Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-07 / 157. szám
SANTUS PANNONICUS Hangverseny a műemlék templomban Utasás u Községnevek nyomában Ma már hagyomány a kőröshegyi koncert, s az idén először újra benépesült az Árpád-kori templom hajója. De nemcsak a hangverseny hagyomány önmagában. Hagyomány az igényesség, a színvonal is; a koncertek művészi értéke, a zenei élmény. Nem túzás azt mondani, hogy patinájuk van már ezeknek az estéknek, amelyeket magyarok és külföldiek is oly szívesen látogatnak. A nyári évadnyitó hangverseny programjából egy ma már kialakult koncepció, egy erőteljes művészi elgondolás körvonalai rajzolódnak ki. Az alkotók között Bach áll az élen hangszeres és vokális műveinek gyöngyszemeivel. Azután megszólal Liszt Ferenc az énekes ajkán és a szép hangú orgonán. »Unikumnak« szánják, s hatása leírhatatlan, amikor orgonakíséretes néger spirituálék hangzanak fel; majd az élő zeneköltő, Farkas Ferenc már sok sikert megért, s a maga nemében egyedülálló Kőröshegyi betle- hemese zárja a programot. A műemlék templom időről időre visszahívja művészeit. Kovács Endre orgonaművészt, az est egyik főszereplőjét, a Budapesti Madrigálkórust már várja a közönség, hisz nagyszerű élménnyel ajándékozták meg őt Tihanyban is, Kőröshegyen is. Kovács Endre Bach g-moll fantázia és fuga című művével kezdett, azután két korái előjáték, majd a D-dúr preludium és fuga következett. Átszellemülten, a zeneköltőt tisztelve, s a hangszer legparányibb adottságait is kiaknázva, magas művészi hőfokon játszott. S jóllehet bajlódott néha az áramingadozás okozta feszültség-hiánnyal, a közönség füléhez feszültségteli megfogalmazásban jutottak el a művek. Liszt Weihnachtenje más kor, más stílus, más tartalmi jegyek hordozója, de korántsem idegen Kovács Endrétől, akit végül is forró tapssal jutalmazott a közönség. Eszenyi Irma volt az est énekes szólistája. Liszt két művét adta elő művészi erővel, igen kulturált hanggal. Közülük a Sei still című ragadott meg jobban. S az úgynevezett »unikum«, a néger spirituálék, amelyek — megvallom, alig hittem volna —, hogy ilyen mély hatást váltanak ki az emberből orgonakísérettel, a templom falai között ... A Budapesti Madrigálkórus Szekeres Ferenc vezényletével (hadd higgyük!) a kőröshegyi hangversenyek örökös szereplője. Amit az együttes éneklés lehetősége nyújt, amit az emberi hang visszaadni képes — márpedig versenytársa az orgonának —, s amit művészi hittel, alázattal megszólaltatni lehetséges —, az mind a sajátjuk, mind a birtokuk. Bach négy korálját adták elő a műsor első részében csodáB ár az őskorból is vannak a Zselicben emlékek, akárcsak a római vagy a középkorból, a községek keletkezéséről mégis csak az 1300-as évekből vannak írásos bizonyítékaink. Érdekes, hogy a községnevek között számos olyan akad, amelyik kifejezi a község jellemző vonásait vagy lakóinak foglalkozását, vagy a történelmi múltra emlékeztet. Több község neve őrzi a hajdani kiterjedt erdőségek fáinak nevét. Így Bőszénfa erdeiben szurokfenyő-égetés folyt, értékes kereskedelmi cikkük volt a kocsikenőcs (degec, kalamász), amelyet szekereken szállítottak a Dunántúl különböző részeibe. Nagyon sok név végződik úgy, hogy -fa. Például Boldogasszonyfa, Bőszénfa, Cserénfa, Gálosfa, Patosfa. Nevük a -falva végződésből rövidült -fává. A község környékén erdőket alkotó fafajta sokszor a település nevében is benne van: így Bárdibükkpuszta, a Körtényibükk, Bükkösduga, dűlőnevek, vagy Kaposszentbe- nedek XVII. századi neve, amely Szentbüklc volt, kiterjedt bükkerdőkről tanúskodnak. Almamellék nevének eredetét nem nehéz visszavezetni az Almás-patak menti fekvésre. A patak partján állítólag már a római korban is aimás- kertek voltak. A régi oklevelek, katonai leírások csererdőről is szólnak: emléküket a nevekben ma már csak Csertő őrzi. Hárságy neve a hajdani hársfaerdők erh- lékét őrzi. Szulimán község neve 1473-ban még Szöllőmál volt, ami jelentése szerint kelet felé néző, napsütötte domboldalon települt község, ahol szőlőskerteket művelnek. A török uralom után kezdték csak Szulimánnak nevezni... Márcadópuszta neve a hajdani méhadó nevet vette át. Az oklevelek külön királyi márcadó falvakról is megemlékeznek ... Visnye község neve viszont szláv eredetű, magyarul megy- gyest jelent. De hogy nemcsak meggyet, hanem egyéb gyümölcsöt is bőven termesztettek, a rigmus is bizonyítja, igaz, hogy csak a rím kedvéért: »Somot, almát, körtvélyt is eleget ehetsz, de a tudományban részt itt keveset vehetsz.« A községek egy részének a neve az idők során többször is változott: így Bárdudvarnok a XIII. században Bárd volt, majd Bárd-Szarászló lett. So- mogyviszló pedig Vizla, Vizló, majd Somogywysló volt. Szenna 1443-ban Zana, három évvel későbbi források szerint Zennaként szerepel az oklevelekben. Somogyhárságy á XV. században még Felsew- hassagh és Alsowhassagh községekből állott. A telepítések emlékeit őrzik a Németszomajom, Németiad, Németújfalu helységnevek, ahová 1740 körül telepedtek le nagyobb számban németek. Németiadnak kezdetben Lad volt a neve, később vette a ma is használt elnevezést. A községek egy nagy csoportja a több évszázados egyházi hatásnak megfelelően — a birtokok a veszprémi és a pécsi püspökséghez tartoztak — a szentek nevét viseli. Ilyen például Szentbalázs, melyet 1376-ban még Szentbalázsegy- házának neveztek, vagy Zse- licszentpál, Szentlászló és Szentdénes neve. H edrehely a XIV. században még Hedruch, Zsibót pedig Sibold és Sybol névalakban szerepelt a pápai tizedjegyzéken. Érdekességként említjük meg, hogy Hedrehely egészen a török időkig fejlett mezőváros volt, már az 1440-es években városi kiváltságokat élvezett. A harcok után a török adószedők mindössze három házat tudtak a község helyen összeírni... Pata szintén mezőváros volt: 1283-ban Pathaa néven emlegették az oklevelek: a város lakosságának fele az 1836-os kolerajárvány idején kihalt Dr. Vuics Tibor (Folytatjuk) Világbajnok agancsok, kétszáz éves fegyverek A vadászati világkiállítás szovjet pavilonja jetunió a világkiállításon? — A szovjet pavilonban több tucat tabló mutatja majd be az ország vadgazdaságainak munkáját, és gazdag gyűjteményt állítunk ki latra késztetve'löz^sé'^et, vadászszerszámokból, trófeákAligha van a földnek olyan vidéke, amelyen ne élnének vadászok. Hatalmas sereg. Sokszínű az életük, természetes hát érdeklődésük egymás iránt. A közeljövőben megnyíló budapesti vadászati világkiállítás alkalmából A. Bormotov, az APN tudósítója meglátogatta a szovjet mezőgazdasági minisztérium vadgazdálkodási és vadvédelmi osztályát, és megkérte a világkiállítás szervező bizottságában dolgozó vadászati szakembereket, válaszoljanak néhány kérdésre. — Mit állít ki a Szov- trófeagyűjteményt. Ezek a trómajd Farkas Ferenc Kőröshegyi betlehemesét, amelyben Czigány György játszott orgonán, s a MÁV Szimfonikusok Zenekarának ' szólamvezetői voltak a hangszeresek. A műről — bemutatója alkalmából — részletes elemzést írtunk; ma elég azt mondani, hogy eredeti szépségében, s az előadók ajkán, hangszerén tovább éíve szólalt meg újra. A „nyitány” tehát hagyományosan szép estét szerzett a közönségnek, s ahogy a további programot ismerjük, nem okozhat csalódást a következő hét hangverseny sem. J. B. — önök szerint mi érdekelheti leginkább a látogatókat? — Talán a vadászszerszámok sokszínű kiállítása. 30 szovjet vadászfegyver modelt állítanak ki, közülük öntöltő vadászkarabélyokat. Ezenkívül a látogatók megismerkedhetnek a XVIII—XIX. századi orosz mesterek fegyvereivel, orosz kézművesek egyedülálló vadászkéseivel. A kiállításon sátor, csapda, sífelszerelés, csalétek, patrontáska és kutyanyakörv is látható lesz. — Mit tartanak a vadászszakemberek a szovjet pavilon fő ékességének? — A hallatlanul gazdag, mintegy hatszáz darabból álló feák sok mindenről beszélnek: a szovjet erdőkben élő vadak sokféleségéről, a vadászok lehetőségeiről és sikereiről. Nemes buharai és északi szarvasok agancsait állítjuk ki. Európai és szibériai őz, csavart szarvú kecske, dagesztáni argali juh, őstulok csubuk, tatár antilop (ennek a ritka vadnak aligha állítják ki párját), valamint barlangi és jegesmedve, farkas, hiúz, pézsmaszarvas koponyája, párduc, tigris, leopárd és ibrisz irhája szerepel a kiállításon. Csaknem minden kiállítási tárgyat kitüntették már régebbi kiállításokon arany- és ezüstérmekkel. — Lesz-e a kiállításnak olyan része, mely a szovjet prémvadászatot ismerteti. — Természetesen. Itt nyest, sarki róka, coboly, pézsma, vidra, mókus, róka, hermelin és görény prémjét állítják ki. Ha szabad javasolni, a szovjet pavilonban érdemes lesz megtekinteni a vadászkutya-tenyésztéssel foglalkozó részt is, ahol különböző fajtájú kutyákat mutatnak be, és ismertetik a velük való vadászat módját is. Mellesleg a szovjet pavilonban filmeken is bemutatják a Szovjetunióban legelterjedtebb vadászati formákat. A szovjet szakemberek is érdeklődnek más országok vadgazdálkodása iránt. Ezért a világkiállítást több mint négyszáz szovjet szakember és vadgazdasági dolgozó tekinti meg. A múlt hó közepén hozzájárulással beléptem a Hús- klopfoló Gyárba. Kérgesi főosztályvezető karon ragadott, és pár szó kíséretében átnyújtott egy simára nyalt fri- zurájú, klottköpenyes férfinak: — Bemutatom önnek az új kollégáját. Ismertesse meg belső rendünkkel, legyen segítségére a munkájában! — mondta Kérgesi, és barátságos biccentés után eltűnt. — Ez lesz az íróasztala — mutatott kartársam egy dióbarna alkalmatosságra. — Az első fiókban találja az anyagkiutalási listákat. Közvetlenül alatta disznósajt van és hónaposretek. Még az elődje hagyta ott. Ebbe a főkönyvbe kell beiktatni három másolattal a havi feketekávéfogyasztást. Szereti a feketekávét? — Nagyon — bólintottam. — Akkor majd remekig Új munkahely megértik egymást Jolánka kolléganővel, ö a legjobb kávéfőző a szobában. — Ha egy munkás bejön anyagkiutalásért, akkor mi a teendő? — kérdeztem kíváncsian. — Mélyen az illető szemébe néz és átküldi Gortvai kollégához. Gortvainák majd később mutatom be. Vele szoktunk délelőtt barkoch- bázni a könyvelésben. Tud barkochbázni? — Az előző munkahelyemen mással foglalkoztunk ... — Majd beletanul — inteti jóakaratúan. — Szokott telefonálni? — Olykor. — Ha telefonálni akar, akkor lemegy a földszintre, a bérelszámoló mellett van egy kitömött rénszarvas, ott balra kanyarodik, és egyenesen kijut az utcára. A szomszédos eszpresszóban kitűnő telefonkészülék található, és friss túrós. Az ebédidő déli 12-től fél egyig tart. Ha visz- szafelé a padlásfeljárón jön, akkor háromnegyed egy is lesz, míg visszatér a szobába. — Mégis, mi lesz a munkám? — érdeklődtem. — Az első időben figyelni kell, nem jön-e valaki a folyosón. Ha közelednek, akkor kettőt köhög. így nem érhet bennünket meglepetés. — Egy ilyen nagy üzemben mégis akadhat néha valami sürgős elintéznivaló — jegyeztem meg tisztelettel. — Ha sürgős elintéznivalója van, a folyosón jobbra a harmadik ajtó. Egyébként a mosdóba délelőtt tizenegy órakor gyönyörűen besüt a nap. Ha kinéz az ablakon, a budai hegyek lankáit látja — suttogta ábrándosán, és még megkérdezte: — Szereti a természetet? — Szeretem. — Remélem, jól fogja érezni magát nálunk. Tudja, egész rendes hely ez az üzem, csak egy baj van — jegyezte meg kissé keserűen. — Mi a baj? — kérdeztem. — Az ember agyongürcöli magát, és akkor elsején a pofájába vágnák ezerötszáz forintot! Galambos Szilveszter Boglár! gyermekrajzok Kaposváron örvendetesen fellendült és szép eredményeket hoz megyénkben az általános iskolai rajzoktatás. Térképünkön máris kirajzolódik néhány iskola, ahol korszerű rajzpedagógia folyik. (Kaposvár mellett tudunk Mező csokony áról, Nagybajomról és már évek óta Balaton bogi árról.) Bagó Bertalan bogiári gyer- mekrajzstúdiójának terméséből láthatunk válogatást a La- tinca Sándor Megyei Művelődési Központban. Néhány év óta vissza-vissza térő alkalom az ilyen nyári tárlat, hogy bepillanthassunk a bogiári gyerekek műhelyébe. Bogláron mindenekelőtt most már a stabilizációnak örülhetünk, annak, hogy nem szalmaláng- hevülés volt a megkezdett munka. A nagyszerű csoporttevékenység mellett néhány kiemelkedő teljesítményre is jogosan büszkék lehetnek a Balaton-parti település fiataljai. (Közülük való, mint ismeretes a vadászati világkiállítás rajzversenyének egyéni első helyezettje.) Abból a szempontból is érdemes megtekinteni a bogiári kiállítást, hogy mit tartanak érdekesnek a gyerekek az őket körülvevő világból? A falon levő képek jól eligazítanak. A természet áll elöl az örömadó világból. A természet — sajátos színeivel és gazdag formáival. Különös ihletet merítenek a gyerekek a kápolnadomb látványából. Tóth Margit tizenegy éves kislány színes rajza talán a legszebb ezek közül. Játékos gyermeki örömök alig szerepelnek. Mindössze négy-öt ilyet láthatunk, ezek témája is eléggé hagyományos. Nemcsak a rajzoktatás problémakörébe tartozik e hiány, mert általános oktatási-nevelési, iskolai feladat a gyermekek gazdagabb érzelmi nevelése. A gyermeki képzeletre éppen az a jellemző, hogy nagyon gazdag, eleven és színes: mesét szerető és mesét teremtő. Érdekes lenne látni, hogy a mi világunkból milyen meséket raknak össze ezek a tízegynéhány éves gyerekek. Modem világunk alapelemeiből milyen világot építenek föl? Nem pótol mindent a technikai soksaínűség, mely szép jellemzője a bogiáriaknak. A tartalmi színesedés: követelmény. Ezt szeretnénk fölmérni az 1972-es nyári tárlaton. H. B. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. július 7. H
