esetében. 36 százaléka ellenzi Norvé­gia lakosságának az ország közös piaci tagságát — az Af- tenposten című oslói lap ada­tai szerint A Biztonsági Tanács össze­hívását kérte Portugália ag- ressziós cselekedetei miatt a Bissauval (Portugál-Guinea) szomszédos Szenegál. Körülbelül 800 diák tünte­tett szerdán Lusakában, a francia nagykövetség épülete előtt tiltakozásul amiatt, hogy Franciaország lehetővé teszi a fajgyűlölő Dél-afrikai Köztár­saságnak a Mirage típusú re­pülőgépek építését Nixon jóslatai Kansas Cityben Richard Nixon elnök ked­den az »erkölcsi hanyatlás« veszélyére figyelmeztette az amerikaiakat. Mint mondotta, a fejlemények már olyan pon­tot értek el, amelyen az ókori Görögországéhoz és más civi­lizációkéhoz hasonló bukás veszélye fenyegetett. Az amerikai elnök e kije­lentéseket Kansas Cityben, amerikai lapok és tv-adóáilo- mósok 141 főszerkesztője előtt tette. San Clement-i nyári re­zidenciájára utazva ugyanis megszakította útját a város­ban, s átfogó nyilatkozatot adott, amelyben úgyszólván az összes fontos világpolitikai kérdéseket érintette. Az erkölcsi hanyatlással kapcsolatos gondolatmenetet folytatva leszögezte, hogy az óriási gazdaság és a termelé­kenység ma már önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megvédje az amerikaiakat a dekadenciától, a bomlás jelen­ségeitől. Éppen ezért a szigo­rú erkölcsre« támaszkodó, »egészséges társadalom« visz- szaállítását sürgette. Az Egyesült Államok már nincs abszolút fölényben — folytatta Nixon —, s öt-tíz év múlva meg kell majd osztania vezető szerepét a másik négy hatalmi központtal, Nyugat- Európával, Japánnal, a Szov­jetunióval és a Kínai Népköz- társasággal. Az amerikai elnök nyilat­kozatában azt »jósolta«, hogy a »gazdasági verseny« javára fokozatosan megszűnnek majd a fegyveres konfliktusok. Angela Davis előtárgyalása Az Angela Davls-per előtárgyalásán Margaret Burnham, a védő (balra, a fehér blúzos nő) kérvényezte, hogy kalifor­niai bíróság helyett szövetségi bíróság elé kerüljön az ügy. A védő mellett Angela Davis. (Telefotó: AP—MTI—KS) Indokínával kapcsolatban leszögezte, hogy »Vietnamról nincs új mondanivalója«. Te­vékenyen tárgyalunk — mon­dotta —, és tevékenyen foly­tatjuk a vietnamizálási prog­ram végrehajtását. A Szovjetunióról és a Kínai Népköztársaságról szólva Ni­xon »a szabad világ és a kom­munista világ e két szuper- hatalma« közötti katonai fe­szültség fokozatos csökkenését jósolta, aminek eredménye­képpen nagy »gazdasági ver­seny« fog kialakulni ezen or­szágok között. Utalt arra is, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjetunió közötti különböző tárgyaláso­kon »bizonyos haladást« értek el. »Előre megmondom — hang­súlyozta végül magabiztosan Nixon —, hogy az Egyesült Államok még öt év múlva is a legerősebb és a legvirágzóbb ország lesz. De vajon erköl­csileg is a legegészségesebb lesz-e? íme, ez a kérdés!« Rendelet a titkos iratokról Bizalmas, szolgálati használatra Nixon amerikai elnök szer­dán elrendelte, hogy vala­mennyi kormányhivatal ké­szítsen listát azokról a sze­mélyekről, akiknek joguk van titkos dokumentumok és ira­tok áttekintésére — jelentette az AP a Washington Post közlésére hivatkozva. Az elnöki rendeletet meg­fogalmazó ügyirat »bizalmas, szolgálati használatra« felira­tot visel. Nixonnak az volt a célja — jegyzi meg a lap —> hogy drasztikusan csökkentse a titkos ügyiratok nem kor­mányhivatalokban történő tá­rolását, illetve felhasználásúi. SOMOGYI RtPLAP,p Csütörtök, X#ÍL |ÚUaa & ' 1

Next

/
Thumbnails
Contents