Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-07 / 157. szám

Horgok egyrészes ruha ip* ­A horgolt modell rendkí­vül ízléses, és nyáron különö­sen kellemes az elöl végig gom­bolás. Műszálas fonalból 31/2-es tűvel horgol­juk. Mintája: a megfelelő hosz- szúságú lánc­szemsor után a ‘ütői számított 5. láncszembe egy ráhajtásos pálcát, két láncszemet és egy ráhajtásos pálcát öltünk, minden 3. lánc­szembe megis­mételjük a mintát, és a sort egy lánc­szem kihagyá­sával egy rá- haitásos pálcá­val fejezzük be. A 2. és min­den következő sor: 3 lánc­szemmel for­dulunk és a 2 láncszemes ívekbe egy rá­hajtásos pálcát, met, egy ráhajtásos öltünk. Kidolgozás: kifeszítjük az egyes részeket, nedves ruhá­val betakarjuk, kissé átgő­zöljük, megszáradni hagyjuk, összevarrjuk. Ezután az ele­jét mindkét oldalon és a nya­Tataimat a vakációnak A TANULOK a várva várt i csak Fekete István; Téli berek láncsze­pálcát kát három soron rövidpálcá­val körülhorgoljuk, és a gomblyukakat itt horgoljuk a szegélybe. Ezután a nyak­részre egy sor pikót horgo­lunk. Az ujjakat és a ruha alját szintén 2 soron körül­horgoljuk rövidpálcával, majd egy pikós sorral. Sz. B.-né pihenőt, a nyári szünidőt töl­tik. Az első napok a semmit­tevés, a tovább alvás örömé­vel váltak ünnepnapokká minden diák számára. Jó is az ilyen időtlenségben, kötet­lenül pihenni a nagy év végi l^hajrá, no meg az egész évi órarend szerinti munka után. De csak néhány napig! Az­után ki kell alakítani egy jól megtervezett, nyári életrit­must, össze kell állítani olyan S—10 hetes programot, amely­ben mindenre jut idő, amire a tanév alatt fájó szívvel gon­dolhatott csak a gyermek le­kötöttség, az időhiány miatt. Sajnos, máris látunk tere­ken lődörgő fiúkat, lányokat, akik nem találják örömüket a nyári szünidőben, mert célta­lanul tengenek-lengenek, unat­koznak. Nem is jut eszükbe, hogy mennyi minden kedves, "rtékes időtöltés létezik, s bi- ! ~y ezek helyett nagyon sok- rossz társaságba verőd­'•yermekek nyári prog- ak — a kicsikének és Tokénak egyaránt — .cállítása a szülők felada­Nyaralás előtti hasznos tadiivalék Mutasd meg a lábad — meg­mondom, ki vagy! Ezt olvas­hattuk a minap egy ismeret- terjesztő füzetecskében, amely­ben a lábápolásról volt szó. A láb az a testrészünk, amely- lyel általában nem sokat törő­dünk. Általános felfogás, hogy a fiatal lábnak nincs szüksége különösebb ápolásra, az idő­sebbeknek pedig a tyúksze­met úgy is ki kell vágatniuk, mert különben még pápucsban sem tudnak járni. A tyúkszem a rossz cipő kö­vetkezménye. A mai szandál­viselet azonban gondot okoz az egészen fiataloknak is, mert a sarok bőre megkeményedik, kiszárad és repedezik. Az ilyen sarok nemcsak nagyon csúnya, hanem tönkreteszi a haris­nyát is. Nagyon praktikus ta­nácsot adhatunk azoknak, akiknél a bőrkeményedések állandóan jelentkeznek. Időn­ként meleg étolajban jól meg kell áztatni a sarkot, és úgy olajosán zoknit húzva rá térni éjszakai pihenőre. Lehet, hogy e kúrának az ágynemű áldo­zatul esik, de könnyebb ki­mosni a lepedőt és a paplan­huzatot, mint rendbe hozni az elhanyagolt, megkeményedett, kirepedezett sarkot. Arról nem is beszélünk, hogy milyen kiábrándító látvány az a hi­permodernül felöltözött ifjú vagy nem ifjú hölgy, akinek a bő aljú nadrágból kikandi­kál a repedt sarka. A melegben az izzadás még azt is kínozza, aki a hűvös na­poleon úgyszólván nem is gon­dol rá. Eltérőek a vélemények arról, hogy mi okozza az izza- dást. Tény az, hogy a hónal­jat, testünk hajlatait ilyenkor jobban kell ápolni, mint más­kor. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a mosdatlanság szagát még a strandon is élvezzük. Pedig ezen könnyű segíteni. Hiszen boltjainkban a szagta­lanítók számos fajtája kapha­tó. Használatukkal megakadá­lyozhatjuk, hogy az izzadás kifakítsa a ruhát, hogy a bőr kipálljon, és hogy kellemetlen szagot árasszunk. Mindez nem is annyira szépségápolás, in­kább a higiénia, a testápolás alapvető követelménye. ta. Legkevesebb tervezési gond­ja van annak a szülőnek, aki­nek a gyermeke nyári. tábor­ban nyaral, mert azokban mindenre kiterjedő, szervezett foglalkoztatás folyik. Pedagógiailag nagyon helyes a családon vagy baráti körön belüli cseregyerek-mozgalom. A városi gyerek lekerül falu­ra néhány hétre, az ottani meg a városban »nyaral«. Mindkettő — a levegőváltozás mellett — rengeteg új élmény­nyel gazdagodva kerül vissza a szülői házba. Gondoljunk című regényének a hőseire. Az otthon nyaraló gyerme­kek életrendjéhez azt taná­csoljuk, hogy az első napok lustálkodása után keljenek föl reggel rendszeresen időben. Legyen a napi programban: olvasás, sportolás, séta, játék, a kisebbeknél naplóírás (napi 1—2 mondat) a nagyobbaknál levelezés hazai vagy külföldi levelező partnerekkel. Jusson idő valami hobbyra is. Mindennek az alapja, hogy megfelelő családi légkör le­gyen a gyermek körül. Érez­ze azt, hogy szüleinek fontos problémája, gondja az ő sza­bad idejének jó megtervezése, megszervezése. A dolgozó apa és anya is hallgassa meg es­ténként a gyermek beszámo­lóját napi élményeiről. Ez sok­szor többet ér a legszigorúbb ellenőrzésnél. Nagyon helyes, ha minél több közös programja van a családnak: hétvégi túrák,, ki­rándulások, országjárás, közös nyaralás. AUGUSZTUS második felé­ben néhány »bemelegítő« fel­adatunk is van az iskolakez­dés előtt. Ezekben is részt kell vennie a gyermeknek, kora szerint könnyebb vagy nehezebb feladattal. Ilyenek: nagytakarítás a tanulósarok­ban, a tanulópadban (íróasz­talkában), a tanszerek előké­szítése (ceruzák, színesek ki­hegyezése), az egyenköpeny rendbehozása, esetleg új be­szerzése, a füzetcsomag meg­vásárlása, a füzetek beborítá- sa, a címkék előkészítése és — egyes iskolatípusokban — a tankönyvek beszerzése, bebo- rítása. Célunk az, hogy a gyermek pihenten, de nem ellustultam sok új élménnyel gazdagodva, egészséges testi, lelki, szellemi állapotban, kiegyensúlyozol t hangulatban kezdjen hozzá az új tanév csaknem 10 hónapos munkájához. S ezt csak aktív pihenéssel érhetjük el. Segít­sük őket hozzá ötleteinkkel, tanácsainkkal. hangulatkel­téssel. Ez a mi feladatunk! Dr. G. © OTTHON Ennyi hajból frizura ? Befőzés ZÖLD DIÖ Félig érett, zsenge diókat megmosunk, kötőtűvel sűrűn megszurkáljuk, 8 napig vízben áztatjuk őket, a vizet ez idő alatt naponta cseréljük. 8 nap múlva a diókat habüstbe tesz- szük, és gyönge sziruppal fél­puhára főzzük. Ez azt jelenti, olyan puhára, hogyha egy kö­tőtűvel beleszúrunk, az köny- nyen átmenjen rajta. Ekkor a szirupos diót porcelán tálba töltjük, és másnapig állni hagyjuk. Következő nap a szi­rupot leöntjük róla, teszünk bele egy darabka fahéjat, né­hány szem szegfűszeget, majd a szirupot újból átforraljuk, a a diókra öntjük és ezt az eljá­rást 6 napig megismetételjük, majd üvegekbe téve szorosan lekötjük, és 15 percig gőzben csírátlanítjuk. ŐSZIBARACK Egy liter vízhez 60 dkg cuk­rot számítva szirupot főzünk. Szép nagy, félkemény, magba- váló őszibarackot gyümölcs­késsel meghámozunk, 3 száza­lékos citromsavas vízbe dob­juk, és szitán lecsurgatjuk ró­la a vizet. Üvegekbe rakjuk úgy, hogy az üveg szája és a felső baracksor között négy­ujjnyi hely maradjon. A forró szirupot ráöntjük úgy, hogy a gyümölcsöt két ujjniyra ellep­je, egy késhegynyi szalicilt te­szünk rá, és 10 percig gőzben csírátlanítjuk. Igen sok lánynak, asszony­nak okoz gondot, hogy ritka és vékony szálú a haja. Hogy le­het ebből tartós, szép frizurát csinálni? — kérdezik gyak­ran önmagáktól is lemon­dóan. Csodaszer, melytől a haj azonnal dúsabbá, erősebb szá­lúvá válhatna, sajnos nincsen. Van azonban egy-két jó »trükk«, melyet részben a fodrász segítségével, részben önmagunk is megcsinálhatunk. Próbáljuk ki. 1. Gondosán kell megvá­lasztani a frizurát. Ritka, vé­kony szálú hajból nem muta­tós a hosszú, hátul nyakba lógó frizura. Hátul legjobb, ha éppen a nyak felső vonaláig ér a haj, az pedig már az arc alkatától is függ, hogy oldalt is, vagy csak a fejtetőn hor­dunk-e laza hullámokba ra­kott frizurát. (Most különben is a laza hullámok a diva­tosak. (Nem előnyös semmi­féle választék sem, 2. Ajánlható az enyhe tar­tóshullám (dauer), mert a hullámos haj dúsabbnak lát­szik. (Különösen akkor, ha jól megválasztott, világos színárnyalatra festetjük.) 3. Hajmosáskor, becsavarás előtt okvetlenül használjunk fixálószert. (Ez lehet a fodrá­szok által használt fixatör, de lehet citromlé, zselatinos víz, vagy esetleg sör is.) így tar- tósabb és jól fésülhető a fri­zura. 4. A nedves hajat minél több, egészen kicsi csavaróra tekerjük. így rugalmasabb lesz a haj, és kifésüléskor dű- sabbnak látszik. 5. A homlok fölötti résznél sohase csavarjuk fel a ha­jat szorosan a fejbőrig. Hagy­juk lazábbra, s a csavarokat egymás fölé helyezzük, hogy választék ne képződjék, mert a határozott választékvonalak mindig árulkodnak. 6. Enyhén tupírozzunk csak. Igaz, hogy a tupírozás is dú­sabbnak mutatja a hajat, de ez a művelet különösen ártal­mas a finom, vékony szálú hajnak. 7. Akinek vékony és »en­gedetlen« a haja, okvetlenül használjon lakkot, mert ez tartósabbá teszi a frizurát. De vigyázzunk, a túl sok lakk egyrészt természetellenessé merevíti a frizurát, másrészt a túl sok lakk súlya alatt hamar összeesik a szépen fé­sült frizura. Ügy lakozzunk, hogy ne csak a frizura felüle­tét, hanem fésülés közben a belsejét is lakkozzuk be kissé. 8. Ha a haj zsírosodásra haj­lamos — ami vékony szálú hajnál gyakoribb —, akkor sem szabad túl gyakran mos­ni, legföljebb hetenként egy­szer. Az ilyen hajnak igen jót tesz a gyógynövényszak­üzletekben kapható speciális gyógyteából készült öblítés. 9. Igen fontos, hogy ne mű­anyagból, hanem jó minőségű, valódi sörtéből készült hajke­fét használjunk. Ha hajunk hajlamos a zsírosodásra, ne nyomjuk a hajkefét a fej­bőrre. 10. Nagy divat a klsebb- nagyobb póthaj, sőt a teljes paróka is. Akinek kevés a saját haja, mutatós, dús fri­zurához vásárolhat póthajat is. Hogy miért ajánljuk ak­kor az előbbi tanácsokat? Azért, mert a póthaj nem »mindenre jó« megoldás. A még olyan szép műtincsekeí sem viselhetjük állandóan, mert akkor azután végképp tönkremegy az eredetileg is kényes, gondos ápolást igénylő hajunk. P. Sz. M. CSURKA ISTVÁN HÉT TONm DOLLÁR 7. — Egy kontra piros rebet- lin 120 forintot lehet nyerni vagy veszteni, ki az a hülye, cki 500 forint ellenében be­mondja a 120-at? Luciánó halványan elmoso­lyodik: — A matematika nagyhata­lom. Adjál kétszáz forintot! A nagy Damógyöngyei kényszeredetten engedelmas- íik. Szántódi odaint magához egy bámészkodót, és odaadja :’ hu letétként az 500—500 fo­rintot. — Ki oszt? A nagy Damógyöngyei oszt. A kettes játékos a tréner, az egyes a kis Damógyöngyei. A- nagy Damógyöngyei ro­bosztus alkatához egyáltalán nem illően, szinte remegő kéz­zel oszt a síri csöndben. El­kezdődik a licit. Előbb a kis Damógyöngyei kapja a talont, felveszi, és azt mondja: — Passz, tök. Leteszi a két talont. A soron következő játékos az edző lenne, aki láthatóan kínok közt verejtékezik, de nem nyúl be. Szántódi — már zse­bében érezve az 500 forintot — a soron következő játékos, nyúl a talonért, és közben dia­dalmas pillantást vet nemcsak Luciánóra, hanem az egész közönségre is. Leteszi a ta­lont és bemondja: — Negyvenszáz dürch- marsch. Most ismét a kis Damó­gyöngyei következnék, de nála nincs olyan lap, amivel ezt a bemondást túllicitálhatná. —, Passz. Ez a passz tulajdonképpen már a fogadás elvesztését is jelenti, és a kis Damógyöngyei is, a naggyal együtt, végtelen szemrehányással néz fel Lu­cán óra. Szántódi már éppen, indítani altarja a játékot, amikor az edző, mintegy transzban, kín­lódó arccal récsap a talonra és a lapjába illeszti. Most mindenki megérzi, még azok is, akik nem látnak az edző lapjába, hogy itt va­lami rendkívüli dolog van ki­robbanófélben. Feszülten vár­ják az edző bemondását. Szántódi is elbizonytalano­dik egy pillanatra. Egyedül Luciáné flegma. Tulajdonkép­pen oda sem figyel a játék­ra, csak számolgat. Az edző rekedten bemond­ja: — Piros rebetli. Szántódi nem hisz a fülé­nek. Hát neki ilyen ostoba ba­rátja van? Hát ez lehet? A terem felmorajlik. Még a két Damógyöngyei sem hiszi el az első pillanat­ban, és a kicsi is csak pilla­natok múlva jön rá, hogy a fogadás tételének tökéletes beteljesítéséhez neki ezt még meg is kell kontráznia. De amikor aztán rájön, diadalit­tasan vágja ki: — Kontra! A tétet tartó kibic mély megrendüléssel nyújtja át az 1000 forintot Luciánónak. Ö még életében ilyen nagy em­bert nem látott Leírhatatlan a szemrehá­nyás, amivel Szántódi most ránéz barátjára, az edzőre. Az edző elhaló hangon re- begi: — Nincs mese, nem hívha­tom ki »Piatnik bosszúját«, öregem! Szántódi odainti magához a sporttisztet: — Légy szíves, szállj be he­lyettem] Én ezzel a címeres ökörrel nem játszom tovább.! Feláll, s maradék apropón-! zét besöpri, és véres fejjel* A paradicsomsalátákhoz a elvonul. I kisebb, kemény húsú, friss pa­A közönség kétségkívül! radicsom a legjobb, mert részvéttel és sajnálkozással te-! könnyebb szeletelni, nem en- kint utána, s ez abból is| get[ levet, összekeveréskor meglátszik, hogy az egyik ki-1 nem ^5,.^ össze. A megtisz- bic odafordul csendesen Lu-J ciánóhoz, és azt mondja neki:! tltott és jól megmosott para­, , , . ! dicsomókat egy pillanatra bő, — Szántódi elvtars a legsze-J , . ... lesebb látókörű egyén a tahi-! forrásban levő vízbe tesszük, ban. Biliárdban és ultiban ed-l és kiemelve éles kiskéssel a dig verhetetlennek bizonyult-! héját lefejtjük. Ha kihűlt, hű­Luciánó szerényen mosolyog.» tőszekrényben vagy egyéb hi- , , .. , t deg helyen előhűtjük. Ugyan­Szántodi a sontesben a ma-» elsütjük az egyéb hoz­radék aprópénzéből me.®. ren- ^évaló anyagokat is, pl. a del egy fröccsöt, felhajtja, es jgjgj salátát, salátauborkát, Paradicsomos saláták érthetetlen szavakat motyog. , főtt kemény tojást stb. A pa­Közben nézi Luciájiót, amint j racjicsomsaláták, illetve ke­ott all bent az emberek ko- j vert gaiáiák közül egyesek zött a fusttengerben. Milyeni húsét.elekhez savanyúságként, artatlan, múyen jelentektelen.» előételként, illetve Hogy tudta ez őt így xiíosz-J könnyű nyári vacsoraként va- tam. Aztán lecsa.pja a poha-| [gjngjy hideg húsfélékhez vagy rat a pultra, és elindul kifele.| meleg tojásételhez tálalhatók Már az ajtóban van, ami-! £eL kor megvilágosodik az agya, és arcán egy korszakalkotó gondolat felvillanása tükröző­dik. Határozott léptekkel át­megy a termen, be a játéko­sokhoz, és megáll Luciánó előtt. UBORKASALÁTA ZÖLDPAPRIKÁVAL ÉS ÜJHAGYMÁVAL B 60 dkg uborkát jól meg­mosva, megtisztítva egész vé­konyra legyalulunk és meg- — Nincs kedve egy kis sé-| sózva; összekeverve 2 óráig tára? ! hűtőszekrénybe teszünk. Most 4 db szép húsos zöldpaprikái &oly tatjuké), ■■■- *4*51 megmosva és'j.íseiveuyőbes: tárral ^ízesíthetjük. téve sütőben addig sütünk, míg a vékony héja kézzel le­választható lesz. A sütőből ki­véve hideg vízbe tesszük, a vékony burkot lefejtjük róla és magvát, a magházat eltá­volítjuk belőle, majd szintén lecsurgatva, teljesen kihűtjük. Ezután porcelán vagy zomán­cozott keverőtálba teszünk 2 evőkanálnyi jó étolajat, 1 evőkanál ecetet, egy csipetnyi szétzúzott és finomra vágott fokhagymát, megsózzuk, bor- sozzuk, majd teljesen simára keverjük. Előbb beletesszük a sóból kicsavart uborkát, majd a vékony metéltre vágott zöld­paprikát, végül egy csomó megtisztított, jól megmosott és vékony szeletekre vágott új zöldhagymát, zöldszámai együtt, csak éppen a végén levő, túl haragoszöld részét vágjuk le róla. Végül az egé­szet óvatosan keverjük össze műanyag salátakeverő kanál­lal, villával, és utána ízesít­ve, öblösebb üveg vagy por­celán salátatálba téve ? egy fél órára hűtőszekrénybe ttísz- szük .tálalás előtt. ízlés szerint 2—3 db felszeletelt friss! pa­radicsomot is keverhetünk közé, egy kávéskanálnyiitóús­SOMOGYI NÉPLAP Szerda» 1811. július %

Next

/
Thumbnails
Contents